Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-13 / 265. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1997. november 13., csütörtök Nyolcak felhívása, (m) Nyolc település (Sarkad, Zsa- dány, Mezőgyán, Tarhos, Geszt, Méhkerék, Körösnagy- harsány és Körösújfalu) polgár- mestere felhívással fordult a megye választópolgáraihoz, hogy a november 16-ára kiírt népszavazáson az igen mellett voksoljanak. Egyúttal felhívták a megye többi településvezetőinek figyelmét, hogy a lakosságot számos hamis információ éri e kérdésben, ezért szűkebb és tágabb környezetükben próbálják meggyőzni őket, hogy a NATO-hoz való csatlakozás történelmi kérdés, ahol az ország jövője a tét. Meditáció, (n) A Misztériumok Baráti Társasága Kultúrtörténeti Egyesület Az ősi misztériumok, tudásunk felújítása, az emberiség fejlődése a Vízöntő korszakban címmel meditáci- ós csoportot indít novemberben a Vasutas Művelődési Házban (Békéscsaba, Andrássy út 79— 81.). A foglalkozások minden vasárnap 15—17 óráig tartanak, a részvétel ingyenes. Közúti információ, (m) A Békés Megyei Állami Közútkezelő Kht tájékoztatja a közlekedőket, hogy a 47. számú főúton, Orosháza belterületén, a Vásárhelyi úton tovább folytatódnak a karbantartási munkák, ezért az itt lévő vasúti átjárót ma és holnap 8-tól 16 óráig teljes szélességben lezárják. Mercedest vittek, (k) Ellopták az EFT 202 forgalmi rendszámú, metálbordó, 124-es dízel Mercedest a békéscsabai kórház parkolójából, a Puskin térről. Az egy hete, este 8 körül eltűnt kocsiról azóta sincs hír. Betörés, (m) Tegnapra virradóra ismeretlen tettes(ek) behatolt(ak) a csanádapácai polgármesteri hivatalba, és ott több irodát is átkutattak. Feltörték a lemezszekrényeket, és elvittek egy 20 ezer forint értékű rádiós magnót. A rongálási kár 60 ezer forint. Baleset, (m) Békésen a Móricz Zsigmond utcában az úton elcsúszott egy kerékpáros. Olyan szerencsétlenül esett, hogy a baleset következtében súlyos lábtörést szenvedett. „AKI MINDENKIVEL BARÁTKOZNI AKAR, SENKINEK SEM BARÁTJA.” (Pfeffel) Szervezetfejlesztő tréning szociális irodai ügyintézőknek A segítőknek is kell a segítség Az idén sikeres továbbképzést szervezett a megyei képviselő- testület konzultációs irodája a helyi önkormányzatoknál dolgozó szociális munkások számára. Az elképzelést kiterjesztendő, az iroda vezetője, Dávidné dr. Réti Júlia felkereste a békéscsabai önkormányzat szociális irodájának vezetőjét, Tóth Jolánt, s kiderült, két, régebben érlelődő ötlet találkozott. Mindkét szakember szükségesnek tartja, hogy az önkormányzatok szociális irodáin dolgozó ügyintézőkre — akik a munkájukat nagy lelki teherrel végzik — nagyobb figyelmet fordítsanak, azaz a segítők is kapjanak segítséget. A terv megvalósításának azonban hiányzott az anyagi háttere. A mentőövet végül a Mentálhigiénés Programiroda vezetőjétől, Szahóné dr. Kállai Klárától kapták, aki biztosította a költségek fedezésére szolgáló pénzt, s biztató szavakkal járult az előkészületekhez a város polgármestere, Pap János is. Az elmúlt héten elkezdődött szervezetfejlesztő tréningről Tóth Jolán elmondta: — A szociális irodán, illetve a kapcsolódó területeken dolgozók közül 15-en vesznek részt a tréningen Szicsek Margit pszichológus, főiskolai adjunktus vezetésével, összesen 30 órányi képzést kapnak hét héten keresztül. A szociális ügyintézők elképesztő terhieknek vannak kitéve. Nem ritka, hogy egyetlen napon 60—70 emberrel kell foglalkoznia egy kollégának. A tréning a terhek viselésében, kezelésében, feldolgozásában nyújt segítséget, ami jó az egyénnek, használ a munkacsoport teljesítményének, és nem utolsósorban előnyét látja az ügyfél. Éppen ezért köszönettel tartozom mindenkinek, aki segítette a tréning létrejöttét. Az elképzelések szerint a tanfolyam utáni következő körben az egyesített szociális intézményekben dolgozóknak indítanak szervezetfejlesztő tréninget, hogy az ellátó rendszer minden szintjén a munkatársak megfelelő módon, a személyiségüket is beleadva tudjanak a rászorultakhoz fordulni. L. E. Molnár Antal képei a Folyosógalériában — Sokan voltak itt művészek Békésben, akik díjakat kaptak, elismeréseket, aztán to- vábbálltak. Molnár Antal maradt és maradni fog kitüntetések és díjak nélkül is, mert sehol másutt nem találja meg azt, amit itt: az Alföldet. Neki az Alföld a minden, itt van otthon — mondta dr. Arpási Zoltán a tegnapi megnyitón, amikor a megjelentek figyelmébe ajánlotta Molnár Antal képeit. A csabai festőművész harminc festményt, akvarellt, illetve grafikát állított ki lapunk székházának Folyosógalériájában. Képeinek többsége a természetből merítkezik, abból a szeretett alföldi tájból, amely Molnár Antalt festővé dajkálta. Hosszú és szenvedéssel teli volt az út a műbú- torasztalosságtól a Képzőművészeti Alap tagságig, de megérte. Molnár Antal egyéni arculatú festőművész lett, aki nem megrendelésre, és nem divatirányzatok szerint dolgozik. Hiába buzdítják látványosabb festészetre, attraktívabb képkidolgozásra, ő a maga útját járja, csökönyösen és megszállottan, s valószínű szegényebben, mintha váltana. Molnár Antal a figuratív festészet híve, ennek ellenére nincs haragban az absztrakt művészekkel, csak annyit kér, vele se legyenek mások haragban. Azok sem, akik zsűriznek, képeket kiállításokra „beválogatnak”, művészekről méltató sorokat írnak. „Egyszer majd talán rám is felfigyelnek” — mondta a megnyitó szavakra reagálva Molnár Antal. Tegnap a Folyosógaléria közönsége felfigyelt rá, s bizonyosan felfigyelnek rá mások is, akik december 7-ig nyitva tartó kiállítását megtekintik. (p) Dr. Árpási Zoltán (képünk bal oldalán) méltatta Molnár Antal munkásságát FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Italbemutató. (a) A közelgő ünnepekre tekintettel a békéscsabai Bora Italnagykereskedés szervezésében tegnap 11 kiállító cég közreműködésével italbemutatót és vásárt szerveztek Békéscsabán, a Fiume Hotelben a nagykereskedés üzletfelei, kereskedők, vendéglátósok részére fotó: kovács Erzsébet Mint arról már többször hírt adtunk, jövő év január elsejétől a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskola, továbbá a szarvasi Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola és a DATE Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Kara integrációjával létrejön a Körös Főiskola. E tanintézet regionális kommunikációs rendszerének kialakítását pályázati úton 113 millió forinttal támogatta a Felsőoktatás Fejlesztési Alap. A rendszer kialakítása az utóbbi időszakban az egyik legnagyobb közcélú beruházás a térségben. Hogy pontosan miről van szó, arról dr. Köteles Lajost, az óvóképző főiskola főigazgatóját kérdeztük. A pályázati alap világbanki pénzből és a magyar kormány pénzéből állt össze. Csak integrációra adták a támogatást. A pályázat első és a második fordulójában összesen 113 millió forintot nyertünk regionális kommunikációs rendszer kialakítására. Ennek a stratégiai fejlesztési programja most készül. Része az a terv, hogy a két szarvasi főiskola könyvtárából egységes főiskolai könyvtár és tájékoztató központ jön létre. A tájékoztató központ az elektronikus könyvtári rendszeren keresztül kapcsolódik a megye valamennyi könyvtárához, illetve külföldi könyvtárakhoz. E regionális fejlesztés beindításához hozunk most 100 millió forintot. Térségünkben mostanában ez az egyik legjelentősebb közcélú beruházás — tájékoztatott dr. Köteles Lajos. Hangsúlyozta, a hálózatnak nemcsak a három főiskola ügyvitelének kiszolgálása lesz a dolga. Alkalmas lesz arra is, hogy rákerüljenek a legfrissebb üzleti információk, s ezzel regionális üzleti internet jön létre. Ehhez hasonló bázist akarnak létrehozni az aradi egyetemen, majd a két rendszert összekapcsolják. Ezzel teljesedik majd ki igazán az elgondolás, s jön létre a regionális információs rendszer. —r— Újra lesz Cartoon Network A magyar óvodásokat jobban óvják Orosházán 1991-ben egyházi tagozatos csoportot indítottak a Hajnal utcai óvodában. Ebből nőtte ki magát 1995-re az Evangélikus Hajnal Óvoda, ahová meghívást kaptunk kedden délelőtt. Ezen a napon ugyanis németországi óvodapedagógusok vendégeskedtek az intézményben: Margret Schulke, a felső-ba- jorországi óvodaügy szaktanácsadója és Sabine Wiegmann lelkésznő (ő visszatérő kedves vendég itt). A tavaszt idéző napsütésben a gyerekek az udvaron játszottak, amikor megpillantották a felnőttek körében Győri Gábor evangélikus lelkészt. A Csabakábel Kft. november elsejével megvásárolta a Köröskábel Kft. orosházi kábelrendszerét, ezzel az eddigi mintegy tizenháromezer békési és békéscsabai néző mellett újabb kétezer orosházi nézőhöz jutott el az adás. Arról, hogy milyen változások várhatók emiatt az orosházi kábelrendszeren, Valyuch Lászlót, a Csabakábel kft. vezetőjét kérdeztük. — Jelenleg mérjük fel a meglévő hálózat hibáit, a főállomásokon néhány műszaki berendezést cserélünk, és reményeink szerint egy hónapon belül a rendszeren elfogadható minőségű képet tudunk biztosítani. Emellett vállaltuk, hogy egy éven belül az egész orosházi hálózatot a csabaiak által már jól ismert csillagpontos rendszerre alakítjuk át és a két várost fénykábellel kötjük össze. Ezzel lehetővé válik, hogy az orosházi nézők ugyanazt az adást nézhessék, mint a csabaiak. — A műsorban milyen változások várhatók? — Két olyan műsor, amellyel a Köröskábelnek volt szerződése, a Szív Tévé és a Z Plusz megszűnik, így a hálózat átépítéséig 19 csatorna lesz fogható. Újdonság lesz viszont az HBO, amit november 14-től két héten át kódolatlanul nézhetnek az orosháziak, és ezután lehetőség nyílik a folyamatos előfizetésre is. — Várható-e valamilyen újdonság a csabai és békési nézőknek? — Azt hiszem, nagyon sokan fognak örülni neki, hogy december közepétől ismét lesz Cartoon Network, CNN és olasz nyelvű adás. A békésiek számára pedig hamarosan lehetőség nyílik a jelenlegi két programcsomag mellett a legolcsóbb, harmadik csomag előfizetésére is. A. Gy. — Gábor bácsi! Gábor bácsi! — futottak az ismerős köszöntésére az apróságok, akik azonnal meg akarták osztani legújabb élményeiket. Énekeltek, szavaltak, miközben egyre többen fontak kört a férfi köré. Az ovisokat nem kellett sokáig arra biztatni, mutassák meg azokat a fából készült udvari játékokat, amiket Sabine lelkésznőnek köszönhetnek. Kalauzunk, Révészné Tóth Erzsébet erről a következőket mondta: — Vannak hiányosságaink, ezt látva, Sabine pénzt gyűjtött magyarországi és bajor kapcsolatai révén és ebből az adományból készíttettük el az új játékainkat. A jövőben szeretnénk majd hasonló, természetes anyagokból készült játékokkal bővíteni az eszköztárunkat. A példa ugyanis követendő. S hogy miféle példára hivatkozott a vezető óvónő? Néhány héttel ezelőtt Németországban járt Orosházáról egy delegáció (Révészné Tóth Erzsébet, Koszorús Hajnalka óvónő, Skorka Katalin segédlelkész, Győri Gábor lelkész), ahol látogatást tettek néhány evangélikus óvodában. — Számomra nagyon tanusá- gos volt, hogy mennyivel határozottabb az önállóságra és a munkára nevelésük. Mi jobban őrizzük, óvjuk gyermekeinket. Követendő példának érzem, hogy a csoportok egymás felé könnyebben nyissanak, átjárhatók legyenek — játékidőben már nálunk is működik ez a dolog. — Münchenben láttunk hagyományos— mint nálunk — iskolaelőkészítő óvodát, teljesen nyitottat, ahol kevés irányítással a gyerekek szabad elhatározásuk alapján jöttek-mentek a csoportok között. Én a harmadik típust, az úgynevezett félig nyitott megoldást tudom elfogadni, ahol nem volt követelménykényszer, az egyházi jelleg is megfelelő mértékben volt jelen — kapcsolódott beszélgetésünkbe Győri Gábor, aki a kint szerzett tapasztalatok közül a gyerekek természethez fűződő viszonyát emelte még ki. Sabine Wiegmann, a gyermekmunkával foglalkozó lelkész a 11 magyar evangélikus óvodát rendszeresen látogatja, de az orosháziak nőttek igazán a szívéhez. Mint mondta, elkezdődött egy sikeres együttműködés, már továbbképzéseket is tart az óvodapedagógusoknak, és szeretné ezt a kapcsolatot egyre intenzívebbé tenni. Margret Schulke elragadtatással beszélt orosházi tapasztalatairól, ő egyébként most járt először a viharsarki várps- ban. Meglátása szerint ebben az evangélikus óvodában a pedagógusok a vallást és hitélményeiket megélten, őszintén adják át az apróságoknak, a foglalkozások légkörét a szeretet hatja át. A vendégek Orosházán hittanfoglalkozásokat látogattak, délután pedig a szülőkkel találkoztak. Csete Ilona Hószemle Orosházán (Folytatás az 1. oldalról) A szemlén arra is kíváncsiak voltunk, hóeséskor merre indulnak elsőként a gépek, van-e meghatározott útvonal, rangsor? — Az utakat 3 kategóriába soroljuk. Az elsőbe tartoznak a nagy forgalmú utak (a 47. számú főközlekedési út, Szentesi út, Szarvasi út) és a nemzetközi forgalmat bonyolító Mezőhegyes—B attony a—országhatár útvonal. Először itt jelennek meg gépeink. A második kategóriába tartozó utakon (200 kilométeren) hódúrást végzünk, csak a veszélyes helyeken — vasúti átjáróknál, átkelési szakaszokon — sózunk. Az úgynevezett fehér utak tartoznak a harmadik kategóriába, ahová a legkésőbb érnek gépeink. Példaként Kardoskút-Pusztaköz- pontot említeném — tájékoztatta lapunkat Lakner Pál. cs. i. A Körös Főiskola és térségfejlesztés
