Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-27 / 250. szám

^ 1997. október 27., hétfő MEGYEI KÖRKÉP Pgj / & tRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Békéscsaba az ’56-os forradalomban (4.) A „rend” védői a rendbontók mellé állnak Beavatkozik-e a felkelt nép és a kommunista párthatalom küz­delmébe az utóbbi reguláris fegyveres ereje? S ha igen, ki­nek az oldalán? Hogyan gon­dolkodik, miként érez s főleg: milyen érdekmegfontolások alapján cselekszik a rendőrség és az a lövészhadosztály, mely a békéscsabai helyőrség felada­tát is ellátja? Vajon az október 27-i lefegyverzéssel ártalmat­lanná vált-e a gyűlölt és rette­gett államvédelmisták (köz­nyelven: ávósok) békéscsabai kasztja? Csupa olyan kérdés, amely­nek megválaszolásától — ha a forradalom végső kimenetele nem is, de csabai és megyei részeredményei, „hétköznapi” sikerei messzemenően függtek. A helyi sajtószabadság kivívá­sa, a sztrájkjog érvényesítése, a közigazgatás városi és megyei kulcspozícióinak megszerzése, a forradalom húsából és véréből való, új fegyveres alakulatok felállítása és számos más fel­adat teljesítése minimum sem­legességet, szigorú be nem avatkozást követelt a pártállam e tájon működő fegyveres testü­letéitől. Ez a magatartás azonban ko­rántsem következett automati­kusan a budapesti fejlemények­ből. Fegyveres alakulatainak ki­emelten fontos szerepével a megroggyant diktatúra külön­böző szintű pártszervei is tisztá­ban voltak, s ennek megfelelő­en Békéscsabán és a megye más helységeiben is megkísérelték maguk mellett aktivizálni azo­kat. A halált osztó szovjet acél- szörnyek budapesti bevetésével már a forradalom első napjai­ban Sztálin árnya borult Magya­rországra, és ez a kísértetjárás nem könnyítette meg a hazai fegyveres erők felelős vezetői­nek egyértelmű elköteleződését a harcoló nép oldalán. Tapasz­talható volt ez a Viharsarok fő­városában is, ahol négynapos drámai küzdelemben érlelődött meg a szabadság és független­ség szélesedő tárborának győ­zelme a diktatúra és a szovjet gyámság fenntartásának gyérü­lő, elszigetelődött hívei fölött. Október 28-án, vasárnap ko­ra reggel tanácskozásra ült ösz- sze a csabai hadosztály tisztika­ra, melynek több tagja a meg­rendült párthatalom védelmére kelt, éles támadást intézett a népfelkelés néhány „szélső­séges hangadója” ellen, köve­telve azok letartóztatását és a honvédség képviselőinek visz- szahívását a megyei forradalmi tanácsból. Tóth István alezre­des, a forradalom mellett a mi­nap még nyilvánosan hitet tett hadosztályparancsnok, engedve néhány tiszttársa és főként a megyei pártbizottság nyomásá­nak, parancsot adott a népmoz­galom két szervező emberének letartóztatására és a felkelők „főhadiszállásának” tartott szí­nészklub „elfoglalására”. Dél­előtt tíz és tizenegy óra között felfegyverzett katonák őrizetbe vették és a laktanya fogdájába kísérték a tömegmozgalom két energikus vezetőjét: a színház alkalmazásában álló Kaskötő Istvánt és a szülővárosába haza­látogató Hrabovszky László egyetemi hallgatót. Ezzel egyi­dejűleg katonai osztag szállta meg a klubhelyiséget is magá­ban foglaló színház épületét, melynek bejáratai elé őrséget állítottak. A rossz hír végigszáguldott Csaba belvárosán és szinte per­cek alatt 4—500 főnyi civilt mozgósított a színház környé­kére. Az emberek izgatottan tárgyalták az eseményeket, s azok kulisszája mögött egyesek a forradalom elárulását, mások katonatiszti puccskísérletet, a legtöbben a megyei pártbizott­ság titokban előkészített, hon­védségi erőkkel végrehajtott ak­cióját feltételezték. Létszámuk növekedésével együtt nőtt a szenvedélyük és elszántságuk fogva tartott küzdőtársaik ki­szabadítására. Az utca egyre fe­nyegetőbb hangulata előtt az őrizetbe vételt elrendelő had­osztályparancsnok kénytelen volt meghátrálni: másfél óra el­teltével Kaskötőt és Hra- bovszkyt szabadlábra helyezte, és a tüntetők lecsendesítése ér­dekében mindkettőjüket autó­val a színházhoz vitette. A civil és katonai hatalom konfliktusának hullámverése begyűrűzött a délutánra halasz­tott József Attila utcai népgyű­lésre is. Itt többen árulással vá­dolták Tóth alezredest, aki a megyei pártbizottság és a hon­védelmi minisztérium reá gya­korolt presszióját hozta fel mentségül. Szerencséje volt, mivel a csabaiak bizalmát és becsülését élvező Fekete Pál védelmébe vette őt —- attól a helyes politikai felismeréstől vezetve, hogy az adott helyzet­ben százszor fontosabb a forra­dalom és a katonaság együttmű­ködése, mint a hadosztálypa­rancsnok nyilvános elmaraszta­lása egy általa amúgy is vissza­vont, hibás döntés miatt. Túljutván e bizalomgyengítő incidensen, rendszeresebb lett a konzultáció, átgondoltabb és hatékonyabb a munka megosz­tása a civil hatalmat megtestesí­tő megyei forradalmi tanács és a fegyveres erők: a rendőrség, a honvédség és a katonai ügyész­ség között. Összehangolt cse­lekvésük egyik közhasznú ered­ménye volt az államvédelmi ha­tóság, újabb nevén államvédel­mi osztály Békés megyei sze­mélyzetének ártalmatlanná téte­le, melyet a forradalmi tanács határozott el és a vele most már szorosan együttműködő fegy­veres erők vittek véghez. Októ­ber utolsó napjaiban történt le­tartóztatásuk, majd pár napos, humánus fogva tartásuk valódi védőőrizetnek bizonyult, amely útját állta a jogaiban és méltósá­gában sértett, fizikai bántalma­zást elszenvedett állampolgárok bosszújának, elejét vette „az ávósok” fölötti véres népítélke­zésnek. Ezzel párhuzamosan Tóth alezredes a laktanyából el­távolítja, majd őrizetbe véteti a hadosztály elhárító tisztjeit, akik közül néhánynak szerepe volt a katonaság október 28-i hatalomátvételi kísérletében. A tömegmozgalom nemzeti demokratikus jellegének Nagy Imre által történt október 28-i el­ismerése felerősítette az embe­rekben az elért változások legiti- málási esélyének képzetét: azt a reményt, hogy amit az ország függetlensége, külső és belső politikai szabadsága érdekében tesznek, az törvényesíthető és maradandó lesz. Ez az erősödő közfelfogás a korábban passzív, otthonukba húzódók mind na­gyobb hányadának rokonszenv- ét vonta a radikális utcai tömeg- mozgalmak oldalára, ami nem­csak külsőségekben: jelszavak, jelképek, rítusok terjedésében, hanem a demokrácia intézmé­nyes megvalósítására tett kezdő lépésekben is megmutatkozott. A többpártrendszer felélesztését mozdították elő a kisgazdapárt 1945—47-ben mozgalmi ta­pasztalatokat szerzett hívei: dr. Szentiványi Olivér, Szentesi András, Torró Emil, akik me- gyeszerte eredményesen mun­kálkodtak pártjuk újjáalakításán. Október 28-a fényét és jelen­tőségét Békéscsabán még egy esemény emelte. Ezen a napon elnémult a mindaddig egyed­uralkodó pártsajtó — és reggel­től a város lakói végre kezükbe vehették a nemzeti függetlenség és a demokrácia eszmei alapján álló szabad sajtó helyi termékét: a Kossuth Népe első számának példányait. Fejlécén ez olvasha­tó: A BÉKÉS MEGYEI FOR­RADALMI TANÁCS NAPI­LAPJA. Az újság első oldalán, szembetűnő helyen tudósít az elmúlt két nap legfőbb békés­csabai és gyulai eseményeiről. Hírt ad Dióssi György megyei végrehajtó bizottsági elnök le­mondásáról és a megyei be­gyűjtési hivatal vezetőjének el­távolítását követelő határozat­ról. Közli olvasóival, hogy a forradalom helyi vezető testüle­té a kormány kompromittált tagjainak — amilyen Apró, Bebrits, Molnár Erik — azon­nali leváltását követeli, és a kormány támogatását a „testvérháború megakadályozá­sának” és a gyűlölt titkosrend­őrség (ávo) feloszlatásának fel­tételéhez köti. Befejezésül a tu­dósítás a forradalmi tanács ne­vében felhívja a megye népét: őrizze meg nyugalmát és fegyel­mét, hogy a budapestihez ha­sonló tragikus események Bé­késben ne fordulhassanak elő. Október 31-én a forradalom tömegtájékoztatása új eszköz­zel gazdagodott: este 20 órakor megszólalt a békéscsabai Sza­badság Rádió. Első adását Féja Géza, a Viharsarok című kiváló falukutató munka országszerte ismert szerzője tette emlékeze­tessé. Népet, nemzetet méltató, sodró erejű kiáltványában, me­lyet a csabai színház egyik kitű­nősége olvasott mikrofonba, egyebek között így szólt Békés megye lakóihoz: „Maradjunk mindvégig igaz emberek! A hő­si harc egységét vigyük át a bé­kébe! Mutassuk meg, hogy az igazsággal áthatott, az igazság­ra épülő rend hívei és katonái vagyunk...” Október 29-étől teljes széles­ségében kibontakozik a munká­sok, értelmiségiek, irodai alkal­mazottak politikai sztrájkmoz­galma, mellyel a minap ki­nyomtatott felhívásuknak, min­denekelőtt a szovjet csapatok távozására vonatkozó követelé­süknek akarnak nyomatékot ad­ni. Szabadon választott mun­kástanácsaik vezetésével az alábbi békéscsabai üzemek és vállalatok vettek részt e mozga­lomban: Baromfifeldolgozó Vállalat (Bamevál), Békés Me­gyei Téglagyári Egyesülés, For­gácsoló Szerszámgépgyár, Ist­ván Malom, Kézműipari Válla­lat, Kötöttárugyár, MÁV Állo­más, Pamutszövőgyár, Posta, Ruhagyár, Sertéshizlalda, Sütő­ipari Vállalat, Vasipari Vállalat. Október 30-án megkezdőd­nek az előkészületek önkénte­sekből álló milíciák: nemzetőr­ség, gyárőrség, munkásalakula­tok szervezésére. Kiképzésük és felfegyverzésük bázisát arcsabai hadosztály tiszti állománya és hadfelszerelése képezi. Számos kisebb helyi rendfenntartó egy­ségen felül Békéscsabán egy zászlóalj, Békésen, Gyulán és Orosházán egy-egy század, fő­ként munkásokból álló milícia felállítását vették tervbe. Ezek­nek fontos szerepet szántak a város és a megye forradalmi vívmányainak megvédésében — arra az esetre, ha e vívmá­nyokat kívülről agressziót elkö­vető hadsereg, belülről annak ötödik hadoszlopa megdöntés­sel fenyegetné. A munkás- milicista egységek szervezeti kereteinek létrehozásában, ön­kénteseinek felfegyverzésében jelentős részt vállalt Galánfi Já­nos alezredes, a hadosztály tü­zérfőnöke és Biczó Gyula alez­redes, a hadműveleti osztály ve­zetője; a toborzás sikerén Szabó Jenő, a megyei kiegészítő pa­rancsnokság századosa és Lovas István MÁV segédtiszt fárado­zott. A nemzetőrség községen­ként alegységeinek felállítása és béketeremtő, békeőrző fel­adatának ellátása érdekében Huzsvai Gyula megyei rendőr- főkapitány hozott fontos intéz­kedéseket. Lőcsei Pál (Folytatjuk) Középpontban a hatékonyság és minőség A sertéságazat jövője a versenyképesség növelésén múlik Korábban a kormány az árakkal szabályozta a terme­lést, a többpárti demokaratikus rendszerre való átállás azonban a mezőgazdaságban is gyökeres változásokat hozott. Az állattenyésztés a mezőgazdaság bruttó terme­lésének 40 százalékát képezi. A sertéságazat bruttó ter­melésének teljesítményértéke 1988-tól csökkenő tenden­ciát mutatott, amely folyamat 1994-ben érte el a mély­pontot. Azóta szerény mértékű növekedés érzékelhető, de az 1996-os bruttó termelési érték még így is csak az 1988-as érték 60 százalékát tette ki — hangzott el a Bé­kés Megyéért Vállakózás-fejlesztési Alapítvány által a Csabai Kolbászfesztivál alkalmából Sertéstenyésztés és Feldolgozás címmel rendezett élelmiszeripari szakmai napon. Keleti Emil, a Földműve­lésügyi Minisztérium fő­osztályvezető-helyettese a közelmúlt áttekintése mel­lett ismertette a sertésága­zat jelenlegi helyzetét. El­mondta: a mindenkori kor­mányzat gazdaságpolitikája nagy hatással van a terme­lőkre. Ezt mi sem igazolja jobban, mint az a tény, hogy 1995. július 30-án az ország sertésállománya nem egészen a fele volt az 1983- as csúcsnak. 1995-ben a kedvező gazdasági változá­sok hatására növekedni kezdett a létszám, így 1996- ra az összállomány 13,8 százalékkal nőtt. Ekkor azonban a takarmány drá­gulása kedvezőtlenül érin­tette a termelőket, s 1997 tavaszára 900 ezerrel csök­kent az összállomány. Az üzemi méret is nagyban be­folyásolja az ágazatot. A kisgazdaságok számára nem jövedelmező a sertés- tartás, éppen ezért a kister­melőknek mielőbb dönteni­ük kell: vagy fejlődnek, vagy később lemorzsolód­nak. Az ágazat versenyké­pességi mutatói nagyon gyengék —- mondta Keleti Emil. — A biológiai ver­senyképesség terén is baj van, a fajlagos takarmány­felhasználás gyengébb, a súlygyarapodás elmarad a fejlett országok átlagához képest — hangoztatják a szakemberek. A vágóállat­termelés a ‘80-as évek má­sodik felében érte el a csú­csot, míg korábban export- orientált termelés folyt a magyar sertéságazatban, ma már importálnak zsírt. Ma­gyarországon a húsipar 22- 23 ezer embert foglalkoztat, a privatizáció folyamán je­lentős ingadozás keletke­zett a feldolgozóiparban is. Végezetül a főosztályveze­tő-helyettes az ágazat jövő­jéről, a tárca további tervei­ről beszélt. Mint mondta, a jövőben az egyetlen megol­dást a versenyképesség nö­velése jelenti: ezen belül is a hatékonyságra és a minő­ségre kell koncentrálni az élelmiszeripari lánc minden szegmensének. Ennek létre­jötte elképzelhetetlen a kor­mány segítsége nélkül. A jövőben a sertéságazat szerkezetátalakító program­ja is elkészül, és a Földmű­velésügyi Minisztérium se­gíteni kívánja a kistermelő­ket is. Nem elhanyagolható az emberi erőforrások fej­lesztése, az oktatás, szakta­nácsadás kérdése sem. A szakmai napon Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács titkára, Faze­kas János, a SOLVENT Ke­reskedőház Rt. vezérigaz­gatója, Zám András, a Gyu­lai Húskombinát Rt. vezér- igazgatója és Maksa Zoltán humorista, kolbász-szakér- tő is előadást tartott. Ugyanezen a napon a Bé­kés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezésé­ben több mint húsz magyar- országi, jugoszláviai és ro­mániai, valamint két bolgár és egy grúz cég képviselői tanácskoztak az Élelmi- szeripari Üzletember Talál­kozón. A megjelent cégek első­sorban az élelmiszer- és feldolgozóiparban érdekel­tek — mondta Tóth Zsolt, a Békés Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara ügyveze­tő igazgatója. A találkozó igen fontos rendezvény, hisz’ a kereskedelmi cégek számára elsősorban kapcso­latteremtési, ismerkedési lehetőséget jelent. Both Imre Mumusok a Jókai színházban, (y) Rákos Péter és Bornai Tibor gyermekmusicaljét, A mumust mutatták be a napokban Békéscsabán', a Jókai színházban fotó: such tamás Jubiláló verselők és prózaírók Kardoskúton Az aktív évek után jólesik a megérdemelt pihenés, ám abból is megárt a sok — állítják azok az idős emberek, akik szeretnék megmutatni a világnak, az évek múlásával szellemi frissessé­gük, tenniakarásuk mit sem vál­tozott. Immár 10 esztendeje an­nak, hogy a Kardoskúti Móra Ferenc Művelődési Ház felka­rolta azoknak a vers- és próza­író nyugdíjasoknak a törekvé­sét, akik évről évre csokorba gyűjtik szellemi produktumai­kat, és ha kell, ki is állnak a nagy nyilvánosság elé. Áz idei jubileumi évben is meghirdették részükre a megyei vers- és prózaíró pályázatot, amire rekord számú jelentke­zést könyvelhettek el a szerve­zők. Az 59 pályázótól 69 alko­tás (45 vers és 24 próza) érke­zett Kardoskútra. Ámi talán a szervezőket is meglepte: a 10 év alatt az ország más vidékein is híre ment, hogy Békésben a nyugdíjasok milyen örömmel és nagy lelkesedéssel fogadják ezt a megmérettetést. Nem csoda tehát, hogy Balástyától Füzes­gyarmatig, Szentestől Tatabá­nyáig ismerik már a pályázati lehetőséget. Mint azt a zsűri el­nöke, dr. Hévvizi Sándor oros­házi múzeumigazgató köszön­tőjében kiemelte, a kardoskúti önkormányzat és a művelődési ház részéről (és ne feledkez­zünk el az adakozó szponzorok­ról sem) példaértékű a hozzáál­lás, egy évtizede őrzik és ápol­ják e szép hagyományt. A pályázók egyébként csa­ládtörténeti, helytörténeti írása­ikkal, kordokumentumokkal neveztek az idén. A legjobbak emléklapot és emlékérmet vi­hettek haza az eredményhirde­tés és a mulatság után. Mert­hogy volt nagy vigadalom Kardoskúton azon a napon. Az egyébként csendes hétköznap­jairól nevezetes kisközség mű­velődési házában a rákóczi- telepi Hegedűs János három ta­gú zenekara gondoskodott a talpalávalóról, miután mindenki elfogyasztotta Ramasz Imre bá­csi messze földön híres, bog­rácsban főtt pörköl tjét. Eredmények vers kategóriában: 1. Szépfalusi József (Szeged), Vad Zsigmond (Dévaványa), Gimesiné dr. Hutás Irén (Szeged), 2. Miklós Rózsa (Szeged), Dávid László (Orosháza), Csicsely Mihály (Bé­késcsaba), 3. Varga Józsefné (Gyu­la), Kovácsné Fejes Erzsébet (Hód- mezó'vásárhely), Szabó Béla (Mezóliovácsháza), Antal György (Tótkomlós), Nagy László (Szeged). Próza: 1. Koesó Józsefné (Deszk), SzóTe Ildikó (Füzes­gyarmat), Csongrádi Pál (Kardos- kút), 2. Györkei László (Szeged), Fodor Albert (Szeged), Ágoston Ilo­na (Szeged), Borbíró Lajos (Füzesgyarmat), 3. Bitó Józsefné (Balástya), Batári Ferencné (Sze­ged), Domoki József (Orosháza), Sz. Nagy László (Szeged), Takács Józsefné (Tatabánya), Pis Mátyásné (Békéscsaba), Fodor Anna (Szeged). Csete Ilona

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom