Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-13 / 239. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1997. október 13., hétfő Határokon átnyúló együttműködés Kápolnaszentelés Dombegyházon Várostanya-avató — reményekkel Kampányhírek (a) A bé­késcsabai garabonciás napok keretében több iskola is szervez önállóan különböző látványos programokat. A Rózsa Ferenc Gimnáziumba például ma dél­után 15 órától a város összes nyolcadikosát várják egy gör­korcsolya és BMX bemutatóra, melyet egy országos bajnok csapat mutat be Szolnokról. Akik részt vesznek ebben a programban, azok 17 órától a Winchester Pubban rendezendő discót ingyen látogathatják. Fél hattól pedig a Rózsa Ferenc Gimnázium vendégeként ugyanitt fellép az Animal Cannibals együttes. Családsegítő Ványán. (i) Dévaványán, az Eötvös utca 44. szám alatt családsegítő központ kezdi meg működését novem­ber elsején. A Népjóléti Minisz­térium — sikeres pályázat útján — 3 millió forinttal támogatja a beruházást. A helyi önkor­mányzat az épületet és a továb­bi költségeket biztosítja. Az in­tézmény vezetésével Takácsné Papp Évát bízzák meg. Térségi kiadvány, (i) Az Észak-Békés Megyei Önkor­mányzatok Kistérségi Társulása a tizenegy települést bemutató kiadányt jelentet meg a közeljö­vőben. Balog Károlyné kistér­ségi menedzser elmondta: a Magyar Turizmus Rt. pályáza­tot írt ki hasonló kiadványok megjelentetésére. A pályázatot már beadták; általa a költségek 50 százalékát szeretnék meg­kapni. A többi pénzt hirdetések útján szerzik meg. A kiadvány készítésével a gyomaendrődi Gyomaprint nevű vállalkozást bízzák meg. Kábeltévé. (1) Végegyháza képviselő-testülete — felmérve a televízió műsorszórásában kiala­kult új helyzetet — tárgyalásokat folytat a mezőkovácsházi Mező­kábel Kft. vezetőjével annak ér­dekében, hogy a községben is le­hetőség nyíljon a szolgáltatás igénybevételére. Az ígéret sze­rint még október elején szórólap­okon értesítik a lakosságot a részletekről, majd az igények fel­mérése után döntenek, hogy csat­lakoznak a kábeltévé-hálózat­hoz, vagy lemondanak róla. Új kántor. (1) Mezőko- vácsházán a római katolikus egyházközség képviselő-testü­lete a napokban tartotta soros gyűlését a plébánia tanácster­mében, ahol fő napirend a kán­tori kinevezés volt. Eszerint Predeina Valéria személyében új kántor tevékenykedik az egy­házközségben, aki Medgyes- egyházáról jár át a városba és Balda Ilona kántor munkáját vette át, aki közel 40 évig szol­gálta az egyházat és ma is tevé­kenyen részt vesz a közösség életében. „...AKINEK NINCS JO­GA, ANNAK NINCS KÖ­TELESSÉGE SEM, ÉS FORDÍTVA.” (Hegel) Az őszi napsütésben vakít a fris­sen meszelt falak fehérsége, a ta­nya falain favillák, a bejárat előtt lőcsös kocsi, borona, eke, fakere- kű talicska. Meglátszik rajtuk, hogy nem mai szerszámok. A be­járattól balra bográcsban rotyog a birka, ínycsiklandozó illattal csa­logatva az érkezőket. Belépve az ajtón már tisztes vendégkoszorú üli körül az asztalt, a házigazda éppen a térség polgármestereivel tárgyal, megbeszélik az esetleges lehetőségeket, a kölcsönös együttműködést. Az istállóban frissen csutakolt póni ropogtatja az illatos szénát, az almon nyugvó Holstein-fríz borjú békésen kérődzik. A disz­nóólban mangalica malacok rö­fögnek, de a birka-bégetés is ide- hallik. Igazi tanyasi idill. A közel évszázados gerendába vert szö­gön abrakos veder csüng, amott viharkabát árválkodik. Ismét megpróbáljuk „elkapni” a gazdát, ezúttal sikerrel. — Tudják, ezelőtt négy év­vel, amikor megvettem ezt a tanyát, romhalmaz volt itt minden — lendül bele a be­szélgetésbe a Gyula-Város- tanya szabadkígyósi illetőségű tulajdonosa, Séner János. A terület közigazgatásilag Gyula városhoz tartozik, az álta­lam felújított épületet Gyula vá­ros önkormányzata 1906. és 1937. között építette, egykoron bika- és lóistálló üzemelt itt — magyarázza Séner János —. Négy év kemény munkájának eredménye mindaz, ami ma itt látható. Két kezemmel csináltam mindent a vakolástól, a burkolá­sig, az asztalosmunkától, a me­szelésig, amúgy hivatásos gépko­csivezető vagyok. — Volt úgy, hogy azt mond­tam, többet az életbe nem jövök ki ide, itt egyen meg a fene min­dent, de másnap megint itt álltam meg és dolgoztam, a munkám eredménye mindig erőt adott a folytatáshoz. Eközben azon gon­dolkodtam, mit tudnék ezzel az egésszel kezdeni, ami még job­ban megismertetné Békés me­gyét a nagyvilággal. Ekkor pat­tant ki az ötlet, hogy jó lenne lét­rehozni egy hagyományos alföl­di tanyát, egy parasztudvart, ahol a kendermagos tyúktól a szürke marháig, a racka júhtól a szamá­rig, lóig minden megtalálható lenne. Mindez persze mit sem ér egy kisebb vendéglátóipari egy­ség, egy amolyan igazi tanya­csárda nélkül. Ha az anyagiak engednék, iskolaszünetben sze­retnék iskoláskorú gyerekeket üdültetni, jó lenne, ha egy szabadkígyósi tájházat is sikerül­ne berendeznem. Mindezek megvalósítására azonban renge­teg pénzre van szükség, ezért ülünk most itt és erről tárgya­lunk, hogy miként lehetne meg­tartani, továbbfejleszteni ezt a ma még csak félkész tanyát — tette hozzá a bizakodó házigaz­da. B. I. Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök szentelte fel október 11-én délelőtt a dombegyházi Kripta-halom oldalában emelt Szent Korné­lia kápolnát. Mint már beszá­moltunk róla, ezen a kunhal­mon állott korábban az a krip­ta-kápolna, amely a Lonovics család tagjainak, köztük Elollósy Kornélia operaéne­kesnőnek a földi maradványa­it őrizte. Az évtizedekkel ez­előtt elpusztított épület újjá­építését dr. Bisztray Tamásné, Hollósy Kornélia dédunokája kezdeményezte. A felszentelés előtt dr. Bisztray Tamásné elcsukló hangon szólott a megjelentek­hez. Köszönetét mondott Tasnádi Károlynak, az új ká­polna tervezőjének, Marosán Györgynek, a kivitelezési munkákat végző battonyai Accra Kft. ügyvezetőjének, Katona Pál makói és Bajnai István mezőhegyesi esperes­plébánosoknak, Szelekovszky László természetvédelmi főta­nácsosnak, Gyarmati Jánosné polgármesternek és mindazok­nak, akik segítették a kápolna­építést. — A kis kápolna fénypont­ja a szemet gyönyörködtető falfestmény, melynek alkotója országunk leghíresebb seccofestője, Patay László. A kápolna védőszentjének, Szent Kornéliának a nevét már a negyedik generáció viseli a (Folytatás az I. oldalról) A délután a kulturális és a sport programoké volt. Másnap Gyulán fogadták az aradiakat, az evengélikus templomban ökumenikus istentisztelet előzte meg a városháza dísztermében tartott plenáris ülést, melyen a szekciók összegezték tanácsko­zásaikat, elhatározott együttmű­ködéseiket. Nagyobb szerepet kell biztosítani a híd szerepet a településeken és az országok között betöltő civil szervezetek­nek — fogalmazódott meg. Az együttműködésre példa a múze­umoké és a levéltáraké, lehető­séget biztosítva egymás intéz­ményében a kutatómunkára, a tudományos munkában együt­tes részvételre. Jövőre 150 éves A német juhászkutya a világon a legelterjedtebb őrző-védő kutya. Emellett katasztrófa-, vakveze­tő-, szolgálati- és sportkutyaként is kiválóan megállja a helyét. Rendkívül tanulékony, alkal­mazkodó, és jól tűri a szélsősé­ges időjárási viszonyokat. A faj­ta sokoldalúsága a több mint százéves céltudatos tenyésztői munkát dicséri — hallottuk a hét végén Szarvason a Magyarorszá­gi Német Juhászkutya Klub (MNJK) tizedik, jubileumi főtenyészszemléjén Szklenár Páltól, az MNJK helyi szerveze­te elnökétől. Az elnök elmondta, az orszá­gos klub tíz esztendeje alakult meg azzal a céllal, hogy a né­met fajtagazda standard szerint családunkban. A festmény jobb oldalán őt ábrázolta a művész, baloldalt én lennék, felajánlva neki a kápolnát — mondotta dr. Bisztray Tamásné, majd — miután arra kérte a dombegyháziakat, hogy vegyék pártfogásukba a kápolnát — két bejelentést tett: — Minden évben betakarí­tás után itt szeretnék egy hála­adó szentmisét tartani, melyre községünk apraja-nagyja el­jönne, hogy együtt imádkoz­hassunk, és lerójuk hálánkat az égieknek. Ennek a szép napnak az emlékére felaján­lok, amíg élek, évente 200 ezer Ft-ot Dombegyház köz­ség legrászorultabb családjai részére. Mindössze egy kikö­tésem van, hogy ezen a szent helyen köszönjék meg a jó Is­tennek. Ne nekem, mert én csak a közvetítője vagyok. Dr. Bisztray Tamásné be­széde után Gyulay Endre me­gyés püspök Fodor Imre püspöki iroda­igazgató, Katona Pál prépost, esperesplébános (Makó), Bielek Gábor apát, erzsé- bethelyi plébános (Békéscsa­ba), Kovács Péter belvárosi plébános (Békéscsaba), Bajnai István esperesplébános (Mezőhegyes) és Páva Pál plébános (Dombegyház) rész­vételével hálaadó szentmisét mutatott be, s felszentelte a kápolnát. M. Gy. az 1848-as forradalom, Aradról kiállításra relikviákat kapunk. A plenáris ülést levezető dr. Albel Andor gyulai alpolgár­mester javaslatával egyet értet­tek a résztvevők: a jövő évi Eu- rópa-napot a két városban, a Kézfogások keretében rendez­zék. A határokon átnyúló együttműködést, az összetarto­zást, a közös Európa építésében Arad és Gyula példáját hangsú­lyozták hozzászólásaikban Bognár Levente, Arad megye alprefektusa, a megyei önkor­mányzat nevében Szilágyi Menyhért és Dumitru Branc. A negyedik Kézfogások kö­zös kulturális műsorral zárult Gyulán. Sz. M. történjen a kutyák tenyésztése, tartása és kiképzése. Éppen ezért a klub rendezvé­nyein német tenyésztők és bírók végzik az állomány minősítését. A szarvasi főtenyészszemle főbí­rói tisztét Hans-Peter Fetten látta el, akinek segítője Szegvári Fe­renc, az MNJK elnöke volt. A kétnapos nemzetközi versenyen 120 kutyát vezettek fel. A hazai­akon kívül Romániából, Szlové­niából, Csehországból, Szlováki­ából Németországból és Ausztri­ából kaptak nevezést a rendezők. Szombaton a 24 hónaposnál idő­sebb kutyák őrző-védő készségét bírálták, továbbá valamennyi ku­tyának a küllemét. Vasárnap a kutyák közti rangsor kialakítását láthatta a közönség. Cs. R. A ma még csak félkész tanya és a bizakodó házigazda: Séner József FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Sokoldalú és alkalmazkodó Gálaműsorral ünnepelt a Balassi Színpadon: az öregek, a középgeneráció és a fiatalok Az ötvenéves fennállását ünneplő Balassi Táncegyüttes szenzációs gálaműsorral káp­ráztatta el a közönséget fotó: lehoczky Péter A hagyományápolás nemzeti öntudatunk megőrzésének egyik alapeszköze. Egyesek sajnos még ma is elkövetik azt a hibát, hogy ha valaki csiz­mát, esetleg Bocskay-kabátot, vagy erdélyi mellényt visel, nyomban lenacionalistázzák. Túl kell nőni ezt a szemlélet- módot, a hagyományőrzés az öltözködésben, a viselkedés­ben és az építészetben egy­aránt megnyilvánul — mond­ta Vásárhelyi László koreog­ráfus szombaton a Városi Sportcsarnokban, a békéscsa­bai Balassi Táncegyüttes jubi­leumi műsorának Apáról fiúra című zárórendezvényén. A nyitány Viharsarki táncai után Vitányi Iván szocioló­gus, a rendezvénysorozat fő­védnöke köszöntötte az ün­neplő együttes tagjait és a kö­zönséget, majd Fésű József, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főtanácsosa Magyar Bálint miniszter leve­lét tolmácsolta. Pap János pol­gármester a táncegyüttes ered­ményes tevékenységének elis­meréséül a Köztársasági El­nök Emlékérmet adta át a cso­port vezetőjének. Az egykori balassisok Sza­kácsasszonyok tánca után, az 1963-as Ki mit tud? I. díjat nyert Legényesét láthattuk a vásznon és a színpadon egy­aránt. („Az öregek” és „A kö­zépgeneráció” — Bőm Mik­lós: A békéscsabai Balassi Táncegyüttes 50 éve című műve alapján a szerk.). A Fe­ketelaki ritka legényest, a Há­rom parasztverbunk követte, majd a Rábai és a Hétpróbás Együttes fiú- és leánytagjai kápráztatták el a közönséget. A nagy sikerű gálaműsoron Mérai legényest és szaporát, Nyárádmagyarosi táncokat lát­hattunk. Mlinár Mária és Mlinár Palkó kétszeres pántli­kás és bokrétás gyermektánco­sok Méhkeréki párost táncolt. Bak Tamás aranysarkantyús és Fehér Anikó aranygyöngyös táncosok Mlinár Pál koreográ­fiáját Chapelényi Károlyt tán­colták, de volt Mezőföldi ka- násztánc, Gyimesi páros és Csárdásrondó is. — Both — franca EXTRA GARANCIA UJ SZOLGÁLTATÁS A FOR DUAL minden, októberben megrendelt ford modell extra garanciával jár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom