Békés Megyei Hírlap, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-05 / 207. szám

8

Heti gazdaság

1997. szeptember 5., péntek

Pályázati felhívás

Gyulán a Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona INTÉZtTVBZCTŐ FÖNŐVÉRI

munkakör betöltésére.

A MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTELEI:

— magyar állampolgárság

— szakirányú felsőfokú végzettség

— legalább 5 éves szakmai, vezetői gyakorlat

— büntetlen előélet.

A pályázat elbírálásánál előnyben részesülnek azok, akik két szakmai diplomával rendelkeznek. Illetménye a Kjt.-törvény alapján kerül megállapításra, megegyezés szerint.

A PÁLYÁZATNAK TARTALMAZNIA KILL A PÁLYÁZÓ:

— legfontosabb személyi adatait

— szakmai önéletrajzot

— 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt

— az előírt képesítési követelménynek megfelelő igazoló okirat másolatát

— az intézmény eü.-i gondozási egységére vonatkozó szakmai elképzeléseit.

>1 pályázatokat 1997. szeptember 30-áig kell a Fővárosi Ön kormányzat Idősek Otthona, 5700 Gyula, Vértanúk u. 1—5. címre beküldeni. Tájékozódni a lenti címen Bagyinszki Zoltán né igazgatónál a (66) 362-011 -es telefonszámon lehet. A pályázat elbírálásának határideje: 1997. október 10. A munkakor 1997. október 15-étöl tölthető be. (72a64)

A BÉKÉS MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA 1997. szeptember 1&-án

az ÁFA és a TÁRSASÁGI ADÓ GYAKORLATÁBAN FELMERÜLT KÉRDÉSEK és ELLENŐRZÉSÜK SORÁN ELŐFORDULÓ LEGGYAKORIBB HIBÁK témakörében konzultációval egybekötött előadást szervez tagjai részére.

RÉSZVÉTEL: előzetes jelentkezés alapján (szept. 15-ig). RÉSZVÉTELI DÍJ: 2500 Ft, amely tartalmazza a közös ebéd, a frissítő és a kávé költségeit.

ELŐADÓK:/?áfi'Péter, az APEH ügyfélszolgálati osztályának vezetője és az ellenőrzési osztályok munkatársai.

PROGRAM:

10.00— 13.00óráig előadás 13.00—14.00 óráig ebéd

14.00— 16.00 óráig előadás

Jelentkezési lap

Cég neve:

................................................................................................

C

ég címe:.................................................................................................

T

elefon:....................................................................................................

Fax:..........................................................................................................

Résztvevő(k) neve(i):..............................................................................

d

átum cégszerű aláírás

Katasztrofális árvizek Európában

1997. június 15—augusztus 8-ig

A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei a Közép- az események kialakulást és a károkat foglalja össze. Ezek Európában az elmúlt hónapokban levonult hatalmas alapját elsősorban az írott sajtóból szerzett információk árvizekről összeállítottak egy térképet és tábálázatot, amely képezték.

SorVízrendszer

Érintett

Fonások Áldozatok

Közzétett

Időszám

Folyó

Ország

tájegység

település

belsőhírek száma

károk

szak

1.

Körös-Berettyó

RO

Bihar hegység

Berettyószéplak

MR: 06.15. 12

1 milliárd lei

06.15—06.18.

Berettyó

Rézhegység

Margittá

MH.MN,

(353 ház, 2800 ha termőföld, Nagyvárad—

Zilah

Bisztraterebes

NSz, Nszav.:

Margittá között út és vasútvonal,

06.16., 17., 18.

Nagyvárad—Zilah közötti útvonal

2.

Pó

I

Lombardia

MN: 06.30. 2

sok országút

06.28—06.29.

Dél-Tirol Veneto

CNN

Brenner-autópályát lezárták

3.

Morva

Cz

Észak-Morvaország

Nsz:07.08. 48

Cz40%-a víz alatt

07.06—július vége

Bruntal

Bruntál

14., 23., 25.

300mid Ft

tetőzött 07.14.

Sumperk,járás

Sumperk

MN:07.09.

Jesenikhg.

Olomouc

MH: 07.09. BMHI.:07.14.

4.

Odera (Odra)

Cz

Észak-Morvaország

Ostrava

MH.:07.08. 74

07.06—08.05.

Neisse(Nysa)

Sk

Szilézia

MN: 07.08.,

Jenesik hg.

NSzav.:

09..23.

07.08.

PL

PL

Legnicei vajdaság

JeleniaGora

BM Hl.: 07.09.

Több milliárd dollár

Klodzko

NSzab.:07.14.

(490ezer ha, 976

Opole

BM Hl.: 07.14.,

település)

Wroclaw

22.,24.MH:07.19.

D

Brandenburg tart.

Frankfurt

NSz: 07.17.,23.

Hohenvutzen

24.

5.

Visztula

PL

MR: 07.07., MN: 07.09.

07.06—07.14.

6.

Duna

A

Alpok

St. Pölten

NSz:07.08„ 2

2 milliárd schilling

07.07—07.16.

Enns

Felsó-Ausztria

•

09., 10.,24.,26.

Schwechat

Alsó-Ausztria

Mödling

BM Hl.:07.09.

Lajta

Burgerland

Baden

MR: 07.08.

Steyr

MN: 07.26.

7.

Vág

SK

Fehér-Kárpátok

Gúta(Kolarovó)

MN: 07.09., 1 11., 12.

07.10—07.16.

Kysuca

Dél-Szlovákia

Pöstyén

NSz: 07.15.

8.

Prut

RO

Vaslni megye

MN: 07.30. 4

315 lakás, mintegy tucat híd, több km országút, vasút

07.27—

9.

Bug,Dnyeszter

UA

Lvov megye

NSz: 07.29., 30.

62 település

07.27—

nyugati folyói

MN: 07.29.

(1773 ház, 500ha

10.

Prahova

RO

Prahova megye

Breaza

Nsz: 07.29. 4 08.06.

2000épület

Dimbovita

Dimbovita megye

Brassó

MH:08.06.

vasutak= 12 milliárd lei

07.27.

Ialomita

Brassóm.

Ploesti

MN: 07.29.,08.04.

17 kisebb folyó

Bánát

Bertea

ROMPRES,REUTER

Resica

Bihar megye

Megjegyzés Források részletezése:

MR = Magyar Rádió MH = Magyar Hírlap MN = Magyar Nemzet NSz = Népszabadság NSz = Népszava BM Hl. = Békés Megyei Hírlap BM Nap = Békés Megyei Nap HVG = Heti Világgazdaság ROMPRES Hírügynökség REUTER Hírügynökség CNN Hírtelevízió

Károk összegzése:

A = 2 milliárd schilling (NSz: 07.26., MN: 07.26.)

SK = 2 milliárd 260 millió korona (NSz: 07.24.)

CZ = 60 milliárd korona (MN: 07.15., NSz: 07.20.)

80—100 milliárd korona (HVG: 08.02.) vasút, országút-hálózat, 1600 lakás (NSzav.: 07. 25.). A Morvába olaj került a környező olajkutakból

PL = 2,5 milliárd dollár (MH: 07.28.). A terület 10%-a víz alatt, több száz km-nyi közút, vasúti pálya, sok ezer lakóház, 500 ezer ha termőföld (NSz: 07. 14., HVG: 08.02.)

D = előreláthatólag több száz millió márka (MH: 07.28.) D+PL+CZ = 10 milliárd márka (NSz: 07.29.)

RO - 800 milliárd lei (200 milliárd Ft = 200 millió dollár), 300 ezer ha termőföld, 625 km út, (MN: 08.04.) 21 áldozat összesen

JELMAGYARÁZAT

Országhatár

Vízgyűjtő terület hatara Elöntött terület nagysága Sorszáma

Vita a földről—s vajon merre térül a földnek kérges népe

A parlamenti pártok naponta tudatják: Magyarországon, nem lesz olyan földtörvény, amely lehetővé teszi a külföldieknek, hogy nálunk termőföldet vegyenek, és amely szankcionálja a 40—50 ezer ha sorsát érintő zsebszerződéseket. A magas közszereplők ugyanazt (?!) mondják, a vita mégis hevesen, gyanakvásoktól kísérve dúl. Az álláspontokban eltérő tartalmi hangsúlyok sejlenek. A koalíció univerzálisabbnak tűnő kapitalizmus-koncepciója ütközik ellenzékének a hazai agrárérdekek primátusát hangsúlyozó felfogásával. A problémát persze éppen ez, vagyis a politikai aktualitáson túlmutató tartalma teszi igazán élessé. Ez a magyarázata, hogy folytatódik az aláírásgyűjtés. Pedig a kormány az átvilágító bíráktól napokkal később lemondásra felszólított elnöke, Hóm Gyula, nem kevés eredetiséggel, nyilván az ellenzék kialakuló választási akcióegységének a lendületét is megtörő céllal, meghirdette: ügydöntő

népszavazás kiírását kéri mind a föld, mind a NATO-hoz való csatalakozásunk kérdésében.

A föld (különösen, mert a vagyon újrafelosztása az agrá- riumban—a 28 állami gazdaságot kivéve — befejezett tény, és a privatizáció során a könyvérték szerint 3200 MD forintnyi állami vagyon nagyobbik része is már elkelt) igencsak felértékelődött, egyelőre eszmeileg, s nem az ára szerint. A jelenleg 12 milliónál több családi gazdaság 81 %-a együtt a termőföldnek csak alig 17%-át birtokolja, átlagmérete 1 ha-nál kisebb, eredményesen, verseny- képesen gazdálkodni nem tud. Márpedig az életbenmaradás- nak ezt a követelményét a mező- gazdasági alap, vagyis termelő ágazatában a tulajdon, esetünkben a föld gazdasági erő szerinti koncentrációjának a megindításával, az üzemméretek (s azok felszereltségének, gazdálkodási színvonalának, egész közgazda- sági környezetének...) az EU konformosításával lehet csak

teljesíteni. Ám a földnek, bár már nagyon sok gazdája van, reális ára, igazi földpiac híján még nincsen.

Ä mostani vita szorosan vett tétje tehát az, hogy kié lesz, hol, kinek a kezében koncentrálódik a termőföldnek az a része, amely előbb-utóbb, de kiszámíthatóan piacra kerül. Másképpen szólva, kikből lesz, s lesz-e egyáltalán számottevő erejű és milyen mértékben a hazai bekötöttségű falusi polgárság.

A földügyet bonyolítja, hogy annak tárgya, a termőföld, jóllehet az összes sajátosságaival együtt is áru, különleges tulajdonságokat is hordoz. Vele kapcsolatban a nyilvánvaló gazdasági érdekek tradicionálisan és szinte szétválaszthatatlanul fonódnak össze évszázadok óta az önmagukban is hallatlanul tartalomdús szociális, társadalmi, politikai, érzelmi..., vegytisztán nézve, piacidegen elemekkel. Ennélfogva a föld éppen alkalmas arra, hogy a politikai küzdelem tárgya és terepe legyen. Azért

is, mert a mostani földkérdés ama specialitása, hogy egy zsákutcás elkanyarodás előzte meg, nem változtat azon a tényen, hogy az újra napirenden lévő agrárpolgárosodás ugyancsak nehéznek, elhúzódónak, meg fájdalmasnak ígérkezik, hiszen az lényeges pontokon és vetületekben változatlanul sajátos érdekekkel színesíti a kapitalista modernizáció ko- loratúráját.

Mindezt tudva is üdvös volna azonban elkerülni, hogy a mai agrártársadalom érdekében hangsúlyosan szólók a profit-, a piacszemlélet, a korszerűsítést kívülről, „idegenek” által diktált kényszerként kezeljék, artikulálják, amivel szemben indokolt lenne (mint ez a századfordulón, az ugyancsak megkésett, felemás, de mégiscsak teret nyert kapitalizáció idején történt) konzervatív-nemzeti blokk alakításával kísérletezni. Például színtiszta nemzeti törekvésként jeleníteni meg a szabad földforgalom korlátozását, ami elméletileg abszurd, technikailag meg

majdnem hogy kivihetetlen. Ennek ellenére az effajta érvelés rövid távú és szegmentált gazdasági érdek felmutatása szempontjából akár racionálisnak is mondható, s mint állásfoglalásra kényszerítő törekvés, nyíltan is felvállalható. Hiszen a földkérdés most, a rekapitalizáció, a szerzés és felhalmozás idején — köztudottan — újra gazdasági, társadalmi, politikai, ideológiai, ... választási kérdés lett a történelmileg hozzátapadt tartalmakkal. így hát a sokszólamú vita felszíne alatt húzódnak meg a racionális érdekek és azok törésvonalai; rejtőznek a mezőgazdaságban is újjászerveződő, boldogulásokat ebben a szektorban kereső tulajdonosi csoportok egymással is rivalizált törekvései, amelyek a termőföldtől, mert azt a maguk gyarapítandó erőforrásának látják, igyekeznek minden lehetséges konkurenst minél hosszabb ideig távoltartani, gazdasági potenciáljuk gyöngeségét akár a törvény erejével is „megtoldani”.

Persze, a jelen vitában—kissé előbbre és mélyebbre tekintve — arról is szó van, hogy az állam, a kormányzat gazdaságpolitikájában milyen helyet szán az agrá- riumnak. Milyen támogatásokban hajlandó részesíteni, felkészítendő az EU-beli éles versenyre. Végső soron annak érdekében, hogy a magyar falun iramosabb legyen a civil társadalom kialakulásához feltételt jelentő polgárosodás. Ennek kizárólagos képviseletére jelentkezett be most nagy erővel, magára mutogatva az ellenzék, jó érzékkel kitapintva, hogy követelése a különböző agrárérdekek találkozási pontja is. Ahová persze, vélhetően, majd csak akkor kerül, kerülhet a hangsúly, amikor az ágazatban elrendeződtek a tulajdoni, s nyitottak lesznek az erőviszonyok.

Még nem itt tartunk, ^zon ellenben már most töprenghetünk, hogy vajon a földnek kérges népe merre térül, ha eldől a mostani per. Merthogy ez mindmáig szóba sem került.

R.L.