Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-12 / 264. szám

Holland nyílt nap Békésen A holland mintára szervezett békési Balla-farm adott otthon egy holland— magyar szakmai bemutatónak. (3. oldal) Heti TVR-m®oR melléklet Goldonit rendez Gáspár A Jókai Színház pénteken mutatja be a Két űr szolgája című vígjátékot, me­lyet Gáspár Tibor rendez. (5. oldal) 1997. NOVEMBER 12., SZERDA ÁRA: 39 FORINT LII. ÉVFOLYAM 264. SZÁM A jobb hosszabb távon olcsóbb! FORD Békés Mobil, Békéscsaba, Szabolcs u. 38. Tel.: (66) 322-012, 451-150. STIHL Láncfűrészek, kerti kisgépek és építőipari berendezések Cím: Danszki-Csiszér Kft., Gyula, Béke sgt. 54. Telefon/fax: (66) 361-024, HÍREK Agrárfórum, (ö) Megyei fórumot rendeznek az időszerű agrárpolitikai kérdésekről no­vember 13-án, csütörtökön 14 órától Gyulán, az Erkel Ferenc Általános Művelődési Köz­pontban. Szó lesz az agrárprog­ramról, az őszi betakarítás ag­rárpiaci helyzetéről, a jövő évi gazdasági szabályozásról és az EU-hoz csatlakozásról. Az elő­adó dr. Öcsödi Gyula, a Föld­művelésügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára. Arckép Békésből, (r) A Magyar Televízió 1-es csatorná­ja november 13-án 14 órától tűzi műsorra az Együtt — Arcképek című műsorát, amely azon sze­mélyiségeket mutatja be, akik a szőkébb térségért, illetve az egész magyarságért dolgoznak. A csütörtöki adás dr. Köteles La­josról, a szarvasi Brunszvik Te­réz Óvóképző Főiskola főigazga­tójáról rajzol portrét. A főigazga­tó többek között az erdélyi-ma­gyar tanítóképzés, illetve tovább­képzés rendszerének megterem­tésével hívta fel magára a műsor szerkesztőjének figyelmét. Kiállítás, (ö) A Nagyszéná­son élő Homoki Imre festmé­nyeiből rendezett kiállítást Czeglédi Mihály alpolgármes­ter nyitja meg Gyulán, a Pándy Kálmán Megyei Kórház igazga­tási épületének aulájában no­vember 13-án, csütörtökön 13 órakor. A tárlat november 28-ig látható. Békés megyébe látogatott tegnap dr. Simonyi András, a Magyar Köztársaság NATO-nagykövete. A vendég Mezőhegyesen, Mezőkovácsházán, Békéscsabán, Szeghalmon és Dévaványán fejtette ki álláspontját hazánk N ATO-tagságáról, illetve az e tárgyban tartandó november 16-ai népszavazásról. Simonyi András: „A NATO nem Budapestet, hanem Ma­gyarországot hívta meg a tagjai közé”. (Felvételünk hátteré­ben Varga Zoltán, a megyegyűlés elnöke) fotó: lehoczky Péter NATO nélkül nincs uniós csatlakozás A nagykövet reménykedik hazánk euroatlanti integrációjában Mezőhegyesen a Ménesbirtok Rt. tanácskozótermében reggel 8 órakor elkezdett nagygyűlé­sen a részvénytársaság dolgo­zóin kívül a szakmunkásképző intézet tanárai és diákjai, a pol­gármesteri hivatal alkalmazot­tai, illetve tisztségviselői is képviseltették magukat. Dr. Simonyi András nagykövet elöljáróban hangsúlyozta: a NATO nem Budapestet, nem a parlamentet, nem a kormányt, hanem Magyarországot hívta meg a tagjai közé. Éppen ezért a magyar állampolgároknak olyan információkkal kell ren­delkezniük a csatlakozásról, amelyek birtokában november 16-án nyugodt lelkiismerettel adhatják le a szavazatukat. — November 16-án remé­nyeink szerint igent mondunk arra az értékrendre, amelyet a dánok, a hollandok, az angolok, a franciák, a németek vallanak. Amikor a NATO-ról döntünk, valójában hazánk euroatlanti integrációjáról döntünk. Ebben az integrációban épp oly fontos szerepe van a NATO-nak, mint az Európai Uniónak. A hoz­zánk áramló és a mi felzárkózá­sunkat szolgáló tőke csak akkor érzi magát biztonságban, ha tagjai leszünk a NATO-nak. Vagyis tudomásul kell venni, hogy Magyarország esetében NATO-tagság nélkül nincs eu­rópai uniós csatlakozás — je­lentette ki Simonyi András. A nagy érdeklődéssel kísért előadás után a nagykövet a megyegyűlés alelnökének, dr. Pelcsinszki Boleszlávnak, Kas­sai Béla polgármesternek és dr. Megyeri Zsolt vezérigazga­tónak a társaságában megte­kintette a ménesbirtok gép­üzemét és újonnan elkészült vetőmagvizsgáló laboratóriu­mát, majd még a délelőtt folya­mán hasonló programot bo­nyolított le Mezőkovácsházán, ahol az üzemlátogatást követő­en találkozott a Pannonliver Rt. dolgozóival, Bakos István polgármesterrel és a város más vezetőivel. (A nagykövet békéscsabai, megyeházán töltött programjá­ról beszámolónk a 3. oldalon.) M. Gy. Arena úr csak a becsületszavát adta, az olasz hitel dugába dőlt Mégis a Milkway kapta a 20 milliót? Ismét tartogatott vaskos megle­petést az az ügy, amelyben az Agrobank volt szarvasi fiókjá­nak vezetője, minisztériumi tisztségviselők, vállalkozók el­len különösen nagy kárt okozó csalás, illetve különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indult el­járás. A megyei bíróságon hetek óta tartó tárgyalássorozat tegna­pi fordulóján az ipari minisztéri­um által nyújtott két intervenci­ós hitel felhasználásáról, az (Folytatás a 3. oldalon) Sarkad a Fázis Rt. mellett voksolt Hosszú előkészületek után teg­nap rendkívüli ülésen döntöttek Sarkad képviselői a városi ká­beltévés hálózat kiépítéséről. Abban már korábban egyetér­tettek, hogy a településnek szüksége van ennek az infra­strukturális rendszernek a meg­teremtésére. A jelenlegi hálózat (ami ráadásul nem is korszerű) csupán tízszázaléknyira fedi le a várost. Tóth Imre polgármes­ter információi szerint Békés megye többi városában na­gyobb ez az arány, de még a ro­mániai Nagyszalontán is nyolc­vanszázalékos a kábeltévével való lefedettség. Sarkad elma­radottsága tehát nyilvánvaló. A „no, ki finanszírozza a beruhá­zást?” kérdésben azonban soká­ig nem tudtak dönteni az elöljá­rók. Hol soros, hol rendkívüli üléseken szereztek egyre több információt a leendő döntésük kellő megalapozottságához. A Polykom Kft. által ké­szített megvalósíthatósági ta­nulmányt már elfogadták, teg­nap csupán arról kellett döntést hozniuk, hogy a kivitelezésre vállalkozó Csabakábel Kft.-t vagy a Fázis Rt.-t bízzák-e meg a munka elvégzésével. Bár vol­tak ellenjavaslatok, a többség az utóbbi mellett voksolt. A je­lenlegi kábeltévés hálózatot és a városi büdzséből fizetett másfél millió forint értékű tanulmány- tervet az önkormányzat — mint tulajdonostárs — apportként kí­vánja bevinni az rt. által ígért gazdasági társaságba. —ria Román—magyar foglalkoztatási egyezmény Aki dolgozni akar, talál munkát Lassan, de tartósan csökken a munkanélküliek száma az or­szágban és a megyében is, mint azt dr. Nagy Agnes igaz­gatótól megtudtuk tegnap, a megyei munkaügyi központ­ban. Az országban 449 ezer 500 a munkanélküli, 10,1 szá­zalékos az arány. Megyénk­ben 20 ezer 500 embert tarta­nak számon munka nélkül, az átlagarány 12 százalékos. — Alig várom, hogy hírt adhas­sak a 20 ezer alá csökkenésről — mondta az igazgató asszony. — Minden törekvésünk erre irányul, akár a pályakezdőkről, akár a lé­nyegesen nehezebben kezelhető tartós munkanélküliségről van szó. A fiatalok állásbörzéjén 600- an találtak munkát, így is marad­tak 1900-an. Októberben mint­egy 3800 álláshelyet tudtunk kí­nálni, sajnos az igény és a kínálat gyakran nem találkozik. Szarvas, Békéscsaba körzete 10 százalék alatti, a legrosszabb arányok to­vábbra is a mezőkovácsházi, a szeghalmi és a mezőkovácsházi térséget nyomasztják. Pici fellen­dülés tapasztalható a tőkeerős vé­gek megjelenésével Békéscsa­bán, a gépiparban a volt Mezőgép és egy, a Forconból átalakult olasz érdekeltségű cég, orosházi gépgyártók, szarvasiak jelentkez­nek munkást keresve. A pálya­kezdők munka-tapasztalatszer­zése jelentős kérdés, könnyebben tudnak majd későbben is boldo­gulni. — Lapunk a hazai munkaerő mozgékonyságáról kívánt tájé­kozódni, hiszen a fejlett államok­ban a dolgozó ember megy a munkahely után és nem fordítva. — Az egész országra, me­gyénkre pedig főként nem jel­lemző a munkaerő mozgékony­sága — folytatta Nagy Ágnes. — Számos összetevővel ma­gyarázható ez, az ingázóknak egyelőre nem éri meg a közle­kedési költség, a kiegészítő gazdaságok (állattartás, föld­művelés) felszámolására, lakás­cserére, albérletfizetésre keve­sen tudnak vállalkozni. (Folytatás a 3. oldalon) TAPÉTAVÁSÁR November 10-étől november 22-éig engedménnyel TAPÉTAVÁSÁRT TARTUNK a Fantázia Market Kft. üzle­teiben, Békéscsaba, Szent István tér 8. és Gyula, Esz­perantó tér 1. alatt. TELEFON: Békéscsaba 328*916, Gyula 362*548. Miért „igen”, s miért nem „nem”? Ezerévenként egyszer az újság­író is megszólalhat politikai ajánlólevélben. Nem a részek — azaz a pártok — recsegő, torzító hangszórójaként, hanem az egész, a nemzet érdekében. Tudom, akadnak, akik — s eb­ben nem kételkedem — hason­ló jóhiszeműséggel más véle­ményen vannak. Ám egy ezer esztendeje várt pillanatot egy­szerűen nem áll módunkban el­puskázni. Nyilvánvaló és megdöbben­tő a hasonlatosság Szent István kora, s a napjaink dilemmája között. Akkor jól döntöttek: ha itt találtunk hazát, itt kellett or­szágot is teremteni. Európában. S mert ezután is a földrész szí­vének eme csücske a honunk, akkor itt kell megélnünk, bol­dogulnunk, itt képzeljük el gyermekeink s az ő gyermeke­ik mienknél szebb jövőjét. Erre most végre esélyt ad a sors. Ne szalasszuk el! Tisztelem azokat, akik a ma­gyarság lényegét az egész vi­lággal szemben meg akarják védeni. De ki akarja elvenni tő­lünk? Vajon nem éppen a meg­őrzés értelmes lehetőségét kí­nálja számunkra az, ha felnőtt­ként befogadnak bennünket a sikeres országok családjába? Gondolom, nem csak ben­nünk, velünk szemben is meg­fogalmazódik bizalmatlanság. Amikor előbb a NATO, majd az Európai Unió tart bakot a felkapaszkodásunkhoz, akkor sületlenség lenne ellökni a se­gítő kezeket. Biztonságunk vé­delme mellett azért is igent kell mondanunk a NATO-tagságra, mert ezzel felszabadíthatjuk magunkat más nemzetek né­mely polgárainak ellenérzései, gyanakvásai alól. Békében és békességben szeretnénk élni. A fejlett világ tagjai közé tartozni nem egyszerűen nemzeti érde­künk, ritkán megadatott törté­nelmi kötelességünk is. Erről dönteni pedig személyes sze­rencsénk. Ezredévnyi hol dicső, hol keserű tapasztalás után nekünk adatott meg, hogy vállaljuk a felelősséget. Vasárnap vala­mennyi magyar választópol­gárnak erkölcsi kötelessége lesz elzarándokolni a szavazó- urnához. A NATO igenlésével pedig végre átléphetjük európai boldogulásunk küszöbét, s ta­lán egy kicsit önmagunk árnyé­kát is. Igen. Kiss A. János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom