Békés Megyei Hírlap, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-05 / 207. szám
6 Heti gazdaság 1997. szeptember 5., péntek Tízéves a Garancia Biztosító Szeptemberben TŐKEEMELÉSRŐL DÖNTENEK? A következő hónapokban ünnepli tizedik születésnapját az OTP csoport egyik legrégebbi tagja, a Garancia Biztosító Rt., amely egyben azt is elmondhatja magáról: az egyetlen alapvetően magyar tulajdonban lévő biztosító cég az országban, melynek elnök-vezérigazgatója, dr. Utassy László nemrégiben Békéscsabán járt a biztosító dolgozóinak megyei munkaértekezletén. — Biztosítónk egyre erősödő pozíciót tölt be az egész ország területén mind a lakás-, a vállalkozói vagyon- és az autóbiztosítás területén. Araink versenyképesek, kár- rendezési hálózatunk képes a jó színvonalú szolgáltatásra. — Milyen stratégiát folytatnak a közeljövőben ? — A piaci részesedésünket hat százalékról tízre szeretnénk növelni — ezt a célkitűzést reálisnak és a hatékony OTP-s együttműködéssel elérhetőnek tartom. — Egyes hírek szerint az OTP Bank alaptőkeemelésre készül... — Értékelve az eddigi pozitív folyamatokat, az OTP igazgatósága szeptember közepén valóban dönteni fog ebben az ügyben. — Milyen újdonságokkal szolgálnak a következő hetekben? —- A gazdálkodói szférában ezekben a napokban jelentkezünk az új garancia válSziGORŰ TARIFÁK - SZENNYEZÉSÉRT Környezetterhelési díj bevezetését tervezi a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium. Az erre vonatkozó törvényjavaslat — társadalmi vita után — előreláthatóan ez év végén vagy a jövő év első negyedében kerül a parlament elé. Az elgondolások szerint a jövőben nem bírságot kell majd fizetnie a környezetet szennyező cégeknek, illetve személyeknek, hanem terhelési díjat. Ennek összege a szennyezés kibocsátásának mennyiségétől és veszélyességétől, azaz lényegében az okozott ártalom mértékétől függ majd. Mivel az érintett cégekre sok esetben tetemes költségeket hárít a szennyező források megszüntetése, a tervezet azt irányozza elő, hogy a környezetterhelési díjat öt év alatt, fokozatosan vezetik be. Eszerint az első évben a teljes díj 20 százalékát, a következőben 40, majd 60, 80, illetve 100 százalékát kell leróni. Becslések szerint az ötödik évben a levegőt, a vizeket és a talajt károsító cégektől befolyó pénz elérheti alO—15 milliárdot — ennek jelentős részét azonban visszaforgatják különböző, a szennyezést megelőző és elhárító beruházásokba. A levegőszennyezésért egyébként a gépkocsi-tulajdonosok már fizetnek, a benzin árában ugyanis benne foglaltatik a környezetvédelmi termék. Ezen túlmenően a tervezet szerint a levegőt kéndioxiddal, nitrogén-oxiddal vagy szén-monoxiddal szennyezőknek legkevesebb 50 ezer forint terhelési díjat kell majd fizetniük. Szigorú tarifával kell számolniuk a vizek minőségét zsírokkal, olajokkal, foszforral, nitrogénnel, nehézfémekkel rontó ipari vál tálatoknak és más szervezeteknek is. A talajterhelési díjat elsősorban azokra vetik ki, akik a náluk keletkező szennyvizet nem kötik be a csatornahálózatba, hanem szikkasztják. Akik viszont zárt tárolót alkalmaznak, s elszállíttatják a szennyvizet, akár 80-90 százalékos kedvezményben részesülhetnek. ludit A cég elnök-vezérigazgatója a minap Békésbenjárt FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER lalkozói vagyonbiztosítással és ugyancsak most ismerkedhetnek meg ügyfeleink az új „Garancia generáció” elnevezésű biztosításunkkal. — A Garancia Biztosítót egykor hitelfedezeti biztosításairól ismerték. Létezik-e még ez a szolgáltatás? — Az a hagyományos fedezetként elfogadható biztosítás nem, ugyanis ez mindig is a neuralgikus pontjaink közé tartozott. Most inkább a hitelekhez kapcsolódó biztosítások kötése került előtérbe: a bankok egyre inkább kémek azokra a vagyontárgyakra, épületekre, személyekre biztosítási fedezetet, amelyet a kölcsön biztosítékaként fogadtak el — mi most ezzel foglalkozunk. A. Gy. Megjelent a KSH Békés megyei statisztikai tájékoztatója 25 EZER gazdasági szervezet, növekvő export Megyénkben — miként országosan is — a termelés hajtóerejét az export jelentette 1997 első hat hónapjában. Az export aránya a tavaly első félévi 41 -ről 44 százalékra emelkedett — állapítja meg a számok tükrében a Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatóságának idei második tájékoztató kiadványa, amelyet István Tiborné, Palyusik Mátyásné, Szűcs Anna és Tóth Tamás készített. A szakemberek összegzése szerint a mezőgazdasági termelés gazdasági háttere 1997. első félévében sem volt kedvezőbb, mint egy évvel korábban, amit tovább súlyosbított a sok csapadék, nyomában sok növénybetegséggel. A megyében a május 31-ei megfigyelés szerint a szántó és kert művelési ágban összesen 417 ezer hektár állt rendelkezésre, ebből 0,6 százalék maradt vetetlenül. A búza, kukorica és napraforgó tekintetében Békés az első-második helyet foglalja el a megyék vetésterületi rangsorában, míg a cukorrépát illetően az elsőről a negyedik helyre kényszerült. A sertésállomány az 1997. április 1-jei állapot szerint 470 ezer, 14 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időpontjában. Ez a 470 ezres létszám az ország sertésállományának 10 százalékát jelenti. Kevesebb a szarvas- marha, az állomány 1997. június 1-jén 63 ezer, a csökkenés 3,6 százalék. Az első félévben búzából, kukoricából és vágóbaromfiból az egy évvel korábbinál jóval kevesebbet, vágómarhából pedig lényegesen többet értékesített a mezőgazdaság a megye felvásárló szervezeteinek. Valamelyest csökkent a felvásárolt mennyiség vágósertésből is. 1997. június végén csaknem 25 ezer gazdasági szervezet működött a megyében, 2 százalékkal kevesebb, mint az év elején. A működő szervezetek 21 százaléka társas-, 69 százaléka egyéni vállalkozás. A megyében az év első felében 15 külföldi érdekeltségű vállalkozás alakult, az ország megyéi közül — Nógráddal együtt — a legkevesebb. A vállalkozások jegyzett tőkéjének 67 százalékát képezte a külföldi tőke. A megye lakónépessége 400 ezer 625 fő volt, csaknem 1900- zal kevesebb, mint egy évvel korábban. Mérsékeltebben, de folytatódik tehát a népesség természetes fogyása. Végül még néhány fontos adat: 1997 júniusában Békésben 22 ezer 187 munkanélkülit regisztráltak, 4,4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete valamivel meghaladta a 42 ezer forintot. Az év első felében 237 új lakás épült. A hat hónap alatt összesen 356 személysérüléssel végződött baleset történt, 25 ember vesztette életét az utakon. A balesetek 19 százalékát ittas állapotban okozták. T. I. A MINŐSÉGHEZ NÉLKÜLÖZHETETLEN A JÓL KÉPZETT SZAKEMBER Szakmunkássá képezteti dolgozóit a Pannonliver A dolgozók egy csoportja a sikeres vizsga után (Folytatás az 5. oldalról) Magát az oktatást szakoktatók, szaktanárok végezték, illetve a tanulók az országos képzési jegyzék (OKJ) szerinti szakmunkás-bizonyítványt kaptak. A vizsga a múlt héten zajlott, ahol a vizsgabizottság elnöke Budánovics Ferenc, a Földművelésügyi Minisztérium élelmi- szeripari főtanácsosa, tagjai dr. Papp Tibor, az agrárkamara képviseletében, valamint Bátkai József, a BRMKK szektorvezetője volt — mondta Varga Tibor. — Mindez természetesen a dolgozóktól is áldozatot követelt, mert nem könnyűfelnőtt fejjel iskolapadba ülni, ám ezzel az emberek garanciát is kaptak a munkára, illetve a sikeres vizsgát tevőknek a gyár honorálni szeretné a hozzáállást és megszerzett tudást. Úgy érezzük, szerencsésen találkozott a vállalat, a dolgozó elképzelése a megyei képzési központ programjával. Mit vállalt a BRMKK és milyennek ítélik az eredményt? Bátkai József szerint példaértékű kezdeményezésben központjuk a megyei területfejlesztési koncepció részeként — mint a foglalkoztatás és munkahely- megőrzés, a gazdaságfejlesztés emberi erőforrása, meghatározó stratégiai célok érdekében — a Phare HRDF társulási program alapján 1996 novemberében pályázatot nyújtott be 1600 órás baromfifeldolgozó szakmunkás felnőtt üzemi átképzésre és támogatásra. A képzés költségének 30 százalékát biztosította a gyár. Kiemelten szólt a résztvevők aktivitásáról, akik munkaés család mellett az üzem vezetésével együttműködve felkészültek és gyakorolták a feldolgozás munkafolyamatait. Az elmélet 3 témakörben, magas színvonalú modulfüzetek és a szakma legjobbjainak előadása segítségével történt. A képzés az eddigi legnagyobb létszámú preventív munkahely- megőrzést biztosító lépés volt Békés megyében. 88 000 hallgatói órában 14 667 nap szakmai és pénzügyi menedzselését a BRMKK mezőgazdasági főosztálya végezte az üzemi koordinátorok és gyakorlatvezetők együttműködésével. Külön kiemelte a minisztérium, a megyei FM, illetve az agrárkamara pártoló közreműködését. Végezetül az emberi oldalról szólva figyelemre méltónak ítélte, hogy a hallgatók önbecsülése megnőtt, a vezetők és a végzett szakmunkások között jó kapcsolat alakult ki, ami eredményességet, tudatos együttműködést és minőségi változást mutat. A vizsgabizottság másik tagjától, dr. Papp Tibortól a kamara szemszögéből kértünk véleményt. —Rendhagyó a kezdeményezés, hisz ismert helyzet előtt áll a magyar agrárgazdaság, ezen belül az élelmiszeripar. Ä sokat emlegetett szerkezetváltás nem csak az alapanyag-termelésben kell, hogy megmutatkozzon, hanem mind magasabb színvonalú feldolgozásban is. A humán erőforrással éppen azon feladatoknak lehet eleget tenni, ami a bővülő piaci igényeknek megfelel. Mindez a mezőkovácsházi képzésen keresztül immár valóság és ez az új típusú szakmunkásképzés reméli példaértékű és ösztönző lesz a megye ismert élelmiszer-feldolgozói felé. Végül a minisztériumi főtanácsostól kértünk összegzést és megkérdeztük, miben látja a képzés jelentőségét? — Abban, hogy a gyár maga igényelte a dolgozóinak (akik betanított munkások voltak) a lehetőséget a kiemelt elméleti felkészítésű szakmunkás-vizsgához. A rendszerváltás után a feldolgozó cégeknél sokszor az is gond, hogy az egyetemi hallgatóknak kötelező nyári gyakorlata van. Ebben különösen élen járnak a külföldi többségű vállalatok, hisz könnyebb „kész” embert kapni a piacon. Eddig az agrártárca alá tartozott a különböző oktatási intézmények kezelése, ám néhány iskola átkerült az önkormányzatokhoz, Művelődésügyi Minisztériumhoz. A helyzet most rosszabb. Mi csak a hatáskörünkbe tartozókat tudjuk menedzselni, a többiek sorsa bizonytalan. A heterogén állapotban rendkívül nagy szerepe van a BRMKK-nak, mivel felvállalja az oktatás, képzés teljes lebonyolítását. Kiváló érzékkel tudták a Phare-pályázat által enyhíteni a gyár költségeit. A hallgatók komolyságát jelzi, hogy 55 indulóból alig morzsolódtak le, a többiek viszont színvonalas elméleti és gyakorlati vizsgát tettek. Öt dolgozót kiemelni javasolt a menedzsment, sőt közülük Lévai Zsoltot akár további magasabb szintű szakképzésre érdemesnek találtuk támogatni. A mezőkovácsházi példa is bizonyítja — mondta végül —, hogy a BRMKK jól felkészült szervezet és a cég(ek)nek érdemes áldozni az oktatásra, amit legcélszerűbben az adott régióban és a helyszínen lehet megvalósítani. Halasi Mária Aktuális Piaci verseny = képzett munkaerő és szakmai színvonal Dél-Békés gazdasági (mező- gazdasági) szerkezetének munkaigényes irányú fejlesztése létkérdés a térség valamennyi településén — fogalmaztuk meg sorozatunk korábbi részében a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Intézetének békéscsabai munkatársai által készített kistérségi tanulmány megállapításaként. Mivel közismert a belterjes növénytermelés és állattenyészés sajátos munkaerőigénye — ami a kézi munkaerő kiemelkedő jellegében, másrészt a munkavégzés magas minőségi követelményeiben nyilvánul meg —, ez a külterjes gazdálkodással szemben hatványozott gondosságot kíván a termelési technológiákban. A precizitás, az időbeniség, a munka- műveletek finomsága iránti igény, és mindezeket a személyes érdek által alátámasztott munkavégző magatartása a gazdálkodás és a gazdálkodó személy szoros összekapcsolódását követeli. Ezért a régi bérmunkás-mentalitás végképp nem fogadható el, igazi, teljes értékű és minden vonatkozásban gazdának nevezhető munkavégző várhat csak megfelelő jövedelmet — hangsúlyozta a tanulmány készítője. Nem véletlen, hogy a belterjes gazdálkodás a legtöbb nyugat-európai országban családi keretekben jellemző. A magas technikával felszerelt kertészeti kultúrák és állattenyésztő telepek rendkívül szigorú munkarenddel, műszeres mérések abszolút objektív beiktatásával, könyörtelenül szigorú munkafegyelemmel és nem ritkán közvetett kényszerítő eszközökkel érik el a szükséges minőséget. Az igényes termelés elsősorban nem a fizikai teljesítőképesség, hanem a munkakultúra, a szakismeret és az általános műveltség mai viszonyokhoz mért elemeiben támaszt új követelményeket. Ilyen például a termelési, piac-, gazdaszámtartási, adminisztrációs, adó-, pénzügyi, hatósági és jogi ismeretek. Az ismeretszerzés intézményi háttere tanfolyami, népfőiskolái rendszer lehet, melyben a képzést különféle, a részvevőkre adaptált programok keretében lehet megvalósítani. Mindez a meglevő oktatási intézmények és mintagazdaságok bázisán oldható meg. A piaci ismeretek elsősorban a termelővel kapcsolatban álló piaci szereplők tevékenységéből, érdekeltségi jellemzőiből, a szabályozások megjelenési formáiból személyes tapasztalattal szerezhetők meg. Minthogy a termelők piaci ismeretei ma még a szükségeshez képest szerények, a képzésben legalább az elemi „piackutatás” elsajátítását kell elérni. Az adminisztrálás, a könyvelés, a statisztika a termelő nem rokonszenves, de mégis nélkülözhetetlen feladata. Ennek értelme a helyes döntések megalapozása és egyáltalán nem a hatóságok kiszolgálása — emeli ki a tanulmány szerzője. A hiteles adminisztráció segítségével az európai csatlakozást követően a támogatások és a hitelnyújtások előnyös lehetőségeinek kihasználására, illetve az adózási hátrányok elkerülésére is lehetőség nyílik. Az adó-, pénzügyi és jogi előírások sokszor józan paraszt ésszel alig követhetők, ezért elsősorban szövetkezeti keretben, de egyénileg vagy csoportosan felkért szakemberek alkalmazásával reális lehetőségét ad. A fejlődés és a jövőbeni tudatos tájalakítás a helyi lakosságtól új mentalitást és lényegesen kitágult viselkedési normát igényel. A humánszféra, az agrárfejlődés, a piaci viszonyok a sajátos kínálati struktúrával az ezredforduló utáni nemzedék számára vonzó létkörülményeket teremthetnek, amelynek megalapozása átvezet a kultúra és az egészségügy közegébe és egy humanizált jövőt ígér. A kistérség fejlődéséhez szükséges anyagi és szellemi erőforrások döntő részét helyben lehet és kell megtalálni, amelyre egyébként a megye és a térség meglevő oktatási intézményeiben (főként a középiskolai és az érettségire épülő, a társadalmi átalakuláshoz jobban kapcsolódó szakoktatás fejlesztésével) jó lehetőség kínálkozik. Az agrárágazathoz szorosan kapcsolódó szakképzés reformját pedig maguk az érdekelt cégek, az önkormányzatok, szövetkezetek közreműködésével gazdakörök, gazdatovábbképzések, szakmunkás-tanfolyamok indításával célszerű megvalósítani. H. M.
