Békés Megyei Hírlap, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-22 / 221. szám
1997. szeptember 22., hétfő KÖRKÉP Netanyahu Mau than.sen ban. Az izraeli miniszterelnök - miután enyhült országában a politikai feszültség - Ausztriába utazott. Személyében az első izraeli politikus rótta le kegyeletét az egykori koncentrációs táborban. fotó: feb/reuter Berisha -volt a célpont? A volt albán elnök, a parlamenti ellenzék jelenlegi vezére (a képen baloldalt) azt állítja, hogy a csütörtöki parlamenti lövöldözés tettese vele akart végezni, és erről bizonyítékokkal is rendelkezik. fotó: feb/reuter Atlanti krónika A bővítés elmaradása tragédia volna Budapesten tanácskozott az Atlanti Szervezetek Állandó Konferenciájának közgyűlése. A különböző országokban működő, nem kormányzati atlanti tanácsokat tömörítő intézmény célja, hogy elősegítse az egységes gondolkodást. Becsületzászló Hódmezővásárhelynek Egyetértés a csatlakozásban Bezárt a BNV. Tegnap bezárta kapuit a Kőbányai Vásárvárosban a fogyasztási cikkek őszi seregszemléje. A 101. Budapesti Nemzetközi Vásáron a kiállított újdonságokat 330 ezren tekintették meg. Az idén 25 ország több mint ezer cége vonultatta fel termékeit. Előtérben a család. A szabaddemokraták a jövőben nagyobb figyelmet kívánnak fordítani a szociálpolitikára. Különösen fontosnak tartják a családtámogatási rendszer javítását és a munka- nélküliség hatékonyabb kezelését. Minderről Kuncze Gábor pártelnök beszélt az SZDSZ szociálpolitikai tagozatának hétvégi ülésén. Tál az előfeldolgozáson. Befejeződött a hét végén a termőföld-tulajdonszerzéssel kapcsolatos népszavazás aláírásgyűjtő íveinek előfeldolgo- zása, az érvényes ívek és sorok számbavétele. Az Országos Választási Bizottságnál most az aláíró polgárok adatait, nevét, személyi számát viszik számítógépre. Koszorúzás. Ötven éve tértek haza az első internáltak a Szovjetunióból. Ebből az alkalomból szombaton megkoszorúzták az egykori meghurcoltak Egerben lévő emléktábláját 1943-tól 1946-ig csaknem 800 ezer magyar állampolgár került a Szovjetunió hadifogoly- és kényszermunkatáboraiba, és közülük 1947 és 1955 között 404 ezren tértek haza. Rablás a Belvárosban. Szombaton délelőtt kirabolta Budapesten az egyik belvárosi Ibusz-irodát egy 50-60 év körüli, jól szituáltnak tűnő férfi. Fegyvert fogott a két alkalmazottra, akiket a mellékhelyiségbe zárt, mielőtt 1 millió 100 ezer forinttal angolosan távozott volna az irodából. A Magyar Atlanti Tanács és az Euroatlanti Klub látta vendégül a NATO megújulásáról és bővítéséről tartott konferenciát, amelynek keretében bemutatták az Atlantic 2000 című akcióprogramot. A rendezvénysorozatba - amely a fiatalok megalapozott NATO- ismereteit kívánja gyarapítani — bekapcsolódik hazánk is. Beszédében Kovács László külügyminiszter kiemelte, hogy a NATO-hoz csatlakozni akaró Magyarországnak szüksége van a civil szervezetek tevékenységére, mert a lakosság ezek segítségével jobban megismerheti az euroatlanti törekvések összefüggéseit. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, a Magyar Atlanti Tanács elnöke rámutatott: a kommunista fenyegetés megszűnése után a Nyugat nem tanúsított kellő határozottságot a nacionalizmus fenyegetésével szemben a Balkánon. Ha nem halogatja oly sokáig a nemzetközi közösség a beavatkozást, akkor a délszláv térségben nem okoz annyi szenvedést a háború. Az eszmecserét követő sajtóbeszélgetésen Sir Frank Roberts, az Atlanti Szervezetek Állandó Konferenciájának elnöke azt fejtegette, hogy a kezdeti kételyek után mind a szövetség tagjai, mind térségünk országai belátták: egyenesen tragédiát okozna a NATO bővítésének elmaradása. A védelmi szervezet ugyanis azt a stabilitást és biztonságot hozza el térségünkbe, amelyet a Nyugat negyven éven át élvezett. Christopher Coker profesz- szor hangsúlyozta: a bővítéssel nemcsak a bebocsátott országok nyernek, hanem a NATO is. (toro) Az Európa Tanács az Európai-díj második fokozatát, Becsületzászlót adományozott Hódmezővásárhelynek, ahol ebből az alkalomból szombaton politikai vitafórumot tartottak. A zászlót azok a települések kaphatják meg, amelyek kimagasló munkát végeznek az európai eszméért, a testvérvárosi együttműködésért. „Az európai integráció és Magyarország” címmel rendezett fórumon a politikusok egyetértettek abban, hogy az ország előtt egyetlen út áll: belépni az Európai Unióba. Arról megoszlottak a vélemények, hogy milyen áron vállalhatja az ország a csatlakoMásodik alkalommal adtak át egyetemi, főiskolai oktatóknak Széchenyi Professzori Ösztöndíjakat. Az ünnepséget tegnap az Iparművészeti Múzeumban tartották. A pályázati feltételeknek megfelelt ötszáz oktató a jövő év januárjától négy éven át kapja fizetésén felül az ösztöndíjat, amelynek a havi bruttó összege a minimálbér nyolcszorosa. A mostani, második fordulóban meghirdetett pályázat újdonsága, hogy azok is részt vehettek benne, akik könyvtárban, levéltárban, múzeumban, kutatóintézetben dolgoznak. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter köszöntőjében hangoztatta: az ösztöndíj bevezetésével az volt a cél, hogy a legjobb tanárokat, kutazást. Eörsi Mátyás külügyi államtitkár Írország és Portugália példájára hivatkozva úgy vélte: eddig nem látott fejlődés vár hazánkra az unió tagjaként. Kövér László, a Fidesz alel- nöke elvi lehetőségként vázolta: vagy belépünk az unióba, vagy nem fogadjuk el a feltételeket, netán az unió nem fogadja el a mi kívánalmainkat. Am a gyakorlatban, remélhetőleg, csak egyféle eredmény születhet - a csatlakozás. Póda Jenő (MDF) szerint ha kedvezőtlen feltételeket vállalunk, a fejlett piacgazdaság legázolhat bennünket. Szabó Iván, az MDNP elnöke arra intett: tanulmányozni kell az integráció hatását az egészségügyre és a kultúrára. tókat megtartsák a hazai felső- oktatás számára. Várható, hogy a pályázók köre jövőre'tovább bővülhet az eddigi 55 éves korhatár eltörlésével. Újdonság lesz az is, hogy a pályázatok értékelésénél az utolsó öt év teljesítménye számít majd, az ösztöndíjjal tehát nem életműdíjat kívánnak adni. A miniszter kitért arra is, hogy ugyancsak jövőre a vezető oktatók részére minőségi pótlék bevezetését tervezik. Ez az egyetemi tanárok esetében a pótlékalap négyszerese (54 ezer forint), a főiskolai tanárok és egyetemi docensek esetében pedig két és félszerese (33 750 forint) lenne január 1-jétől. A főiskolai docensek a pótlékalap egyszeresében (13 500 forint) részesülnének jövő év szeptember 1-jétől. Mibe kerül Hollandiának a monarchia? Királyi fizetésemelés a királynőnek A királyság a hollandok szemében szent, ám sokba - több mint 43,5 millió holland forintba - kerül évente. Átszámítva ez azt jelenti, hogy az udvar jó 4 milliárd forintot költ, amit persze az adókból keletkező állami bevételekből utalnak ki. Beatrix királynő jövőre 25 millió (magyar) forint fizetésemelésben részesül, személyi költségvetése pedig éppen negyedével (7,3 millió holland, azaz 660 millió magyar forintra) emelkedik, amiből udvartartását is fedezi. Édesanyja, Julianna anyakirálynő kétmillió guldenből gazdálkodhat. Claus hercegnek, Beatrix német származású féijének apanázsa csupán 506 ezer holland forint, ám ennek csaknem háromszorosa fölött rendelkezik. Vilmos Sándor trónörökös büdzséje 1,7 millió, az illetménye 386 ezer gulden. A hágai királyi család fizetési piramisának földszintjén Bernát herceg szerénykedik 1,2 millió holland forintos költségvetéssel és 353 ezer guldenos fizetéssel — derül ki az ország pénzügyminiszterének költségvetési előterjesztéséből, amely minden alattvaló számára elérhető. Az alapjában meglehetősen takarékos hollandok eddig még egyszer sem kifogásolták a királyi családra, a monarchia intézményére fordított pénzek nagyságát. Mi több: a közvélemény-kutatások szerint - még ha időről időre némelyek síkraszállnak is a köztársasági államformáért — növekszik Beatrix és a család népszerűsége. Ha Hollandia köztársaság volna, majdnem biztos, hogy Beatrixot választanák elnöknővé. (kulcsár) Átadták a Széchenyi Professzori Ösztöndíjakat Jövőre újabb oktatói pótlék Beszélgetőpartnerünk: Csurka István, aki biztos a parlamentbe kerülésben Baj van a partnerek háza táján A kormánypártok kezében lévő sajtó és a mindig rajtra kész közvélemény-kutatók hamis híradásai ellenére a MIÉP eszméi fokozatosan terjednek - állítja Csurka István pártelnök, aki szerint magabiztosan, 15 százalék körüli eredménnyel jutnak majd be a parlamentbe.- Elnök úr, várható valamilyen politikai irányváltás a MIÉP szeptember végére összehívott országos gyűlésén? — Nem arról vagyunk híresek, hogy állandóan változtatjuk irányvonalunkat, legfeljebb a jelen politikai helyzethez való kisebb igazodásról lehet szó.-Igazodás, vagyis ellenzéki szövetségek keresése? — Sajnos, eddig nem találtak pozitív fogadtatásra ilyen irányú törekvéseink. Égyrészt azért, mert a kormánypártok „jobboldali veszedelemről” szóló riogatása itt-ott termékeny talajra hull. Másrészt, mert a lehetséges partnerek háza táján baj van. A KDNP-t szétszedték, az MDF a számunkra elfogadhatatlan Fidesz- szel állt össze, az FKGP meg egyedül kíván próbálkozni. A „magányos” megmérettetést persze mi is vállaljuk.-Úgy tűnik, egyelőre igen alacsony a MIÉP-szimpatizánsok száma. — Teljesen mindegy, hány százalékot hoznak ki rólunk a közvélemény-kutatók, mi egyre Mi egyre terjedünk fotó: feb terjedünk. 220 szervezetünkön és 7000 tagunkon kívül nagyon sokan várják már egyedi stílusú kampányunkat, amelynek üzenete: rendet, igazságot, magyar Magyarországot! Az embereknek elegük van a korrupcióból, a hatalmas vagyoni különbségekből, a bűnözés terjedéséből. Egyetértenek velünk abban is: a Hom-kormány már mindent eladott, ami sűrűbb a levegőnél. Szóval 15 százalék körüli választási eredményre számítunk.- Lesz pénzük eszméiket népszerűsítő plakátokra, hirdetésekre?- Bennünket már rég kiszorítottak a médiákból. Saját sajtó- orgánumunk, a Magyar Fórum hasábjain azonban van bőven hely nézeteink kifejtésére.- Ön szerint milyen pártok, milyen erősorrendben kerülnek be az új Országgyűlésbe?-Visszatetszést keltene, ha idő előtt találgatásokba bocsátkoznék. Nekünk az a fontos, hogy mi jól szerepeljünk, a többit majd meglátjuk. Takács Mariann Kiállítás a Nemzeti-tervekből. A Nemzeti Színház tavaly decemberben kiírt tervpályázatára beérkezett pályaműveket bemutató kiállítás nyűt a Budapest Kongresz- szusi Központban. Az érdeklődők - Bán Ferenc elsődíjas tervével együtt - összesen 72 pályamunkát tekinthetnek meg a péntekig nyitva tartó tárlaton. Képünkön Bán Ferenc (jobbról) és Czenner Mihály színháztörténész a leendő Nemzeti makettjével. fotó: feb/diósi imre
