Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-04-05 / 232. szám
„A tánc kollektív művészet” Az aradi hősök utolsó órái Bőm Miklós, az örökifjú Balassista 1947-ben a békéscsabai regősöknél kezdett táncolni. A békéscsabai Balassi Táncegyüttes koreográfusa, majd művészeti vezetője. A régiek, a bennfentesek Samu bá’-ként köszönnek rá az utcán. Ki is ez a fehér hajú, havas bajszú energikus 66-os, mármint esztendős, gyakran kerékpáron karikázó férfiú, akivel hosszan foglalkozik a nemzetközi enciklopédia?! (8. oldal) Egy hónapon át tartó kihallgatássorozat után, 1849 szeptember 26-án hozta meg a hadbíróság a halálos ítéleteket, amelyeket négy nappal később Haynau táborszernagy jóváhagyott. Az aradi tizenhármakat nem érte váratlanul a döntés. De hogyan búcsúztak az élettől? — kérdeztük a történésztől, aki az 1948-49- es forradalom és szabadságharc kutatója. (9. oldal) Jó-e, ha egy nagykövetség tartja a kapcsolatot a megyei sajtóval? — merült fel bennem a kérdés, amikor a napokban a posta meghívót hozott a Német Szövetségi Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetétől. Hasso Buchrucker délelőtti beszélgetésre és ebédre invitált bennünket, a Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Somogy és Zala megyei lapok főszerkesztőit. A meghívó a Kelenhegyi úti rezidenciára szólt. A kapuban a követség magyar munkatársa fogadott minket és kísért fel a Gellért-hegy oldalában magasodó épületbe. Fenn az előtérben a nagykövet és a legfontosabb területek (gazdaság, tájékoztatás, katonai ügyek) vezető követségi munkatársai vártak ránk. Rövid udvariassági beszélgetés után Hasso Buchrucker a kertre néző szalonba invitált bennünket. Hasso Buchrucker: „Ha a NATO meghívta Magyarországot, akkor azt komolyan gondolta, és a meghívás tartósnak számít” FEB FOTO — Köszönöm, hogy meghívásunkat elfogadták — kezdte a nagykövet — azért hívtuk meg önöket, mert ezzel is jelezni szeretnénk, nekünk nagyon fontos a megyei sajtó, hiszen vidéken él az ország lakosságának négyötöde. A találkozón két dolgot szeretnék elkerülni, az egyik, hogy csak én beszéljek, a másik, hogy udvariasak legyenek velem szemben. Egyben szeretném előre jelezni: nem beszélhetek a magyar belpolitikáról, annál többet viszont Németországról és a német—magyar kapcsolatokról. Az első két dolgot mi újságírók, a magyar belpolitikáról folyó beszélgetést pedig — a diplomácia íratlan törvényeit követve — a nagykövet kerülte el. Annak ellenére, hogy szívesen hallottuk volna véleményét a magyar- országi kisebbségi politikáról és a kaposvári szemétdombon talált éleslőszer körüli botrányról. Részletesen válaszolt viszont a nagykövet a hazánk NATO-csatlako- zásával kapcsolatos kérdésekre. Elmondta, nézete szerint a NATO kiterjesztése Kelet-Európábán sikeres lesz, nem is lehet más, mivel az északatlanti szövetség érdekközösség, deffenzív jellegű szervezet, amelynek befelé is stabilizáló hatása van. Meggyőződése — mondta —. hogy idővel Moszkva is más szemmel néz majd a NATO-ra, hiszen Oroszországnak is érdeke, hogy stabilitás legyen a térségben. Magyar- ország csatlakozása a szövetséghez kétirányú utca: a magyaroknak szükségük van a NATO-ra, s a NATO-nak szüksége van Magyarországra. Véleménye igazolására a nagykövet Kohl kancellárt idézte: „Magyarország nélkül Európa torzó maradna!” Arra a kérdésre, hogy milyen következményekkel járna, ha a lakosság a népszavazáson elvetné a csatlakozás gondolatát, Hasso Buchrucker a következőket válaszolta: — Magyarország NATO-csatlako- zása előtt a legnehezebb akadály valószínűleg az amerikai szenátus. Meg kell magyarázniuk ugyanis az amerikaiaknak — s ez nem könnyű feladat —, hogy az USA a segítségnyújtási kötelezettségét Kelet-Európára is kiterjeszti. Ha a csatlakozni kívánó országokban a népszavazás negatív lenne, az kedvezőtlenül befolyásolná az USA-szená- tust és jóidőre visszavetné Magyarország felvételét a NATO-ba. Megjegyezném viszont: ha a NATO meghívta Magyarországot, akkor azt komolyan gondolta, és a meghívás tartósnak számít. Nem sokkal azelőtt, hogy a követségen jártunk, került nyilvánosságra Meciar lakosságcserére vonatkozó ötlete. Természetes talán, hogy érdekelt bennünket a nagykövet véleménye. Hasso Buchrucker a felvetést a század történelmébe ágyazva közelítette meg. Emlékeztetett arra, hogy a második világháború után nagymértékű lakosság- cserét hajtottak végre Európában, ami köztudottan sok szerencsétlenséggel járt. A politikusok és a történészek egyetértenek abban, hogy a lakosság- csere rossz politikai eszköz. Különben is az egyesült Európában a lakosság- csere értelmezhetetlen fogalom, hiszen garantált a szabad költözködés joga, mindenki ott telepedik le. ahol akar. Minden demokratikus kormány elveti az államilag szervezett lakosságcsere gondolatát. — Az Alföldön — különösen a Du- na-Tisza közén — megélénkült a beruházás, sok német befektető jelent meg a térségben. De a mezőgazdaságban mintha kisebb lenne az aktivitás. Fe- ledtethetők-e a mezőgazdaság támogatásában tapasztalható érdekellentétek az Európai Unió és Magyarország között? -— hangzott a következő kérdés. Hasso Buchrucker bevezetőként felhívta a figyelmet arra. hogy Magyarországon a külföldi befektetők és hitelek egyharmada német, s az export ugyancsak egyharmada Németországba irányul. A továbbiakban elmondta, hogy Hóm Gyula minden alkalommal szorgalmazza, amikor német politikusokkal vagy üzletemberekkel találkozik, hogy tanúsítsanak nagyobb érdeklődést az ország keleti fele iránt, többet fektessenek be a térségbe. A nagykövet ezután a mezőgazdaság kérdésével foglalkozott: — A német mezőgazdaság nehéz helyzetben van. Amikor 10 millió magyar elnyerte a szabadságát, 18 millió német is akkor érezte először a szabadság ízét. Az egyesült Németország déli és nyugati részén kisüzemek, keleten és északon pedig többségében nagyüzemek működnek, amelyek vonzzák a befektetőket. A magyar problémát tehát Németországon belül is tapasztaljuk. Ami a német-magyar kapcsolatokat illeti, szeretném emlékeztetni önöket arra, hogy Németország 2 millió márkával segíti a magyar kataszteri rendszer európai normákhoz igazítását. A német mezőgazdasági vállalatok egyébként szívesen jönnek Magyarországra, jó példa erre a Claas szolnoki üzemvásárlása, de látni kell azt is, hogy szívesebben fektetnek be cégeink a feldolgozóiparba. Az Európai Unió mezőgazdasági politikája még nem kialakult, nem végleges. Bár a szabadpiacot bármelyik ágazatba könnyebb bevezetni, mint a mezőgazdaságba, ám a szabadverseny itt sem kerülhető el. Ezért a mezőgazdaságból élő lakosságnak rugalmasnak kell lennie, alkalmazkodnia a változó körülményekhez. Ebben a folyamatban a mezőgazdaság irányítóinak három követelménynek kell megfelelniük. Az egyik: gondoskodni a vidéki lakosság életterének és a kömyzetnek a védelméről. A másik: elkerülni, hogy egyetlen ország se függjön teljesen más országok élelmiszertermelésétől. A harmadik: a vidék lakossági struktúrája — amit a legegészségesebbnek tartanak — ne változzon meg. A számítások szerint a mezőgazdaság Magyarországon kevésbé lesz problematikus, mint Kelet-Európa más országaiban. Ha már a gazdaságról esett szó, nem lehetett megkerülni a szekszárdi húskombinátnál történteket, ahol a szak- szervezet és az alkalmazottak hovatovább hadiállapotban állnak a német tulajdonossal, annak túlkapásai miatt. A szekszárdi eset egyedi, a nagykövet szerint a hasonló ügyek száma nem éri el az egy százalékot. Különben is — jegyezte meg — „fekete bárányok” mindenütt vannak. A nagykövetség továbbra is ösztönzi a német-magyar gazdasági kapcsolatokat, szorgalmazza, hogy a német befektetők tartsák tiszteletben a magyar törvényeket és védjék a német befektetők jó hírét, végül elvárja, hogy a vitás ügyekben igazságos döntések szülessenek. A vitákat a követség nem tekinti politikai kérdésnek, azok eldöntésében a követség nem tud és nem is kíván részt venni, az a bíróságok feladata. Közben megterítették az asztalt és áttelepedtünk az ebédlőbe. Előételnek halat, főételnek töltött dagadót áfonyamártással és zöld körettel, desszertnek pedig csokoládékrémet szolgáltak fel a libériás pincérek. Ebéd közben folytatódott a diskurzus, immár kötetlenebb formában. A legkeményebb kérdés is alighanem ott hangzott el: — A nagykövet úr szerint hol húzódik Európa határa? A Magyarországra mindössze hat hónapja kinevezett, korábban a német külügyminisztériumban szolgálatot teljesítő Hasso Buchrucker felnevetett, mint aki tudja, most akarják „megfogni”, majd tapasztalt diplomatához illő választ adott: — Ezt a kérdést nem lehet megválaszolni, nem is ismerek senkit, aki teljesen kielégítően meg tudta volna válaszolni ezt a kérdést, még Egon Bahr, német szociáldemokrata politikus sem, aki egyszer ezt mondta: Európa határa addig teljed, amíg a latin betű és a keresztény hit. A kávét már a szalonban fogyasztottuk el, de azt is mondhatnánk — utalva Egon Bahr-ra —, hogy Európában, vagy ha úgy tetszik, a vidék-Magyar- ország és a német nagykövet kézfogásán. Arpási Zoltán Vendégségben a német nagykövetnél
