Békés Megyei Hírlap, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-15 / 215. szám

1997. szeptember 15., hétfő MEGYEI KÖRKÉP A földtulajdonos és a polgármester tudta és tette kötelességét Medgyesegyháza honfoglalói Medgyesi Pál, a megyei múzeumi szervezet régésze az egyik lovassírban A honfoglalás ezeregyszázéves és az államalapítás ezeréves év­fordulója között a hont elfoglaló magyarok temetőjére bukkantak három hete Medgyesegyháza határában, a Kétegyházára veze­tő út mellett. A feltárást Medgyesi Pál és Liska András régész végzi. Velük dolgozik Kékegyi Dorottya gyűjtemény­kezelő és Südy István is, aki nem csupán a gépkocsijukat vezeti, hanem segédkezik a terepmun­kában is. Ha ideje engedi, ki­megy az ásatáshoz dr. Havassy Péter, a gyulai Erkel múzeum igazgatója is. — A terület tulajdonosa ho­mokbányát nyitott ezen a kör­nyezetéből kiemelkedő dombhá­ton, amelyről látszik, hogy vala­ha vizek vették körül, bizonyára a Maros valamelyik ága hozta létre a homokhordalékot — mondja Medgyesi Pál. — A ki­termelő gép két sírt akaratlanul is elpusztított, mire észervették, mire bukkantak. Ám a földtulaj­donos példamutatóan és a törvé­nyek szerint eljárva azonnal leál­lította a kitermelést, s szólt Nagy Béla medgyesegyházi polgár- mesternek, aki nyomban értesí­tett bennünket. A földtulajdonos még földmunkagépét is rendel­kezésünkre bocsájtotta, a polgár- mester pedig intézkedett: négy közhasznú munkás álljon ren­delkezésünkre. — Miért ide temetkeztek? — Valamikor 940—960 kö­rül használhatták e területet te­metőül. A korabeli temetkezé­sekkor ügyeltek arra, hogy a te­mető ne kerüljön víz alá, s a szálláshelytől — babonás féle­lemből — távolabb, lehetőleg vízen túl alakították ki a végső nyughelyeket. Itt a csörtető na­gyobb vadak sem dönthették ki a fejfákat, melyek bizonyára kop­jafák voltak — valaha a leszúrt kopjákból alakult ki e mód. Ed­dig tizenhét sírt tártunk fel, to­vábbi nyolc olyan foltra bukkan­tunk, melyek sírokat takarnak. Az eddig feltártak közül öt sírba az emberrel lovat is temettek. De csak a lovak koponyáját, végtag­jait, bőrét. Ez utóbbit az évszá­zadok semmivé tették. Az eddi­giek alapján komolyan gondol­hatunk arra, hogy a honfoglaló magyarok középrétegébe tartozó emberek nyugszanak itt. Medgyesi Pál mutatja: a ki­ásott sírokat akkor humusszal keveredett homokos talajjal fed­ték le. Ettől ma sötétebbek a sír­fölötti részek. A szakavatott sze­mek számára árulkodó és tűéles ez a kép. Aránylag kis mélység­ben fekszenek a csontok, 60— 70 centiméterre a felszín alatt: a sokszázados földművelés lekop­tatta a hantot. Félő, hogy jópár gyermeksír emiatt már sokkal korábban elpusztulhatott. — Jelentős ez a lelőhely, hi­szen az elmúlt egy-két század során Békésben sem régészek tárták fel a temetőket: a lelet­anyagot ugyan megkapták a mú­zeumok, de az írásbeliséget is pótolni hivatott, beszédes hely­színeket a hozzáértők nem na­gyon láthatták — folytatja Medgyesi Pál. — E temető árul­kodik a közösség életéről is. Az itt talált csontokat a szegedi Jó­zsef Attila Tudományegyetem embertani intézetében megvizs­gálják majd: választ kapunk az eltemetettek származására, ant­ropológiai felépítésére, életko­rára. Megtudjuk, mennyi bennük a keleti, s mennyi az európai vo­nás, milyen volt az egészségük, s vajon kemény fizikai munkát végző rabszolga, földműves ke­rült-e az adott sírba, vagy valaki más. Mi itt a történelmet keres­sük, nem a tárgyakat. Még az ál­latok csontjai is sok mindenről árulkodnak. Szerencsére itt a te­mető egészét feltárhatjuk, így kapunk teljes képet. — Merre lehetett a település? — A kereszténység elterjedé­se előtti Árpád-korban a babo­nás félelem miatt a szálláshely­től egy-két kilométerre temet­keztek. A leletek alapján kevés a támpontunk: sokszor jurtákban — nemezsátrakban — éltek, melyeknek nem maradt nyoma. Az akkoriban ugyancsak hasz­nált földbe vájt házak többről árulkodnának, azokban lefelé vezető lépcső, kemence is volt. Az egy méteres mélységig föld­be süllyesztett, négyszer négy, négyszer három méteres alapte­rületű házak sarkaiban faoszlo­pok álltak, áthidalókat alkalmaz­tak, a tető pedig leért a talaj szintjéig. A talált kerámiák sem igazítanak el: a XI-XII. századig azonos jellegzetességgel készül­tek. — Milyen tárgyakat találtak? — Lószerszámokat, a ló szá­jában zablát, mellette kengyelt. A nyereg fából készült akkori­ban, anyaga elenyészett. Csatok is előkerültek, ami tárgy maradt, mind vasból készült. Az egyik véletlenül szétdúlt sírból övveret is előkerült. Remélhetően már a kétezerre tervezett kiállításon is látható lesz e feltárás eredmé­nye. A sírok fejjel nyugatra tá­joltak — ez szokás volt a hon­foglalóknál —, nem túl szabá­lyos sorokba rendezettek. Vala­mi fából készült jelzést is tehet­tek a sírokra, az ősök tisztelete erős volt. Akik itt éltek, aligha­nem földműveléssel is foglal­koztak, miként már az Etelköz­ben is. Télire a folyók mellett te­lepedtek le, e szállás környékén kölest, meg egyebet is termeszt­hettek. Az ásatás még hetekig eltart­hat, ha az időjárás kegyes lesz az ott munkálkodókhoz, dolga- végezetten hagyhatják el a hely­színt. A régészek nem győzik dicsérni a medgyesegyháziakat: becsületességük, törvénytiszte­letük — s talán nem túlzunk: ha­zaszeretetük — felbecsülhetet­len értéket mentett meg. Hallani híreket persze arról is, hogy van­nak ehhez képest fáziskésésben lévők is, akik manapság is pél­dátlan önzéssel szinte feldúlják a múlt emlékeit rejtő régészeti kincseinket. Kiss A. János A TAPPE kiegészít... Szeptember 9-ei számunkban „Álvita a házak közötti fűnyí­rásról” című riportunkra reagál­va személyesen is felkereste szerkesztőségünket Adorján László, az egyik érintett, a bé­késcsabai TAPPE Kft. ügyve­zetője, és elmondta: egyetértve a cikkben foglaltakkal, szeretné még pontosabbá tenni a megye- székhelyi fűnyírással kapcso­latos információkat. Cégük a Lencsési lakótelep írásunkban emlegetett területén a házak 15 méteren belüli körzetében, fele­lős szerződés szerint, az évi há­romszori fűnyírásért, egyébként összesen 7200 négyzetméter fű nyírásáért felelősek a lakótele­pen. A városban 12 ezer 600 négyzetméter füves terület le- nyírására kötött velük szerző­dést a lakásszövetkezet. Ador­ján László elmondta még, hogy mindenkor készséggel állnak a megrendelők és a munkájuk iránt érdeklődők rendelkezésére — beleértve a sajtót is. F. I. EXPORTKÉPES takarmánykukoricát keresünk! Ambróziamentes, SGS-, növény-egészségügyi, ál­lat-egészségügyi bizonyít­vánnyal ellátva, vasúti ko­csiba berakodva, minimum 100 t-ás tételekben. TRADEX, Békéscsaba. Telefon: (66) 322-003, 322-143, 449-022. (73960) UJ étterem nyílt Békésen, (z) A közelmúltban Békés központjában megnyílt a Sarokház Vendéglő. A családi vállalkozásban működő étterem tulajdonosa Pősze Lászlóné — vendéglátós képzettségű —, nyolc évi munkanélküliség után vágott ebbe az üzleti vállalkozásba. A vályogból készült, s felújított egykori parasztházból sajátos hangulatú, a középkorosztály és -réteg számára és annak igényeihez igyekezett igazodni. Ételajánlatai zömét a vidékre jellemző, hagyományos, tájjellegű étkek adják, különlegességei közé tartoznak a koktélok, specialitásuk a palacsintafélék és egyéb desszertek fotó: szekeres andrás Kamatozó Kincstárjegy 1998/IX. Ahogy a maga nemében egyedi az Országház - Magyarország legnagyobb épülete, az állam szimbóluma -, ugyanúgy egyedi a maga nemében a Magyar Állampapír, a legnagyobb biztonságot nyújtó értékpapír. Most az Állampapír-család egyik tagjának legújabb sorozatát ajánljuk figyelmébe: KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGY 1 9 9 8 /1 X. Jegyzési időszak: 1997. szeptember 8-19. Futamidő: Kamat: évi fix 19% Jegyzési árfolyam: 1997. szeptember 8-16. között 99,70% 1997. szeptember 17-19. között 100% A jegyzési időszak során elérhető maximális hozam: EHM=18,91%. A másodpiaci forgalomban történő vásárlás esetén elérhető hozam aktuális mértékét a forgalmazó helyeken a Kormány 41/1997.(111.5.) Korm. rendelete alapján kifüggesztett árfolyam táblázat tartal­mazza. A Kamatozó Kincstárjegy az elsődleges forgalmazóknál és a Magyar Államkincstár fiókhálózatában jegyezhető. A havonta kibocsátásra kerülő, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy azért az egyik legnépszerűbb befektetési forma, mert visszafizetését az állam garantálja; értékpapír-számlán tartható (így sem ellopni, sem elveszíteni nem lehet); másodpiaci forgalma­zásának köszönhetően kamatveszteség nélkül is bármikor eladható a hálózatos forgalmazóknál (az OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitel­bank, az ABN AMRO (Magyar) Bank kijelölt fiókjaiban), valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózatában. így Ön befektetését a leg­nagyobb biztonságban tudhatja hosszú távú kötöttség nélkül. JEGYZÉSI HELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: ABN AMR0 (Magyar) Bank Rt. Szarvas, Békéscsaba • OTP Bank Rt. Békéscsaba, Gyula, Mezókovácsháza, Orosháza, Szarvas, Szeghalom, Békés, Gyomaendrőd. Mezóberény (100 000 Ft névértét alatti jegyzést az OTP Bank Rt nem fogad el) VALAMINT: Magyar Államkincstár Békés Megyei Fiók 5600 Békéscsaba, Dózsa György u 1 ■ »Ilii ■flIlilBiWBilmmNNÍ ' MÁdfÁE, /iLLAM PAPfTiJ ^-----------------------------------------^ Á LLAMI GARANCIÁVAL A ^AsATESZ tagja Közéleti napilap. Főszerkesztő: dr. Árpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Niedzielskv Katalin, Seleszt F'erenc. Kiadja a Népújság Kft. Felelős kiadó: dr. Tóth Miklós ügyvezető igazgató. Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba. Pf. 111. Telefonszámok: központ (66) 450-450; sportrovat: 451-114; Szerkesztőségi telefax; (66) 441-020. Kiadói telefax: (66) 450-198; Hirdetésvezető: Nánási János. Telefon/fax: (66) 441-311; Terjesztésvezető: Körtvélyesi Csaba. Telefon/fax (66) 453-710. Az előfizetők részére terjeszti a Népújság Kft. az ügynökségein keresztül. Árusításban terjeszti a „DÉLHÍR” Rt. Békés megyei üzeme, Békéscsaba Szabadság tér 1—3. Telefon (66) 443-106 és egyéb terjesztő szervek. Előfizethető a kiadónál (5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4.), valamint a területi ügynökségeknél és a kiadó kézbesítőinél közvetlenül, postautalványon és átutalással. Előfizetési díj egy hónapra 695 Ft, negyed évre 2085 Ft. Készül: a CÓFINEC Hungary Rt. Kner Nyomda, Békéscsaba, Baross út 9—21. Nyomdaigazgató: Péter István. HU ISSN 12151068

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom