Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-01 / 229. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1997. október 1., szerda Október 2-ától cukorrépa-feldolgozás 55 napos kampányt terveznek A piacvezető osztrák Agrana- csoporthoz, tartozó Magyar Cu­kor Rt.-nél megkezdődött a cu­korrépa-betakarítási és feldol­gozási szezon, a kampány — kaptuk a tájékoztatást a Publico PR-ügynökségtől, amely ez év szeptemberétől a Magyar Cukor Rt. sajtóirodájaként működik. A társaság öt gyára közül a dunántúli Sárvár és Ercsi cukor­gyára szeptember 25-én kezdte meg a feldolgozást. Sarkadon és Mezőhegyesen, valamint a Komárom melletti Ácson valamivel később, október 2-án indulnak a gépek. Az öt gyár­ban az előzetes számítások sze­rint mintegy 1,1 millió tonna cukorrépát dolgoznak fel. Mint Fischer Béla, a Magyar Cukor Rt. vezérigazgatója elmondta, az öt üzemben az idén összesen 135 tonna cukor készül majd. A társaság gyárai ez évben több mint ezer mezőgazdasági ter­melővel kötöttek szerződést. A termelők 27 ezer hektárról taka­rítják be a répát. A dunántúli gyáregységekben a kampány 75 napos, az alföldi gyárakban, amelyek vonzáskörzete kisebb, 55 napra terveznek. A gyárak a kampányidőszakban mindenütt három műszakban dolgozzák fel az alapanyagot, mert csak a mielőbbi feldolgozással kerül­hetők el a cukortartalomban megmutatkozó minőségi vesz­teségek. A Magyar Cukor Rt. gyárai­ba beszállító termelők ebben az évben átlag 41 tonna cukorrépát takarítanak be hektáronként, ami majdnem megegyezik a ta­valyi országos termésátlaggal, és sokkal jobb, mint az 1995-ös eredmények. A digesszió, vagyis a cukorrépa cukortartal­ma szintén átlagosnak mondha­tó, de erről pontos adatokkal csak később lehet szolgálni. A Magyar Cukor Rt. a „Koronás” márkanevet viselő cukrok gyártója, tavaly 162 ezer tonna cukrot gyártott. A cég az osztrák Agrana-csoporthoz tar­tozik, amelynek magyarországi cukorérdekeltsége a kaposvári és a petőházi cukorgyár is. A három társaságon keresztül az Agrana piaci részesedése a ma­gyar cukorpiacon meghaladja az 51 százalékot. —ria Jövő évi érettségiztetési feladatok Október 10-ig lehet jelentkezni a TIT Körösök Vidéke Egyesü­leténél egy különlegesen fon­tos pedagógiai konzultációra. Október 30-án, csütörtökön 10 órától az érettségi vizsgákkal kapcsolatos intézményi felada­tok címmel szerveznek tájé­koztatót Békéscsabán, a TIT székházában, a Damjanich utca 1/3-ban. Az előadó neves szakember, Juhász József, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főta­nácsosa. A tájékoztató különös jelentőséggel foglalkozik az 1998. január 1-jén életbe lépő változásokkal. B. Zs. Összefogás a kultúráért A művelődési intézményekben dolgozó főfoglalkozású munka­társaknak szervezett három­napos továbbképzést a megyei művelődési központ ezekben a napokban Kétegyházán. Két fő témájuk az aktualitá­sok és a „szomszédolás”, vagyis más országokban dolgozó köz- művelődési szakemberekkel folytatott tapasztalatcsere. Az előbbi témában az egyik legfon­tosabb a készülő közművelődési és nonprofit törvény, melyről Vadász János, a KKDSZ elnö­ke, míg Magyarország kulturális állapotáról Hidy Péter, az MTA Szociológiai Intézetének osz­tályvezetője tartott beszámolót. Délután a megyei művelődési központ munkájával, este pedig Árgyelán György polgármester és országgyűlési képviselővel is­merkedhettek meg a résztvevők. A következő napokban először Vas megye közművelődési szak­emberei mutatnak be új kezde­ményezéseket a saját házuk tájá­ról, majd Dánia kultúrájáról, in­tézményeiről hallhatnak előadást Thomas Bemstentől, a kecske­méti Dán Kulturális Intézet igaz­gatójától és dr. Pap Istvántól, az MMK igazgatójától. (a) eves a Papír és Nyomtatvány Szaküzlet. Születésnapi akció október 1-jétffl. Leporelló, fénymásolópapír. Boríték, nyomtatványok és minden irodaszer. együtt! Mától 2 hétig önnek 10% kedvezmény jár nettó 8000 Ft vásárlás felett. Békéscsaba, Bartók B. út 14. Telefon: 324-747. É Jajgass, kapu, kiálts, város! Évadnyitány Szabó Magda drámájával a Jókai Színházban Szabó1 '“Magda '£.-akonai "Vitéz Mihály születésének 200. évfor­dulójára írta a Kiálts, város! című drámáját, mégseiVi a költő nagy­ságának, hanem az imádott szü­lővárosnak állít vele méltó emlé­ket; rajongással, szeretettel tesz hitet Debrecen, a cívis város mel­lett, amely talán nem véletlen, hogy egykoron Csokonaival, szá­zadunkban pedig éppen Szabó Magdával ajándékozta meg a magyar irodalmat, kultúrtörténe­tet. Ezt az ünnepi pályaművet az 1973—74-es évad nyitó előadá­saként mutatta be legelőször a debreceni Csokonai Színház, és... nincs és. Számomra érthetetlen, hogy Szabó Magda drámája ős­bemutatója óta miért nem izgatta egyik színházat sem, miért ma­radt meg irodalomnak, ha könyv­ként egyáltalán eljutott az olva­sókhoz. Ilyen előzmények után különösen elismerésre méltó a Jókai Színház vállalkozása, hogy a tavalyi emlékezetes Szabó Magda-évadnyitány után ismét a Kossuth-díjas írónő darabjával, egy ilyen mostoha sorsú drámá­val nyitotta meg a ‘97—98-as bé­késcsabai bemutatók sorát. Mert ha valakitől, Szabó Mag­dától élvezet és érdemes tanulni; mindenekelőtt azt, hogy embert, korszakot, eseményt azért köte­lességünk ismemi, vizsgálni, ér­tékelni, hogy tisztában legyünk történelmünkkel és annak hoz­zánk szóló üzenetével. „A múlt megközelítése, ismerete nélkül nem érthető meg a jelen, s főleg nem segíthető, nem alakítható a jövendő.” A Kiálts, város! Cso­konai és Szabó Magda szülővá­rosának egykori arcát, az ott élők mentalitását, emberségét mutatja föl, a szerző a város lelkét igyek­szik ábrázolni. Az írónő meg­győződése, hogy a mai Debrecen arculatának, milyenségének okai mind a múltban keresendők. A múlt, amelybe a darab segítségé­vel utazunk, 1604, a hódoltság kora Magyarországon, amikor a kálvinista város valóságos kis szigöf- A ljárom felé szabdalt és már-nÁX,.ei'ejét felülmúlva adózó város a:i. Mimképpen az ország kicsinynél!; mása, iu/íő' ben sok,magyar telt-r,,.??.magá­ra ismerhet. A tixe> zad eleji Dobiéin — vede^ar- falak, oltalmazó hegyvi mulatok nélkül, a nagy pusztaság kellős közepém^ kiszolgáltatva állt a hadak '’ágútján, birodalmak ütközőpontján, játékszerként odalökve a történelmet író erők­nek. Megmaradni, túlélni ott és akkor csak ember feletti áldoza­tok árán lehetett. ,/Tizenkétezer ember tizenkétezer ember, egy ember meg csupán egy” — aho­gyan a hajdúkapitány számolt... Török hódoltság, Erdély és a Habsburg országrész, a hajdúk, a céhek, a keletre nyúló kereskede­lem, a reformáció, tehát nemcsak jellegzetesen magyar, hanem kö­zép-európai város jegyei is. Szabó Magda drámájának má­A Békés Megyei Könyvtárral közös rendezvényén, október 7- én délután 17 órakor az United Way Békéscsaba Alapítvány az asztmás gyerekek békéscsabai rehabilitációs programját támo­gatja. A program az ijesztő fulla- dásos rohamokkal, szorongással sújtott gyerekek gyógyítását, s családjaik életét szándékozik megkönnyíteni. Különböző sik erénye, hogy kiváló érzékkel választott ki olyan bonyolult tör­ténelmi korsz'ákot, amelyben minden külső ellenség és meg­próbáltatás szinte egyszerre sújt le a cselekmény helyszínén, teszi próbára újból és újból Debrecen sokat szenvedett polgárait, és ezekbe a sorscsapásoktól terhes időkbe helyezi el egy család tag­jainak tragédiáját. Sok izgalmas konfliktus bontakozik ki a sze­replők között úgy, hogy a fe­szültség egyre csak nő, a meg­oldhatatlannak tűnő feladatokat még nagyobbak, nehezebbek szorítják háttérbe. Amikor Deb­recen a kálvinizmus szent vára volt, menedék az üldözötteknek, de éppen a vallási dogmáihoz ra­gaszkodva vált megnyilvánulá­saiban mind ridegebbé, könyör­telenebbé. A vallási tolerancia türelmetlenségbe torkollt, az is­teni akarat embertelenségbe, ke­gyetlenségbe. Éppen ez ellen lá­zad a törvényes rend legfőbb képviselője, Gál Nagy István fő­bíró, a lánya, Eszter és a maga módján a görög kereskedő is. Konter László igazgató-főren­dező gondolt egy merészet és el­hagyta a dráma előjátékát, és ezen a megoldáson lehet vitat­kozni. A török szultánt, a spa­nyol és a magyar királyt, Kálvint és Bocskait, valamint a császári hadvezért felvonultató előjáték mindenképp háttérinformációk­kal szolgál, szépen felvázolja a történelmi korszakot és a hely­színt, jelzi, hol és mikor játszó­dik ez a történet. Más szempont­ból viszont szerencsés az előjá­ték elhagyása: az említett nagy­urak ugyanis azt firtatják benne, vajon ki ölte meg Borzán Gás­párt, a fiatal szenátort és a főbíró szakemberek tevékenységét összehangolva a betegségisme­retet kívánja terjeszteni, az önse­gítő módszereket megismertetni, így ellenállóbb, védettebb lehet a család és a beteg gyermek. A tervek szerint másfél hóna­pig tartó heti 3 órás foglalkozá­sok keretében a gyermekek légzőtomát, relaxációt, speciális leendő vejét. Az előjátékból te­hát egyből kiderülne a néző szá­mára, hogy ez a boldogtalan meghal, nem lesz itt esküvő ötödszörre sem, az áldozatoknak immár sosincs vége, nincs is ér­telme! Vagyis az előjáték előre­vetíti az egész tragikus véget, és a néző előre tudná, hogy minden áldozat hiába. így viszont nem tudja, feszülten figyel és remény­kedik, drukkol a debrecenieknek, kíváncsian várja, lesi, hogyan si­kerül nekik pénzzel, lelemény­nyel, hittel és szigorral szembe­szegülni legalább három hata­lommal és két vallással. Izgal­mas, szép szerepeket írt Szabó Magda hőseinek. Szeretettel és szigorral ábrázolja őket, miköz­ben azt mutatja fel, mi tette őket olyanokká, hogy vagyonukat, családi boldogságukat, mindenü­ket fel tudják áldozni a város fennmaradásáért. Illetve, a bé­késcsabai rendezés kicsit itt is el­tér a könyvformától. Ott a végső tragédia bekövetkeztével, mikor megtudja, hogy jegyesét kivé­gezték, az esküvő végleg elma­rad, Eszter a közönséghez, a kor­társakhoz fordul válaszért, hogy miért. Konter László rendezésé­ben viszont Eszter már nem kér­dez, nem bírja tovább, inkább a halált választja, ezzel pedig el­dobja magától debreceniségét is. Az előjáték elhagyásával egy­értelműen Gál Nagy István főbíró alakja kerül a dráma középpont­jába. Kiváló emberi tulajdonsá­gaival kimagaslik a többiek kö­zül, első számára a rá bízott kö­zösségért vállalt felelősség, min­dig a város érdekeit szolgálja. Ugyanakkor már az előadás ele­jén megvillan az őszinte érzelem, az együttérzés, a szeretet, amikor gyógyúszást tanulnak. A szülők és a gyermekek ismeretterjesztő előadás keretében hallanak a be­tegség lényegéről, enyhíthetősé- géről. A családok szülőcsoportok keretében speciális nevelési problémák megoldásához is se­gítséget kapnak. A program teljes körű megvalósítása a könyvtári előadás és egyéb támogatások elmondja ugyan, mit diktál a tör­vény, ugyanakkor elnéző a város­házi szolga beteg gyerekével szemben. A kötelesség gyakran elszólítja családjától, mégis sze­reti gyermekét, kíméletlen, ami­kor önvizsgálatot tart, hogy mi­lyen apa is volt valójában. Valódi tragikus hős, és Gáspár Tibor emlékezetes alakítást nyújt a fő­bíró bonyolult szerepében: átélt, visszafogott, meggyőző alakítást, drámai erővel bontakoztatja ki az erőteljes vezető és a gyöngéd, gyötrődő apa, illetve az engedel­mes fiú konfliktusát. Kedves, szeretette méltó Eszter, akit Vé­kony Anna kelt életre: fiatal, sza­badságra, szerelemre vágyódó, a puritán, álszent környezetben vergődő, szenvedő lány, ügyesen formálja meg a szerepben rejlő hullámvölgyeket és csúcsokat, amikor a reménykedő szerelmest, illetve az engedelmes gyermeket jeleníti meg. Ellenpólusa nagy­anyja, aki nem egyszerűen a re­formáció, hanem a lelketlen, a bi­gott vallásosság feltétlen híve, félárva unokájával és saját fiával (a főbíróval) egyaránt szívtelen. Ezt a bonyolult, összetett figurát Felkai Eszter hozza remekül, művészetének és az írói furfang- nak, szellemnek köszönhető, hogy ez a „szentfazék” nem nyo­masztó, nem elviselhetetlen, ha­nem inkább humorosnak hat a színpadon. A mindenható egyház képviselője Hodászi lelkész, Hodu József játssza tekintélyt pa­rancsoló fölénnyel, némi hetyke­séggel, amivel sikerül ellensú­lyozni a szerep rideg mivoltát. Idősb Portörő szenátor, az ellen­lábas, a vesztes Gál Naggyal szemben, akinek szerepe több ívet, változást is átfog, hiszen elő­ször a lázadó, az ellenző, majd amikor fia életveszélybe kerül, másképp látja a dolgokat. Ezt a bonyolult figurát Karczag Ferenc keltette életre, némi csalódást okozva, vagy mert túl hangos volt, vagy még inkább azért, mert Szabó Magda gyönyörű nyelvé­hez méltatlanul, hangosan, hadar­va beszélt, olykor érteni nem le­hetett az újból és újból olvasásra kívánkozó, emelkedett szöveget. A görög kalmár, Joijosz Sztav- riász szép és igazán hálás szerep. A befogadásért, polgáijogért es­deklő kereskedő, aki a várost szolgálná, gazdagítaná, megmen­tené, önmagát fel is áldozná, ám ez az áldozat nem kell Debrecen­nek, csupán a hitkülönbség miatt, minden szereplőt és nézőt meg­döbbent, önvizsgálatra késztet, hogy elgondolkozzunk, vajon mi­től vagyunk mások, jobbak, mint ők, a máshitűek. Kalapos László formálja meghatóan a görög na­gyon tragikus szerepét — szívből, meggyőzően. A díszlet és a jelmezek a kál­vinista város hangulatát, a vallá­sosságot, a puritanizmust, a fa­gyos légkört, a feszültséget, az állandó kiszolgáltatottságot hangsúlyozzák. A túltengő feke­te és sötétszürke, az állandó kosztümök és az egyszerű beren­dezés híven illeszkedik a mon­dandóhoz, a lármaharang hatáso­san festi alá a drámaiságot. Niedzielsky Katalin mértékének a függvénye. A ked­di jótékony beléptidíjas előadás műsorán A hegyi beszéd címmel Máté evangéliuma alapján ké­szült dalok lesznek. A verseket Sumonyi Zoltán írta, zene: Gryllus Dániel. Előadják: Gryllus Dániel (ének, citera, furulyák), Gryllus Vilmos (ének, gitár). A ne­mes célra szánt bevételhez a jegye­ket Békéscsabán, a megyei könyv­tár földszintjén lehet megvásárolni 14 és 18 óra között. B. Zs. Asztmás gyerekeket támogatnak Itt még van remény... Eszter kérleli apját, a főbírót (Gáspár Tibor és Vékony Anna) fotó: kovács Erzsébet Borsodi. Az élet habos oldala.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom