Békés Megyei Hírlap, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-18 / 218. szám

1997. szeptember 18., csütörtök KÖRKÉP MES MEGYEI HÍRLAP ☆ EuroKrónika ☆ Európai legyen a turizmus is A rendszerváltozás új feje­zet nyitott a magyar idegen- forgalomban is. Magyaror­szág — mint a vasfüggöny mögötti „legvidámabb ba­rakk” - elvesztette vonzere­jét. Ám ezt bőségesen ellen­súlyozza, hogy sokan kíván­csiak hazánkra, mint olyan országra, amely csatlakozni kíván a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Gyakori vendégek lettek ná­lunk az európai ipari-pénz­ügyi élet vezetői is, mert sze­mélyesen is szeretnének ta­pasztalatokat szerezni az in­tegrálódni akaró magyar gaz­daságról. A nagyiparosok, bankárok közül most azok is eljönnek, akik korábban fenn­tartásokkal viseltettek velünk szemben. Ilyen körülmények között előtérbe kerülnek az idegen- forgalom minőségi követel­ményei. Korábban sokan megbékéltek a szolgáltatások alacsonyabb színvonalával, mert ezt ellensúlyozta a „dik­tatúra diszkrét bája”: a ven­dégek tudomásul vették, hogy az államilag vezérelt turizmus — enyhén szólva — gyengébb teljesítményekre képes. Ma viszont más a helyzet. A kormányzat is a minőségi turizmus híve és támogatója, a magánkezdeményezések, a privát vállalkozások pedig csak akkor tudnak megélni, ha kellemes vendéglátást, színvonalas programokat nyújtanak az érkezőknek. Az idegenforgalomnak is mindinkább szembe kell néz­nie az egységes európai köve­telményekkel, még ha e téren a szabályozás nem is annyira aprólékos. Az utasbiztonsági és a fogyasztóvédelmi előírá­sok a társult tagállamok szá­mára is megszívlelendők. A MEGOLDÁS Kulcs a partnerekhez Ezzel a címmel jelent meg az ITD Hungary gondozásában az Európai Unióval kapcsolatos magyarországi információs for­rások kézikönyve. Az újbóli, negyedik kiadás indoka főként az, hogy fel kel­lett frissíteni, ki kellett bővíteni az adatokat. A cél az, hogy se­gítse a gazdasági élet szereplőit az integrációs elvek gyakorlati megvalósításában. A könyvből az is kiderül, hogy nemcsak minisztériumok, kormányszervek információs szolgáltatására támaszkodhat az érdeklődő, hanem igen sok cég, vállalkozói központ, regi­onális képviselet is szakszerű felvilágosítást nyújt. Az Euro Info Központ terü­leti irodáinak segítségével új üzleti partnereket is megismer­hetnek a vállalkozók. ☆ EuroKrónika ti EuroKrónika ti EuroKrónika ti EuroKrónika ☆ A csatlakozás növeli esélyeinket Hogyan ítélik meg az Európai Unióban mutatkozó esélyeket a magyar gazdasági élet főszereplői? Erről is tanácskoztak Budapesten a hazai ipar vezető képviselői, akik szemügyre vették az ágazat helyzetét az európai integrációs törekvések tükrében. — A nagy összefüggések is­mertek, ám a vállalatok infor­máltsága rosszabb a kelleténél és a lehetségesnél — mondta Széles Gábor, a Gyáriparosok Országos Szövetségének el­nöke. - Márpedig a menedzse­reknek közelebb kell kerül­niük a piachoz, tudniuk kell, melyek a megoldandó felada­tok. Informáltságuk nagyban befolyásolja egész magatartá­sukat, rugalmasságukat az uniós kapcsolatokban. Éppen ezért nyugtalanító, hogy a vezetők mintegy fele kissé tájékozatlannak tartja magát, és csak kevesebb mint negyven százalék tartozik a jól informáltak közé. Nem könnyíti meg a dolgu­kat, hogy az Unió „mozgó célpont”: évente 30-35 ezer rendelkezés változik. Felmérések szerint a ma­gyar vállalatvezetők 85 száza­léka egyértelműen támogatja a az Európai Unióhoz való csat­lakozást, de átlagban minden nyolcadik még bizonytalan. Elenyésző kisebbség - mint­egy három százalék - viszont ellenzi a csatlakozást. Mivel indokolják álláspont­jukat a csatlakozás szószólói? Gazdasági fejlődést, felzárkó­zást várnak az egységes Euró­pától, integrációs lehetőséget, új piacokat és szabad kereske­delmet remélnek. Erre az utóbbi évek tapasz­talatai is alapot teremtettek, hiszen a magyar export nyolc­van százaléka kerül a közös piaci országokba. A GFK Hungária Piacku­tató Intézet több mint négy­száz vállalatvezetőt kérdezett meg a nyáron. A beérkezett válaszokból kitetszik: sokan bíznak abban, hogy az EU-tagság révén nálunk is le­szorítható az infláció öt száza­lék alá és kialakítható a korrupciómentes gazdaság. Egy 72 ipari szektorra kiter­jedő másik vizsgálat azt mu­tatta meg, melyek azok az ágazatok, amelyek fejlettsége okán nem „szegény rokon­ként” léphetünk be az Unióba. Ilyen a feldolgozóipar, a gép­ipar, a fa-, a papír- és a nyom­daipar, az élelmiszeripar, a közútijármű-gyártás és a táv­közlés. (toronyi) Átnlkctuk a képviselők. Igent mondott az alkotmány- ügyi bizottság Gál Zoltán ház­elnöknek arra a kérdésére: megengedi-e a házszabály, hogy a KDNP-frakció megszű­nése miatt függetlenné vált képviselők hat hónapos vára­kozás nélkül csatlakozhassanak más frakcióhoz. így elhárult az akadály az elől, hogy tizenegy volt KDNP-s képviselő a Fi- desz-frakció tagja legyen. Tor- gyán József (FKGP) kilátásba helyezte, hogy a döntés miatt panasszal fordul a parlament plenáris üléséhez. Vizsgálják az aláírásokat. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke szerdán 33 lezárt és hite­lesített csomagban átküldte az Országos Választási Bizottság­hoz azt a több mint 280 ezer aláírást, amelyet az ellenzéki pártok gyűjtöttek össze a föld­tulajdonlással kapcsolatos nép­szavazás kiírása érdekében. Az OVB-nek harminc nap áll ren­delkezésére, hogy döntsön az aláírások hitelességéről. Kalasnyikov-ügy. Az Or­szággyűlés Kalasnyikov-bizott- sága úgy döntött, hogy a hor­vátországi fegyverszállítások ügyében meghallgatja Miklós Tibort, a volt Technika Külke­reskedelmi Vállalat igazgatóját, Boros András felszámoló­biztost, továbbá az egykori ÁV Rt. két vezetőjét, Teleki Pált és Szekeres Szabolcsok Izsó Mikály felállt. Szerdán délután 3 órakor felfüggesztette ülősztrájkját Izsó Mihály, a Független Kisgazdapárt or­szággyűlési képviselője, aki til­takozásul a kormány földtulaj­donról szóló előterjesztése el­len hétfő délután 3 óra óta de­monstrált az ülésteremben. Inául az RTL Klub. Október 7-én, azaz a koncessziós szer­ződésben foglalt 90 napos ha­táridő leteltével megkezdi or­szágos kereskedelmi adását az RTL Klub magántelevízió. Az első időben napi 8 órát sugá­roznak, s október 27-től jelent­keznek napi 18 órás műsorral. Leszavazták Szöllősinét. Az Országgyűlés oktatási bizott­sága elvetette Szöllősi Istvánná (MSZP) törvénymódosítási ja­vaslatát, amely azt kívánta el­érni, hogy a Nemzeti alaptan- tervet 1998 szeptemberében csak az első évfolyamon vezes­sék be az iskolákban. Balatoni nemzeti park. Ün­nepélyes keretek között hirdette ki szerdán Tihanyban a Bala- tonfelvidéki Nemzeti Park megalakulását Baja Ferenc környezetvédelmi és területfej­lesztési miniszter. A nemzeti park területe 56 682 hektár, s felöleli a Tihanyi-félszigettől a Kis-Balatonig terjedő vidéket. Előtérben a gazdasági törvénykezés A cél az áttekinthetőbb piaci viszonyok megteremtése A késő éjszakába nyúló keddi népszavazási kötélhúzás után a tegnapi nap a csendes szakmai tárgyalás időszaka volt az Országgyűlésben. Ezúttal a gazdasági életre kiható törvény­tervezetekkel foglalkoztak a képviselők. A javasolt új jövedéki adótör­vény elsősorban a gazdasági, piaci viszonyok jobb áttekint­hetőségét hivatott elősegíteni. A tervezet bevezeti az adó­raktári engedély fogalmát, il­letve gyakorlatát. Megszerzé­séhez szigorú feltételeket kell teljesíteni és nagy összegű biz­tosítékokat kell letenni. Ez szükséges egyébként a jöve­déki termékek — dohányáru, alkohol, üzemanyagok — le­gális gyártásához, behozatalá­hoz is. A jövőben a jogszabály szerint jövedéki adózással, el­lenőrzéssel és elszámoltatással kapcsolatos minden hatósági teendő egy szervezetnél, a Vám- és Pénzügyőrség kezé­ben összpontosulna. Az üzemanyagok jövedéki adója a jövő esztendőtől há­rom elemből tevődik össze: a központi költségvetést megil­lető fogyasztási adóból, a környezetvédelmi termékdíj­ból és az autópálya-építések miatt az inflációnál nagyobb arányban emelkedő útalap- hozzájárulásból. Akar László pénzügyi államtitkár szerint a jövedéki adó révén a jövőben mintegy 9-10 százalékos ben­zináremeléssel számolhatunk. A gazdasági társaságokról, illetve a cégnyilvántartásról szóló törvénytervezeteket Vas- tagh Pál igazságügy-miniszter terjesztette elő. A gazdasági élet szereplői, a vállalkozások a mozgásterét kívánja kiter­jeszteni, de oly módon, hogy erősödjék a jogbiztonság. A cégnyilvántartási jogszabály legfontosabb célkitűzése a cégbejegyzések hódsági eljá­rásának gyorsítása. Ez bizto­síthatja, hogy csak az igazság­szolgáltatás által ellenőrzött cégek vehessenek részt a gaz­dasági életben. Vizsgálat a Gyula TV-nél A Gyula TV munkatársai a je­lek szerint minden eddiginél jobb körülmények között dol­gozhatnak majd. Mégis olyan hírek kaptak szárnyra a város­ban, hogy több szerkesztő — sőt egyesek szerint valameny- nyi — megválik a tévétől. Mi lehet az oka, s miért rendeltek el vizsgálatot a tévénél? — fo­lyik a találgatás. Domokos István, a városi tévé igazgatója is csak) annyit tud, hogy hétfőn a polgármes­teri hivatal jegyzője belső el­lenőri vizsgálatot rendelt el az eszközbeszerzés és a tévé mű­ködése területén. Szerkesztő munkatársai közül ketten tá­voznak tudomása szerint, de ők sem teljesen, külsősként to­vábbra is dolgoznak. S hogy miért keres a tévé munkatársa­kat? Bővítik a stábot, hisz új terveik vannak... A tévé mun­katársai tegnap ugyancsak két kollégájuk távozását erősítet­ték meg, igaz, kissé bizonyta­lanul. Miért folyik vizsgálat a vá­rosi tévénél? — kerestük meg Lebenszky Attila polgármes­tert, aki elrendelte azt. El­mondta: törvény íija elő, hogy be kell számolni a féléves költségvetés teljesítéséről. A képviselő-testület szeptember 22-én, hétfőn tárgyalja a be­számolót. Ez tartalmazza téte­lesen valamennyi önkormány­zati intézmény kiadási— bevételi fő számait is, s azon intézményeknél, ahol jelentő­sen eltértek a féléves időará­nyosságtól, ott vizsgálatot in­dítottak. Elsőként a legna­gyobb eltérést mutató városi televíziónál. A legfiatalabb önkormányzati intézmény ter­vezett bevételének mindössze 3 százalékát teljesítette az első félévben. Ugyanakkor kiadá­saiban sem érte el az 50 száza­lékot, jóval kevesebb, mind­össze 12 százalékot használt fel a félév során. A polgár- mester a tévé munkatársainak nem végleges elmeneteli szándékáról hallott, pontos okai nem ismeretesek számá­ra, de ezzel is foglalkoznak majd. Szűke Margit Találgatások a Diana-dossziéban A híresztelések többségére rácáfolt a hivatalos vizsgálat Híresztelések sora látott napvilágot Diana hercegnő tragikus halálával kapcsolatban. A Bild című német napilap összeállí­tást készített a közvéleményt foglalkoztató „rejtélyekről”. Traffipax vakuja vakította el az alagútban a sofőrt? A legutóbbi traffipax ellen­őrzést a baleset színhelyén harminchat órával a szeren­csétlenség előtt tartották. Diana és barátja azért halt meg, mert nem csatolták be a biztonsági övét? Való igaz, hogy csak a bal­eset egyetlen túlélője, a testőr volt becsatolva. A fotóriporterek segítség- nyújtás helyett a haldokló Dianát fényképezték? A nyomozók által elkobzott filmeken ennek semmi nyoma. Három fotóst viszont máig kö­röz a rendőrség. Igaz-e, hogy ékszert loptak el a roncsautóból? Az első leltár során egy 75 millió forintot érő nyakék va­lóban hiányzott, de az alapo­sabb átvizsgálás után meglett. Volt-e kokain a kocsiban? Rosszindulatú híresztelés. Drogot nem találtak. A baleset valójában a gép­kocsivezető látványos öngyil­kossága volt? Kétségtelen, hogy sok ne­hezen magyarázható mozzanat akadt Henri Paul életében. Többek között barátnőt tartott, de melegbárokat is látogatott. A nyomozók most az orvosait faggatják, milyen mértékben állt serkentőszerek hatása alatt, és mennyire szenvedett búskomorságban. Diana állapotos volt? Csak egyetlen tisztességes válasz lehet erre: az, hogy ma­radjon a dolog az ő örök titka. Mivel nem a hercegnő és ba­rátja okozta a tragédiát, egyi­küket sem boncolták föl, vért sem vettek tőlük. A biztosító fizette Diana hercegnő temetését? A félmilliárdos költségből a franciák — átszámítva — másfél millió forintot térítettek. Ferenczy Eúropress Constantinescu a szélsőséges nacionalizmusról Magyar és román felelősök Emil Constantinescu román államfő az Adevarul című bukaresti napilapban a ro­mániai szélsőséges naciona­lista megnyilvánulások elsza­porodásáért a román többség és a magyar kisebbség egyes — kevésbé jellemző - csoportjait egyaránt felelősnek tartja. „Egy probléma megoldásának első feltétele az, hogy elismer­jük létezését. Megerősítem, hogy az utóbbi időben egyes ultranacionalista megnyilvánu­lások felerősödtek. Amikor ezt mondom, a román—magyar kapcsolatokra is utalok” — hangsúlyozta a román elnök, aki elképzelhetőnek tartja, hogy a közelgő magyar választási kampány bizonyos kísérőjelen­ségei is feszültséget keltenek az erdélyi románok és magyarok, sőt Románia és Magyarország között. „Az okok igen összetettek — folytatta. — Először is hatnak a belső küzdelmek azokban a magyar kisebbséget képviselő politikai alakulatokban, ame­lyek az RMDSZ-ben fogtak össze, továbbá azokban a ro­mán politikai formációkban, amelyek idén ősszel tartják kongresszusukat. Abban azon­ban biztos vagyok, hogy ezek nem érintik a mély, pozitív kapcsolatokat, amelyek a két ország között már érzékelhe­tők” - nyilatkozta a román el­nök, aki a demokratikus intéz­mények stabilitásának fontos­ságára hívta fel a- figyelmet. Önszabályozó dohányosok Az állam számára tervezhe­tőbbé válik a bevétel, a do­hányipar pedig kiszámítha­tóbb környezetben működhet januártól, az új jövedéki adó­törvény nyomán. Patai András, a Magyar Dohányipari Szövetség főtit­kára szerint várhatóan keve­sebb importcigaretta jelenik majd meg a szürkegazdaság­ban, miután az importált ciga­retták első útja ezentúl az adó­raktárba vezet. Innen már csak adózott termékek kerülhetnek ki. A cigarettás dobozokra jö­vőre nem zárjegy, hanem az adó, illetve az áfa megfizetését igazoló adójegy kerül. A költ­ségvetés így egy összegben, a gyáraktól kapja meg a jussát. A vevők számára jelent leg­inkább előnyt, hogy az új adó­jegyen feltüntetik a termék ma­ximált fogyasztói árát is. Előre­láthatóan a jövő év őszétől már nem a termékek gyári, hanem a kiskereskedelmi ára után von­ják a százalékos adót, a jelenle­ginél 10,5 százalékkal többet. A szövetség által elfogadott önszabályozó reklámkódexről szólva Patai András elmondta, hogy az összhangban van a jú­niusban elfogadott reklámtör­vénnyel, sőt néhány pontjában még szigorúbb is annál. Esze­rint tilos dohányterméket vi­deokazettán, CD-n, az Interne­ten, valamint tömegközlekedési járműveken reklámozni. Állást foglaltak arról is, hogy a dohánygyárak nem támogat­hatnak filmeket cigaretta­reklámozásért cserébe. A világátlag háromszorosát kérik a jegypénztárak A legdrágább vasút Nagy-Britanniában az összes magánosítási akció közül a vasúté a legnépszerűtlenebb. Egy friss felmérés szerint a British Rail magánkézben lévő vonatainak jegyei immár a legdrágábbak a világon. Angol felkérésre most fejezték be ez ügyben a vizsgálatot egy független külföldi cég munka­társai. London a svájci bank- szövetség, az UBS szakvéle­ményére volt kíváncsi. A szakemberek megállapítot­ták: a brit vasúti jegyek ára a vi­lágon érvényes átlagos díjsza­básnak éppen a háromszorosa. A fordulópontnak 1995 te­kinthető, azóta negyvenhat szá­zalékkal nőttek a vasúti jegy­árak. A bajt tetézi, hogy a ma­gasabb bevétel egyáltalán nem látszik meg a vonatok műszaki színvonalán, a sínek állapotán és az állomásokon. Korábban a svájci vonatokat tartották a legdrágábbaknak. Három évvel ezelőtt 200 kilo­méterért — átszámítva — mint­egy 14 ezer forintnak megfelelő összeget kellett leszurkolni a svájci jegypénztáraknál. Az angoloknak ma ez persze sovány vigasz. John Prescott brit közlekedési miniszter érve viszont az, hogy a magánosítás előtt kétmilliárd fonttal kellett támogatni a brit vasutakat. Az adófizetők pénzéből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom