Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-25-26 / 249. szám
1997. október 25-26., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP Békéscsaba az ’56-os forradalomban — 3. Sínfelszedés a megye és az ország védelmében A péntek éjszakai politikai mámort a város szombat reggelre tökéletesen kialudta. Katzen- jammemak, másnapos bágyadt- ságnak nyomát sem lehetett észrevenni. Ellenkezőleg: a tömegmozgalom előző nap felhalmozódott energiái szétáradtak és működni kezdtek a város üzemeiben, vállalati irodáiban, pályaudvarán, sőt a rend védelmére hivatott szervezetekben is. A „Követeljük!” című röpirat igen sok szakmunkáshoz, értelmiségihez, közalkalmazotthoz eljutott — biztatva, bátorítva őket hazafias érzelmeik és rendszerbíráló nézeteik nyilvánítására, politikai önszerveződésük elindítására. A békéscsabai forradalom — akárcsak a budapesti — elkezdett osztódni, alulról építkezni, munkahelyhez, foglalkozási ághoz, települési egységhez kötődni. Vagyis természetes módon differenciálódni. Magától értetődő különbségek képződtek a forradalom gyorsan kialakuló politikai, gazdasági és katonai szerveinek döntési és vezetési módszerei között. Másként szerveződött és dolgozott a székváros és a megye ügyeiben illetékes, központi szerepet betöltő megyei forradalmi tanács, mint bármely üzem, vállalat vagy hivatal munkástanácsa. És hozzájuk képest is másként a békéscsabai székhelyű lövészhadosztály katonatanácsa. Ezek a különbségek okozhattak — és némelykor a gyakorlatban okoztak is — téves helyzetmegítélést, pillanatnyi rövidzárlatot a hirtelen kiemelkedett vezetők és a viharos gyorsasággal létesült forradalmi szervek kapcsolatában. De a legkevésbé sem fenyegettek a tömegmozgalom széthullásának vagy fel- darabolódásának veszélyével. És esélyt sem adtak a rogyadozó párthatalomnak, hogy a helyi kisközösségek autonóm önszerveződéseit sikerrel fordítsa szembe az átfogó, országos célokkal: a nemzeti önrendelkezés megvalósításának és az egy párti diktatúra megszüntetésének követelésével. Az október 26-i tüntetést követő napok megmutatták, hogy Békéscsaba forrongó, Budapest nyomdokain haladó társadalmi erői nemcsak a legfőbb célok, de a hozzájuk vezető utak megítélésében is többnyire egységesek. Ennek egyik impozáns megnyilvánulása volt az állami és tanácsi vállalatok munkásainak, értelmiségi alkalmazottainak azonnali reagálása a tüntetők által terjesztett röplapok zárómondatára, mely sztrájkot helyezett kilátásba a követelések elutasítása esetén. Az ötvennél nagyobb létszámú ipari munkahelyeken már a tüntetés másnapján előkészületeket tettek a sztrájkra — számolva azzal, hogy a megingatott, tétovázó hatalom elutasítja vagy elodázza a követelések teljesítését. Az október 27-i, szombati nap jelentősége nem bizonyult kisebbnek az előző napinál. A közmondás ugyan azt tartja, hogy bármit elkezdeni nehéz. Egy nemzeti, össznépi célokat követő tömegmozgalom esetében azonban a. folytatás még a kezdetnél is nehezebb. Az egyszeri, alkalomszerű tüntetéssé való lefokozódás, a gyors kifulladás réme Damoklész kardjaként lebeg minden rendszerváltozásért küzdő népmozgalom feje fölött. A folytatás során tárul föl, hogy valójában mekkora társadalmi erők készek tevőlegesen vagy hallgatólag támogatni a szóban forgó mozgalmat. A folytatás dönti el, hogy kiválasztódnak-e a mozgalom rátermett, önzetlen, küzdőképes és a lehetőségek határait érzékelő vezetői — avagy a rendbomlás idején óhatatlanul megjelenő, elvakult ösztönlények szabnak irányt az eseményeknek. Az október 27-i „folytatás” Békéscsabán mind a forradalom tömegbázisának alakulása, mind pedig vezetőinek kiválasztódása tekintetében ígéretes eseményeket produkált. E nap délelőttjén a színészklubban összejöttek néhányan azok közül, akik előző este „a tűz csiholói”, a tüntetés és röp- iratkészítés főszereplői voltak. Előttük veti fel Hrabovszky László egyetemi hallgató az államvédelmi részleg lefegyverzésénekjavaslatát, amelyet a jelenlévők helyeselnek, és K. J. ávós őrnagy tudomására hoznak. Az őrnagy — aki a Belügyminisztérium Békés megyei főosztályának vezetője volt — a maga és ávós társai nevében közli: valamennyien készek fegyvereiket az e célból létrehozott bizottságnak önként átadni. Ez megtörténik és a fegyvereket átszállítják a rendőrség épületébe. Délben ünnepi népgyűlés a Kossuth-szobomál, több ezer ember részvételével. A kabátokra tűzött nemzetiszínű kokárdák, a szobor talapzatát díszítő Kossuth-címerek és őszirózsacsokrok külsőségekben is kifejezik az alkalom rendkívüliségét. A történelem pulzusa lüktetett a gyűlés mozzanataiban, a szónoklatok emelkedett és elszánt alaphangulatában. „Csak a becsületes helytállás segíthet rajtunk” — fogalmazta meg a helyzet parancsát Fekete Pál orosz szakos tanár, aki az október 4-ei értelmiségi vitaest után most szabadtéri gyűlésen, néptribunként keltette fel a nagyközönség személye iránti bizalmát. „A rendőrség a forradalom oldalán áll és alárendeli magát a forradalmi bizottságoknak” — közölte a gyűlés hallgatóságával Huzsvai Gyula rendőr alezredes. — A népgyűlés megható, érzelmeket felkavaró eseménye volt a gyulai megyei börtönből kiszabadított politikai foglyok köszöntése. A rabságból egyenesen a csabai Kos- suth-szoborhoz érkezett emberek hálatelt szívvel méltatták a forradalmat és azt a küldöttséget, mely Békéscsabáról ment át Gyulára, hogy fogolyszabadító megbízatását teljesítse. Délután és a kora esti órákban a szakszervezetek megyei székházában forradalmi tanácsot választottak, amely nemcsak Békéscsaba, de kisugárzása és mintaadó szerepe következtében az egész megye szabadságküzdelmének kiemelkedő fontosságú politikai szerve lett. A tanács elnöki posztjára a kezdeményező készségével kitűnt Kaskötő István színházi dramaturgot állították. De szónoki tehetsége, munkabírása és politikai lényeglátó képessége Fekete Pált avatta a testület első számú vezetőjévé. A rendkívüli viszonyok kizárták annak lehetőségét, hogy a csabaiak tízezreit ezekben a napokban választási urnákhoz szólítsák. A demokratikus képviseleti elvet kénytelen-kelletlen korporativ elvekkel: a foglalkozási ágak képviseletével igyekeztek helyettesíteni. Ilyenformán a kezdetben 15 tagú — később két taggal kibővített — testület megválasztói a szakmai sokszínűség forradalmi időkben is ritkának számító csokrát kötötték egybe, melyben szakmunkás és hadosztályparancsnok, orvos és parasztgazda, kisiparos és színházi dramaturg, pedagógus és rendőrtiszt osztozhatott a hatalomváltás gondjain és kockázatos teendőin. Hanem október 27-e mélyen megindító, kiváltképp krónikába kívánkozó eseménysora nem egyetlen napszakhoz és nem is egyetlen település nevéhez fűződik. Reggeltől estig tartott, s megszakítás nélkül haladt célja felé a cselekvésnek az a folyamata, amelyből a soknemzetiségű Viharsarok és a kétnyelvű Békéscsaba számos lakója — hazájának és frissen szerzett szabadságának féltésétől indíttatva — derekasan kivette a részét. Az eposzba illő történet lényege egyetlen szóba sűrítve: sínfelszedés. Vagyis a vasúti pálya használhatatlanná tétele a román határ közvetlen közelében, hogy a szovjet hadvezetés se Lökösházánál, se Battonyá- nál ne tudjon vasúton újabb csapategységeket, hadfelszerelést és üzemanyagot szállítani Békés megyébe, és rajta keresztül az ország más, forrongó térségeibe. A cselekménysorozat elindítója a délelőtt folyamán Erdélyből érkezett értesülés volt, szovjet csapatok Arad és Temesvár környéki gyülekezéséről és vagonírozási előkészületeiről. A közlekedés kezdődő zavarai miatt megrekedt közönség a csabai pályaudvaron döbbenten és felháborodva fogadta ezt a hírt és tüntetni kezdett a szovjet szállítmányok befogadása ellen. A tüntetők követelése a katonai és civil köröket egyaránt aktivizálta. Tóth István alezredes, a Csabán települt hadosztály parancsnoka Csimma Jenő századost Lökös- házára küldte, hogy derítse fel a szovjet csapatmozdulatokat és katonai szállítási terveket. A százados telefonon közölte a határ túlsó oldalán lévő Kürtös (Curtici) román állomásfőnökével: szovjet szállítmányt nem engednek be Magyarországra. Ugyancsak a tüntetésre reagált a békéscsabai vasúti kom- mendáns hivatal tisztje, Medve János hadnagy — mégpedig olyan speciális műszaki szerelvény összeállításával, amely a sínfelszedéshez szükséges eszközöket és azok felhasználóit Lökösházára vitte. A katonák kezdeményezéseinek eredményességét lankadatlan buzgalmával és hozzáértésével jelentősen előmozdította Széli László, a békéscsabai téglagyár mérnöke. Önkénteseket toborzott a sínfelszedő brigádokba, majd gépkocsin lekísérte a különleges szerelvényt a román határhoz és személyesen irányította a sínszelvények eltávolítását előbb Lökösházán, majd Battonyán. Bizton állítható, hogy a szellemi és kétkezi munkások, földművesek és honvédek egyesített erejű Békés megyei tömegakciói közül ötvenhatban ez volt az egyik legimponálóbb és legemlékezetesebb. Elmondható róla — Vörösmarty szavaival: „Ez jó mulatság, férfi munka volt!” Lőcsei Pál (Folytatjuk) Ma ismét Csabai Páholy a Jókai Színházban Szabó Magda, Jókai Anna, Igor Matvejev, Ihos József a vendég Szabó Magda írónő és Konter László igazgató az elmúlt évadban bemutatott Az a szép, fényes nap páholyos előadását követő partin fotó: lehoczky Péter Tornaterem-építés összefogással Negyedik évadjához érkezett a Csabai Páholy, a színházi mecenatúra és a társasági élet újrateremtésének nemrég felfedezett intézménye. Jött, várt, és gyó'zött. Várt, mert eléggé nehezen sikerült elfogadtatnia magát, ám győzött, mert volt, van színházszerető közönség, amely ha lassan is, de befogadta az újat. Emlékeztetőül: a páholy lényege, hogy intézmények, vállalkozók, magánszemélyek egy színházi évadra helye(ke)t váltanak, ki-ki tehetsége szerint arany, ezüst, bronz fokozatot. A páholykártya tulajdonosa három lehetőséghez jut: évadonként öt előadást tekinthet meg, részt vehet az ezeket követő, vacsorával egybekötött műsoros partikon, és itt a szórakozás mellett üzleti tárgyalásokra is alkalma nyílik. Ami az eddigi mérleget illeti, az elmúlt három évadban együttesen tizenöt páholyos előadást tartottak Békéscsabán a Jókai Színházban. Kezdődött Dürrenmatt: János király című drámájával, azután olyan művek következtek, mint Strindberg: Az apa, Déry—Presser—Adamis: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő, Molnár Ferenc: Doktor úr és mások. A partikon olyan ismert művészek, vendégek szerepeltek, illetve vettek részt, mint Bach Szilvia, Bánsági Ildikó, Bajor Imre, Görgey Gábor, Kovács Kati, Koltai Róbert, Szinetár Miklós, Tordy Géza, Usztics Mátyás, több miniszter, politikus, köztük Kuncze Gábor, Vastagh Pál, Deutsch Tamás, Palotás János. A névsor korántsem teljes, de jelzi, ugyancsak széles a skála. A partik hangulatáról pedig a résztvevőknek vannak tapasztalataik. A mai nappal elérkeztünk a negyedik évad első, összességében a tizenhatodik páholyos előadáshoz. Ezúttal Szabó Magda: Kiálts, város! című színművét láthatja a közönség Konter László, a Jókai Színház igazgatója rendezésében (az írónő Az a szép, fényes nap című darabjával már szerepelt tavaly a páholy sorozatban). A ma esti parti díszvendége természetesen Szabó Magda Kossuth-dí- jas, pohárköszöntőt Jókai Anna, ugyancsak Kossuth-díjas írónő mond. A műsorban fellép Igor Matvejev operaénekes (ő egyszer már elbűvölte a parti közönségét), továbbá Vera, a szamba királynője, a Rio de Ja- neirói karnevál sztárja, Ihos József humorista. A műsorvezető Papp Endre, akit a csabai közönség az elmúlt partik során már a szívébe zárt. Az igényes vendéglátásról az Újhelyi és Társa Bt. gondoskodik. Az új évadban már több mint száz páholytag (jó néhány igénylő 2—4 helyet is váltott) kísérheti figyelemmel az előadásokat és a partikat, de van még lehetőség páholytagság váltására, — akár ma a vigadóbeli estén is. S. F. Az 1997/98-as évad Csabai Páholy tagjai Arany Páholy: Normon-Tool Gép- és Szerszámgyártó Kft. 1 db; Báthory Emőke okleveles könyvvizsgáló-adószakértő 1; Agroker Rt., Békéscsaba 2; Hydro Bage Kereskedőház Rt. 2; Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2; Hunguest Erkel Hotel, Gyula 4; Békés Megyei Hírlap 2; Csabai Konzervgyár Rt. 4; Napi Gazdaság 2; IXEM Ruhaház 1; Békéscsabai Hűtőipari Rt. 1; UNICON Ruházati és Szolgáltató Rt., Békéscsaba 2; Békés Megyei Általános Építőipari és Vállalkozási Rt. 2; Tar László 2; Bodoni Kereskedelmi Kft., Békéscsaba 1; Prima Protetika Kft., Békéscsaba 1; „FENESTRA” Kft., Békéscsaba 2; Freya Kft., Békéscsaba 3; Kner Nyomda, Békéscsaba 2; Hunnia Daunen Kft. 1; Békés Megyei Nap 2. Ezüst Páholy: HP Kft., Békéscsaba 1 db; Rutex, Békéscsaba 1; Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ 1; Integrál Gmk, Szarvas 1; Opel Körös Autócentrum Kft. 3; Agrimill Rt. 2; Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2; Kondorosi Takarékszövetkezet 1; Apollon Kft., Kiskunfélegyháza 1; Partium Holding Rt. 2; Partiz Rt. 1; Hungarotel Távközlési Rt. 2; MNC Szerszám- és Szerszámtartó Gyártó Kft., Békéscsaba 1; Békés Megyei Általános Építőipari és Vállalkozási Rt. 2; Pyro Technik Kft., Budapest 1; Quaestor Card 2. Bronz Páholy: Csabaholding Kft., Békéscsaba 1 db; KISOSZ Békés Megyei Szervezete 2; Drink Service Kft. 1; Tex-Mé Kft., Békéscsaba 2; Metaker Plus Kft. 2; Expo-Team Kft. 2; CSABAHIR Kft., Békéscsaba 1; Belicza Károly 1; Rózsa Attila 1; Seleszt László 1; Simon Transz Kft. 1; Pierrot Gyermekszínház, Békéscsaba 1; Békéscsaba Megyei Jogú Város Köz- művelődési és Sportbizottsága 4; dr. Patakfalviné Miklovitz Edit címzetes igazgató (N-N Magyarországi Biztosító Rt.) 1; Autó Dena Kft. 2; Konszenzor Bt. 1; Gáspár Tibor színművész 1; Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. 1; Várda-Drink Rt., Kisvárda 1; Sztankóné Kardos Piroska magántanár 1; Prima Protetika Kft., Békéscsaba 1; Békéscsabai Városüzemeltetési Kft. 4; Békés Megyei Vízművek 2; Keltavill Bt. 4. Békéscsabán a Kőmíves Kelemen sori óvoda tornatermét a napokban ünnepélyes keretek között adták át. Dancsóné Kasznár Mária óvodavezető köszönetét mondott mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az óvodások birtokba vehessék a tornatermet. Az építkezést a BRMKK kőműves szakmunkásképzés keretén belül a hallgatók végezték. Említésre méltó a szülők anyagi támogatása, Tóth László, a Lineár ’97. Kft. tulajdonosa közel százezer forint értékben vásárolt tornaszereket, valamint az oktatási iroda óvodai főtanácsosának, Tubáné Péter Erikának segítő közreműködése. Sisák Péter, a megyeszékhely alpolgármestere megnyitó- beszédében elismerően szólt arról a széles körű társadalmi ösz- szefogásról, mely lehetővé tetA héten Békésen találkoztak az Élővíz-csatorna megmentéséért alakult White-klub tagjai. Itt mutatkozott be az új elnökség: Rajnai Endre elnök, Békési István alelnök és Zámbó Attila titkár, akik röviden bemutatták a klub tevékenységét, majd a jövő tervei kerültek terítékre: folytatni kívánják azt a programot, melynek során egy-egy iskola vagy szervezet vett védnökség alá egy-egy partszakaszt. Az ily módon rendbetett partra a környezet tisztáságának fontosságára felhívó táblákat helyeznek. Továbbra is szerveznek különböző környezetvédelmi előadásokat, zöldnapi akciókat, megünneplik a Föld napját. Á békésieknek külön terveik is vannak: szeretnék tovább folytatni a már megkezdett térté, hogy ez a ma már szinte nélkülözhetetlen létesítmény felépülhessen. Az építőanyagköltség közel egymillió forint, melynek forrása az óvodai költségvetés, a pénzmaradvány, valamint Klampeczki Béla és dr. Kerekes Attila képviselők felajánlása képviselői alapjukból. Beszédében hangsúlyozta, hogy fontos az oktató-nevelő munka első fázisában az egészséges testi fejlődéshez a feltételek biztosítása, hiszen sok felnőttkori betegség fiatal korból származik. Az egész társadalom szempontjából meghatározó a gyermekek tudatos intenzív testi és lelki nevelése. Az ünnepség az óvodások színes, zenés műsorával zárult, melyet Garai Éva óvónő tanított be a gyerekeknek. Dóczi Magdolna mészetvédelmi bejárásokat a holt Körösök mentén, az eddig felmért területeket pedig fényképek és videofelvételek segítségével népszerűsítenék. A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságtól kapott nádvágó hajó és egyéb szponzorok segítségével a holt Fekete-Körös medrének egy szakaszát megszabadítanák a nádtól, hínártól, így a Körösnek ez a szakasza jó vízhozam esetén a Gyepes-csatornán keresztül átöblíthetővé válna. Pataki István, Békés polgár- mestere az önkormányzat által megtett lépésekről beszélt. Dr. Goda Péter, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője a társadalmi szervezetek fontosságáról, az állam, az önkormányzatok, a vízügy és a civil szerveződések kapcsolatáról tartott beszámolót. A. Gy. A Körösök megmentéséről tárgyaltak Békésen
