Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-25-26 / 249. szám

1997. október 25-26., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP Békéscsaba az ’56-os forradalomban — 3. Sínfelszedés a megye és az ország védelmében A péntek éjszakai politikai má­mort a város szombat reggelre tökéletesen kialudta. Katzen- jammemak, másnapos bágyadt- ságnak nyomát sem lehetett észrevenni. Ellenkezőleg: a tö­megmozgalom előző nap fel­halmozódott energiái szétárad­tak és működni kezdtek a város üzemeiben, vállalati irodáiban, pályaudvarán, sőt a rend védel­mére hivatott szervezetekben is. A „Követeljük!” című röpirat igen sok szakmunkáshoz, értel­miségihez, közalkalmazotthoz eljutott — biztatva, bátorítva őket hazafias érzelmeik és rend­szerbíráló nézeteik nyilvánítá­sára, politikai önszerveződésük elindítására. A békéscsabai forradalom — akárcsak a budapesti — elkez­dett osztódni, alulról építkezni, munkahelyhez, foglalkozási ág­hoz, települési egységhez kö­tődni. Vagyis természetes mó­don differenciálódni. Magától értetődő különbségek képződ­tek a forradalom gyorsan kiala­kuló politikai, gazdasági és ka­tonai szerveinek döntési és ve­zetési módszerei között. Más­ként szerveződött és dolgozott a székváros és a megye ügyeiben illetékes, központi szerepet be­töltő megyei forradalmi tanács, mint bármely üzem, vállalat vagy hivatal munkástanácsa. És hozzájuk képest is másként a békéscsabai székhelyű lövész­hadosztály katonatanácsa. Ezek a különbségek okozhat­tak — és némelykor a gyakor­latban okoztak is — téves hely­zetmegítélést, pillanatnyi rövid­zárlatot a hirtelen kiemelkedett vezetők és a viharos gyorsaság­gal létesült forradalmi szervek kapcsolatában. De a legkevésbé sem fenyegettek a tömegmoz­galom széthullásának vagy fel- darabolódásának veszélyével. És esélyt sem adtak a rogyado­zó párthatalomnak, hogy a helyi kisközösségek autonóm önszer­veződéseit sikerrel fordítsa szembe az átfogó, országos cé­lokkal: a nemzeti önrendelkezés megvalósításának és az egy párti diktatúra megszünteté­sének követelésével. Az október 26-i tüntetést követő napok megmutatták, hogy Békéscsaba forrongó, Budapest nyomdoka­in haladó társadalmi erői nem­csak a legfőbb célok, de a hoz­zájuk vezető utak megítélésé­ben is többnyire egységesek. Ennek egyik impozáns meg­nyilvánulása volt az állami és tanácsi vállalatok munkásainak, értelmiségi alkalmazottainak azonnali reagálása a tüntetők ál­tal terjesztett röplapok záró­mondatára, mely sztrájkot he­lyezett kilátásba a követelések elutasítása esetén. Az ötvennél nagyobb létszámú ipari munka­helyeken már a tüntetés más­napján előkészületeket tettek a sztrájkra — számolva azzal, hogy a megingatott, tétovázó hatalom elutasítja vagy elodáz­za a követelések teljesítését. Az október 27-i, szombati nap jelentősége nem bizonyult kisebbnek az előző napinál. A közmondás ugyan azt tartja, hogy bármit elkezdeni nehéz. Egy nemzeti, össznépi célokat követő tömegmozgalom eseté­ben azonban a. folytatás még a kezdetnél is nehezebb. Az egy­szeri, alkalomszerű tüntetéssé való lefokozódás, a gyors kiful­ladás réme Damoklész kardja­ként lebeg minden rendszervál­tozásért küzdő népmozgalom feje fölött. A folytatás során tá­rul föl, hogy valójában mekkora társadalmi erők készek tevőle­gesen vagy hallgatólag támo­gatni a szóban forgó mozgal­mat. A folytatás dönti el, hogy kiválasztódnak-e a mozgalom rátermett, önzetlen, küzdőképes és a lehetőségek határait érzé­kelő vezetői — avagy a rend­bomlás idején óhatatlanul meg­jelenő, elvakult ösztönlények szabnak irányt az események­nek. Az október 27-i „foly­tatás” Békéscsabán mind a for­radalom tömegbázisának alaku­lása, mind pedig vezetőinek ki­választódása tekintetében ígére­tes eseményeket produkált. E nap délelőttjén a színész­klubban összejöttek néhányan azok közül, akik előző este „a tűz csiholói”, a tüntetés és röp- iratkészítés főszereplői voltak. Előttük veti fel Hrabovszky László egyetemi hallgató az ál­lamvédelmi részleg lefegyver­zésénekjavaslatát, amelyet a je­lenlévők helyeselnek, és K. J. ávós őrnagy tudomására hoz­nak. Az őrnagy — aki a Bel­ügyminisztérium Békés megyei főosztályának vezetője volt — a maga és ávós társai nevében közli: valamennyien készek fegyvereiket az e célból létreho­zott bizottságnak önként átadni. Ez megtörténik és a fegyvereket átszállítják a rendőrség épületé­be. Délben ünnepi népgyűlés a Kossuth-szobomál, több ezer ember részvételével. A kabá­tokra tűzött nemzetiszínű ko­kárdák, a szobor talapzatát dí­szítő Kossuth-címerek és őszi­rózsacsokrok külsőségekben is kifejezik az alkalom rendkívüli­ségét. A történelem pulzusa lüktetett a gyűlés mozzanatai­ban, a szónoklatok emelkedett és elszánt alaphangulatában. „Csak a becsületes helytállás segíthet rajtunk” — fogalmazta meg a helyzet parancsát Fekete Pál orosz szakos tanár, aki az október 4-ei értelmiségi vitaest után most szabadtéri gyűlésen, néptribunként keltette fel a nagyközönség személye iránti bizalmát. „A rendőrség a forra­dalom oldalán áll és alárendeli magát a forradalmi bizottságok­nak” — közölte a gyűlés hallga­tóságával Huzsvai Gyula rendőr alezredes. — A népgyűlés meg­ható, érzelmeket felkavaró ese­ménye volt a gyulai megyei börtönből kiszabadított politi­kai foglyok köszöntése. A rab­ságból egyenesen a csabai Kos- suth-szoborhoz érkezett embe­rek hálatelt szívvel méltatták a forradalmat és azt a küldöttsé­get, mely Békéscsabáról ment át Gyulára, hogy fogolyszaba­dító megbízatását teljesítse. Délután és a kora esti órák­ban a szakszervezetek megyei székházában forradalmi taná­csot választottak, amely nem­csak Békéscsaba, de kisugárzá­sa és mintaadó szerepe követ­keztében az egész megye sza­badságküzdelmének kiemelke­dő fontosságú politikai szerve lett. A tanács elnöki posztjára a kezdeményező készségével ki­tűnt Kaskötő István színházi dramaturgot állították. De szó­noki tehetsége, munkabírása és politikai lényeglátó képessége Fekete Pált avatta a testület el­ső számú vezetőjévé. A rendkí­vüli viszonyok kizárták annak lehetőségét, hogy a csabaiak tízezreit ezekben a napokban választási urnákhoz szólítsák. A demokratikus képviseleti elvet kénytelen-kelletlen korporativ elvekkel: a foglalkozási ágak képviseletével igyekeztek he­lyettesíteni. Ilyenformán a kez­detben 15 tagú — később két taggal kibővített — testület megválasztói a szakmai sokszí­nűség forradalmi időkben is rit­kának számító csokrát kötötték egybe, melyben szakmunkás és hadosztályparancsnok, orvos és parasztgazda, kisiparos és szín­házi dramaturg, pedagógus és rendőrtiszt osztozhatott a hata­lomváltás gondjain és kockáza­tos teendőin. Hanem október 27-e mélyen megindító, kiváltképp króniká­ba kívánkozó eseménysora nem egyetlen napszakhoz és nem is egyetlen település nevéhez fű­ződik. Reggeltől estig tartott, s megszakítás nélkül haladt célja felé a cselekvésnek az a folya­mata, amelyből a soknemzetisé­gű Viharsarok és a kétnyelvű Békéscsaba számos lakója — hazájának és frissen szerzett szabadságának féltésétől indít­tatva — derekasan kivette a ré­szét. Az eposzba illő történet lé­nyege egyetlen szóba sűrítve: sínfelszedés. Vagyis a vasúti pálya használhatatlanná tétele a román határ közvetlen közelé­ben, hogy a szovjet hadvezetés se Lökösházánál, se Battonyá- nál ne tudjon vasúton újabb csa­pategységeket, hadfelszerelést és üzemanyagot szállítani Bé­kés megyébe, és rajta keresztül az ország más, forrongó térsé­geibe. A cselekménysorozat elindí­tója a délelőtt folyamán Erdély­ből érkezett értesülés volt, szovjet csapatok Arad és Te­mesvár környéki gyülekezésé­ről és vagonírozási előkészüle­teiről. A közlekedés kezdődő zavarai miatt megrekedt közön­ség a csabai pályaudvaron döb­benten és felháborodva fogadta ezt a hírt és tüntetni kezdett a szovjet szállítmányok befoga­dása ellen. A tüntetők követelé­se a katonai és civil köröket egyaránt aktivizálta. Tóth Ist­ván alezredes, a Csabán települt hadosztály parancsnoka Csimma Jenő századost Lökös- házára küldte, hogy derítse fel a szovjet csapatmozdulatokat és katonai szállítási terveket. A százados telefonon közölte a határ túlsó oldalán lévő Kürtös (Curtici) román állomásfőnöké­vel: szovjet szállítmányt nem engednek be Magyarországra. Ugyancsak a tüntetésre rea­gált a békéscsabai vasúti kom- mendáns hivatal tisztje, Medve János hadnagy — mégpedig olyan speciális műszaki szerel­vény összeállításával, amely a sínfelszedéshez szükséges esz­közöket és azok felhasználóit Lökösházára vitte. A katonák kezdeményezéseinek eredmé­nyességét lankadatlan buzgal­mával és hozzáértésével jelen­tősen előmozdította Széli Lász­ló, a békéscsabai téglagyár mér­nöke. Önkénteseket toborzott a sínfelszedő brigádokba, majd gépkocsin lekísérte a különle­ges szerelvényt a román határ­hoz és személyesen irányította a sínszelvények eltávolítását előbb Lökösházán, majd Battonyán. Bizton állítható, hogy a szel­lemi és kétkezi munkások, földművesek és honvédek egyesített erejű Békés megyei tömegakciói közül ötvenhatban ez volt az egyik legimponálóbb és legemlékezetesebb. Elmond­ható róla — Vörösmarty szava­ival: „Ez jó mulatság, férfi munka volt!” Lőcsei Pál (Folytatjuk) Ma ismét Csabai Páholy a Jókai Színházban Szabó Magda, Jókai Anna, Igor Matvejev, Ihos József a vendég Szabó Magda írónő és Konter László igazgató az elmúlt évadban bemutatott Az a szép, fényes nap páholyos elő­adását követő partin fotó: lehoczky Péter Tornaterem-építés összefogással Negyedik évadjához érkezett a Csabai Páholy, a színházi mecenatúra és a társasági élet újrateremtésének nemrég fel­fedezett intézménye. Jött, várt, és gyó'zött. Várt, mert eléggé nehezen sikerült elfo­gadtatnia magát, ám győzött, mert volt, van színházszerető közönség, amely ha lassan is, de befogadta az újat. Emlékeztetőül: a páholy lénye­ge, hogy intézmények, vállalko­zók, magánszemélyek egy szín­házi évadra helye(ke)t váltanak, ki-ki tehetsége szerint arany, ezüst, bronz fokozatot. A pá­holykártya tulajdonosa három lehetőséghez jut: évadonként öt előadást tekinthet meg, részt vehet az ezeket követő, vacso­rával egybekötött műsoros par­tikon, és itt a szórakozás mellett üzleti tárgyalásokra is alkalma nyílik. Ami az eddigi mérleget illeti, az elmúlt három évadban együt­tesen tizenöt páholyos előadást tartottak Békéscsabán a Jókai Színházban. Kezdődött Dürren­matt: János király című drámá­jával, azután olyan művek kö­vetkeztek, mint Strindberg: Az apa, Déry—Presser—Adamis: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő, Molnár Fe­renc: Doktor úr és mások. A partikon olyan ismert művé­szek, vendégek szerepeltek, il­letve vettek részt, mint Bach Szilvia, Bánsági Ildikó, Bajor Imre, Görgey Gábor, Kovács Kati, Koltai Róbert, Szinetár Miklós, Tordy Géza, Usztics Mátyás, több miniszter, politi­kus, köztük Kuncze Gábor, Vastagh Pál, Deutsch Tamás, Palotás János. A névsor ko­rántsem teljes, de jelzi, ugyan­csak széles a skála. A partik hangulatáról pedig a résztve­vőknek vannak tapasztalataik. A mai nappal elérkeztünk a negyedik évad első, összességé­ben a tizenhatodik páholyos előadáshoz. Ezúttal Szabó Magda: Kiálts, város! című színművét láthatja a közönség Konter László, a Jókai Színház igazgatója rendezésében (az írónő Az a szép, fényes nap cí­mű darabjával már szerepelt ta­valy a páholy sorozatban). A ma esti parti díszvendége természe­tesen Szabó Magda Kossuth-dí- jas, pohárköszöntőt Jókai Anna, ugyancsak Kossuth-díjas írónő mond. A műsorban fellép Igor Matvejev operaénekes (ő egy­szer már elbűvölte a parti kö­zönségét), továbbá Vera, a szamba királynője, a Rio de Ja- neirói karnevál sztárja, Ihos Jó­zsef humorista. A műsorvezető Papp Endre, akit a csabai kö­zönség az elmúlt partik során már a szívébe zárt. Az igényes vendéglátásról az Újhelyi és Társa Bt. gondoskodik. Az új évadban már több mint száz páholytag (jó néhány igénylő 2—4 helyet is váltott) kísérheti figyelemmel az elő­adásokat és a partikat, de van még lehetőség páholytagság váltására, — akár ma a vigadó­beli estén is. S. F. Az 1997/98-as évad Csabai Páholy tagjai Arany Páholy: Normon-Tool Gép- és Szerszámgyártó Kft. 1 db; Báthory Emőke okleveles könyvvizsgáló-adószakértő 1; Agroker Rt., Békéscsaba 2; Hydro Bage Kereskedőház Rt. 2; Békéscsaba Megyei Jogú Vá­ros Polgármesteri Hivatala 2; Hunguest Erkel Hotel, Gyula 4; Békés Megyei Hírlap 2; Csabai Konzervgyár Rt. 4; Napi Gazda­ság 2; IXEM Ruhaház 1; Békés­csabai Hűtőipari Rt. 1; UNICON Ruházati és Szolgálta­tó Rt., Békéscsaba 2; Békés Me­gyei Általános Építőipari és Vál­lalkozási Rt. 2; Tar László 2; Bodoni Kereskedelmi Kft., Bé­késcsaba 1; Prima Protetika Kft., Békéscsaba 1; „FENESTRA” Kft., Békéscsaba 2; Freya Kft., Békéscsaba 3; Kner Nyomda, Békéscsaba 2; Hunnia Daunen Kft. 1; Békés Megyei Nap 2. Ezüst Páholy: HP Kft., Bé­késcsaba 1 db; Rutex, Békés­csaba 1; Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ 1; Integrál Gmk, Szar­vas 1; Opel Körös Autócentrum Kft. 3; Agrimill Rt. 2; Békés­csaba Megyei Jogú Város Pol­gármesteri Hivatala 2; Kondorosi Takarékszövetkezet 1; Apollon Kft., Kiskunfélegy­háza 1; Partium Holding Rt. 2; Partiz Rt. 1; Hungarotel Táv­közlési Rt. 2; MNC Szerszám- és Szerszámtartó Gyártó Kft., Békéscsaba 1; Békés Megyei Általános Építőipari és Vállal­kozási Rt. 2; Pyro Technik Kft., Budapest 1; Quaestor Card 2. Bronz Páholy: Csabaholding Kft., Békéscsaba 1 db; KISOSZ Békés Megyei Szervezete 2; Drink Service Kft. 1; Tex-Mé Kft., Békéscsaba 2; Metaker Plus Kft. 2; Expo-Team Kft. 2; CSABAHIR Kft., Békéscsaba 1; Belicza Károly 1; Rózsa Atti­la 1; Seleszt László 1; Simon Transz Kft. 1; Pierrot Gyermek­színház, Békéscsaba 1; Békés­csaba Megyei Jogú Város Köz- művelődési és Sportbizottsága 4; dr. Patakfalviné Miklovitz Edit címzetes igazgató (N-N Magyarországi Biztosító Rt.) 1; Autó Dena Kft. 2; Konszenzor Bt. 1; Gáspár Tibor színművész 1; Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. 1; Várda-Drink Rt., Kisvárda 1; Sztankóné Kar­dos Piroska magántanár 1; Prima Protetika Kft., Békéscsa­ba 1; Békéscsabai Városüze­meltetési Kft. 4; Békés Megyei Vízművek 2; Keltavill Bt. 4. Békéscsabán a Kőmíves Kelemen sori óvoda tornatermét a napok­ban ünnepélyes keretek között ad­ták át. Dancsóné Kasznár Mária óvodavezető köszönetét mondott mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az óvodások birtokba vehessék a tornatermet. Az építkezést a BRMKK kő­műves szakmunkásképzés kere­tén belül a hallgatók végezték. Említésre méltó a szülők anyagi támogatása, Tóth László, a Lineár ’97. Kft. tulajdonosa kö­zel százezer forint értékben vá­sárolt tornaszereket, valamint az oktatási iroda óvodai főtaná­csosának, Tubáné Péter Eriká­nak segítő közreműködése. Sisák Péter, a megyeszék­hely alpolgármestere megnyitó- beszédében elismerően szólt ar­ról a széles körű társadalmi ösz- szefogásról, mely lehetővé tet­A héten Békésen találkoztak az Élővíz-csatorna megmentéséért alakult White-klub tagjai. Itt mutatkozott be az új elnökség: Rajnai Endre elnök, Békési Ist­ván alelnök és Zámbó Attila tit­kár, akik röviden bemutatták a klub tevékenységét, majd a jö­vő tervei kerültek terítékre: folytatni kívánják azt a progra­mot, melynek során egy-egy is­kola vagy szervezet vett véd­nökség alá egy-egy partsza­kaszt. Az ily módon rendbetett partra a környezet tisztáságának fontosságára felhívó táblákat helyeznek. Továbbra is szer­veznek különböző környezetvé­delmi előadásokat, zöldnapi ak­ciókat, megünneplik a Föld napját. Á békésieknek külön terveik is vannak: szeretnék tovább folytatni a már megkezdett tér­té, hogy ez a ma már szinte nél­külözhetetlen létesítmény fel­épülhessen. Az építőanyag­költség közel egymillió forint, melynek forrása az óvodai költ­ségvetés, a pénzmaradvány, va­lamint Klampeczki Béla és dr. Kerekes Attila képviselők fel­ajánlása képviselői alapjukból. Beszédében hangsúlyozta, hogy fontos az oktató-nevelő munka első fázisában az egész­séges testi fejlődéshez a feltéte­lek biztosítása, hiszen sok fel­nőttkori betegség fiatal korból származik. Az egész társadalom szempontjából meghatározó a gyermekek tudatos intenzív tes­ti és lelki nevelése. Az ünnepség az óvodások színes, zenés műsorával zárult, melyet Garai Éva óvónő tanított be a gyerekeknek. Dóczi Magdolna mészetvédelmi bejárásokat a holt Körösök mentén, az eddig felmért területeket pedig fény­képek és videofelvételek segít­ségével népszerűsítenék. A Kö­rös-vidéki Vízügyi Igazgató­ságtól kapott nádvágó hajó és egyéb szponzorok segítségével a holt Fekete-Körös medrének egy szakaszát megszabadítanák a nádtól, hínártól, így a Körös­nek ez a szakasza jó vízhozam esetén a Gyepes-csatornán ke­resztül átöblíthetővé válna. Pataki István, Békés polgár- mestere az önkormányzat által megtett lépésekről beszélt. Dr. Goda Péter, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője a társadalmi szervezetek fontos­ságáról, az állam, az önkor­mányzatok, a vízügy és a civil szerveződések kapcsolatáról tartott beszámolót. A. Gy. A Körösök megmentéséről tárgyaltak Békésen

Next

/
Oldalképek
Tartalom