Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-03 / 256. szám
a 1997. november 3., hétfő MEGYEI KÖRKÉP M A tanulmányút hozadéka a tudás Saját erőből és támogatók segítségével Korábban a Tempus segítőprogram nagy lehetőséget jelentett a főiskola idegennyelvi tanszékén tanuló hallgatók számára. A program a külföldi tanulmányutak teljes költségét fedezte, mára azonban a helyzet megváltozott. A régi pályázati rendszer megszűnt, az új még nem lépett életbe. Az Európai Unióban ismeretes felső- oktatási csereprogramot segítő pályázati lehetőség, az Eramus, még várat magára. Pályázni már lehet, de eredményes pályázat esetén is csak a jövőben lesz ennek anyagi hozadéka. A Tempus pedig az 1993—94-es tanévben támogatta utoljára magyarországi felsőoktatási intézményben tanuló fiatalok külföldi tanulmányútjait. A pangásnak leginkább a diákok látják a kárát, ugyanis a főiskola a hallgatókra kapott állami normatívából nem tudja finanszírozni a külföldi tanulmány- utakat. Ugyanakkor a hallgatók többségének anyagi helyzete nem olyan, hogy fizethessék a felmerülő költségeket — mondta Kiss Csilla főiskolai adjunktus, a Békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskola tanára. — Tavaly négy harmadéves, angol szakos diákunk volt brad- fordi tanulmányúton, ők is saját erőből és támogatók segítségével teremtették elő a pénzt, ami nem kis összeg, hisz az egyhónapos út több mint százötven- ezer forintba kerül — folytatta az adjunktus. — Pillanatnyilag négy lány: Kocsis Szilvia, Gulyás Katalin, Viczián Éva és Petényi Beáta vannak ugyanebben a helyzetben. Január-februárban szeretnének Angliába látogatni,, ehhez keresnek támogatókat. (Adományokat elfogadnak a Hallgatói Önkormányzat által a Magyar Hitelbanknál nyitott számlaszámon: 10200122— 89880000.) Azt hiszem nem kell hangsúlyoznom azt sem, hogy mennyire fontos egy ilyen tanulmányút. A főiskola a bradfordi Bradford and Ilkley Community College pedagógusképző fakultásával áll kapcsolatban. A nyelv- és műveltségi területen tett látogatás hozadéka a tudás, a terület mélyebb megismerése — mondta a tanárnő. —Both— Megkérdeztük olvasóinkat Mit vár a NAT új pedagógiai programjától? Szedlacsekné Farsang Margit, 34 éves, mezőkovácsházi óvónő: — Elsősorban módszertani, szakmai szabadságot várok. A régi tantervben korcsoportonként meghatározták a követelményszintet, ami jobban irányt mutatott. Most kapunk egy központi keretet, amit magunknak kell megtölteni tartalommal. Ez nagyon nagy felelősség, hisz a nyiladozó értelmű gyermek formálásáról .van szó. Továbbra is fontos a játék, a játékosság az óvodában, de közben erre kell felépíteni azt a tudást, ami már az iskola első osztályában az alapot nyújtja. Ez igen komoly felkészültséget igénylő feladat! Szántó Péterné, 43 éves, mezőkovácsházi óvónő: — Az új program rugalmasabbnak ígérkezik a réginél. A kötetlen játék után hirtelen csöppennek bele a kicsinyek az iskola szigorúbb követelményeibe. Ehhez megfelelő „átmenetet” kell találni. Ezért az iskolával meglevő jó kapcsolatot a műsorainkon való részvétellel is szeretnénk bővíteni. Az új program, úgy érzem, lehetőséget ad arra is: ha tehetségesnek ígérkezik egy gyermek, akkor korábban segíthetjük a fejlődését. Másrészt a saját szakmai felelősségre is épít, több önképzést igényel, hogy mindenben jól megfeleljünk. Hedvig Mária, 52 éves, mezőkovácsházi, általános iskolai igazgató-helyettes: — Nem szívesen nyilatkozom erről, de nagy felelősség felvállalni az új programot, és még nagyobb felelősség volt a pedagógusok nyakába varrni a feladatokat. Lelkiismeretes embernek a hónapok nagy része az előkészítésre megy rá. Óriási munka és felelősség összeállítani a részletes anyagot. A pedagógus feladata valójában nem ez lenne, hanem a tanítás. Mondom ezt azért, mert a helyi program azoknak készül, akik az itt lakóknak a legdrágábbak: a gyermekeknek. Záhrák Istvánná, 43 éves, reformátuskovácsházi tanító: — Nem tartom jónak az új formát, mert az iskolák átjárhatósága nehezen lesz megoldható. Nagyok a hézagok, hisz a tananyag 30 százalékát — amit választhatunk — a helyi sajátosságok határozzák meg. Egyes iskolák között jelentős különbségek lehetnek. Borzasztó nagy felelősség, ráadásul a felettes szerveknél is bizonytalanságot látok. Kevés a konkrétum, másrészt országosan sincsenek meg a bevezetésének az anyagi feltételei. A magam részéről: remélem nem vezetik be! H. M. FOTÓ: SUCH TAMÁS Az olvasás öröméért A menekültügyi tapasztalatokról Békésben Ma 15.15 órakor Olvasta már? címmel műveltségi vetélkedősorozat indul a Gyula Rádióban. A szerkesztő-műsorvezető Huszár József elmondta: a rádió és a gyulai Ady Endre Könyvesbolt közös játéka a tervek szerint minden hónap első hétfőjén lesz hallható ebben az időpontban. Céljuk, hogy az olvasás örömét újból az érdeklődés előterébe állítsák. Alkalmanként négy kérdés hangzik el, elsősorban a magyar irodalom gazdag tárházából. A nyeremény szép könyv lesz. A 10 perces adás hasonlatos az egykori Ki nyer ma? című műsorhoz, amikor is játékos formában három helyes választ várnak a hallgatótól. Ha nem sikerül, a negyedik plusz kérdés még egy lehetőséget jelent az ajándék- könyvre. Bizonyára népszerű műsor lesz az Olvasta már? is, mint Huszár József Háromszor három című telefonos vetélkedősorozata a Gyula Rádióban. Mint játékost is megismerhettük már őt a Ki nyer ma? adásaiból és a Magyar Televízióból, a Mindent vagy semmit műveltségi vetélkedőből. Sz. M. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Budapesti Képviselete, valamint a Menekültügyi és Migrációs Hivatal a közelmúltban kétnapos gyakorlati képzést szervezett az Órosházi Határőr Igazgatóságon egyetemi és főiskolai oktatók számára. A programot dr. Ambrus Agnes, képviseleti jogtanácsos vezette. A résztvevők, dr. Back András (Államigazgatási Főiskola), dr. Csentes Zoltán (Rendőrtiszti Főiskola), Grónás József és dr. Gubicza József (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem), továbbá dr. Nagy Boldizsár (ELTE Állam- és Jogtudományi Kar) megismerkedtek a szakterület legújabb eredményeivel, kicserélték tapasztalataikat, s a helyszínen tanulmányozhatták a hatályos jogszabályok érvényesülését. Ä tapasztalatszerző program résztvevőit Dankó István ezredes, rendészeti igazgatóhelyettes, Paku József alezredes, szolgálati igazgatóhelyettes és Hortobágyi Zoltán alezredes, határőrizeti és védelmi osztályvezető tájékoztatta az Orosházi Határőr Igazgatóságon folyó munkáról. Az orosházi közösségi szállás és a nagylaki határforgalmi ki- rendeltség meglátogatása után a delegáció Szegeden, illetve Békéscsabán folytatta programját. M. Gy. A békéscsabai kórház műszerpótlást remél Az urológiai műszerek megyei tulajdonúak Tengeri kígyó az urológiai műszerek körül. Ezzel a jelzővel illethetnénk a legtalálóbban a hosszú ideje tartó szakmai, majd vagyonjogi vitát a békéscsabai Réthy Pál Kórház rekonstrukciója kapcsán vásárolt urológiai műszerek sorsáról. A tervezésnél még szerepelt urológiai osztály létesítése, később különféle feltételek hiánya miatt a megyeszékhelyen járóbeteg-rendelést működtetnek. A kórházba viszont ekkor már beszerezték a drágább, bonyolultabb fekvőbeteg-ellátást kielégítő műszereket. — Két vágányon haladtak a tisztázandó dolgok, az egyik jogi és vagyoni kérdés — tájékoztat a megyei önkormányzat egészségügyi bizottságának vezetője, dr. Csaba István, aki a megyei urológiai osztály vezető főorvosa. — Vita a megyei jogú város, Békéscsaba és a megyei önkormányzat között van. A megyei beruházásként induló békéscsabai városi Réthy Pál Kórházat a városra kell ruházni, hogy egyértelmű legyen az üzemeltető tulajdonjoga. A vagyoni vita egyik jelentős tétele a 108 millió forint megyei önrészesedés, ezt kiegészítve a központi pénzekkel végezték a kórházi rekonstrukciót. Ebbe beépítve vagy ettől függetlenül a közel 60 milliós urológiai műszerpark léte volt kérdéses, amely Békéscsabán nem használható, mert fekvőbeteg-osztály csak Gyulán (ez a megyei feladatokat ellátó) és Orosházán (városi) van. A szakmai kollégium döntése alapján ez elegendő a megye betegeinek magas szintű ellátásához. Szakmai kérdésként vetődött fel, hogy egy feleslegesen megrendelt 60 milliós értékű műszerparkot hogyan lehet a megye lakosainak a javára használni. A műszerek többsége a fekvőbeteg-osztályokon, egy része a járóbeteg-ellátásban használható. Nyilvánvalóan a szakmai kollégium az illetékes ezek szétválasztásában, erre közös megegyezéssel meg is kérte a kollégiumot a megyegyűlés és Békéscsaba városa. A döntést a békéscsabai közgyűlés nem fogadta el, kérve, alakuljon egy helyi szakértői fórum, döntsenek ők, mire tudják használni a műszereket, mire van igényük. Hat békéscsabai osztályvezető főorvos, a tisztiorvosi szolgálat vezetője, az egészségbiztosítási pénztár szakirányítója, valamint a két kórházigazgató jelenlétében állást foglaltak, és a megegyezést korrektnek minősítve lezártnak, kezelhetőnek tartották az ügyet. így Békéscsabán mintegy harmincmillió forint értékű műszer maradt volna. A megyei jogú város közgyűlése saját szakértőinek a véleményét sem fogadta el. Ezután szakmai oldalon bedugult a kérdés, jogi útra terelődött a műszervagyonról szóló döntés. Békéscsaba városa és a megyei közgyűlés egyaránt fellebbezett a Belügyminisztériumban. A minisztérium elutasította mindkét felet, és a vagyonátadó bizottság (VÁB) döntését tartotta irányadónak, a műszerek egésze legyen a fekvőbeteg-osztályoké. Fellebbezett a város, majd a megye, bírósági döntésre várva. így az ügy már kifejezetten vagyonjogi kérdéssé vált. A műszereket csomagolják, és remélhetően a december 4-ei bírósági tárgyalásig a használhatóság helyére kerülnek a teljes VÁB-lista alapján. így ezeket a megye lakóinak gyógyítására használják majd Orosházán és Gyulán. Cserébe a megyei önkormányzat átadja a Réthy Pál Kórház teljes tulajdonjogát az üzemeltető megyei jogú városnak, Békéscsabának. A Réthy Pál Kórház orvosigazgatójának, dr. Nagy Balázsnak is kikértük a véleményét: — Márciusban megegyeztünk abban, hogy a műszerek mintegy harmada, amely más célra is használható, egy szakemberekből álló bizottság véleménye alapján maradhat a békéscsabai kórházban. A békéscsabai közgyűlés nem fogadta el a megállapodást és indokait. Az ügy jelenlegi végkifejlete, hogy a vagyonátadó bizottság listája alapján folyamatosan és tételesen harmincnapos határidőn belül összeszedjük a műszereket az elszállításhoz. Azokról az osztályokról ki kell hozni a különböző műszeregységeket, ahol a gyógyításban ezeket használják, és a későbbiekben csak a pótlásukkal lehet a teljes jelenlegi betegszolgáltatást biztosítani. Erről az önkormányzat dönt, lesz-e pénze a pótlásra, vagy se, nem tudom. Az urológia járóbeteg-ellátása rendel, a gyógyításnak ezt a területét nem lehet nélkülözni a közel hetvenezres megyeszékhelyen. Ebben a fiókban megtalálja a biztonságot! Magyar Államkincstár Békés Megyei Fiók 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1. Telefon: (66) 447-344 (pénztári órák: hétfőtől-péntekig 08-13 óráig) Szolgáltatásaink: Állampapír-forgalmazás (Magyar Államkötvény, Kamatozó Kincstárjegy, Diszkont Kincstárjegy) • Másodpiaci forgalmazás (vétel, eladás) • Újrabefektetési lehetőség • Ingyenes értékpapírszámla • Vételkor és eladáskor átutalás folyószámláról folyószámlára ÁLLAMI GARANCIÁVAL Bede Zsóka
