Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-17 / 243. szám

1997. október 17., péntek MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Ufó Gyarmaton? (i) Ér­dekes és titokzatos jelenségre figyelt fel vasárnap hajnalban néhány füzesgyarmati polgár. Mindannyian arra esküdöznek, hogy ufót láttak. Elmondásuk szerint a misztikus lény hajnali két és három óra között volt az égen. Az ufónak vélt „idegen” fejét egy nagyobb, kerek fény alkotta. A „fénylény” lefelé for­dított V alakban egyre szélese­dett, majd nyolc égő, villany­körteszerű gömbben végződött. Utóbbiak az óramutatóval el­lentétes irányban forogtak, s en­nek köszönhetően az „ufó” las­sú mozgással haladt. A legkitar­tóbbak egészen három óráig szemlélték a titokzatos mozgó lényt, amely még akkor is jól látható volt. Gólyabál, (i) A szeghalmi Szigeti Endre Szakképző Iskola idei gólyabálját ma délután 5 órától tartja az intézmény aulá­jában. Juli-suli. (d) A Magyar Konyha könyvtára sorozat ne­gyedik köteteként hamarosan megjelenik a népszerű Kudlik Júlia Juli-suli című könyve. Ez­úttal a televíziós sorozat harma­dik, negyedik évfolyamának lé­nyegét taralmazza majd a kötet. Kórházi Hírmondó, (d) A gyulai Pándy Kálmán Kórház rendszeresen megjelenő újság­jának legfrissebb számában a névadóra emlékezik Svédor­szágban élő fia. Olvashatunk a Pándy nővér, Pándy-emlék- éremmel ' kitüntetettekről, a nyugdíjpénztárak működéséről és az onkológiai napok sikeré­ről szóló beszámolót. Rosszmájúság, avagy ki tette a májat az aszfaltra? Furcsa eset adott okot a találga­tásokra az elmúlt hetekben Medgyesegyházán, ahol — ed­dig kiderítetlen módon — valaki vagy valakik meghatározott na­pok hajnalára a Rákóczi és a Damjanich utca kereszteződésé­ben „felejtettek” egy kupac, pa­pírba csomagolt belsőséget, il­letve sertésmájat. A hír hallatán természetesen felkerestük az érintett utca lakóit, akik tanács­talanul álltak a történtek előtt. A kereszteződésben lakók közül többen abbéli vélemé­nyüknek adtak hangot, hogy bármilyen okból került is a „valami” az úttestre — miután az autók a közlekedésük során széttaposták —, elég bizarr lát­ványt nyújtott. Az egyik édes­anya, mivel kis gyermekek is járnak az úton, felháborítónak tartotta az ilyen „vicceskedést”. — Lehet, hogy a kutyákat akarták megmérgezni — feltéte­lezte az egyik lakos, majd a kö­vetkező napokban megkezdőd­tek a találgatások. A fiatalok a diszkóban egymásnak adták a hí­reket, sőt találtunk állítólagos szemtanút, aki egyik hajnalban látta is a „csomagot”. Volt, aki természetfeletti dolgot vélt a hát­térben, a misztikumot kedvelők bibliai magyarázatra leltek, míg mások személyek elleni bosszú­ról beszéltek. Az ügyben a rend­őrség is vizsgálatba kezdett, ám a bizonyítási eljárásig és az esetle­ges téves információk elkerülésé­re ez ideig hírzárlatot rendeltek el. Végül a tegnapi sajtótájékozta­tón — lapunk kérdésére — Nagy Lajos rendőr százados elmondta, hogy szó sincs semmiféle vallási vagy szektát érintő tevékenység­ről, sőt földönkívüliek sem jártak Medgyesegyházán. Az eddigi adatok szerint feltételezhető, hogy csupán gyerekes csínytevésről volt szó, amely személyeket ve­szélyeztető következménnyel nem járt. A rendőrség ismeretlen tettes ellen köztisztasági szabály- sértés alapos gyanúja miatt foly­tatja a vizsgálatot H. M. Békéscsaba ma és holnap Fellazult fegyelem Bármennyire is furcsának tűnik, hozzá kell szoknunk a területi versenyhez is. Ma már sok múlik azon, hogy egy város miben tud példát mutatni, miben válhat egy terü­let központjává — mondta Tímár Judit tudományos ku­tató, az MTA Békés Megyei Tudományos Testületé ál­tal Békéscsaba ma és holnap címmel rendezett Közéleü Szalon házigazdája. A Szlovák Kultúra Házában szerdán rendezett fórum előadója, Pap János, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere a város lehetőségeiről, az eddigi munká­ról beszélt. Mint mondta, a holnap meghatározásakor el­engedhetetlen a tegnap ismerete. Az önkormányzatiság a legfontosabb egy város életében, az önkormányzatiság maga a város, a város lakossága, kiépített környezete és az a jog, hogy önmagunk dönthetünk a saját sorsunkról. A csabaiság lokálpatrióta, a szó nemesebb értelmében, ettől gazdagabb, ennyivel több a város. A polgármester a továbbiakban szólt a népességfogyatkozás, az infra­strukturális beruházások kérdéséről is. Míg a megye la­kossága évente közel háromezer fővel csökken, addig ez a szám Békéscsabán 30-50 főre tehető. Meg kell terem­teni a bérlakásépítés lehetőségét, hisz ez is segítené a lakásmobilitás kialakítását. Szó esett a város iakolahálózatáról és a munkanélküliségről, ennek keze­léséről is. — Both — Rendőrökre támadtak a hét végén Kunágotán — te­lefonált egy ismeretlen hang a városi szerkesztősé­günkbe kedden a reggeli órákban, ezt követően a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányságon érdeklőd­tünk a történtekről. Mint elmondták, október 11-én valamivel 18 óra után bejelentés érkezett a kapitányság ügyeletére, hogy Kunágotán a Rákóczi úton levő „Ipartestület” italboltban S. J. helybeli lakos garázda magatartást tanúsít. Az ügyeletes járőrpárost küldött a helyszín­re, akik intézkedtek az akkor már családja körében az utcán tartózkodó személlyel szemben, aki a rendőri intézkedés közben arrogáns, agresszív ma­gatartást tanúsított a rendőrökkel, majd támadólag lépett fel. Csatlakoztak hozzá a családtagok közül még ketten. A dulakodás során 8 napon belül gyógyuló, könnyű sérülést okoztak a rendőröknek. Végül a rendőrök intézkedésüket befejezték, és az ügyet — tekintettel arra, hogy az S. J. és 2 társa által elkövetett cselekmény alkalmasnak látszott a hivatalos személy elleni erőszak bűntettének meg­állapítására — átadták a forrónyomos szolgálatnak. A nyomozók megkezdték a szükséges eljárást, majd az iratokat a bűnügyi osztály vezetője — nyo­mozás elrendelése céljából — áttette az ügyészségi nyomozóhivatalhoz. (i) Őszi lakástakarékpénztár-staféta. (y) Békéscsabán már befejeződött, az országban még tart az OTP Lakás­takarékpénztár Rt. őszi lakástakarékpénztár-stafétája FOTÓ-. SUCH TAMÁS Adomány Laudenbachból A kitelepített eleki németek többsége a németországi Laudenbachban létesített magá­nak új otthont — tájékoztatta la­punkat Klemm István, Elek al­polgármestere. — Talán ennek is tudható, hogy Laudenbach és Elek testvérvárosi kapcsolat megteremtésére törekszik. Nem­régiben a németországiak önzet­len segítséget nyújtottak az elekieknek. Poszt József szerve­zésével bútorokat, ruhaneműt gyűjtöttek és juttattak el. Szemé­lyesen mentem el az adomá­nyért, és köszöntem meg e ne­mes gesztust. A szállítási költség magyarországi szakaszát az eleki német kisebbségi önkor­mányzat vállalta magára. A szer­vezet később a Karitasz eleki ta­gozatának adta a holmikat, amely az általa ismert rászorulók között osztotta szét. A laudenbachiak részéről nincs akadálya annak, hogy a jövőben is hasonló adományokat gyűjtse­nek, nekünk viszont a szállítást kellene megoldanunk — mondta az alpolgármester. (bernáth) Mégsem vitte magával a sírba A Herbária 2000 után egy fillért sem fizet vissza — 1. A hajnövesztő szer mellett öt-hat éve sampont és balzsamot is forgalmaz a Herbária fotó: lehoczky Péter A Bánfi-ügy még mindig «gy A hetvenes években nevétől volt hangos az ország. Találmá­nya, a hajszesz kedvelt témája lett a médiáknak, a Bánfi név pedig fogalommá vált. Ugyanez az ország találgatta, tényleg használ-e valamit a szer vagy csak humbug az egész. A ter­mék tizennyolc éve jelent meg, és azóta folyamatosan jelen van a piacon. Feltalálója, Bánfi András ennek ellenére — ahogy legutolsó nyilatkozatából kitűnt — korántsem volt elégedett a gyártó és forgalmazó Herbária tevékenységével. Az ő vélemé­nyének felidézése mellett, e cikkben megszólal a Herbária vezérigazgatója is, bepillantha­tunk a feltaláló levelezésébe, és nyilvánosságra kerül egy má­sik, szabadalmat kapott és felte­hetően nagy érdeklődésre szá­mot tartó találmánya, a szőrte- lenítő összetétele is, hogy ez­után bárki elkészíthesse otthon magának. (Bánfi András múlt év őszén meghalt, az anyag le­zárásában özvegye, Ica néni volt segítségemre.) Nem is úgy kell használni, ahogy írják Telefonszáma titkos volt, a ha­lála előtti félévben már látoga­tót sem fogadott, betegsége tel­jesen ágyhoz kötötte. Nem szenzációt akart, csupán aggá­lyait kívánta közölni a sajtóval. Talán ennek a ténynek köszön­hető, hogy nekünk nyilatkozott, míg mondjuk a Friderikusz- újság munkatársaival szóba sem állt, pedig közölnivalója volt bőven. — Tudta, hogy a hajszeszt se úgy kell használni, ahogy ők ír­ják? Nem gondolta, mi? — kér­dezte tőlem. — A flakonon lévő utasítás szerint a hajszeszt „hetente legalább egyszer a megmosott fejbőrbe alaposan be kell masszírozni, majd 20— 25 perc múlva a hajmosást be lehet fejezni.” — Naponta kell. Naponta. Kérem, ezt szó szerint írja: a szükséges fejbőrt (ezen értek teljesen kopaszt, de olyat is, akinek foltokban hull a haja) kétszeri felvitellel alaposan be kell nedvesíteni, majd 15—20 percig erőteljesen kell masszí­rozni. Függetlenül a hajmosás­tól. A vizes haj, vizes fejbőr nem tud annyit beszívni. És a kezelés a hajtól függően két héttől három-négy évig tart. Ott kezd el nőni, ahol utoljára ki­hullt. — Kérem, azt is vegye bele, hogy a Herbária által eddig megadott kezelési utasítások egyike sem volt jó. Hányán, de hányán jöttek hozzám is pa­naszkodni, hogy milyen macerás, hogy nincs türelmük, meg hogy mikor fog ez így használni. Régi problémám ez nekem. — Én nem a Herbária illeté­kese vagyok, csak egy újságcik­ket írok a dologról. Miért nem ír nekik egy levelet? — Még annak idején, amikor a legelső széria kijött, felmen­tem hozzájuk Pestre, megkér­deztem, miféle utasítás ez, én nem ezt adtam meg. Ezt az ille­tékes vegyésznőtől kérdeztem. — És? — Azt a választ kaptam, hogy ne törődjek vele. Én csak azzal törődjek, hogy megkap­jam a pénzt... Hiába küldtem el többször is a helyes használati utasítást, nem foglalkoztak ve­le. * — Az utóbbi másfél évtizedben a csabai Körös partján egymás után épültek a kacsalábon forgó villák. Ön, aki az ország egyik legismertebb feltalálója, panel­lakásban lakik. — Nézze, itt van egy kimuta­tás ’93 elejéről. Az előző félév­ről 36 932 forint veszteséget hoztak ki. Csomagolásra és szállításra levontak 1 millió 200 ezer forintot. A fenntartási ille­téket is levonták tőlem minden negyedévben, pedig csak éven­te kell. — Négy év múlva lejár a Bánfi hajszesz szabadalmi vé­delme. Mit jelent ez? — Hogy teljes egészében a Herbáriáé lesz. Most is az övé, de 2000 után azt csinál vele, amit akar, és anyagi kötelezett­sége is megszűnik felém. Addig tart a szerződés közöttünk, le­járta után nem kapok tőlük fel­találói díjat. Akár el is adhatják. De valószínű, hogy tovább fog­ják gyártani, hiszen a hosszú évek alatt berendezkedtek a gyártására, és az illetékeseik is­merik az összetételét, mint ahogy azt is, hogy mire jó még. — Másra is jó? Nemcsak hajnövesztő? — Megszünteti az öregség biztos jelét, az őszülést, de még körmöt is lehet vele erősíteni kézen és lábon egyaránt. Én legszívesebben szaruképzőnek nevezném. De a lábizzadást is megszünteti, és kezelni lehet vele a gombásodást. A testen lévő sebet varasodás nélkül gyógyítja. Még ennyi pozitív hatása van. Bánt, hogy a Herbária ezeket is eltitkolja. * Kíváncsi voltam, a Herbáriában mit szólnak a feltaláló által el­mondottakhoz. Kérdéseimre Fogarassy József vezérigazgató válaszolt. — Bánfi úr szerint önök a terméket nem az általa meg­adott utasítással forgalmazzák. A flakonon az olvasható, hogy a hajnövesztőt legalább hetente egyszer kell alkalmazni. O pe­dig azt mondta, hogy naponta kell. Miért nem úgy írják? Sok­ba kerülne új címkéket tervez­tetni? — Hm. Higgye el, hogy ez így jó. Klinikailag mi még egy­szer kipróbáltuk. Amit most az üzletekben lehet kapni, ez már egy módosított változat, és be­lekerült egy olyan komplexum, amelyik keradin fejlesztő. Te­hát ez már egy komplexebb szer. — És hajmosás előtt vagy után kell használni? — Úgy, ahogy az utasítás mondja. Ez valójában hajhul­lás-gátló, nem hajnövesztő. Ahol nincsenek hajhagymák, ott nem csinál semmit, ott átül­tetésre van szükség. — Mióta forgalmaznak önök a hajnövesztő mellett sampont és balzsamot is? — Úgy öt-hat éve. — Miért csak most fizetnek a névhasználatért? — Nézze, a Licencia meg­szűnése után a Bánfival kötött szerződést a Herbária átvette, de már a sampon névhasznála­tát is. Azzal, hogy a Licencia kikapcsolódott, ő közvetlenül tőlünk kapta a pénzt. Mi meg akartuk várni, hogy a termékek nyereségessé váljanak. O ehhez a beleegyezését adta, tehát nyu­godtan forgalmazhattuk. Mi fel akartuk újra hozni a hajnövesz­tőt, aminek a forgalma az első öt év után csökkent, hogy ne tűnjön el a piacról. — Önök kötelezettséget vál­laltak visszamenőleg is. — Tavaly áprilisban egy ösz- szegben megkapta. — Bánfi félelme volt, amit soha sem tudott (volna) bizonyí­tani, hogy önök közül aki ismeri a szer titkát, az tudja, hogy másra is jó. Most titokban tart­ják, ám ha lejár a szabadalom, és már nem kell érte fizetni, ak­kor fejlesztenek belőle valamit, és más néven forgalomba hoz­zák. . — Nálunk senki sem fejlesz­tett semmit a Bánfi hajszeszből. Körömerősítő krémet sem. Az utóbbi időben a magyar piacra olyan multitermékek törtek be, amelyek ezt tudják. Az Avontól kezdve az összes cég megjelent itt. — Hogyan alakulnak az itt­honi eladások? — 125 000 a hajszeszből, 90 000 a samponból, a bal­zsamból pedig 15 000. Kül­földön a következő a helyzet. Az angol piac leült a már ő szerintük modernebb hajápo­lók miatt. Külföldön jelenleg egyedül a volt Szovjetunió te­rületén kezdik kisebb mennyi­ségben újra vásárolni. Szeret­ném, ha belevenné, hogy a Bánfi hajszesz az egyedüli olyan szerünk, amely a beve­zetés óta a piacon van. Mi 2001 után sem fogjuk meg­szüntetni. — 2002-ben fognak még fi­zetni utána? — Miért fizetnénk? Nincs ki­zárólagos jogunk. Bármelyik kft. gyárthatja majd. Generikus készítmény lesz. — Zavarja, ha most a felta­láló halála után nyilvánosság­ra kerül egy másik találmá­nya? — Miért zavarna? A szőr- telenítőjét például próbáltuk tizenöt éve, csak foltosán szőrtelenített. Mi azt mond­tuk neki, hogy bárkinek ajánl­hatja. * A szőrtelenítőt az illetékes szer­vek kerek tíz évig vizsgálták. Az iratokat böngészve kiderül, a találmány ügye nem kezdő­dött rosszul. A Herbária szőrte- lenítő készítmény néven 1979. július 19-én kapta meg, és már a következő hónapban átadta vizsgálat céljára a Semmelweis Orvostudományi Egyetem bőr­és nemikórtani klinikájának, mely 1982. június 3-án adott szakvéleményt. (Folytatjuk) Pánics Szabó Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom