Békés Megyei Hírlap, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-03 / 205. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1997. szeptember 3., szerda © Nemzetközi nyelv lett a jazz Pisti óvodába jár Gárdonyi László, az Egyesült Államokban élő zongoraművész is a gyulai jazzfesztivál vendége volt. Itthoni évei során alig húszévesen már nagy karriert futott be. Olyan zenészekkel ját­szott együtt, mint Kőszegi Imre dobos, Pege Aladár, Deseő Csa­ba, valamint a nagyszerű szaxo­fonos Lakatos Tóni. A Liszt Fe­renc Zeneakadémián végzett ta­nulmányai után 1983-ban került Amerikába, ahol a világ leghíre­sebb jazz egyetemének, a Berklee College of Music tanít­ványa, majd 1987-től tanára lett. Ma a zongoratanszék docense. 1985 és 1987 között már gyak­ran játszott amerikai zenészek­kel, azonban az ottani szakma az 1987-es győzelme után fo­gadta igazán szívébe. Ekkor ugyanis a világ egyik legrango­sabb versenyét, a Great American Piano Competition-t (Nagy Amerikai Zongora Ver­seny) nyerte meg. Néhány éve rendszeresen hazalátogat Ma­gyarországra, ahol a koncerte­zés mellett a tatabányai jazzna- pokon mesterkurzust vezet. — Ez a tábor már régen mű­ködik — mondja Gárdonyi Lász­ló — nemzetközi tanárokkal. Második éve mondhatjuk, hogy nemzetközi lett. Nekem újdon­ság volt, hogy hazajöhettem taní­tani, hiszen már 14 éve elmen­tem itthonról, és nagyon örülök, hogy az ottani tapasztalataimat és tudásomat továbbadhatom a magyar fiataloknak. Idén nem ta­nítottunk, de jövőre újra itt le­szünk és folytatjuk a tábor veze­tését, valamint ezt a hazalátoga­tást szeretnénk összekötni egy fesztiválon való fellépéssel, kon-, certekkel és találkozókkal. — Régi álma, hogy Lakatos Tónixai és az egykori zenésztár­sakkal újra együtt játszanak. Idén sor kerülhet erre? — Idén már nem, ugyanis ha­marosan visszautazom Ameriká­ba, ahol alabamai és bostoni fel­lépések várnak. Azonban való­ban nagy vágyunk, hogy újra együtt legyünk és meg lehetne próbálni, mert Tónival nagyon jó együtt játszani. Amikor vele ját­szottam az olyan volt, mintha so­se mentem volna el. Ez egy na­gyon érdekes dolog lenne ennyi év után újra együtt játszani. Tóni, aki Németországban él, az egész világon ismertté vált, és úgy ér­zem, hogy én is elsősorban Ame­rikából kiindulva nagyon sok fantasztikus zenésszel játszhat­tam és nem utolsósorban tanulhattam tőlük. (Néhányat említve: Miroslav Vitoussal, Dave Holland, Cecil McBee, Jack DeJohnette.) — Tanítási tapasztalatai so­rán érzékelte azt, hogy az ameri­kai diákoknak más igényeik len­nének, mint a magyaroknak? — Ez természetes, hiszen Amerikában a leginkább művé­szeti ág a jazz. A jazz az, ami Amerikában született. S azok, aki szeretik és játsszák, nyugodT tam mondhatjuk, hogy az anya­tejjel szívják magukba. Európá­nak ez egy új zene volt, ami kí­vülről jött, s most napjainkban mondhatjuk, hogy egy nemzet­közi nyelvvé vált. —Mi az, amit Ön Amerikában kapott és ami hiányzott Európá­ban? — Sokkal több lehetőség van stúdiókban dolgozni, hogy csak az egyiket említsem a sok kö­zül. Nekem is egy nagy élmény volt lemezeket készíteni Ameri­kában, a saját nevem alatt. Né­melyik számom, amit itthon ír­tam, s kint világsztárokkal sike­rült felvenni a világon mindenhol hallható volt. Na­gyon sokat tanultam és fejlőd­tem. Ezt mutatta, amikor meg­nyertem a 87-es versenyt. Ami egy óriási megtiszteltetés volt számomra, hiszem kiválasztott lehettem, mégpedig az akkori fiatal zenészek legjobbja. Ösz- szegezve azt mondhatom, hogy a lemezfelvételek, koncertezé­sek s a tanári pályámon elért eredmények fantasztikus lép­csőfokok az ember életében és karrierjében. Tusjak Marianna Engelhardt Lászlóné kézen­fogva húzza magával Pistit, aki egyfolytában ki akar szabadulni mamája kezei közül, hogy vé- gigszáguldjon a szerkesztőség hosszú folyosóin. Meg is jegyzi mielőtt leül, hogy történetüket elmesélje: ör­dögfióka ez a gyerek... Pisti ezt már nem hallja, mert éppen a lépcsőkorlátot lovagolja meg. Engelhardtné egyik percben könnyezik, a másikban pedig az örömét fejezi ki, hogy hála is­tennek léteznek még segítőkész emberek, akik nem hagyták tel­jesen egyedül a bajban. — Pisti ötéves — kezdi a tör­ténetet. — Azt gondoltam, ép­pen ideje, hogy beírassam óvo­dába. Azt hittem ez olyan egy­szerű, ahogyan kimondom. Fel­hívtam először azt az óvodát, ahova körzetileg tartozunk. El­mondtam, Pisti egy vesével él, mert amikor megszületett, kide­rült: úgynevezett zsákveséje van, ami méreganyagot tartal­maz. Megműtötték, s azóta így él. Öt év alatt, lekopogom, a vi­lágon semmi baj nem volt vele. Utoljára egy évvel ezelőtt lát­ták. Nem is kell, csak egyszer kontollra vinnünk évente. Szó­val elmondtam, hogy Pistinek szervi baja van ugyan, de sem­mi gond vele. Amikor ezt kiej­tettem a számon, a vezető óvó­nő rögtön közölte, hogy nem tudják a gyereket felvenni. Utá­na felhívtam még négy óvodát, sehol nem mondták, hogy nincs hely, ezért nem veszik fel, csak akkor, amikor elmondtam, hogy a gyerekemnek egy veséje van... — Gondolom, féltek a fele­lősségtől. — De hiszen még gyógyszert sem kell szednie. Az fáj, hogy a gyereket egyszerűen ki akarták közösíteni. Hát az óvónők nem fogják fel, hogy ez nem fertőző betegség? Tulajdonképpen csak elvben beteg. — Ezt részletezte is az óvó­nőknek? — Természetesen. S most azért jöttem be az újsághoz, hogy a többi szülőnek, akik ha­sonló gondokkal küzdenek, azt tanácsoljam, ne mondja el előre becsülettel, mi baja a gyerek­nek, csak ha felvették. Amikor már a hatodik óvodában mond­tak nemet, felhívtam az oktatási osztályt. Tubáné Péter Erika megígérte, megpróbál segíteni, így sikerült Pistinek az Achim lakótelepi óvodába bejutni. Szeretném megköszönni Tubá­né segítségét és Vincze Ká- rolyné vezető óvónő hozzáállá­sát. Pisti jól érzi magát az Achim lakótelepi óvodában. B. V. Gárdonyi László, aki évente 80 koncertet ad, s a világ leg­nagyobb jazzfesztiváljainak meghívott vendége FOTÓ: SUCH TAMÁS Megműtötték, jól van, semmi baj nem volt vele... FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Takarékon a Prímagáz-tartályok telepítésének ára! ' í6\át0' cl Gáz van, ha nincs gáz? Nem. Mert Prímagáz akkor is van, ha nincs földgáz. Most ráadásul nagyon kedvező feltételekkel! A Prímagáz gondoskodik az Ön kényelméről, energiaproblémájának tiszta, környezetbarát és gazdaságos megoldásáról. Okosan dönt, ha kihasználja a kor­látozott ideig létező lehetőséget! Prímagáz-tartály telepítés most alig féláron, ingyen tartályalappal! 3 m' rendszer telepítése most csak KO.OOO,- Ft + ÁFA 5 m' rendszer telepítése most csak 90,000,- Ft + ÁFA Bővebb információt adunk Önnek, ha felhívja a 06-1 266-67-57 telefon­számot, vagy kitölti és visszaküldi címünkre az alábbi kupont. Ebben az esetben - előzetes egyeztetés után - képviselőnk személyesen felkeresi Önt és tájékoztatja ajánlatunkról. Az ajánlat visszavonásig érvényes. f <**□□□□ _____________1_______-___-_____________________ I j fi , ___________________________ Telefon: □□□□□□□□□j j Postacím: PRÍMAGÁZ TARTÁLY. 1300 Budapest, Pf.: 246 BMH { Elsődleges célja a problémák komplex kezelése Csadádsegítő szolgálat Vésztőn A Harangszóból A napokban vehették kézbe a hí­vek az Orosházi Harangszót, az evangélikus gyülekezet lapjának legfrissebb számát. A szerkesz­tők ezúttal egy jeles eseményhez kapcsolódva válogatták össze az írásokat. Az egykori evangélikus gimnázium 60 éves jubileumát ünnepli 1997. szeptember 14-én. Ebből az alkalomból részletes programot közöl a lap a vasárna­pi rendezvényekről, majd meg­szólalnak azok a diákok, akik a hajdan volt intézményben tanul­tak. Míg Keller József nyugal­mazott gimnáziumi igazgató az iskola múltját, történetét vetette papírra, addig az evangélikus ál­talános iskola pedagógusai az el­múlt esztendőt értékelték, osz­tották meg nyári élményeiket az olvasókkal. (cs) Szeptember elsejével családse­gítő szolgálat kezdte meg mű­ködését Vésztőn. Az intézmény beindításához és működéséhez 2,5 millió forint vissza nem té­rítendő támogatást nyert a nagyközség önkormányzata a minisztériumi szakmai prog­ramból. A Kossuth utca 35. szám alatt működő intézmény elsőd­leges célja a családi problémák komplex kezelése. Többek kö­zött mentális és szociális jellegű segítséget nyújt a szociális problémával veszélyeztetettek, illetve a krízishelyzetben lévők részére. A szolgálat feladata a gyermekek családban történő nevelésének elősegítése, a gyer­mek veszélyeztetettségének megelőzése. Ha pedig már ki­alakult a veszélyeztetettség, ak­kor annak megszüntetése, vala­mint a családból kiemelt gyer­mek családba való visszahelye­zése. A családsegítő (amely intéz­mény hétfőtől csütörtökig tart ügyfélfogadást — pénteken pe­dig csak krízishelyzetben —) vezetőjévé egy évre Nagy Évát nevezte ki a vésztői ön- kormányzat képviselő-testüle- te. M. B. Ilonka néni virágos kertje Az utcáról már sejteni, miért ítélte a zsűri a faluban éppen e porta gazdájának a Tiszta, virá­gos Nagyszénásért címet az idén. A kapun belül ugyanis fantasztikus látvány tárul a né­zelődő szeme elé. Mi viszont arra is kíváncsiak vagyunk, mi van beljebb. Csengetésünkre Kővári Jánosné és Buksi kutya jön elénk. — Beengedjük az idegent? — fogja vallatóra a hűséges négylábút Ilonka néni, miköz­ben az állat körülötte ugrál, majd a lábunk nyomát szaglász- sza barátságosan. — A kertet 1 hónappal ez­előtt kellett volna megnézniük, ezek a meleg napok nagyon megviselték a virágaimat — szabadkozik házigazdánk, mi­közben körbevezet a kerten, mutatva a magas törzsű rózsá­kat, a színes petúniákat, a pom­pázó muskátlikat. A virágok mellett a szőlővel befuttatott lu­gas tetejéről kelletik magukat az érett fürtök, a távolban zöl­dellő tuják teremtenek üde illa­tot. A verandán ülünk le beszél­getni, ahol megpillantjuk azt a bizonyos táblát. A kérdés adott: — Ki tanácsolta Ilonka néni­nek, hogy nevezzen a mozga­lomba? — A szomszédaim is mond­ták, de én szabadkoztam. Járt nálam Baja doktor is, aki szin­tén dicsérte a látottakat. Rááll­tam a dologra. Úgy voltam vele, ha nyerünk, nyerünk, ha nem, akkor sincs baj. Azután kaptam egy értesítőt, hogy jön a 3 tagú zsűri. Mindent megnéztek, majd indultak tovább — emlé­kezik 81 éves vendéglátónk a nyáron történtekre, augusztus 20-án pedig ő volt az a szeren­csés kiválasztott, akit a zsűri méltónak talált az első helyre. — Mióta élnek itt és mikor kezdték a kertészkedést? — 1945 óta építgetjük, szépít­getjük a környezetünket. Kezdet­ben zárt kapunk volt, akkor nem lehetett belátni. Amióta ez a ka­pu tartozik a házhoz, mások is megcsodálják a kertet. A férjem több mint 80 tő magas törzsű ró­zsát oltott, telepített. Ezekből is van még néhány. Kezdetben az egész kertet szőlő borította. Ma már több a virág: őszirózsa, petú­nia, dália. Először megjelenik a hóvirág, azután a lágyokig min­dig nyílik valami — meséli ked­vesen, de soha nem hagyná ki gyermekeit, unokáit a történet­ből, akik rendszeresen segítenek neki a ház körüli munkákban. — Most a magas szárú bü­döskébe szerettem bele. Estén­ként leülök a padra és gyönyör­ködöm a napsárga virágokban. S hogy mit hoz a holnap, vagy az 1998-as esztendő? Ha az egészségem engedi, jövőre is pályázok — mondja búcsúzóul Ilonka néni. Csete Ilona

Next

/
Oldalképek
Tartalom