Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-03 / 231. szám
22 Európa-híD 1997. október 3., péntek Nevezetessége a Kondorosi Csárda Békés megye gazdag apróvadban FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Kondoros egyik büszkesége a három éve átadott új általános iskola. Ötszázhatvan gyermek tanul itt. A tanintézetben idén ősszel számítógépes szaktantermet avattak. Kondoros vezetékes gázzal közel százszázalékosan ellátott. A kábeltévé rendszerébe ezer lakás kapcsolódott be. A település mezőgazdasági jellegű. A rendszerváltás után Kondoroson megalakult új típusú szövetkezetek növénytermesztésre, állattenyésztésre, alap-, illetve továbbfeldolgo- zásra szakosodtak. Az idén augusztusban megkezdődött a belvízelvezető csatornarendszer megépítése. A beruházás első szakasza várhatóan október végéig befejeződik. A település további részein mentesítő árkokat kell kialakítani. A jövőben a település a szennyvízberuházást is folytatni kívánja. Cs. R. Piaci forgatag szökőkúttal Kondoros 6400 lelkes, részint szlovákok lakta település. Legfőbb nevezetessége a csárda, amely az 1750-es években épült, nyolc közlekedési, kereskedelmi út csomópontjában. A történelmi dokumentumban már 1229-ben jegyzett Kondorost hol a tatár pusztította el, hol más veszedelem. A háromszáz évig kihalt tájékot 1875-ben a környező települések lakói népesítették be. A község újjászületésében Dérczy Ferencnek, Petőfi Istvánnak és Zlinszky Istvánnak volt jelentős szerepe. — Az itt élő szlovákok aktívan részt vesznek a település életének alakításában. A képviselő-testületben egy szlovák elektor is tevékenykedik — hallottuk dr. Kondé Gábor polgár- mestertől. Kondoroson közel harminc civil szervezetet jegyeznek, többek között a Faluszépítő Baráti Kört, a Szlovák Klubot és a Rózsa Pávakört. A felsorolt csoportoknak a község másik nevezetessége, a szlovák tájház ad otthont. A Polgári Olvasókör karitatív munkájával hívta fel magára a figyelmet. Legutóbbi akciójuk a belvízkárosultak javára rendezett jótékonysági est volt. Kondé Gábor: „Folytatni kívánjuk a szennyvízberuházást” Csorna Antal: „A vadászat nem a természet kirablása” igazi feltöltődést jelent. Bár belföldi vadászaton lőttem már szarvasbikát, dámbikát, muflon kost és vadkant is, mégsem az elejtett vad trófeája szerint rangsorolok. A legfontosabb az a hangulat, ami a vadászaton elvarázsol. Ennek a hobbinak nagyon sok barátot köszönhetek. Azt tapasztalom, vadászberkekben tartósabb barátságok születnek, mint bármi más helyen. Csath Róza Békés megyében 582 ezer hektáron folytatnak vadgazdálkodást. Ebből 517 ezer hektár a vadásztársaságokhoz tartozik. Megyénk 65 vadásztársaságában összesen 2500 sport- és hivatásos vadász hódol e szenvedélynek. Ha egy szőkébb térséget vizsgálunk, Gyomaendrődön öt, Szarvason kettő, Csabacsü- dön, Békésszentandráson és Kondoroson egy-egy vadásztársaság tevékenykedik, továbbá Csabacsüd mellett van a megyei vadászszövetség bemutató vadgazdasága, amely a fácán mesterséges szaporításáért felel. Dr. Csorna Antalt, a Békés Megyei Vadász Szövetség elnökét e régió vadászati jellemzőiről kérdeztük, illetve azokról a szálakról, amelyek a vadászathoz kötik. — Békés megye vadgazdálkodása apróvad tekintetében az országban az elsők között van. A nagy vad kevés, ám ezért kárpótol, hogy fácánban, mezei nyálban, őzben és vízi madarakban gazdag a vidék. Hogy ez így alakult, abban közrejátszottak a domborzati és területi viszonyok. Az erdő kevés, a szántóföld, rét és a legelő uralja a tájat — mondotta bevezetőül dr. Csorna Antal. — A kemény telek, az aszályos nyarak, a kedvezőtlen gazdasági körülmények hatását a vadgazdálkodásban csak fokozott erőfeszítéssel tudják ellensúlyozni. — Elnök úr mióta vadászik? —• 1964 óta. Annak idején Gödöllőn, az egyetemen dr. Bertóti István tanárom szeretette meg velem a vadászatot. Magam halász családból származom. A halászat és vadászat egymáshoz közel álló ősi mesterség. Mindkettőhöz egyformán kötődtem, s ez a továbbtanulásom is meghatározta. Elvégeztem a halgazdálkodási, majd a vadgazdálkodási szakmérnöki kurzust, és halfeldolgozásból doktoráltam. — A családi hagyományokon, a neveltetésen túl mi az, ami önt a vadászathoz köti? — Egy-egy hajnali cserkelés vagy hétvégi apróvadvadászat Itt él a sztyeplepke és a bókoló zsálya, (r) A Körös—Maros Nemzeti Park az ország hetedik nemzeti parkja. Illetékességi területe magába foglalja egész Békés megyét, Csongrád megye Tiszától keletre eső részeit, valamint a Körös ártér és a dévaványai—ecsegi szikes puszták Jász-Nagykun-Szolnok megyébe nyúló egységeit. A nemzeti park 51 745 hektár védett terület fenntartási, kezelési feladatait látja el. A park az intenzív mezőgazdasági környezet miatt mozaikos szerkezetű. Elsődleges feladata, hogy a megmaradt pusztákat, lösz- gyep-maradványokát, természetközeli erdőket és vizes élőhelyeket megőrizze és bemutassa. Területén több olyan állat- és növényfajt látni, amely Magyarországon kizárólag e tájon fordul elő. Ilyen az erdélyi hérics, a bókoló zsálya és a sztyeplepke. Képünkön a Körös—Maros Nemzeti Park szarvasi székháza, az Anna-ligeti Csáky-kastély látható fotó: lehoczky Péter
