Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-22-23 / 247. szám

HELYTÖRTÉNET 1997. október 22-23., szerda-csütörtök Milyen gazdái vagyunk a reánk hagyott örökségeknek? A Wenckheimek nyomában Békés megyében A szabadkígyósi Wenckheim-kastély korának is megcsodált épülete volt. Annyi az ablaka, ahány napja az esztendőnek A SZERZŐ FELVÉTELEI Az Erkel Ferenc Társaság és a Gyulai Városszépító' Egyesület a megyei tourinform iroda segédletével megyejáró utat szervezett a Wenckheimek nyomában. Az út nemcsak a gyulaiak érdeklő- dését keltette fel. D. Nagy András gyulai helytörténész avatott bennünket a gazdag múltba, a jelen valóságát pedig valameny- nyien tapasztalhattuk. Dobozon, a volt Wenckheim-kastély parkjában lévő neoromán római katolikus templomot 1902-ben szentelték fel. Száz lo­vas, csizmás legény — csizmaszárukban méteres nemzeti lo­bogóval — vonult a gerlai hídhoz, fogadva a püspököt Utunk Gyuláról először Sza­badkígyósra vezetett. Har- ruckem János György (1664— 1742) a felső-ausztriai Schen- kenfeldenben született takács­mester fiaként. Az ifjú Har- ruckern császári élelmezési biz­tosi pályára lépett, lelkiismere­tes munkájáért császári tanácso­si rangot kapott és megbízták az aradi vár építésének felügyele­tével. Olaszországba, majd a Németalföldre helyezték át. Ki­dolgozta a császári sereg élel­mezési reformját, s III. Károly érdemei jutalmául német— római birodalmi lovaggá ütötte. Harruckem János György Ma­gyarországon letelepedést és it­teni földbirtokot kért. így kapta meg a Békés megyei kamarai birtokot, a magyar honfiúsítást és örökjogon a gyulai uradal­mat. Később III. Károly a Harruckem családot bárói mél­tósággal jutalmazta, a családfőt Békés vármegye főispánjává nevezte ki. Harruckem a török uralom nyomán elnéptelenedett pusztaságot benépesítette, isko­lákat, templomokat emelt. A jobbágyokat saját költségén költöztette ide, földet és adó- kedvezményt adott nekik, s biz­tosította a szabad vallásgyakor­lást. Az összeütközések elkerü­lése érdekében Csabára és Szarvasra evangélikus szlová­kokat, Elekre s Gyulára római katolikus németeket, máshová magyarokat telepített. Har­ruckem János György kétszer házasodott, a második feleségé­től öt gyermeke született. Közü­lük Harruckem Mária Czeczília feleségül ment báró Wenck- heim József Ágoston római bi­rodalmi lovaghoz. A családtör­ténetet tanulmányozva a Wenckheim név innen me­gyénkben meghatározóvá vált. Szabadkígyós A Harruckem család majorságot rendezett be Kígyóspusztán (Okígyós — Kígyóspuszta, a majorsági központ 1950-től Szabadkígyós), nagy udvarhá­zat is épített. A kígyóspusztai a gyulai uradalom kiemelkedő majorsága volt. A ma is látható kastély 1949 óta általános isko­la. Az ablakkeret, a parketta még eredeti egy teremben. Körösladány alpolgármestere, Mező Zsigmond úgy véli, ha gazdagabb lenne a település, a kastély panzió, múzeum, könyvtár lehetne. Szó esett a Wenckheim-leszármazottról is, Hanzi bácsiról, gróf Meran Já­nosról, aki a II. világháborús hadifogsága után ide tért vissza. Szerény arisztokrata volt, dol­gozott segédmunkásként is, 1994-ben halt meg. Wenckheim-építmény az iskolával szemközti ró­mai katolikus templom, báró Wenckheim József, Arad megyei főispán építtette id. Czigler An­tallal, ugyanúgy, mint a temetőkriptát. Kádár Fe­renc temetőőrtől tudtuk meg, a kriptát gaz övez­te, most felszántva talál­tuk a jelenlegi temetőn kívül eső területet. A kriptában 21 Wenck­heim családtag nyugszik. Szeghalomban átépí­tés alatt áll a D’Orsay kastély, romvár, a park­jából is kevés maradt. A Kárász-kastélyt, melyről az a hír terjedt el, hogy a háborúban találat érte, valójában a helybeliek kirabol­ták és felgyújtották. Az eredeti parkot tüzelőnek adták oda an­nak idején. Ami maradt az épü­letből, az táblája szerint leány- kollégium, ám ettől a tanévtől nem használják. Vajon mi lesz a kastély sorsa? Fáspuszta, Kárászmegyer, Békéstarhos, Doboz A fáspusztai 23 szobás, roman­tikus stílusú kastélyt báró Wenckheim Béla építtette Ybl Miklós tervei alapján. Az 1867- ben alakult Andrássy-kormány belügyminisztere volt, majd ha­láláig a király személye körüli belső miniszter. A szép kastély ápolt, a megyei önkormányzat nevelőotthona működik benne, 63 gyermeknek otthont nyújtva. Az épület fekvése olyan, hogy hol egyik, hol másik oldalát ra­gyogja be a napfény. Nagy park övezi, talán mindez segít feled­tetni a gyermeki csalódottságot. A kárászmegyeri egyemele­tes kastélyhoz vezető út fácá­nokkal teli. A reprezentatív va­dászházba épp csak benézhet­tünk. A békéstarhosi kastély erede­tileg 34 szobás volt. Többször átalakították, stílusjegyei el­vesztek. A francia barokk kert nyomai még felfedezhetők. Doboz kincseket rejt. A kas­tély több szakaszban épült, 1944-re 52 szobás volt. Átalakí­tott részeiben sok minden mű­ködik ma. A magtárat Ybl Mik­lós tervezte. Gróf Wenckheim Dénes építtette a kastélypark­ban a neoromán stílusú templo­mot és a kör alaprajzú temető- kápolnát Shiedek Viktor bécsi építész tervei alapján. Mindket­tő valóban ékszerdoboz, bolt­ívekkel, festményekkel, ara­nyozásokkal, kézi faragásokkal, márvánnyal. Az oltárfeszület Fadrusz János-alkotás. A krip­tában a Wenckheimek mellett a család lelkésze, Steib János és testvére, Mária nyugszanak. Az itteniek szerint nekik köszönhe­tő, hogy máig hiánytalanul megmaradt mindez. Gerla és Póstelek A gerlai vadászkastélyt gróf Wenckheim Károly építtette Ybl Miklós tervei alapján és 1860-ra készült el. A 37 szobás kastély gyönyörű parkra nézett. Legutóbb iskola működött ben­ne, majd életveszélyessé vált, s azóta az enyészeté. Megdöb­bentő látványt nyújt. A pósteleki kastély már évek óta rom. A hajdan 72 szobás, háromszintes épületet gróf Wenckheim Frigyes és neje, gróf Wenckheim Krisztina épít­tette Kriszta lányuknak hozo­mányként. A kastély 1906— 1909 között épült 14,2 hektáros parkban. Az épületet, a parkot a meglévő erdőbe telepítették. Mondják, a grófnőnek 40 ezer töves rózsakertje volt. A kastély előtt volt díszmedence, halastó, úszómedence. 1944 nyarán a család elhagyta a kastélyt, Ar­gentínába mentek. A magára maradt épületet széthordták, a park is elvadult. A Wenckheimek épületei fennmaradtak ott, ahol valami­lyen módon tovább használták. Igaz, némelyiket túlzottan is át­igazították, másokat azonban megbecsültek. A magukra ma­radtak szomorú következtetése: amit az egyik ember megterem­tett, lerombolta a másik. Szőke Margit A híres Wenckheim Krisztina képe ARCHÍV FOTÓ épületeit id. Czigler Antal ura­dalmi építész emelte, aki az ókígyósi temetőben nyugszik. A Wenckheimek első fészke 1810 körül épült Okígyóson, itt dőlt el gyakorta Békés megye sorsa — mutatta be az uradalmi kas­télyt Hankó József helytörté­nész, Wenckheim-kutató. A régi kastélyon tábla jelzi, hogy gróf Wenckheim Krisztina 8 éves korában ezen a helyen fogadta 1857. május 25-én Ferenc Jó­zsef uralkodót és feleségét, Sissit. Krisztina a legmagasabb női rangot nyerte el, Erzsébet csillagkeresztes palotahölgye lett. Erkel Ferenc neki ajánlotta Dózsa György című operájából A rózsa búcsúja című zongora­kivonatot — tette hozzá D. Nagy András, aki az Erkel-tár- saság titkára is. Mint Hankó Jó­zsef mondta, akkoriban ezer ember élt a majorban, a most üresen álló telken fogadó állt, ahol azok szálltak meg, akik Szolnok felől Aradra igyekez­tek. Innen 60 kilométerre esett Arad. A kápolnát 1844-ben épít­tette Wenckheim József Antal, a mester Czigler Antal volt. Itt es­küdtek a Wenckheimek. A ká­polna kupoláját az idén restau­rálták. Az 1850-es évektől két lépcsőben épült a kétszintes kripta, Ybl Miklós tervei alap­ján. A kripta megmenekült a ki­fosztástól. A megye máig leg­szebb Wenckheim-kastélyát a grófi házaspár, Wenckheim Fri­gyes és Wenckheim Krisztina építtette Ybl Miklós tervei sze­rint 1875 és 1879 között, neoreneszánsz stílusban. A gyö­nyörű épületben ma a mezőgaz­dasági szakközépiskola mű­ködik. Nagyon szép a kastély könyvtárterme, mondják, 1945- ben búzaraktámak használták. A Wenckheimek állandó kiállí­tást kaptak az épületben. Az au­gusztusi világtalálkozón a le­származottak elhatározták, két év múlva újra eljönnek, bálát rendeznek, melynek bevételét az épület fenntartásában segíte­ni szándékozó alapítványnak adják. Gyula egyébként sokat kö­szönhet Wenckheim Krisztiná­nak: gimnázium-, árvaház-, menhelylétesítés fűződik a ne­véhez. Mielőtt elhagytuk Sza­badkígyóst, felkerestük id. Czigler Antal (1767—1862) sírját az ókígyósi temetőben. Hankó József elvitte a csoportot Tomcsányi Mihály nemzetőr őrnagy hantjához is. Sok neves személyiség nyugszik a temető­ben, például a megyei kórház névadójának, Pándy Kálmán­nak a húga. Mondják, Pándy Sarolta kimelegedve tért haza egy februári bálból, 20 éves ko­rában tüdőgyulladás vitte el. Láthattuk, ebben a temetőben sem kímélik a vandál kezek a sírkereszteket... Békés, Mezőberény, Körösladány, Szeghalom Békés területét 1720-ban kapta meg Harruckem János György, a Wenckheimeké 1798-ban lett. A XVIII. század végi „Nagyház” a Széchenyi téren az uradalom egyik központi épüle­te volt. A református templom műemlék épületét a korábbi fa­lak felhasználásával id. Czigler Antal uradalmi építész emelte. A mellette lévő parókia is az ő keze munkáját őrzi. Többször megszállt ott Arany János.-Mezőberényt 1798-ban, a Harruckem család osztozkodá­sakor az özvegyen maradt Harruckem Borbála kapta meg, de nyomban el is adta a báró Wenckheimeknek. A református templomot 1803—1805 között építtette az egyház védnöke, bá­ró Wenckheim Ferencné Rosenfeld Karolina. Id. Czigler Antal a türelmi rendelet után emelte, ezért a templom hom­lokzata nem a főútra néz. A Wenckheim—Fejérváry-kastély a város egyik legrégibb épülete. Egykor leánynevelő intézet mű­ködött falai között, ahol tanult Szendrey Júlia is. A kastélyt most hozzák rendbe. Akik is­merték 1945 előtti életét, mond­ják, tó ékesítette tavirózsákkal, gólyaházzal, sétány övezte. Gyönyörű kastély volt, melyet a szovjet hadsereg kifosztott. A körösladányi kastély a mezőberényi mintájára létesült, id. Czigler Antal alakította, bő­vítette 15. századi elődjéből. A Mezőberény központjában áll a volt Wenckheim-kúria, az épületet most hozzák rendbe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom