Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-18 / 269. szám

1997. november 18., kedd MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Négymilliós támogatás. (e) A megyei területfejlesztési cél- támogatás keretéből 4 milliós összegben forrás szabadult fel, mert néhány, sikeresen pályázó lemondott a megnyert pénzről, vagy annak egy részéről. A meglévő tartaléklistáról a me­gyei területfejlesztési tanács legutóbbi ülésén munkahelyte­remtést célzó pályázatot része­sített előnyben, így a 4 milliót a mezőhegyesi Állami Ménes­birtoknak ítélte oda, amely ve- tőmagüzem-korszerűsítésre pá­lyázott laboratóriummal. A „kilőttek” kilőnek, (k) Megalakult a Gyulavári Bérki­lövő Vadásztársaság november 13-án. Az egykori Váralja Va­dásztársaság tagjainak többsége hívta életre az új egyesületet, melynek elnöke dr. Perjési Klá­ra, titkára az idősebbik Lovász Sándor, gazdasági felelőse Tár­nok János lett. Az egészségükért. (cs) Orosházán a József Attila Álta­lános Iskola tanulói részére hét­főn megrendezték az egészsé­ges életmód napját. Az iskola­rádión keresztül tájékoztatták a szervezők a napi tennivalókról a diákságot, majd a meghirde­tett rajzpályázatokból nyílt kiál­lítást nézték meg a gyerekek, ahol szavazhattak is a legjobb­nak ítélt alkotásokra. Az egész­séges életmódhoz kötődően a helyes fogápolásról, a testápo­lásról, serdülőkori problémák­ról hallgattak a tanulók előadá­sokat, majd ételbemutatón te­kinthették meg a korszerű táp­lálkozás jegyében készített salá­tákat, egyszerű ételeket. Útépítés, (cs) Csanádapácán befejeződött a Damjanich utca aszfaltozása 1 kilométeres sza­kaszon. A 11 millió forintos be­ruházás 50 százalékát pályáza­ton nyerték el az apácaiak, a fennmaradó 50 százalékot az önkormányzat finanszírozta. Szilárd út kellene, (i) Okányban a képviselő-testület felmérést készíttetett a település egész területén megvalósításra váró útépítések várható költsé­geiről. Á beruházás ötven szá­zalékát állná az önkormányzat, a pénz másik részét pedig a la­kosságtól szeretnék beszedni. Ez az összeg portánként 50-60 ezer forintot tenne ki. Ha a kép­viselők ezt a tervezetet elfogad­ják, akkor a rendelet január el­sejétől lép életbe. ÁSZ-válasz a gyulai képviselőknek: egyék meg, amit főztek? Rejtélyes tízmilliók „reinkarnációja” A gyulai képviselők legutóbbi ülésükön nem kívántak az ön- kormányzatnál nyáron, az Ál­lami Számvevőszék által tar­tott átfogó pénzügyi-gazdasági ellenőrzésről tárgyalni. Sőt azt kérték az ÁSZ-tól, hogy utólag vizsgálja meg az ellenőrzés le­zárása utáni hónap, július tör­ténéseit is. Vajon mi indította erre a képviselőket? — Igazából én sem tudom — válaszolta kérdésünkre Lebenszky Attila gyulai polgár- mester. — Értetlenül álltunk a javaslat előtt. Korábban is ne­gyedévente módosítottuk az éves költségvetési tervünket. Dr. Szécsi István képviselő az idei költségvetés két módosí­tásával nem értett egyet. Az önkormányzat 1996. évi költ­ségvetéséről szóló beszámoló­ban, illetve a júliusi költségve­tési módosításban szereplő 1996. évi pénzmaradvány va­lóban nincs szinkronban egy­mással, illetve azt vetette fel, hogy a szennyvíztisztító építé­sénél több valósult meg, mint amennyit beállítottak a költ­ségvetés nyári módosításába. A hiba az volt, hogy a testületi ülésen a gazdasági osztály ve­zetője nem fogadta el dr. Szécsi István észrevételeit. Most már valamennyien tud­juk, hogy a képviselő úrnak igaza volt. — Az osztályvezetó'nó't fele­lősségre is vonták? — Gyors hatásköri reagá­lásra került sor. Október elsejei hatállyal a hivatal 15 felső-, osztály- és csoportvezetője húszszázalékos béremelésben részesült, s az említett bakik, illetve a számvevőszéki vizs­gálatban megfogalmazott hi­bák miatt felfüggesztettem az osztályvezető asszony béreme­lését. — Önök már pert is buktak hasonló ügyben a megyei köz- igazgatási hivatallal szemben. Most úgy tűnik, a kötelezően külön számlán kezelendő la­kásértékesítési összeget fel­használták a polgármesteri hi­vatal 52 millió forintos költ­ségvetési hiányának a lefedé­sére. — Valóban, ez az összeg nem volt az elkülönített szám­lán. Befektettük kincstárjegy­be. A testület nem a törvényes utat választotta, likviditási problémák miatt. Az ötvenkét- milliót befolyattuk a költség- vetésbe, negyvenmilliós kama­tot hozott. — Meg kell kérdeznem: egy­általán ura a helyzetnek az osztályvezető-asszony ? — Az ÁSZ-jelentés is rá­mutat, hogy a polgármesteri hivatalban, az intézményeknél nem a legkiválóbbak a gazdál­kodással foglalkozók. Ennek a legfőbb oka az, hogy a ver­senyszféra elviszi a jó szakem­bereket. Ezt követően Lebenszky At­tila ismertette lapunkkal, hogy Dömötör Gyula, az Állami Számvevőszék számvevő­igazgatója november 11-én kelt levelében közölte: „A tes­tület határozatát, melyben az 1997. költségvetésük július hónapban történt módosításá­nak az ellenőrzését kérték, több okból nem tudjuk teljesí­teni”. Az igazgató azt írja, hogy számvevőik leterheltek, illetve az ügy az önkormányzat ellenőrzési hatáskörében meg­oldható. Azaz, a képviselők kérhetik az általuk megbízott könyvvizsgáló véleményét, il­letve a testület pénzügyi bi­zottságának feladata a költség- vetési tervezet, sőt, minden gazdasági tartalmú előterjesz­tés véleményezése. (Más kér­dés, hogy az ÁSZ-vizsgálat komolyan kifogásolta a könyv- vizsgáló tevékenységét.) A dr. Szécsi István, illetve a testületi tagok által kifogásol­tak számszerűen is megjelenít­hetők. A gyulai önkormányzat 1996-os költségvetési beszá­molója — melyet rendeletben hagytak jóvá — felsorolja a polgármesteri hivatal és az in­tézmények pénzmaradványait. Ebben a polgármesteri hivatal pénzmaradványa 80 millió 707 ezer forintban van megállapít­va. A részletes felsorolásból kitűnik: pénzmaradványnak tekintették azt a lakásértékesí­tésből befolyt 132 millió 608 ezer forintos összeget is, mely kizárólag a törvényben megha­tározott célra használható fel, tovább két más, együttesen 494 ezer forintos tételt. így a részletezés adataiból kitűnik, hogy a „polgármesteri hivatal” címszó alatt tulajdonképpen mínusz 52 millió 395 forint „pénzmaradvány” szerepel. Ezt kivonták a 133 miiló 102 ezer forintos összesítésből, s máris 80 millió 707 ezer forin­tos pénzmaradványt mutattak ki. Ámikor pedig az 1997. évi költségvetés júliusi (rendeleti) módosítására sort kerítettek, a polgármesteri hivatal 1996-os pénzmaradványaként már 133 millió 102 ezer forint pénzma­radványt tüntettek fel. Vajon miként duzzadhatott fel az áp­rilis 25-ei rendeletben rögzített 1996. évi pénzmaradvány — utólag? A másik kifogásolt helyzet a szennyvíztisztító telep beruhá­zásához kötődik. A költségve­tési beszámoló szerint e célra 1996-ban 458 millió 565 forin­tot használt fel a gyulai önkor­mányzat. Ebből az állam által adott céltámogatásként 171 millió 214 forintot jelöltek meg. Azt hihetnénk, hogy ez az összeg sem változhat sem­mit a továbbiakban, ám nem így történt. A júliusi költség­vetés-módosító rendeletben a szennyvíztisztító-telepi beru­házásra 1996-ban felhasznált összeg: 395 millió 538 forint. Sőt, az állami céltámogatás összege sem egyezik meg a ta­vaszi (rendeletben jóváha­gyott) beszámolóban közölttel: itt már 194 millió 250 forint szerepel. Ez esetben sem vilá­gos, miként alakulhattak át az 1996-tál kapcsolatban rögzített számadatok. Miután az Állami Számve­vőszék elegánsan — s úgy lát­szik, az érdeklődés legcseké­lyebb jele nélkül — „lepasszolta” az ügyet, nyilván a gyulai képviselőknek kell vá­laszt keresniük a miértekre, az esetleges felelősségre, s arra, hogy a jegyzői, megyei köz- igazgatási hivatali törvényes­ségi felügyelet, a szakbizottsá­gi véleményezések, a testületi döntések szűrőin miként csusszanhattak át észrevétlenül ekkora falatok. Kiss A. János Megkérdeztük olvasóinkat Mi a véleménye a hétvégi népszavazás eredményéről? Kiss Károly, 27 éves, lökösházi MÁV-alkalmazott: — Maga az eredmény nem lepett meg. Az viszont igen, hogy a választópolgárok több mint fele nem ment el szavaz­ni. Úgy gondolom, ez annak volt köszönhető, hogy igazá­ból nem mi vagyunk a kompe­tensek ebben a dologban. Áz, hogy igazából jó vagy nem a csatlakozás Magyarország­nak, tíz év múlva derül majd ki. Sipos Andrásné, 47 éves, békés­csabai alkalmazott: — Előre tudtam, hogy ez lesz az eredmény. A népsza­vazás csak formaság volt. Az eredmény már eldöntött do­log volt, mindenki ezt mond­ta. Én nem mentem el sza­vazni, de nem zavar a nép­szavazás végeredménye. Majd évek múltán elválik, hogy megérte-e ennek az or­szágnak a csatlakozás, vagy sem. Szpisják Tamás, 21 éves, szabadkígyósi eladó: — Katonai iskolába jártam, és voltam katona, így nekem meggyőződésem, hogy helyes a' NATO-csatlakozás. Az ered­mény szerintem várható volt, bár szorosabb arányra számítot­tam. Véleményem szerint azon­ban az emberek nem is szavaz­hattak másként, mivel így ké­szítették elő a népszavazást. A szavazók nem voltak megfele­lően tájékoztatva a kérdésről. Ancsin Istvánná, 50 éves, békés­csabai nyugdíjas: — Nem értek egyet az ered­ménnyel, és sajnálom, hogy nem mentek el többen szavazni. Úgy gondolom, ha magasabb a részvé­teli arány, többen szavaznak nem­mel. De úgy tűnik, az emberek közömbösek, nem érdekli őket, mi lesz velük. így csak azok men­tek el, akik igennel szavaztak. Személy szerint nem értek egyet a NATO-csatlakozással. K. A. FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Olvasóink írják ................-............................— A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztősé­gével. Az olvasói leveleket a szerzőit előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Mi a foci? Az foci Semmi más. Egyszerű. Nő létemre szeretem a sportot. Azt a sportot, ahol egyértelmű a szenvedés, a lemondás a sok jóról, az edzések töme­ge a cél érdekében. A cél pedig nem más, mint az elsőség, a győzelem. A cél elérése ret­tentően nehéz munka eredménye. Aki elér ilyen célokat, egyszerűen csak becsülni, jutalmazni lehet. Köztudott, hogy a mai, nehéz, kegyetlen gazdasági életben is szépen, kényelmesen elvannak a futballpályákon és környékükön sokan, túl so­kan. Valamennyiük számára maga a cél egy másodlagos dolog. Persze, minden meccs előtt nyerni szeretnének. De hogyan? Miért? A nyeréshez kitartó, erős edzések kellenek. A másik létfontosságú elem a győzni aka­rás léte. A mai focisták grundfoci-szellemiség hiányában szenvednek. Ezért nem foci a magyar foci. Egyszerűen siralmasan nevetségesek. Ha a mai gyerekeket meg tudjuk tanítani, hogy játékosan, de épp azon a meccsen, melyen fociznak, a győzelemért, a gólért kell rúgni, passzolni a labdát, mert a csapatnak győznie kell, akkor lesz magyarfoci. Takács Mária, Gyula Tél van!... Most is tél van, semmivel sem szebb, derűsebb, mint volt harminc­négyen vagy ötven évvel ezelőtt. Kesernyés dióillat ölelkezik a rotha­dó avar szagával, mint lebujbán az ártatlan diák a hen’adó ribanccal. S a nép most is reményvesztett, keserű bánatába merülten hallgat. Vár. Vár valamit, amitől csak rettegni lehet. Várja a közelgő fagyot, a füthetetlen, csontkemény magyar telet, a kitartóan kopogtató-csenge- tő díjbeszedőt, a könyörtelen végrehajtót. Csüggedten nézi az élés­kamra üres polcait, sovány pénztárcák koldusi, dohos félhomályát, embertársai aggasztóan üres tekintetét. Most is idegenek tapossák az eladott és eladó magyar földet, idegenek „gajdolnak”, vigadoznak, közönyös tekintettel átnézve nyomorunk fölött. De vannak elfajzottak, akik nekik is úgy tapsikolnak, mint ama pufajkás felszabadítóknak. Mit bánják ők, hogy milyen színű zászlót lobogtat a szél a pannon ég alatt, csak a pénztárcájuk legyen napról napra kövérebb, mint a hiz­lalt liba. Meddig mehet ez még, mikor ébredsz, NEMZETEM? Botyánszki György, az SZDP országos alelnöke Hallom a hangot a végtelenből Amikor a meghitt, téli estéken a 20-as években Sinka Márton bátyám beszélt az ő rokonáról, Sinka Istvánról, hogy milyen szép verseket ír a Pista, meglássátok, híres költő lesz, mondó. Ma Lovas Lászlóné Julis­ka barátnőm így emlékezik az ő közeli rokonára, Sinka Istvánra és fe­leségére, Piroska nénire, aki nagyon szép asszony volt. Beköltözött a szívükbe a boldogság, mikor meglátogatta őket Sinka István. Közel áll hozzám Sinka István, a költő, mert Petőfi után az ő verseit megértem és szeretem. Közel áll hozzám Sinka, a Fekete bojtár, mert juhászboj­tár volt az első nagy szerelmem. Ezek után a múlt éjjel álmomban fölrepült a lelkem a táj szellőivel, s Vésztő pusztán leszállt, boldogságot lehelt. Mert ott állt a pásztor­kunyhónál Sinka, a Fekete bojtár, könyv volt a kezében, intett, hogy menjek oda hozzá, és szóra nyitja száját. Lásd, fönn az égen a bárány­felhőket, azon túl, az örökmezőkről néztem véreimet, az emlékezés fé­nyes ünnepén. Istennek áldása szálljon a népemre, hogy éltem munká­ját közkinccsé tette. Majd búcsút intve, méltósággal útnak indult, és el­tűnt a pusztában. Reggel, mikor fölébredtem, a kis unokám, a kis Balázs odabújt mellém, azt súgta nekem: mama, imádlak! Mondjál el egy verset nekem. Repült a lelkünk, a Sinka István verse föl, a táj szellőivel, hogy örökkön-örökké zsongjon a Sáliét fölött. Tisztelettel: Fazekas Gábomé, Okány 1 . | I Í 1 I Jk TtteyAíwí (« HYDRO I 1 I P I Tisztelt Kistermelők, Gazdálkodók! A BÉKÉSCSABAI AGROKER RT. tisztelettel meghívja Önöket az 1997. november 20-án 14.30-kor tartandó, termékbemutatóval egybekötött előadására. AZ ELŐADÁS HELYE: Nagyszénás, Október 6. Tsz. központja. TÉMAKÖRÖK: Hydro speciális műtrágyák bemutatása Ea.: Hydro Hungary Kft., Budapest, Hefler József. >■ Magrovet Kft., vetőmagkínálata és tájékoztatója Ea.: Magrovet Kft., Rajki Attila. >- Sumisansui öntözőcsalád, növényvédő szer, műtrágya terméktájékoztató Ea.: Békéscsabai Agroker Rt. üzletágai. 1 uM & Békéscsabai Agroker Rt., Békéscsaba Hydro Hungary Kft., Budapest Lebenszky Attila gyulai pol­gármester elmondta, hogy az Állami Számvevőszék nem akarja megvizsgálni a júliu­si költségvetés-módosítást ARCHÍV FELVÉTEL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom