Békés Megyei Hírlap, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-26 / 225. szám
12 Heti gazdaság 1997. szeptember 26., péntek Kertünk - portánk - gazdaságunk A GYÜMÖLCSÖSBEN HELYET KÖVETELNEK AZ ÚJ FAJTÁK Itt az ősz, a gyümölcsfák, szőlő, cserjék, lomb- és tűlevelű fák ültetésének időszaka. Kritikus szemmel nézzünk szét kertünkben — akár mi telepítettünk 30—40 évvel ezelőtt, akár örökségbe kaptuk vagy vásároltuk. Azok a fajták, amelyek több, mint harminc éve díszlenek, lehet, hogy már nem olyan piacképesek, mások elöregedtek, ezért ifjításuk kockázatos. Egyes fajták túlságosan uralkodóvá váltak a kertben, másokat kiszorítottak &z élettérből. Évtizedek után kertünk újratervezésre, korszerűsítésre szorul. A gyümölcsfákat különböző okok miatt kell lecserélni: az idős meggyfától a kora és a meggymonília károsítása miatt kell megválni; a starking almafa részleges ágelhalást kapott; az őszibarackfákat a levélfodro- sodás „kínozta”, lábvízbe került, és szenvedett a savanyú, kötött talajon, ezért kell kivágni; a kajszibarackfa részleges gutaütés következtében nem a kert szépségdíjas fája; sok jonatán fajta pedig lisztharmat-fogé- konysága miatt okoz folyamatosan gondot, azután pedig a gyümölcs tárolása is igen igényes. Itt vannak az új fajták, amelyek helyet követelnek maguknak a kertben, amelyek közül a zöldalmával (Granny Smith) akár naponta is találkozhatunk a televízióban egy fogkrémreklámban. A nagy bevásárló áruházak pultjain az almák között szinte csak az új fajtákat találjuk, Idared, Golden spur, Jonagold, Jonager, Mutsu, Gloster, Granny Smith, Braebum stb. Ha megismertük és megkedveltük valamelyik fajtát, döntsünk a telepítés mellett. Egy-két szőlőtőke kipusztulása esetén gondoskodni kell a pótlásról, új telepítésnél pedig azokat a fajtákat ültessük, amelyek a tájban már bizonyítottak borszőlőként vagy csemegeszőlőként. Napjainkban a vörösbor kultuszát, divatját éljük, de az ültetvény telepítésénél nem feltétlen szükséges a mai napi igények szerint eljárni. Díszkertünkben is lehetnek kisebb hibák. Évtizedek alatt a növények úgy besűrűsödtek, hogy egy átláthatatlan zöld tömeggé váltak, mások hótöröttek lettek, és ezáltal elveszítették díszítő értéküket. Tervezzük és építsük át kertünket úgy, hogy ott minden növény megtalálja a neki megfelelő helyet, és kapcsolódjon össze szerves egésszé, hogy annak látása megnyugtasson, felüdítsen. Az őszi telepítésekhez a talajt elő kell készíteni. Az őszi ültetésnek számos előnye van. Akár gödörásást, akár részleges talajforgatást végzünk, mindenképpen szükséges az alapozó trágyázás istállótrágyával vagy lassan ható műtrágyákkal. Vegyes gyümölcsfajú kertben minden fa igényét nehéz kielégíteni, de általános szabály, az almás- termésűek inkább nitrogén- és foszfor-, a csonthéjasok elsősorban kálium-, a szamóca és málna pedig kálium- és nitrogénigényesek. A szőlőnek a káliumigénye a legnagyobb, de foszforra és nitrogénre is szüksége van. Itt a gyümölcsfatelepítés ideje — nagyon fontos, hogy szakszerűen történjék a faültetés (Forrás: Kerek egy esztendő kerti munkái) Megjelent a TermészetBŰVÁR Mint a sebesség megszállottja, a Forma—1-es futam világ- klasszis versenyzői, csaknem 300 kilométer óránkénti sebességgel repül a zsákmányára lecsapó vándorsólyom. Hihető-e egyáltalán, hogy az Andokban élő kondorkeselyű arra is képes, hogy szárnyait alig lebbentve, akár száz kilométerekre repüljön könnyedén? A több, mint 8500 madárfaj számára a levegő uralása az életben maradás kulcsa! A TermészetBŰVÁR című lap most megjelent számában a Szárnyalás című cikkben meglepő érdekességek sokaságával találkozik az olvasó. Elegáns, de mérgező. Kábító erejű, végzetes hatású. Gyomnövényből gyógynövény. Akár találóskérdések is lehetnének e megállapítások. Wohlné dr. Nagy Ágota a bolondító belén- dek ördögi furcsaságairól lebbenti fel a titokzatos fátylat. Veszélyes virágporok a címe annak a hazánkban felettébb aktuális cikknek, amely a „légből kapott” allergiáról szól. A TermészetBŰVÁR magazin őszi számában is gyakorlati tanácsok sorjáznak akvaristáknak, terraristáknak, a szobakertészet kedvelőinek, gombászko- dóknak meg a bélyeggyűjtőknek. ____________________Dél-békési vízgazdálkodás ____________________ K IEMELTEN KEZELIK OROSHÁZA BELVÍZVÉDELMÉT A Dél-Békés Megyei Vízgazdálkodási Társulat idei tevékenységéről, eddigi eredményeiről számolt be dr. Czecze Lajos ügyvezető igazgató a Tópart panzióban a napokban rendezett találkozón. A taggyűlés által előírt feladatok végrehajtása kapcsán elmondta, hogy a közcélú beruházások felújítása között a társulat kiemelten foglalkozott Orosháza közigazgatási területén belül a belvízvédelemmel. A hatékonyság fokozása érdekében pályázatokat készítettek a bónumi, a szuklaposi és a kakasszéki belvízvédelmi rendszerek támogatására. Három helyről érkezett, illetve várható pénz: a beruházásokhoz 23 millió 707 ezer forintot kaptak a Vízügyi Alaptól, míg a Földművelésügyi Minisztériumtól 37 millió 932 ezer forintot remélnek. A Területfejlesztési Tanácshoz 28 millió forintra nyújtottak be pályázatot, a mágocséri szivattyútelep felújításához 6 millió 632 ezer forint Vízügyi Alap iránti igényt fogalmaztak meg — ezek elbírálása folyamatban van. — A folyamatban lévő közcélú beruházások kivitelezése a tervezettnek megfelelően alakul, számításba vettük, hogy az öntözött területek nagysága az elkövetkezendő évek fejlesztésének eredményeként növekedik. Szükségessé válik a feladatok átcsoportosítása az újonnan jelentkező Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt., a pitvarosi Felszabadulás Mezőgazdasági Szövetkezet és a tótkomlósi Viharsarok Mezőgazdasági Szövetkezet igényeinek megfelelően — mondta az igazgató, aki a közcélú csatornák karbantartására tervezett pénzügyi helyzetről is szólt. 1997- ben pedig erre a célra 10 millió forintot terveztek (a Vízügyi Alap az idén 7 millió 888 ezer forintot adott felhasználásra). — A közcélú beruházások és karbantartások saját erőforrásait a tagoknak kell biztosítani. A taggyűlés határozata alapján 185 ezer 357 hektárra 27 millió 803 ezer 550 forintot kellett volna a társulatnak kivetni, erre azonban nem volt lehetőség, mert a földtulajdonosok, földhasználók a jogszabályból eredő kötelezettségeiknek nem tettek eleget, nem közölték a társulattal tulajdonlásuk, illetve földhasználatuk nagyságát. A jelenlegi földhivatali, agrárkamarai nyilvántartásokhoz pedig nincs lehetőség hozzájutni, így az érdekeltségi díjat csak a jogi személyeknek tudta a társulat kiverni. A földhasználók az idén 8 millió 202 ezer forintot fizettek be — tájékoztatta a megjelenteket dr. Czecze Lajos, aki a téma kapcsán azt is megemlítette, hogy gyakran a sajtó van segítségükre, mert az ott megjelenő nyilatkozatokból értesülnek a használt földterületek nagyságáról. Az értékelésből az is kiderült, hogy a társulat az idei költségek és ráfordítások tervét 47 százalékra, bevételeit 68 százalékra teljesítette. Pénzügyi gazdálkodásukban nem merült fel probléma. Csete Ilona __________Piaci körkép — Békéscsaba__________ Dr ága az uborka, a petrezselyem Ezen a héten a vásárcsarnokban, Békéscsabán a burgonya kilója 35—40 Ft, a vöröshagyma 60 Ft/kg, a fokhagyma 250 Ft/kg, a lilahagyma pedig 120—150 Ft/kg. Harminc forintot kérnek a fejes káposzta kilójáért, a kel- és a lila káposzta egyformán 60 Ft/kg. A savanyú káposztát kilónként 120 Ft-ért mérik, egy fej karalábé 30 Ft, a karfiol kilója 80 Ft. Előfordulhat, hogy többe kerül a húslevesbe való zöldség, mint maga a hús: a sárgarépa kilója 80 Ft, a petrezselyem pedig 130— 150 Ft/kg. Egy szép zellergumó 40—50 Ft. Ismét feltűnt a hónapos retek, csomója 20 Ft, a fehér retket kilóra mérik, 80 Ft kilója. Drága a kígyóuborka, 15CL— 170 Ft/kg, a paradicsom 120—140 Ft/kg, a fehér paprika darabja 8—12 Ft, vagy kilója 80—130 Ft, a paradicsompaprika kilója 140—150 Ft, egy fej saláta 40—60 Ft, a gomba kilója 280—300 Ft. Lássuk most a gyümölcspiaci árakat: az alma 70— 120 Ft/kg, a körte 180—200 Ft/kg, a birskörte 120 Ft/kg, a szőlő 90—150 Ft/kg, a banán kilója a hét derekán 150— 170 Ft/kg, a narancs 220 Ft/kg, a mandarin 350 Ft/kg, a citrom 220 Ft/kg, a szilva kilója 65 Ft, a tojás darabja 13—16 Ft. (t) A Budapesti Árutőzsde hírei A keddi tőzsdenapon a kukorica árai limit mértékkel nőttek, mind az ez évi és a jövő évi határidőkben. Az étkezési búza viszont limittel folytatta útját lefelé egészen májusig. A 98-as új termés nyitott határidői is csökkentek. A takarmánybúza és -árpa szintén csökkenő tendenciát mutatott. Az azonnali piacon a kukoricát 14 000 forinton vették, 17 000 forinton akarták eladni. A sertésárak a közeli és távoli határidőkben egyaránt emelkedtek. Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Kukorica Fűt Október 14 600 13 800-15 000 14 600-15 000 14 600-15 000 _ December Étkezési búza Ft/t 15 160 14410—15 160 15 160 15 160 Október 25 580 25 180-25 580 25 900-25 980December 26 030 26 030 26 030 26 030 Takarmánvbúza Ft/t Október 14 040 14 040 14 040-14 800 14 040 Takarmányárpa Ft/t Október Napraforgó Ft/t 17 200 16 800-17 100 ■ ' " Október 44 100 43 700—43 900 44 300-44 400EU vágósertés I., Ft/kg Október 273 269-273EU vágósertés II., Ft/kg Október 254 252—254Békéscsaba, 1997. szeptember 23. Ballai Pál BÁT-tőzsdetag Mérlegen a privatizáció Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., valamint a jogelődje által magánosított cégek vevőinek 94 százaléka teljesítette az adásvételi szerződésekben vállalt kötelezettségeket. A kedvező tapasztalatokról Csiha Judit privatizációs miniszter számolt be a Gazdasági Tudományos Társaság Budapesten szervezett konferenciáján. A 6 százalékot kitevő szerződésszegők között említette a Szekszárdi Húsipari Rt. tulajdonosait, akiknek az ÁPV Rt. benyújtotta követeléseit, sőt bírósághoz is fordult. A miniszter asszony beszámolt arról is: az ÁPV Rt. tárgyalásokat folytat különféle partnerekkel és szervezetekkel, hogy olyan megoldást dolgozzanak ki, amely biztosítaná a munkavállalók érdekeinek érvényesítését. Az egyik leggyakoribb mulasztás különben a vállalt tőkeemelés késleltetése, elmaradása. A tanácskozáson elhangzott, hogy az eddigi szankciók összege 150 millió forint, amiből több mint 100 millió a tőkeemelés és osztalék kifizetésének elmulasztása miatt született. Jó néhány új tulajdonos nem tett eleget vállalt foglalkoztatási kötelezettségének, ezért azonban — mintegy figyelmeztetésül — kisebb büntetéseket szabnak ki. Szám — Beszéd A FÖLDTERÜLET BÉRBEADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM ADÓZÁSÁRÓL A földbérbeadást a személyi jövedelemadó törvény az önálló tevékenységek közé sorolja. 1997-től változás, hogy már nincs különbség a földjáradék és a külterületi termőföld bérbeadásából származó jövedelem között. A törvény 74. § (1) bekezdése alapján a föld- bérbeadásból származó bevételnek (ide értve a földjáradékot is) egésze jövedelem, amellyel szemben nem lehet költséget elszámolni. A magánszemély földbérbeadásból származó jövedelme származhat kifizetőtől (például szövetkezet, kft., bt., egyéni vállalkozó) és kifizetőnek nem minősülő magánszemélytől (például őstermelő). A bérbeadásból származó jövedelem után az adó megállapítása és levonása a kifizető kötelezettsége, amennyiben a jövedelem kifizetőtől származik. A kifizető az általa kifizetett bérleti díj összegéről, a levont adóról adatot szolgáltat az adóhatóságnak, a magán- személyt pedig igazolással kell ellátnia. Amennyiben a bérlő magán- személy, abban az esetben az adó megállapítása, befizetése a bérbe adó magánszemély kötelezettsége. A nem kifizetőtől származó jövedelem után a magánszemélynek az adót negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetnie. Az előzőek szerint kell eljárnia a magánszemélynek akkor is, ha az adót a kifizető valamilyen ok miatt nem vonta le. A jövedelem bevallásával kapcsolatban az alábbiak szerint kell eljárni. A földbérbeadásból származó jövedelmet a magánszemélynek be kell vallania, amennyiben: — a jövedelem az évi 50 000 forintot meghaladta, — a jövedelem nem kifizetőtől vagy csak részben kifizetőtől származik, — a jövedelem kifizetőtől származik, de az adót a kifizető valamilyen ok miatt nem vonta le. Nem kell bevallani a földbérbeadásból származó jövedelmet akkor, ha annak összege nem haladja meg az 50 000 forintot, és a bérleti díj teljes egészében kifizetőtől származik, feltéve, hogy a magánszemélynek más jövedelem miatt nem kell adóbevallást adnia (például nyugdíjas). A munkáltatótól, mint kifizetőtől származó, ezen a jogcímen szerzett adóbevallási kötelezettség alá tartozó jövedelem a munkáltatói elszámolást nem zárja ki. Ez a szabály vonatkozik a társaság tagjára is akkor, ha a bérleti díjat a társaság fizette ki. Az árverés útján vételi joggal megszerzett termőföld bérbeadása esetén a magánszemély a földterület bérbeadása esetén a földterületet még nem vonta ki a mező- gazdasági művelés alól, és így a tulajdonjogot nem veszíti el. Más a helyzet azonban akkor, ha a kárpótlási jegy mellett utalvánnyal is licitált a termőföldre a magánszemély. Ebben az esetben, mivel mezőgazdasági egyéni vállalkozóként be kellett jelentkeznie és a bérbeadás nem minősül mezőgazdasági tevékenységnek, az utalvány összegét a szerzéstől számított öt éven belüli bérbeadás esetén vissza kell fizetnie. A földbérbeadás az általános forgalmi adó tekintetében már 1995. évtől kötelezően tárgyi adómentes tevékenység. A földbérbeadónak, mint tárgyi mentes tevékenységet végzőnek a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnál be kell jelentkeznie. Amennyiben más áfa-köteles tevékenysége nincs jelölnie kell, hogy kizárólag tárgyi mentes tevékenységet végez. Az adóhatóság bejelentkezéskor adószámot ad ki a bérbeadó részére, amelyet ezentúl minden bizonylaton, adóhatósághoz címzett iraton jelölnie kell. Az 1997. évi adóbevallási kötelezettség alá tartozó földbérbeadásból származó jövedelmet a tárgyévi személyi jövedelemadó bevallásba kell beállítani, az adóbefizetési kötelezettséget is. Az APEH személyi jövedelemadó számlájára kell teljesíteni. Az adózás rendjéről szóló törvény zárórendelkezései szerint azonban a termőföld bérbeadásából származó jövedelem ellenőrzése a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozik. A magánszemélyt az 1997. évben bérbeadott termő földjéről 1998. március 20-áig bejelentési kötelezettség terheli, amelyet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a földterület, illetőleg a bérbevevő azonosító adatainak feltüntetésével a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat adóhatóságához kell teljesíteni. Várhatóan 1998. évtől a föld- bérbeadásból származó jövedelem adóztatása az önkormányzatok hatáskörébe kerül át. Bergné Uhrin Mária APEH Békés Megyei Igazgatósága
