Békés Megyei Hírlap, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-18 / 218. szám
1997. szeptember 18., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP Kurtán-furcsán „rendezték” a kárrendezési hivatali dolgozók sorsát Aranykoronás fők elveszejtése Gyermekszínházi sorozat A békéscsabai ifjúsági ház immáron hagyományosan őszi gyermekszínházi sorozatot indít óvodásoknak és kisiskolásoknak az intézményben. A részletekről Kecskeméti Juditot, az ifiház munkatársát kérdeztük. — A bérlet első előadását Ne kérdezd, hogy hol a tél! címmel mutatja be az idei országos dalfesztivál győztese, a Zamatőrök együttes október 6—7-én — kezdte. — Az ördöngős mese című darab a Ciróka Bábszínház révén látható majd október 27—28-án, végül november 17-én és 24-én A varázshegedű című zenés mesejáték kerül színpadra a kecskeméti Katona József Színház művészeinek előadásában. — Meddig igényelhetők bérletek? — A jelentkezéseket szeptember 26-áig várjuk az ifjúsági házban, az előadások kezdési időpontja pedig 10 és 14 óra. Ny. L. Áronka városa a Kölyök-kuckóban Aki szeretné tudni, hogy mi történik a papírvárosban, hogy mi hallható az Ezüst- dió-rádióban, aki kíváncsi arra, hogy a polgármesteri hivatal milyen mesebeli rendeleteket hoz vagy szeretne látni korcsolyázó pingvineket és sütkérező oroszlánokat, azt várja Áronka városa a békéscsabai ifjúsági ház Kölyök-kuckójában. A kiállítást szeptember 20-án, szombaton 10 órakor nyitják meg, és október 3- áig látható hétfőtől szombatig 9—14 óráig. A Kölyök- kuckó azonban ezt követően sem zárja be kapuit, hiszen minden szombaton délelőtt 10—12 óráig játszóházat tartanak kinder-börzével, telefonkártya-csereberével, társasjátékokkal és sok egyéb érdekességgel, meglepetéssel. (c) Híre ment, hogy szélnek eresztik a kárrendezési hivatalok dolgozóit. Önmagában az nem meglepő, hogy feladata végeztével, előre tudottan megszüntetnek egy hivatalt, a hogyanja és a mikéntje azonban megérdemel egy kis vizsgálódást. — Személy szerint engem 1991. július 10-én, egy késői órán hívott fel dr. Jeszenszky Géza, a megyei közgyűlés akkori alelnöke — emlékszik vissza a kezdetekre dr. Gondos József, a Békés Megyei Kárrendezési Hivatal vezetője. — Másnap talákoztunk, s akkor hívott erre a feladatra. Többen már márciustól szervezték a hivatalt, rövid ideig volt egy elődöm. Ugyancsak 1991 augusztusában az Országgyűlés határozatban rendelkezett a kárpótlási, kárrendezési hivatalokról: ha tennivalóink megszűnnek, a megyei kincstári szervezet részeként működünk tovább. — Lassan túljutottak a munka meghatározó részén. — Békés megyében 170 ezer határozatot hoztunk. Tevékenységünket az Állami Számvevőszék és az ügyészség is vizsgálta. Ezer fölötti számú határozatot néztek meg, s mindössze két olyat találtak, melynek valamilyen hiányossága volt. Tavalyelőtt további feladatot kaptunk, melybe ugyancsak bele kellett tanulnunk: a kárpótlási jegyek kezelésével, megsemmisítésével, földalapelszámolással is megbíztak bennünket. Sőt, 1995-ben újabb országgyűlési határozat született velünk kapcsolatban. Úgy rendelkezett a parlament, hogy országosan 360 dolgozónkat átcsoportosítják majd a földhivatalokhoz. Tavaly még egy országgyűlési határozat rendelkezett a sorsunkról. Ez megerősítette a korábbi elképzeléseket, illetve a dolgozók egy részének a megyei földhivatalok állományába irányítását írta elő, minthogy ott a földkiadások rendezésével igencsak elmaradtak. A kárpótlási folyamat egyébként 1992. február 17-ével kezdődött, s alig másfél év alatt, 1994. május 31-ig le is zártuk. A megyében hatmillió aranykoronát érintett e folyamat, 224 ezer hektár földet árvereztünk el. E közben megcsodálhattuk a parasztemberek segítőkészségét, józanságát. — Az előzetes jogi szabályozás ellenére most mégsem úgy alakultak a dolgok önök körül, ahogy azokból kitűnik. — Július végén megjelent egy kormányhatározat, mely elrendeli, hogy 1998. március 31- ével be kell zárni a hivatalokat. Ez már csak azért is nagy meglepetés, mert nyakunkon a munka. Akik rendelkeztek, azoknak is tudniuk kell: még egy hónap múlva is várható, hogy újabb kárpótlási igényeket nyújtanak be. Márciusban ezen ügyek elintézésének úgy a feléig lehet eljutni. Azaz. nyolcezer rendezetlen ügy lesz még márciusban is. A kérelmek nyolcvan százaléka ugyanis — a dolog természeténél fogva — hiánypótlásra szorul. Az igénylések során ugyanis nagy számban holttá nyilvánításokra kell sort keríteni, egy-egy ilyen eljárás akár nyolc-tíz hónapot is igénybe vehet. így azután a hiánypótlások áprilisban, májusban, júniusban érkeznek be, amikor a hivatal már nem is lesz. Kérdés, ki fogja gondozni ezt a sok ezer ügyet?! Ha más hivatalt bíznak meg a rendezéssel, igencsak elnyúlik a befejezés dátuma. Eredeti határozataink közül 6100-at azóta meghaltak vettek át valaha, időt vesz igénybe az önkormányzatok, majd az örökösök megkeresése, hogy a kárpótlásban bekövetkezett változásokat érvényesíteni lehessen. Német, izraeli ügyfeleink is vannak, hozzávetőleg háromezren. — Az önök sorsát mindeddig országgyűlési határozat rendezte, most gyakorlatilag ezekkel ellentétesen egy kormányhatározat született? A jogszabályok hierarchiáját tekintve bizarr megoldás... — Valóban, öt országgyűlési határozat foglalkozott a jövőnkkel. Most minimum-végkielégítéssel kívánnak szélnek ereszteni bennünket, nem pedig a szolgálati idő szerinti mértékűvel. Ami a kormányhatározatot illeti: csak vélelmezni tudom, hogy az ősszel bizonyára valamilyen országgyűlési aktussal szentesítik a kormány elhatározását. Hogy miért lehetett ilyen sürgős a kormány elhatározásának ki- nyilvánítása? Nem tudom. Tény, hogy a kormányhatározattal máris intézkedésre kényszerítettek bennünket, szeptember elsején huszonhárom felmondást máris át kellett adnom kollégáimnak. A többieknek december elsején kell felmondanom, s nekem is akkor adják át a felmondó levelet. A felmondások átvétele után hat hónappal szűnik meg az állásunk, három hónapot kell ledolgoznunk belőle. — Vajon az állam, az önkormányzatok értéknek tekintik-e a kárrendezési hivatal dolgozói által szerzett speciális tudást, közigazgatási gyakorlatot? — Úgy tűnik, nem. A megyei földművelésügyi hivatal átvenné sok dolgozónkat, de se létszámkeretet, se pénzt nem kaptak rá. A földhivatali szervezet gyakorlatilag hallgat, pedig alighanem éppen ilyen — szakirányú —- felkészültségű emberekre lenne szükségük. — Mi lesz az ön személyes sorsa? — Önálló ügyvédi iroda megnyitására nincs pénzem. Meg aztán úgy hiszem, az államigazgatás az a terület, melyben bizonyítottam. így a jövőben is a közigazgatásban szeretnék dolgozni. De egyelőre még senki sem kecsegtetett semmilyen ajánlattal. (Beszélgetésünk óta dr. Gondos József szót tudott váltani dr. Verebélyi Imre miniszter^ elnöki hivatali államtitkárral. O egy kicsit tájékozódott, minek hatására az első 23 elbocsátott közül heten a földhivatalnál, négyen a megyei földművelés- ügyi hivatalnál kapnak lehetőséget. Arról viszont továbbra sincs hírünk, mi lesz a többiekkel, a decemberben elküldendőkkel.) K. A. J. Megkérdeztük olvasóinkat Milyennek látják a játszóterek állapotát? Kiss Istvánná, 63 éves, békéscsabai nyugdíjas: — Véleményt csak a Millennium-lakótelepi játszótérről tudok mondani, mert unokámmal ide járok le. Erről azonban elmondhatom, hogy nem nagyon gondozzák az illetékesek. Még a füvet sem nyírják le, a lakóközösség tagjai önerőből nyírtak füvet a nyár folyamán több alkalommal is. Azt hiszem, hogy ilyen nagy munkanélküliség mellett lenne ember, aki napidíjért vagy közhasznú munkában elvégezné a fűnyírást. A hinták, játékszerek állapota életveszélyes. Kisebb gyerekek számára egyáltalán nem biztonságos a játszótér. Kovács Istvánná, 26 éves, békéscsabai varrónő: — Többnyire a Vécsey utcai játszóteret használjuk. Négyéves a kisfiam, de nap mint nap rettegek, amikor a játszótérre indulunk. Nem hagyhatom a gyereket magára egy pillanatig sem, ugyanis az ugrógödörben, homokozóban nincs homok, a hinták üléseiről hiányzik a deszka és a bizosítólánc is. Nem állítom, hogy mindenért az önkormányzat a felelős, de jó lenne több figyelmet fordítani a játszóterekre. A játszótéri padok vandál rombolóit a rendőrségnek kellene elfogni és megbüntetnie. Ha rajtam múlna, kitiltanám a kutyasétáltatókat is a játszótérről. Zajacz László, 26 éves, békéscsabai biztonsági őr: — Leginkább a Fövenyes utcai játszóteret használjuk, már amennyire használni lehet. A padok és hinták ülőkéi „foghíjasak”, a játszótér szemetes, amiért persze egyes használók is felelősek. A játékszerek építésekor a tervezők nem számoltak azzal, hogy itt akár 3—5 éves gyerekek is játszani szeretnének. Ami nagyon felháborít, az a kutyasétáltatók népes csapata, akik a „Kutyával bemenni tilos” táblát figyelmen kívül hagyva sétáltatják kutyájukat. Póráz és szájkosár nélkül szabadon rohangálnak a kutyák. Kővári Géza, 24 éves, erzsébet- helyi gépipari szerszámkészítő: — Mint mindenben, így a játszóterek kérdésében is elmondható, hogy Jamina ebben is hátrányos helyzetű. Meglátásom szerint a belvárosban azért más a helyzet, ott a játszóterek gondo- zottabbak. A jaminai játszótér állapota siralmas, a padok összetörve, maga az egész terület gondozatlan. Nem tudom, hogy ki a felelős az egészért, de ami ott van az a város szégyene. Fontos lenne leleplezni és megbüntetni a rombolókat, ugyanakkor nem hiszem, hogy az önkormányzat ne tudná rendbe tenni a játszóteret, annál is inkább, mert így használhatatlan. B. I. FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Olvasóink írják Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzőit előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Televízió-üzembentartási díj Újabb magyar találmány született, a televízió-üzembentartási díj formájában. Egykor rádió- és televízió-előfizetési díjat fizettünk. Az idők során ebből keletkezett a televízió-előfizetési-díj, de közben sok, úgymond ,,előfizető” elkopott. A közelmúltban a Magyar Posta óriási buzgósággal nyilatkozatokat dobott a postaládákba, amelyben közlik a bejelentési kötelezettséget, sőt fenyegetés is olvasható, 10 000 forintig terjedő bírsággal sújtható a mulasztás. A nyilatkozaton azonban nem szerepel határidő, sem az, hogy rövidesen csak egy hazai közszolgálati televíziócsatornát nézhetünk a jelenlegi 530 forintos havi díjért. Jó néhány kérdés merül fel az adófizető hazai polgárban: — Mit tesznek azokkal, akik hosszú évekig nem fizették az előfizetési díjat? — Kapnak-e kedvezményt az eddig becsületesen fizetők? — Mi lesz az 530 forintos havi díj sorsa, ebből fog az Antenna Hungária részt venni a liberalizált, új távközlési versenyben, ahogy ez a HVG-ben olvasható volt? — Eredetileg az előfizetési díjakból állítólag a sugárzási költségeket fedezték. Ha ez így igaz, miért kell azonos díjat fizetni például Békés megyében egy csatornáért, mint például Budapesten, ahol eddig is több csatorna volt fogható, kisebb beruházási költségekkel? — Miért kell azonos díjat fizetni mindenütt, holott a vételi lehetőségek között óriási különbség van? — Kényszeríthető-e az állampolgár műholdvevő vásárlására, bővítésére vagy kábelhálózathoz csatlakozására, azért, hogy nézhesse a második közszolgálati csatornát? Javasolnám, hogy nevezzük nevén a gyereket: ez kérem, egy adó, mely köztartozás, nem évül el, és évek múlva is behajtható. Úgy sem érdekli a jogalkotókat, hogy mit bír el az a kispénzű adófizető pénztárcája. Nem szeretnék további ötleteket adni, de szedhető lenne fül-, sapka- vagy éhség-, esetleg szegénységi adó is, ezekből úgyis bőven van kis hazánkban. Hadd röhögjenek a külföldiek, mint például a gépjármű-súlyadón. Úgy tűnik, tehetséges ötletgazdákkal rendelkezünk, ha ezt tovább gyakorolják, bekerülhetünk a bújtatott adófajták kategóriájában a rekordok könyvébe. (Név és cím a szerkesztőségben) A rendszeres gyermekvédelmi támogatásról A rendszeres gyermekvédelmi támogatás új ellátási forma, mely 1997. november 1-jétől kérhető a családi pótlékon felül. Mit mond a törvény erről a támogatásról? A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény kimondja, hogy a települési önkormányzat kép- viselő-testülete a gyermeket rendszeres támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb ösz- szegét (1997-ben 11 500 forintot). A „részesíti” szó nagyon fontos, mert nem „részesítheti”, vagyis az önkormányzat nem mérlegelheti, hogy ad vagy nem ad, ha a föltételeknek megfelel egy család, és kéri a támogatást, köteles adni. E törvény alkalmazásában a jövedelmet úgy kell kiszámítani, hogy a személyi jövedelem- adóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott bevételt csökkenteni kell a munkavállalói járulékkal, a személyi jövedelemadóval, a tb- járulékkal, valamint az szja- törvényben elismert költségekkel. A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző hat hónap havi átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni attól lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. A rendszeres támogatást a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek kérnie kell a lakóhely polgármesteri hivatalától. A támogatás havi összege nem lehet kevesebb gyermekenként a minimum nyugdíj 20 százalékánál, ez 1997-ben 2300 forint. A folyósítás addig tart, amíg a feltételek fennállnak. Egy gyermek nagykorúvá válásáig kaphatja a támogatást, utána legfeljebb 25. évének betöltéséig, ha nappali tagozaton tanul. S. Á. Elkerülő út a battonyai határátkelőhöz A battonyai önkormányzat elkészíttette annak az elkerülő útnak a dokumentációját, amely az aradi és a Mezőkovácsházára vezető utat fogja összekötni. A határátkelő forgalmának levezetésére szolgáló 6 méter szélességű elkerülő utat a Köztársaság utca jelenleg még burkolatlan szakaszán, illetőleg a Géja András utcában építik meg. Az út vonalvezetése belterületi ingatlanokat is érint, ezért elkerülhetetlenek a kisajátítási és a területkivonási eljárások. Az önkormányzat reményei szerint jövőre pályázati pénzekből megkezdődhet az építkezés. A tervezett út jelentősége abban áll, hogy a nemzetközi forgalom azon résztvevői, akik Orosháza—Mezőkovácsháza felől érkeznek, illetőleg akik ezen az úton Budapest felé tartanak, Battonya megkerülésével érhetik el úticéljukat. A Battonya—Orosháza közötti útszakasz korszerűsítésére szintén pályázati rendszer keretében kínálkozik megoldás: az érintett települések és a közútkezelő közhasznú társaság (a korábbi közúti igazgatóság) jövőre közösen kívánnak élni a Phare-program által nyújtott lehetőségekkel. M. Gy.
