Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-03 / 256. szám
1997. november 3., hétfő KÖRKÉP Oroszország és Japán megköti a békét Moszkvának nagyobb szerepet kell vállalnia Ázsia gazdaságában A japán kormányfő közölte, hogy Borisz Jelcin orosz elnökkel elhatározták: mindent elkövetnek, hogy országaik 2000-ig aláírják a második világháborút lezáró békeszerződést. A megállapodás a legfontosabb előrelépés a két ország kapcsolataiban az 1956-ban létrejött japán-szovjet közös nyilatkozat óta, amely rendezett diplomáciai kapcsolatokat teremtett Moszkva és Tokió között. A két ország közötti békeszerződés útjában mindmáig a Vörös Hadsereg által a világháború legvégén elfoglalt szigetek sorsa körüli vita áll. Szombaton, a „nyakkendő nélküli” krasznojarszki víkend- jük első napján az orosz államfő és a japán miniszter- elnök elfogadta a két ország közötti együttműködés politikai, gazdasági és pénzügyi vonatkozásait felölelő dokumentumot, az úgynevezett „Jel- cin-Hasimoto-tervet”. A terv lényeges eleme a tőkebefektetések ösztönzése a beruházásvédelemben, a fejlett technológiák cseréjében, a közlekedési infrastruktúra, elősor- ban a transzszibériai vasút fejlesztésében. Hasimoto szerint Oroszországnak nagyobb szerepet kell játszania az ázsiai kapcsolatokban, ezért támogatásáról biztosította vendéglátói törekvését, hogy Moszkva csatlakozzék az ázsiai-csen- des-óceáni gazdasági együttműködési fórum tagjaihoz. A japán kormányfő szándéka szerint a következő kötetlen megbeszélésre már a szigetországban kerülne sor, ahova valószínűleg jövő tavasszal látogatna el Borisz Jelcin orosz elnök. Emellett „forródrótot” hoznak létre Moszkva és Tokió között. Jelcin és Hasimoto szombaton hajókirándulást tett a Je- nyiszejen, és néhány órás horgászásra is szakítottak időt. Az orosz konyha remekeit felvonultató vacsorán csatlakozott hozzájuk Borisz Nyemcov orosz első miniszterelnök-helyettes is. A két politikus közösen fogta ki a vacsorára valót fotó: feb/reuter Atlanti krónika Bővíteni kell a NATO-központot A NATO brüsszeli központjában már most helyszűkére panaszkodnak az alkalmazottak. Pedig még meg sem történt a három új tag - Cseh- és Lengyelország, valamint Magyarország - 1999-re tervezett hivatalos felvétele. Hírháttér Elveszett illúziók Korfu szigetén ma kezdődik meg a balkáni állam- és kormányfők kétnapos csúcstalálkozója. A térség ma is Európa puskaporos hordójának számít, ezért a szakértők is megkülönböztetett figyelemmel kísérik az eseményeket. Elegendő volna pusztán a délszláv krízisre utalnunk, amelyet a török és a görög fél közötti Ciprus-vita, valamint megannyi tengeri és légi incidens csak tovább súlyosbít. A görög fél hadgyakorlatot kezdett a török határ közelében; ugyanakkor török harci gépek a hét végén többször is megsértették a görög légteret. Mi másról volna hát szó, mint egyszerű erőfitogtatásról? A krétai csúcsot az athéni diplomácia szorgalmazta, megoldást keresvén a térségbeli válságokra. A jugoszláv, albán, román, bolgár, görög és török vezetők két- és többoldalú találkozók sorát tervezik, Nano albán kormányfő például Milosevics jugoszláv elnökkel tárgyal. Nyilván a bonyolult koszovói helyzetről. Am az előzetes nyilatkozatokban az érintettek rendre óvtak a túlzott illúzióktól. „Sajnos semmiféle táh’ányos áttörés nem ígérkezik” -figyelmeztetett Pangalosz görög külügyminiszter is. A krétai nyitánnyal egy napon New Yorkban is megbeszélés kezdődik a ciprusi problémáról: itt Kofi Annan ENSZ-főtitkár és Rauf Denktas, a ciprusi török közösség vezetője ül asztalhoz, kiutat keresve az 1974 óta megosztott mediterrán sziget ügyében. A görög-török szembenállás forrpontja ugyanis Ciprusban keresendő. Ha ebben nem lesz áttörés, könnyen szertefoszlanák az illúziók. Szondy Gábor Csabai táncosok sikere Dortmundban Göncz Árpád Kirgizisztánban Történelmi jelentőségűnek nevezte Aszkar Akajev kirgiz államfő Göncz Árpád köztársasági elnök kirgizisztáni látogatását. .Azért is fogadtuk - mondta - nagy szeretettel a magyar államfőt, mert olyan nép képviselőjét üdvözölhettük személyében, amelyhez a kirgizeket évezredre visszanyúló kapcsolatok fűzik, s amellyel közösek türk gyökereink.” Göncz Árpád magyar államfő hangsúlyozta, hogy hazánk kész átadni Kirgizisztán- nak a demokrácia megteremtése és a gazdasági építés tapasztalatait. A szocialista piac felbomlása után Magyarország és Kirgizia sokoldalú gazdasági kapcsolatai visszaestek, de ezeket a piacgazdaság alapján, a kölcsönös üzleti érdekekből kiindulva újjá kellene építeni. Telekárak és az építési kedv Orosházán az önkormányzat kedvezményes áron értékesíti az építési telkeket, hogy ezzel is növelje polgárainak az építési kedvét. Igen ám, de mi történik akkor, ha mégis árat emelnek? Ez a kérdés váltott ki vitát a képviselők között a legutóbbi testületi ülésen, merthogy az áremelés ellentétes a fent megfogalmazott elvvel. (A napirend értelmében a Gárdonyi Géza lakótelepen 500 forint/négyzetméter áron keltek el a telkek eddig, a javasolt új ár viszont a duplája lett volna.) A hozzászólók elmondták, hogy az 1988-ban kialakított lakótelkek adás-vételi forgalma az utóbbi időszakban nem volt jelentős, ha emelnek árat, akkor csupán 700 forint lenne az elfogadható. Végül ez a javaslat kompromisszumos megoldásnak látszott, a testület el is fogadta. cs. i. Harminc esztendeje még Párizs volt az észak-atlanti szövetség székhelye. De Gaulle idején azonban Franciaország kilépett a NATO katonai szervezetéből, ezután esett a választás a belgák fővárosára. Az ország azonban nem túlzottan örült ennek, hiszen a szovjetek atomrakétákat irányoztak rájuk. Egy korábbi, használaton kívüi helyezett brüsszeli repülőtéren, jelenleg mintegy 30 hektáron terül el a szervezet központja. A NATO 99 évre bérli a területet, amelyre javarészt egyemeletes házakat építettek. Nemrég szóba került, hogy a NATO áttenné főhadiszállása székhelyét Bonnba, hiszen onnan a német kormány és a parlament az évezred végéig Berlinbe költözik. Ezt az elképzelést azonban időközben levették a napirendről. Amikor 1999 áprilisában 16-ról 19-re bővül a szervezet, a három új ország képviselői az úgynevezett Manfred Wör- ner-számyba fognak költözni, amelyet a volt német védelmi miniszterről és NATO-főtit- kárról neveztek el. Brüsszel így sem ússza meg az építkezést, hiszen a NATO a Partnerség a békéért program keretében 27 állammal áll kapcsolatban. A belga főváros szállásolja el a NATO-nagy- követeket és a politikai, valamint a katonai vezérkart. Ösz- szesen 1200-an dolgoznak a szervezet központjában. A külügyminiszterek decemberi tanácskozása készíti el a főhadiszállás bővítésének tervét. A véglegesített elképzeléseket a jövő évi NATO- tanácsülés hagyja jóvá, amelyen várhatóan már hazánk is részt vesz. Toronyi Attila Mint arról már lapunkban beszámoltunk, tízéves kapcsolat fűzi a Békés Megyei Művelődési Központ társastáncklubját a dortmundi klub táncosaihoz; az elmúlt évek alatt felváltva szerveztek rangos nemzetközi versenyeket, legutóbb éppen tavaly októberben Békéscsabán. A negyedik nemzetközi csapattánc- versenyt október 17-étől 19-éig a fennállása 20. évfordulóját ünneplő dortmundi klub rendezte, és Békéscsabáról 11 páros vett részt a rangos megmérettetésen. — Szép eredményekkel tértünk haza Németországból, ahol hat csapat mérte össze tudását — tájékoztatott Felczánné Nyíri Mária táncpedagógus. — Egyéni B osztályban standard táncokban első lett Gyucha László—Puskás Irén, ugyanez a páros latin-amerikai táncokban 2. helyezést ért el. D osztályban standard táncokban első lett a Csendes Ferenc—Nagy Katalin, második a Kiss Attila— Gábriel Éva páros. Latin táncokban második Román Donát—Prát Izabella, latin táncokban 3. helyezést ért el Bartha László és Varjú Nóra. Összesített csapatversenyben pedig — minimális pontszámmal a harmadik mögött — negyedikek lettek a békéscsabai táncosok. N. K. A szekszárdi ügy tanulságai nyomán A kormány kiterjesztette a bérgarancia-rendeletet Több szempontból is sikeres volt a szekszárdi húskombinát egykori dolgozóinak tiltakozása. Igaz, ők csupán céljaik egy részét érték el, de úgy tűnik, kiharcoltak valamit lehetséges sorstársaik számára is. A szekszárdi Metraco Rt. példája bizonyította, hogy nem csupán a felszámolás alá vont vállalatok dolgozóinál válhat kétségessé a munkabér kifizetése. Ha ugyanis egy gazdálkodó a cég bejegyzésének hiánya miatt nem kerülhetett felszámolási eljárás alá, a nála foglalkoztatott dolgozók kívül maradtak a bérgarancia-juttatás körén. A kormány a megoldás érdekében rendeletet fogadott el ekekre az esetekre is. A jogszabályt a munkaügyi közlöny legújabb száma közli. A rendelet értelmében a kormány a foglalkoztatási törvény felhatalmazása alapján a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészéből ad lehetőséget a hátrányos következmények enyhítésére. Ezek szerint az érintett gazdálkodók, ha dolgozóiknak a munka- viszony megszűnésekor legalább két hónapnyi munkabérrel tartoznak, kölcsönt kaphatnak az elmaradt járandóságok rendezéséhez. Igaz, megfelelő garanciát kell adniuk, hogy visszafizetik a kölcsönt. A felszámolás alá vont cégeknél a felszámoló a Munkaerő-piaci Alap Bérgarancia Alap részéből kérhet hasonló hitelt. Ez utóbbiból tavaly 348 millió forint támogatást, lényegében kölcsönt hagytak jóvá. Ez az összeg 235 felszámolónál 7200 dolgozó járandóságának részbeni teljesítésére adott lehetőséget. A felszámolók a 348 millió forintot 882,6 millió forintos bérjellegű tartozás részbeni kifizetéséhez használhatták fel. A korábban, 1994 és 1996 között kifizetett 757,4 millió forint kölcsönből 1996 végéig mindössze 264,5 millió forintot fizettek vissza a cégek felszámolása után. Időskorúak szociális járadéka 1998. január 1-jétÓl új ellátási formát vezetnek be A nyugdíjrendszer átalakításával egy időben szükségessé vált a szociális ellátások és az új biztosítási rendszer összehangolása. Ezért vezetik be 1998. január 1-jétől új ellátási formaként az időskorúak szociális járadékát - nyilatkozta Forgó Györgyné, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője. Ez a korábbinál jobb megélhetést biztosít majd sok idős embernek. Mint megtudtuk, a törvényalkotók szándéka az volt, hogy azokról az idős emberekről, akinek nincs saját jövedelmük, vagy ami van, az kevés a megélhetéshez, az állam a szociális ellátórendszer keretében gondoskodjon. Az 1997. december 31-ig érvényes szabályok szerint a jövedelemmel nem rendelkező idősek rendszeres szociális segélyt igényelhetnek. Ez azonban csak akkor állapítható meg a részükre, ha a hozzátartozóik — például a gyermekeik — jövedelmi viszonya sem kedvező. Az időskorúak járadékát a települési önkormányzatoknál igényelhetik a 62. életévet, illetve a nyugdíjkorhatárt betöltött rászorulók. Az ellátás folyósításának feltétele, hogy az érintett, illetve a saját és a vele együtt lakó házastársa, élettársa havi járandósága alapján számítva a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százalékát. Egyedülálló esetén ez a mérték 95 százalékra emelkedik. Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha az érintett három hónapot meghaladó időt külföldön tartózkodik, vagy ha előzetes letartóztatásban van, netán elzárás alatt áll, szabadságvesztés büntetését tölti. A járadék havonta legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százaléka, egyedülálló esetében 95 százaléka lehet. Amennyiben valakinek más jövedelme is van, akkor az időskori járadékot úgy állapítják meg, hogy a jövedelmek együttesen érjék el az öregségi nyugdíj fent említett százalékát. Ám a jogosultak részére folyósítandó időskori szociális járadék összege ebben az esetben sem lehet 1000 forintnál kevesebb. Amennyiben valaki már megkapta ezt a támogatást, a folyamatos folyósításra csak akkor számíthat a későbbiekben is, ha a jogosultság feltételeit a települési önkormányzat felülvizsgálata megerősíti. Erre kétévente legalább egyszer esedékes. Németh Zsuzsa Könnyebb lesz a megélhetésük
