Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-03 / 231. szám

1997. október 3., péntek Európa-híD 17 A területfejlesztés is elősegíti európai uniós csatlakozásunkat Lehetőségek és feladatok Jász-Nagykun-Szolnok megyében A területfejlesztési törvény az Európai Unióhoz történő csatla­kozásra való felkészülés jegyében született, európai mércével mérve is korszerű. A törvényalkotás legfőbb célja a fenntart­ható fejlődés feltételeinek megteremtése, az elmaradott térsé­gek felzárkóztatása és fejlődésének elősegítése, a településrend­szer harmonikus fejlesztése, térségi és helyi közösségek terület- fejlesztési kezdeményezéseinek segítése, a regionális együttmű­ködésben rejlő kölcsönös előnyök hasznosítása. A területfej­lesztés lehetőségeiről, illetve a regionális kapcsolatokról Iván- esik Imrét, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács elnökét kérdeztük.- Új vonása a törvénynek, hogy a területfejlesztés területi intéz­ményrendszerének kialakításá­val decentralizálja a döntéseket, az állami alapokból adható tá­mogatási összegeket - kezdte Iváncsik Imre. - Ezáltal ott szü­letnek a döntések, ahol a legtöbb információval rendelkeznek az adott terület adottságairól, lehe­tőségeiről. Ennek megfelelően rendelkezik a törvény a megyei területfejlesztési tanácsok létre­hozásáról, azok feladatairól. A megye területfejlesztési koncepciója- A területfejlesztés törvényi­leg újraszabályozott közfeladat­ként való kezelése egyidejűleg jelent új mozgásteret és új kihí­vást a megyei szintű koordiná­lásban és integrálásban. Ezen keretek között kell megtalálni az új célkitűzéseket és feladatokat, valamint az ezekhez igazodó eszköz- és szervezeti rendszert és magatartásformákat.- Mi a fő szempont a feladatok meghatározásánál ?- Alapvetően meghatározó té­nyező a megye elmaradottsága és kistérségi széttagoltsága, va­lamint a településhálózat kiala­kult rendszere. A megyében 1997. augusztus 1-jétől hat kis­térség van: Jászság, Közép- Tisza-vidék, Nagykunság, Szol­nok és térsége, Tiszazug és Tö- rökszentmiklós és térsége. A megye 78 településéből 66 tarto­zik valamilyen szempontból az elmaradott települések közé. Ez is mutatja, hogy a megye terület- fejlesztési feladatai között a leg­hangsúlyosabb az elmaradott térségek, települések felzárkóz­tatása, fejlődésének elősegítése. A megyei területfejlesztési kon­cepció széles körű társadalmi vi­ta során alakult, formálódott. Fontos dokumentum, hiszen hosszú távra meghatározza a megye fejlődési irányát, az egyes települések fejlesztési stratégiáját, a területfejlesztési célok sorrendjét. Területfejlesztés a mindennapokban- A területfejlesztési törvény­ben biztosított jogok és lehetősé­gek érvényesítése, a területfej­lesztési koncepcióban meghatá­rozott stratégiai célkitűzések va­lóra váltása a mindennapok so­rán történik. Ennek egyik legje­lentősebb állomása a megyei te­rületfejlesztési tanács rendelke­zésére álló decentralizált terület- fejlesztési alap pályázatos for­mában történő elosztása, az in­dokolt és a területfejlesztési cél­kitűzésekkel összhangban lévő önkormányzati és vállalkozói beruházások megvalósításának anyagi erővel történő támogatá­sa. Ez a gyakorlat immár máso­dik éve folytatódik, s az odaítélt támogatások hozzájárultak a megye gazdasági fejlődéshez, a lakosság életkörülményeinek ja­vításához. 1996 és 1997 évben 650 millió forint területfejleszté­si célelőirányzatos, illetve 850 millió forint területi kiegyenlí­tést szolgáló keret állt rendelke­zésre. Az érintett időszakban kö­zel 400 pályázat érkezett be a te­rületfejlesztési tanácshoz, ebből 193 a gazdálkodószervezetektől, míg a többi a helyi önkormány­zatoktól. A beruházások teljes bekerülési értéke meghaladta a 15 milliárd forintot. A benyújtott pályázatok a területfejlesztési célok teljes körét felölelték. Ezek között is kiemelt jelentő­séggel bírt a munkahelyteremtés és -megtartás, az életkörülmé­nyeket javító önkormányzati be­ruházás, a gazdasági fejlődést elősegítő és megalapozó infrast­rukturális fejlesztés.- Milyen fontosabb támogatá­sok születtek?- Az elmúlt két év során a te­rületfejlesztési tanács támogatá­sával több mint ezer munkahely létesült, s további négyszáz em­bernek maradt meg hosszú távra a munkahelye. Különösen fon­tos megemlíteni nagyságrendi­leg a Lehel Hűtőgépgyár Kft., a Samsung Elektronics Magyar Kft., a Mezőgép és Vebatronic Kft. munkahelyteremtő beruhá­zásait, melyek 365 dolgozónak biztosítanak munkahelyet, s je­lentős húzóhatást fejthetnek ki a megye gazdaságára, a működő­töké nagyobb mértékű bevoná­Iváncsik Imre sához. Fontos kiemelni a lakos­ság életkörülményeit javító ön- kormányzati infrastrukturális beruházásokat, mint az egészsé­ges ivóvízellátás biztosítását, az energiai fejlesztéseket, mellyel teljessé vált a megye gázhálóza­tának kiépítése. Jelentős előrelé­pés történt a szennyvíz- és hulla­dékgazdálkodás területén, szinte az egész megyében. Korszerű­södtek a településeket összekö­tő utak, bővült - bár még nem ki­elégítő mértékben - a kerékpár- út-hálózat, s javult a szilárd bur­kolatú utak aránya a települése­ken. Emellett olyan fejlesztése­ket is támogatott a területfejlesz­tési tanács, amelyek látszólag ki­sebb jelentőségűek, de fontos pillérei lehetnek a további fejlő­désnek. Ezek között kell meg­említeni a tiszakürti szociális otthon teljes korszerűsítését, egyes holtágak rekonstrukcióját, kisebb turisztikai beruházásokat (Mezőtúr, Abádszalók, Tiszafü­red, Szolnok). Fontosnak tartot­ta a területfejlesztési tanács olyan programok, tanulmányok kidolgozását, amelyek konkrét célokat fogalmaznak meg, s ala­pul szolgálhatnak a megye fejlő­désének. így például a megye iparfejlesztési koncepciója, a kunmadarasi repülőtér hasznosí­tási tanulmánya, a megye szennyvízgazdálkodásának kon­cepcionális tanulmánya. Ezek a területfejlesztési koncepcióra alapozva konkretizálják a tenni­valókat, tárják fel a lehetősége­ket, s vázolnak fel megoldási módokat. A területfejlesztési ta­nács támogatásával folytatódik a logisztikai központ kialakítása, amely regionális és nemzetközi jelentőségű lehet, elkészül a me­gye területrendezési terve, térin­formatikai rendszere.- Ön milyennek ítéli meg a te­rületfejlesztés eddigi eredmé­nyességét?- A decentralizált területfej­lesztés rövid múltra tekinthet vissza, de a kezdeti nehézségek ellenére úgy ítéljük meg, hogy a területfejlesztési törvény, a de­centralizált területfejlesztési in­tézményrendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket, igazol­ta létjogosultságát, s igényli a to­vábbfejlesztést, további döntési jogkörök decentralizálását, az állami alapok regionális, megyei szintű elosztását, felhasználását illetően. Ez az igény az Európai Unióhoz történő csatlakozás kö­zeledtével még inkább hangsú­lyosabbá válik. Regionális kapcsolatok- A jó színvonalú megyei terü­letfejlesztési munka azonban csak úgy fejtheti ki hatását, ha túllép a megyei kereteken, s regi­onális szinten szorosan együtt­működik más megyékkel, hason­ló adottságú határ menti térsé­gekkel, európai régiókkal.- Valóban. Jász-Nagykun­Szolnok megye regionális kap­csolatai egyrészt tradicionálisan alakultak, másrészt a közös cél alapján fejlődtek. Megyénk kez­deményezője volt az Északke­let-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács megalakulá­sának, mely első ilyen szervezet volt az országban. A regionális tanácsban hat me­gye képviselteti magát: Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Haj- dú-Bihar és Jász-Nagykun- Szolnok megyék. A regionális tanács munkabizottságaiban ak­tívan részt veszünk, s készül a térségre vonatkozó regionális te­rületfejlesztési koncepció, amely - további állami források bevonásával - többek között olyan fejlesztéseket céloz meg, mint a Tisza-tó komplex fejlesz­tése, autóút építése, turizmus fejlesztése. Tanácskozási joggal veszünk részt a Dél-alföldi Re­gionális Tanácsban, amely Csongrád, Békés és Bács-Kis- kun megyéket foglalja magában. Tekintettel a közeli szomszéd­ságra, sok közös megoldandó feladatunk van, amelyben konst­ruktívan működünk közre. Me­gyénk 1993 óta tagja a Kárpátok Európa-régiónak négy magyar- országi megyével és megye- székhellyel, kelet-szlovákiai já­rással, lengyelországi vajdasá­gokkal, három romániai megyé­vel és négy kárpátaljai megyével együtt. Itt három munkabizott­ságban veszünk részt, s rendsze­resen találkozunk az érintett tér­ségek képviselőivel. Alakulóban van a Duna-Maros Európa-ré- gió, melyben három dél-alföldi megye, valamint romániai és ju­goszláv (Vajdaság) régiók vesz­nek részt. B. Gy. Nagy beruházások megvalósítója a Szolnoki Építő Rt. Mint a Szolnoki Építő Rt. ügy­vezető igazgatójától, Farkas Gergelytől megtudtuk, jelen­leg is az állami, önkormányza­ti megrendelések teszik ki a nagy volumenű munkák jelen­tős részét. Ilyen volt a szolnoki Város­major utcai 32 lakásos épület teljes rekonstrukciója, vagy a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár kialakítása. Jelenlegi munkájuk Jászapátin és Ceglé­den található; mindkét helyen több százmilliós beruházásról van szó. A Szolnoki Építő Rt. folya­matosan építi a jövőt - és nem A megyei könyvtár felújítása - szinte megépítése - is a Szolno- szégyen az, hogy saját magá- ki Építő Rt. munkáját dicséri nak is. Mivel már jó előre gon­doskodni kell a jövőbeni fel­adatokról, ezért több pályáza­tot is a „tűzben tartanak”. Leginkább a közelgő kórházi rekonstrukciókra koncentrál­nak, minthogy ez a megfelelő nagy falat számukra. A ceglédi kórház rekonstruk­ciója (1,2 milliárdos) esetében túl vannak az előminősítésen, és meghívták őket a „második körbe”. A szolnoki kórház felújításá­ban (1,8 milliárdos munka) is szeretnének részt venni. A jászberényi kórház (1,2 milli­árdos munka) rekonstrukciójá­ból sem szeretnének kimarad­ni. Vannak tehát tervek,, és ha ezek közül megvalósul vala­melyik, máris százmilliós munkákat jelent a nagy beru­házásokon „felnőtt” Szolnoki Építő Rt.-nek. Kell is a munka, hiszen a megye legnagyobb építőcége 350 dolgozót foglal­koztat. (PR) Nagy munkához nagy cég kell - fordíthatnánk le azt a mon­dást, miszerint jó munkához idő kell. Mert lám, az élet iga­zolja, hogy jelentős beruházásokhoz a nagy tapasztalatú, öt kft.-t magában foglaló, együttesen évi egymilliárd forintot jó­val meghaladó árbevételt produkáló Szolnoki Építő Rt.-t bíz­zák meg. Legújabb munkájuk Jászapátin a szakmunkásképző új, 12 tan termes épületének felépítése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom