Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-14 / 266. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1997. november 14., péntek Érdekképviselet. (y) Kecskeméten november 11-én megalakult a Kulturális Köz­pontok Országos Szövetsége (KKOSZ). A szövetség az or­szág nagy látogatottságú műve­lődési központjainak szakmai érdekképviseletét és szakterüle­tenkénti együttműködését szoL gálja. A KKOSZ elnökévé Bár­dos Ferencet, a kecskeméti Er­dei Ferenc Művelődési Központ igazgatóját, alelnökévé Szente Bélát, a Békéscsabai Ifjúsági Ház és Általános Társaskör igazgatóját választották a tagin­tézmények. Jótékonysági est. (m) A Reibel Mihály Művelődési Ház és Mozi Alapítvány november 15-én este jótékonysági bálát rendez Eleken, a sportcsarnok­ban. Az alapítvány a bál teljes bevételét a művelődési ház fel­újítására fordítja. Mozgáskorlátozottak, (d) A Mozgáskorlátozottak Békés megyei vezetősége irodájának fogadóórája megváltozott. Bé­késcsabán, az Orosházi út 71. szám alatt minden hétfőn, szer­dán és csütörtökön intézhetik ügyes-bajos dolgaikat (telefon: 325-014). A békéscsabai cso­port évzáró vacsorát rendez az Iparosok Házában (Kossuth tér) november 29-én 18 órától. Jelentkezni november 20-ig le­het. Jubiláló házasok. (1) Mezőkovácsházán a római ka­tolikus egyházközség novem­ber 23-án, Krisztus király ünne­pén tartja a jubiláló házaspárok miséjét. Várják azok jelentke­zését, akik ebben az évben ün­nepük házasságkötésük 10., 20., 25., 30., 40. és 50. évfordu­lóját, ezt a mezőkovácsházi templomban szeretnék megál- datni és emlékezetessé tenni. Vészhelyzet? (e) A szarva­si tűzoltókat is riasztották teg­nap Kunszentmártonba, a kö­zelmúltbeli nagy erejű forgó­szél helyszínére. A bejelentés szerint a kárt szenvedett házak közül egy összedőlt, és embere­ket temetett maga alá. Hat város tűzoltóságától érkeztek autók az épülethez, kivonult a polgári védelem és a rendőrség is, így valamennyien tapasztalhatták, hogy a bejelentés kacsa, rossz­indulatú jelzés volt. Gépkocsilopás, (m) Teg­napra virradóra Békéscsabán, a Berzsenyi utcáról elloptak egy fehér színű, 2-es típusú Volks­wagen Golf személygépkocsit, melynek rendszáma: FDZ 555. Századik születésnapot ünnepeltek a szarvasi szeretetotthonban Isten éltesse, Matyi bácsi! Ha mindenki annyit ivott volna mint én, a kocsmáros bezárhat­ta volna a boltót! — mondta nem kis büszkeséggel Kiss Mátyás, a szarvasi Betánia Szeretetotthon lakója, akit szá­zadik születésnapján köszön­töttek tegnap szerettei. Mértéktartás evésben, ivás- ban — Matyi bácsi szerint ez a hosszú élet titka. A mértékletes életmódnak köszönheti, hogy elkerülték a betegségek. Matyi bácsi egy esztendeje él a szere­tetotthonban. Az otthon lakói és dolgozói tortával és közös énekkel köszöntötték a jeles napon. Az ünnepi asztalon kedvenc étele: húsleves és töl­tött káposzta illatozott. Kiss Mátyás a virágcsokrokkal dí­szített szobájában mesélt életé­ről. Szülei 450 hold szántón és 180 hold legelőn gazdálkodtak Szarvason. Hétéves volt, ami­kor édesanyja meghalt. Nem sokkal utána édesapját is elve­szítette. Matyi bácsi textil- és divatáru-kereskedő lett, ké­sőbb a szülőktől örökölt birto­kon gazdálkodott. Családot alapított, feleségével négy gyermeket nevelt fel. Matyi bácsinak legkedvesebb időtöl­tése a rádióhallgatás, a politi­Kiss Mátyást 100. születésnapján tegnap a szarvasi Cervinus Rádió is köszöntötte. Felvételünkön a köszöntőt hallgatja az ünnepelt (jobbról) és Deme Zoltán evangéli­kus lelkész kát kritikával figyeli. Biblia­gyűjteménye legféltettebb, gyermekkorából őrzött darabja mindig ott van a keze ügyében. Reggel és este olvassa a szent­írást, amely mint mondta, megtanította a legfontosabb dologra, a felebaráti szeretetre. FOTÓ: SUCH TAMÁS Örömmel mesélte, hogy déd­unokái vallásos nevelést kap­nak. Matyi bácsi a hosszú élet tapasztalatával azt üzeni min­denkinek: tiszteljük a másikat és a másét. Céljainkat a ma­gunk erejéből, a magunk tehet­ségével érjük el. —r— Az is baj, ha jó a termés? Agrárfórum: a kormány vezet az EU-ba, vigyázzon is ránk Most ez a megye követeli — célzott dr. Öcsödi Gyula helyettes államtitkár a nyírségi almatermelőkre a Gyulán, tegnap tar­tott megyei agrárfórumon —, hogy vegye meg az állam a ku­koricát... Ha rossz minőségű gabonát arattunk, mit csináljon vele a kormány, tűzze a kalapjára? A véleményváltást megelőző­en a mezőgazdaság helyzeté­ről, a kormány agrárprogram­járól szólt, amely nem nemze­ti, mert több ellenzéki párt nem vállalta. Megjelent a 15 pontos tézisgyűjtemény, ami meghatározza az ágazati prog­ramokat. Többek között elha­tározták a szarvasmarha-ága­zat erőteljes fejlesztését, a ser­tésállomány növelését. Az ag­rártörvényt két napja fogadta el a parlament, kimondva, a nemzeti össztermékkel ará­nyosan nőjön az agrártámoga­tás, a belső ellátás döntően ha­zai termékből történjen, meg kell őrizni a föld termőképes­ségét, fejleszteni az emberi erőforrásokat. Várhatóan de­cember közepére túlnyomó- részt befejeződik az agrártör­vénykezés, harmonizációban az európai közös joggal. Nagy gabonatermés volt az idén, amiből feszültség keletkezett, de a minőséggel is gondok vannak. Az állam megtette a legszükségesebb lépéseket a kiszállítás előmozdítására, a tárolásra, a felvásárlásra, en­nek árára. A terméshez nincs állatállomány, a magyar me­zőgazdaság egyensúlya meg­bomlott korábban, helyre kell állítani — fejtette ki. Ezen a különböző támogatásokkal, irányár- és garantáltár­rendszerrel kívánnak segíteni. Az EU-hoz csatlakozásról el­mondta, 15 szakbizottság dol­gozik azon, hogy meghatároz­zák, Magyarországnak mi len­ne a kedvező. Az áru, a tőke, a munkaerő szabad áramlásával számolni kell a termény- és földárak emelkedésével. A csatlakozás 2002 előtt nem le­hetséges. Egyes nyugat-euró­pai országok 6—8 éves átme­neti időszakot akarnak, míg Magyarország az azonnali tel­jes csatlakozást. A fórum hozzászólói a mi­nisztérium gyors, gyakorlati segítségét, az előrelátás hiá­nyát fogalmazták meg. Dr. Öcsödi Gyula szerint az állam­nak az a dolga, olyan helyzet­be hozza a mezőgazdaságban ténykedőket, hogy gazdálkod­hassanak, mivel erre nincs elég eszköze, nem sikerült — ismerte el. Más úgy látta, az államnak joga van a piacot be­folyásolni. A kisemberek nem jutnak közraktárakhoz, a ban­kok nem sokra becsülik az ál­lami garanciát. Sertésfelvásár­ló céget említett, amely nem köt szerződést a kistermelők­kel, hogy minél olcsóbban jus­son az állatokhoz. Nincs infor­máció mit termeljenek. Dr. Öcsödi Gyula ígéretet tett, bár kormánydöntés 300 ezer tonna gabona felvásárlására szüle­tett, tolmácsolja a Békés me­gyei kérést további állami vá­sárlásra. Szőke Margit Mától: állomásközeiben a fényesiek Óvatos becslések szerint is leg­alább egy évtizede ostromolják a különböző fórumokat a Bé­késcsaba közeli fényesiek: he­lyezzék át a régi, tőlük távolab­bi vasútállomást a település kö­zelébe, hiszen ezzel több kilo­méteres gyaloglástól kímélnék meg őket. Ma délelőtt, a remél­hetőleg sikeres műszaki átadás­sal valósággá válik a régi vágy: az ezernél több lakosnak köny- nyebb lesz a közlekedés Békés­csabára. Vasárnap 0 órától a Békéscsaba—Gyula, illetve Vésztő között közlekedő vona­tok Fényesen az új állomáson állnak meg, az eddigiekhez ké­pest egyperces menetrendi mó­dosulással. — Amikor megválasztottak önkormányzati képviselőnek, három dolgot szorgalmaztak leginkább az itt élők — mondja Klampeczki Béla —, a vasúti megállót, a megyeszékhelyről körforgalmi rendszerben közle­kedő autóbuszjáratot és a bel­vízlevezető rendszer kiépítését. A buszjárat kiterjesztésének függvénye a Magyar utca bur­kolatinak felújítása és bár ez is fontos, már valószínű átcsúszik a következő választási ciklusra, a belvíz-ügyben szintén csak pénz függvénye minden, de a legfontosabb fejlesztés mégis megvalósul és ezért köszönettel tartozunk elsősorban a közgyű­lésnek és a MÁV Szegedi Terü­leti Igazgatóságának. A vasútállomás áthelyezése közel három és fél millió forint­ba került, az önkormányzat 1,2 milliót biztosított, Klampeczki képviselő saját, infrastrukturális beruházásokra felhasználható keretéből 800 ezer forinttal já­rult hozzá, a többit a MÁV Rt. adta. (fábián) Autópálya, InterCity, repülőtér (Folytatás az 1. oldalról) a Nagyvárad, a másik a Temes­vár felé vezető autópályát szor­galmazza. — Amennyiben bebizonyít­juk, hogy térségünknek milyen fontos érdekei fűződnek az au­tópályához, elérhetünk ered­ményt — mondta Varga Zol­tán tegnap a megyeházán. — Figyelmet érdemel az aradi re­pülőtér közelsége és a környé­ken létesítendő vámszabadte­rület. A közúti és légi közleke­déshez kapcsolódna még az a testvérmegyei kezdeménye­zés, hogy a Budapest—Békés­csaba InterCity-járat Aradig közlekedjen. — Mindezek Európa jövője, az integrációs törekvések szem­pontjából példaértékűek lehet­nének — tette hozzá Árgyelán György országgyűlési képvise­lő, az Örszágos Román Kisebb­ségi Önkormányzat elnöke. A megyei delegáció egyébként el­látogatott az aradi Vállalkozás- fejlesztési Alapítványhoz. Az ott tapasztaltakat összegezve ki­fejtették, célszerű lenne, ha a magyar vállalkozók Románia határmenti és nyugati részein kívül más térségekben is létesí­tenének gazdasági kapcsolato­kat. Varga Zoltán megyei elnök a tervek szerint hamarosan Bihar megyébe is ellátogat. L. E. Két német juhász kutya tetemére bukkantak Békéscsabán Békéscsabáról, a Lencsési lakó­telepen lévő Rezeda utcából je­lezték szerkesztőségünkbe, hogy tegnap délelőtt lövéseket, majd kutyavonyítást hallottak. A lakók lesietve, az utca mö­götti füves területen egy kifej­lett német juhász kutya tetemé­re bukkantak. Korábban nem látták erre ezt a négylábút, tehát egyelőre rejtély: honnan és mi­ként került a környékre. Min­denesetre azt felháborítónak és félelmetesnek tartják, hogy va­laki egy lakótelepen vadászgat ártatlan állatra. Egy szemtanú elmondása szerint ismeretlen férfi adott le három lövést egy ezüstszínű fegyverből, majd zsebrevágta a pisztolyt)?), és nyugodtan elsétált a helyszín­ről. Nagy Tibor alezredes, a Bé­késcsabai Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője a fenti­eket azzal egészítette ki, hogy az említett kutya tetemétől 30— 40 méterre az árokban egy ha­sonló sorsra jutott német ju­hászt is találtak. Az állati tete­meket az állategészségügyi in­tézetbe szállították, és majd a boncolás után lehet következ­tetni arra, milyen módon oltot­ták ki á kutyák életét. Nagy Ti­bor szólt arról is, hogy az egy­előre ismeretlen elkövetőt is ke­resik. Ny. L. „A LEGGAZDAGABB A TAKARÉKOS, A LEGSZE­GÉNYEBB A ZSUGORI.” (Chamfort) Rendőrségi terepjáró városcímerrel Megjavíthatatlan állapotban, fél éve tétlenül állt — jobb sorsra várva — a Békéscsabai Rendőr- kapitányság régi terepjárója. A város rendőrkapitánya, Marik András alezredes a képviselő- testülethez fordult segítségért: — Közeledik a tél, a sáros, kátyús csabai utcákon, bekötő- utakon nem tudunk terepjáró nélkül végigmenni — mondta a kapitány tegnap a városháza előtt egy vadonatúj, fehér, vá­roscímerrel ellátott Lada Niva mellett. — A kérésem meghall­gatásra talált, a közgyűlés 1,7 millió forintot szavazott meg a terepjáró beszerzésére. Az au­tót, mint az az oldalán leolvas­ható, kizárólag a bűnügyi hely­színelésre használjuk majd. A Lada Nivát a város kapitá­nya Pap János polgármestertől és dr. Simon Mihály jegyzőtől vette át. (e) Az átadás utáni pillanatok. A kormány mögött Marik András alezredes, képünkön jobbról dr. Simon Mihály jegyző és Pap János polgármester fotó: kovács Erzsébet Cukorgyár helyett valami más? A sarkadi önkormányzat már fél évvel ezelőtt kérte a helyi cukor­gyár többségi tulajdonosát, az osztrák Agrana céget, hogy tájé­koztassa a várost, milyen jövőt szán a két Békés megyei gyár­egységnek, Sarkadnak és Mező­hegyesnek. A kérdés izgalmas, hiszen számos mendemonda ke­ring a magyar cukorpiac gondja­iról, a gyárbezárásokról, az em­berek elbocsájtásáról, s nem cso­da, hogy a város tisztán szeretne látni. A település vezetése részéről régóta áhított találkozóra tegnap este került sor a sarkadi város­házán. Az Agrana Rt. képvisele­tében megjelent Walter Grausam elnökségi tag először a magyar cukoripar általános helyzetéről szólt. Többek között elmondta, hogy a szovjet piac összeomlása drámaian változ­tatta meg a magyar cukoripar helyzetét. Ráadásul a belföldi fogyasztás jelentősen elmarad az előállított cukor mennyiségé­től, óriási a felesleg, így szüksé­gessé vált a magyar cukoripar átszervezése. Az öt gyárat fel­ölelő Magyar Cukor Rt. többsé­gi tulajdonosa, az Agrana ezért is vette fontolóra az angol és francia érdekeltségű Kábái Cu­kor Rt. ajánlatát, miszerint janu­ártól megvennék a két Békés megyei gyárat. Igaz, a szerző­dést még nem írták alá, de a szándék mindkét fél részéről ko­moly. A Kábái Cukor Rt.-tői megjelent Bonnay László elnök­ügyvezető igazgató nem titkolta, középtávon az a céljuk, hogy a versenyképesség megerősítése érdekében megszüntessék a két békési gyár termelését, ám ezt a lehető legemberibb módon sze­retnék tenni. Terveik szerint a két gyár vezetésével, az ott dol­gozó munkatársakkal közösen fogják eldönteni, milyen más te­vékenységet tudnának ezekbe a gyárakba telepíteni. —ria

Next

/
Oldalképek
Tartalom