Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-03 / 231. szám
ClGÁJYV gyermekeket Az ARADI VÉRTANÚKRA EMLÉKEZÜNK Két horgász — egy halat Á sarkadi Cigány Kisebbségi Önkormányzat ebben a tanévben tíz Fiatal továbbtanulását támogatja. (III. oldal) Október 6-án az Aradi Vértanúk terére - ahol dr. Szabó Ferenc történész mond emlékbeszédet — várják az emlékezőket. A részletes programot lapunk II. oldalán találják. Balogh Attila a helyi horgásztavon részese volt annak, amikor egy ponty két különböző pecás horgán akadt meg. (II. oldal) VII. ÉVFOLYAM 40. SZÁM 1997. OKTÓBER 3. Tisztelt Sarkadi Polgárok! A KIÁLLÍTÓK: APA, FELESÉG ÉS LÁNYAIK Remélem, nem volt nehéz megtalálni és felismerni városi lapunkat az új ,,köntösben". Mint minden újat, szoknunk kell ezt is, hiszen szerettük, és hozzánőttünk az előzőhöz, a régihez. Bízunk benne, hogy néhány lapszám után mindannyian arra a következtetésre juthatunk, hogy valóban lapfejlesztés következett be, mind formai, mind tartalmi szempontból. Ennek elősegítése érdekében tiszteljük meg bizalmunkkal szerződő partnerünket, a Népújság Kft.-t, s az annak alkalmazásában kinevezett felelős szerkesztőt, aki ebben a lapszámban maga is bemutatkozik. A képviselő-testület érdemi vitát követően, egyhangú szavazattal döntött az új lap mellett, s bizalmát ezzel fejezte ki. Ez egy új típusú üzleti kapcsolat a Békés Megyei Hírlap és önkormányzatunk között. Ha működik a kapcsolat, elképzelhető, mások is követnek bennünket. Az előző lap megbízott szerkesztőjének. Oláh Ferencnének a képviselő-testület megköszönte munkáját, s jutalommal is kifejezte érdemeit. Miután többen kérdezték, tisztázandó az, hogy az új lap nem a Békés Megyei Hírlap melléklete (noha a Népújság Kft. gesztusaként egy ajándék hírlapszámba „csomagolva” jelenik meg), hanem önálló lap, az előző folytatása. Ennek megfelelően folytatódik az évfolyamjelzés. Az elmúlt heti VII. évfolyam 39. szám után a VII. évfolyam 40. számát tartják kezükben. Amennyiben a Népújság Kft.- nek később — esetleg — nem áll módjában az ajándék hírlapszámot adni, a helyi lap a jelen formában akkor is megjelenik. Lapunk (néhány tiszteletpéldánytól eltekintve) csak városunkban kerül terjesztésre, mégpedig 4500 példányban. Azonban tárgyalásokat kezdeményezünk térségünk önkormányzataival annak áttekintésére, hogy miként lehetne később ,.Sarkad Város és Kistérsége" lapjává továbbfejleszteni újságunkat. Kérem, Önök is írjanak és nyilatkozzanak a lapban, s mint felelős kiadó, tisztelettel fogadom az újsággal kapcsolatos mindenkori olvasói észrevételeiket. Ha tetszik az új formátumú lap, s megőrizni szeretnék egybegyűjtve a számait, akkor csak emeljék ki e négy oldalt, hogy évek múlva újra fellapozva már egy város-, korvagy helyi sajtótörténeti emléket tarthassanak kezünkben. Kívánom, hogy szolgálja az „új” lap a helyi közéletet, az embertől emberig kapcsolatok gazdagodását, egy helyi polgári társadalom új- raépülése érdekében! Tóth Imre polgármester, felelős kiadó Kedves Olvasóink! Sajtótörténeti lépésnek lesznek most tanúi és részesei: kedvenc városi újságjukat mától a Békés Megyei Hírlappal együtt kézbesítik önöknek. A városi önkormányzat képviselő-testülete és a Békés Megyei Hírlap szerkesztősége egyaránt úgy véli, hogy kölcsönösen előnyös megállapodás eredményeként jött létre ez a közös lap. Szándékunk, az új helyzet teremtette kihívásnak megfelelni. Tiszteljük és becsüljük azt a munkát, amit a Sarkad Város munkatársai az újság alapításával és szerkesztésével eddig végeztek. De úgy gondoljuk, a lap mára meghaladta azokat a személyi-technikai lehetőségeket, amelyek helyben rendelkezésre állnak. A Békés Megyei Hírlap a saját szakmai hátterét—nem többet—kínálja az előrelépéshez. Szerkesztőségünk nem kíván tartalmi kérdésekbe beleszólni, a kinevezett felelős szerkesztő továbbra is a képviselő-testületnek, illetve a polgármesternek tartozik felelősséggel. A mostani közös vállalkozásunk kísérlet. A szerződés a város és a lapunkat kiadó Népújság Kft. között 1998. végéig szól. De reméljük, ez csak a kezdet. Az együttműködés sorsa az Önök kezében van, megnyeri-e teszésüket az új arculatú és terjesztésű Sarkad Város. Kérem, fogadják szeretettel! Dr. Arpási Zoltán, a Békés Megyei Hírlap főszerkesztője Keressenek, ha témájuk van! Nem akarom nagyon szaporítani a szavakat, sorokat — legalábbis, ami a magam bemutatását illeti. Inkább arról írnék, hogy mit szeretnék, hogyan gondolom a Sarkad Város című lap további szerkesztését. Mint Önök is látják, Kedves Olvasók, a lap megjelenése — minőségi szempontból — összehasonlíthatatlanul más, mint korábban. Persze, ez csak egy remek alap ahhoz, hogy jó lapot „csináljunk". Önök szerint milyen a jó lap? Másként: mitől jó egy városi újság? Szerintem akkor, ha azokhoz szól, akik megkapják, kézbe veszik és — remélhetőleg -— olvassák. Fontos az információ és a tájékoztatás. Elsődleges az is, hogy azzal foglalkozzon a lap, ami az olvasókat érdekli. De mindezek mellett nélkülözhetetlen az, hogy a szerkesztő megkapja az itt élőktől az említettekhez szükséges segítséget. Kérem, keressék szerkesztőségünket, ha — „újságíróul” mondva — témájuk van! Mocsár József Mázas kerámiák a Márki Sándor Múzeumban A kiállításon a legnagyobb sikert az úgynevezett kemencemécsesek aratták fotó: SUCH tamás Az elmúlt héten a tiszafüredi Szűcs család munkáiból nyitottak kiállítást a sarkadi Márki Sándor Múzeumban. Az egykori tiszafüredi és karcagi fazekasok mázas kerámiáikon növényi ornamentikát és madárábrázolást alkalmaztak. E hagyományt ápolják a kiállítók: az apa, a feleség és a két lányuk. Szűcs Imre 1948-ban született Karcagon. Kántor Sándortól, a híres fazekastól tanulta a mesterséget. Jelenleg feleségével, Nagy Erzsébettel Tiszafüreden dolgozik, ahol 1972-ben hozták létre közös műhelyüket. Szűcs Imre a tiszafüredi fazekasság hagyományait őrzi és újítja meg. Ä hagyományos formák és motívumok mellett tárgyai használhatóságukat, eredeti funkciójukat is megőrzik. Munkáival számos hazai és külföldi kiállításon bemutatkozott. Tehetségét 1984-ben a Szolnok Megyei Tanács Művészeti Díjával, 1987-ben a Népművészet Mestere címmel, 1995-ben pedig a Magyar Népművészet Alapítvány díjával ismerték el. Szűcs Andrea és Szűcs Judit méltó folytatói szüleik munkásságának. E családi együttdolgozás már több kiállításon is kifejezésre jutott: 1996-ban a szentendrei Magyar Fazekas Világ kiállításon, az idén Tiszafüreden a Kiss Pál Múzeumban és most a sarkadi kiállításon láthatók együtt a Szűcs család alkotásai. A több mint száz darab mázas kerámia, étkészletek, tálalóedények, gyertyatartók, mécsesek, hamuzók, tányérok ez év végéig láthatók Sarkadon. Mint Szendrei Eszter múzeumigazgató elmondta, a kiállítás ideje alatt vásárlásra is van lehetőség. Magyar Mária A KAPITÁNYSÁGON A FEJÜKET CSÓVÁLJÁK Ítélet az álarcosok ügyében A KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEKRE JÁRNAK SZÓRAKOZNI Drogterítők a városban Tavaly két idős asszony ellen is követtek el álarcos rablást a városban. A tetteseket hamar kézrekerítette a helyi rendőrkapitányság. A két sarkadi elkövető, N. J. és Z. S. ügyében kihelyezett bírósági tárgyalás is folyt akkoriban a településen. Első fokon N. J. elsőrendű vádlott 4 év, Z. S. 2 év négy hónap szabadságvesztést kapott. Az ügyész súlyosításért fellebbezett, hiszen a két elkövetővel kapcsolatban számos súlyosító körülmény is felmerült. Mindketten büntetett előéletűek, a rablásokkal egyidőben egyéb lopások, betörések sorozata is fűződik a nevükhöz. Ezenkívül cselekményük igen veszélyes volt a társadalomra, hiszen egy egész városrészt tartottak rettegésben az „álarcosok”. Különösen az egyedül élő idős emberek rettegtek azokban az időkben: vajon nem ők következnek-e legközelebb? A fellebbezést követően a két sarkadi elkövető ügyét a megyei bíróságon is tárgyalták, s másodfokon mindkettőjük büntetését egy-egy év végrehajtandó szabadságvesztéssel toldották meg. A sarkadi rendőrök azonban még ma is elégedetlenek, hiszen mint mondták, a BTK 321-es, Rablás című bekezdése szerint a bűnösség fokához mérten — egyetlen rablásra (!) — akár nyolc évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható lett volna. A sarkadiak megítélése szerint e két rablást olyan sok súlyosító körülmény terhelte, hogy talán még a maximum adható nyolc év is kevés lett volna a megbüntetésükhöz. M. M. Tokai György sarkadi rendőr- kapitány állítása szerint a drogterítők már Sarkadot is megcélozták. Sok fiatal diák állítja, azért jár át a környező falvakba (Kötegyánba, Okányba vagy Sarkadkeresztúrra) szórakozni, mert közszájon forog a drogkínálók erőszakos viselkedése a városban. Volt, aki azt állította, a legnépszerűbb sarkadi diszkóban már a WC-ben ilyen alakokkal találkozni. A rendőrségnek viszonylag tiszta képe van a dolgokról. Mint a kapitány elmondta, nyolc-tíz konkrét drogos bűn- cselekményben folytattak már eljárást, eljutottak térítőkhöz, forgalmazókhoz, összekötőkhöz is. Sajnos azonban a hatályos büntető és eljárási törvény, valamint a bírói joggyakorlat csak olyan ügyekben hozhat jogerős bírói elmarasztalást, ahol a büntető ügy alanyai nyíltan vállalják a kábítószerrel való visszaélés cselekményét. A Büntető Törvénykönyv szerint önmagát senki sem köteles bűncselekménnyel vádolni. A drogot fogyasztók nyilván nem fogják bevallani kapcsolataikat, annál is inkább, mivel ezáltal a saját bűnösségük elismerése mellett még a terjesztők megtorlására is számíthatnak. Tokai György véleménye szerint a törvények megreformálására lenne szükség ahhoz, hogy a drogellenes küzdelem eredményesebb legyen Magyarországon. A drog veszélyeiről egy sarkadi esemény kapcsán a II. oldalunkon részletesen is olvashatnak. —ria
