Békés Megyei Hírlap, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-04 / 180. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1997. augusztus 4., hétfő A Csárdás és a Traianus a „bűnös”... Attól IC, hogy csak Szolnokon áll meg? Június elsejétől — mint ismert — a Békécsaba—Budapest vona­lon is élvezhetik az utazók a legkorszerűbb vasúti közlekedési formát, az InterCity-vonatokat. Kétségtelen, a délkeleti ország­rész közlekedésében ez minőségi javulást jelentett, s reméljük, jelent is. De — jóllehet, minden kezdet nehézségekkel jár —, egyre inkább úgy tűnik, folyamatosan előforduló visszásságok­ról is beszélhetünk. Földinh volt. (u) Ezen a napon hunyt el 1928-ban a bé­késcsabai születésű Bartóky Jó­zsef író, földművelésügyi ál­lamtitkár. A jogi doktorátus után 1890-től Békés vármegyé­ben szolgabíró, főjegyző, majd a földművelésügyi minisztéri­umban miniszter tanácsos, 1910-től 1918-ig államtitkár. Kezdeményezte a munkásház­építés akciót, megszervezte a mezőgazdasági munkáspénz­tárt és munkásközvetítést. 1918-ban nyugalomba vonult és szépirodalmi működést fej­tett ki. Az irodalomban tanító­meséivel tűnt fel. Tagja volt a Kisfaludy és a Petőfi Társaság­nak. Tankönyvtámogatás, (z) A muronyi önkormányzat a he­lyi általános iskolásoknak, 105 tanulónak, tankönyvvásárlásra a költségek 41 százalékát, diákon­ként csaknem 3 ezer forint támo­gatást ad, ami összességében 300 ezer forintot jelent. Az eljá­ró 24 kisiskolás a tankönyvek árának 18 százalékát kapja mag támogatásként. A középiskolás­ok tankönyvtámogatásáról és annak mértékéről a képviselő- testület a jövő heti ülésén dönt. Okányi vízórák, (i) Az okányi vízfogyasztóknál mint­egy ezer régi, nem hitelesen mérő óra található. Ezeknek a cseréjét e hónap elején kezdik meg a Vízművek Rt. szakembe­rei. A vízórák cseréje várhatóan november hónapban fejeződik be a településen. Foglalkoztatás. (1) Dombegyháza önkormányzata — miután a munkaügyi központ csak 30 százalékos támogatást tud biztosítani azon jövedelem- pótló ellátásban részesülőknek, akiknek idén november 30-án jár le az ellátásuk — úgy döntött, hogy júniustól szeptemberig 68 főnek felvállalják a foglalkozta­tását napi 6 órás munkaidőben. A közhasznú foglalkoztatottak többsége az önkormányzat in­tézményeiben, az iskolákban, óvodában, az idősek klubjában és a könyvtárban tevékenyke­dik. Egy 15 fős férfi munkabri­gád a belterületi földutak kar­bantartását látja el, míg a közös­ségi ház meszelését, festését a szobafestők és a takarítónők végzik. Az még senkit sem zavart külö­nösebben, hogy az új rendszer bevezetésének elején a korsze­rűtlen számítógépek miatt tele­fonon túl sokáig tartott a jegy- megrendelés. Az sem tartozna feltétlenül a hiányosságok közé, hogy hol elhangzik az utazás közbeni tájékoztató, hol nem... Ettől még kényelmesen utazhat az ember a légkondicionált ko­csikban, kivált ilyenkor nyáron. Még azt is a gyermekbetegségek közé sorolhatnánk, hogy már az első napokban is akadt egy-egy „sima” pámás kocsi az igazi IC- kocsik mellett, de az már több mint bosszantó, ami az elmúlt kedden délután is történt. A Pestről induló, Alföld fan­tázianevű járat ugyanis csupán annyiban hasonlított az igazi InterCity-hez, hogy csak Szol­nokon állt meg, no és volt rajta étkezőkocsi. Egyébként a már említett sima pámás kocsikból állt az egész szerelvény. Ez persze egy hirtelenjében beállított vonat volt, mert a Óriási sikert ért el a szeghalmi Túri Zsolt, bekerült abba a há­romtagú csapatba, amely ősszel egy hollandiai, nemzetközi megmérettetésen Magyarorszá­got képviseli. A rotterdami ver­seny műszeres analitikából és szerves preparátumok készí­téséből áll majd. — Hogyan válogattak be a csapatba? — kérdeztük a tizen­kilenc éves szeghalmi fiatalem­bert. — A válogató-verseny négy fordulóból állt. Az utolsó meg­mérettetésen, májusban Buda­pesten, már csak heten vettünk részt. A kiértesítést pedig a na­pokban kaptam meg. E szerint két budapesti diákkal — akik mindketten a fővárosi Irinyi gimnáziumbajártak—együtt én képviselhetem Magyarországot a november 3—8. között Rotter­damban megrendezésre kerülő nemzetközi versenyen. — Mikor határoztad el, hogy komolyabban foglalkozol a kém­iával? — Még Szeghalmon, a Sebes György Általános Iskola diákja voltam, amikor hetedikes ko­Malmőből induló, Csehor­szágon és Szlovákián át érkező „Csárdás” IC 120 percet késett. Vasutasok mondják: egyre gya­koribb ez a jelentős késés, ami azt vonja maga után, hogy a ké­nyelmes IC-re jegyet váltó utas is be kell, hogy érje a régi utazási formával, ülhet és izzadhat a harminc fokos forróságban, a plüsspámás kocsikban. Megtud­tuk, hogy számos eseményjelen­tés készült már ez ügyben, min­den magyarázat és visszajelzés, vagyis eredmény nélkül. Kérdéseinkre a MÁV Rt. Személyszállítási Szakigazga­tóságának helyettes vezetőjénél, Fehér Lászlónál kerestünk vá­laszt. — Természetesen tudunk ar­ról, hogy nem a várt szolgáltatá­sokat tudjuk esetenként nyújta­ni. Éppen ma délelőtt adtunk ki egy sor intézkedést a Keleti pá­lyaudvarnak, hogy lehetőleg az utazók akkor is kényelmesen utazhassanak, ha közbejön egy 120 perces késés. Mivel 6—8 „Főleg a gyógyszergyártás­ban, a műanyagiparban, a szennyvíztisztításban és a környezetszennyezés továb­bi megakadályozásában há­rul jelentős szerep a vegyé­szekre” romban egy kémia versenyen eredményesen szerepeltem. Ez nagy kedvet és lelkesedést adott. — Hol sikerült ilyen magas szintű kémiai ismeretet elsajátí­tanod? — A debreceni Erdey Grúz Tibor Vegyipari Szakközépis­másodosztályú IC-kocsi pénzhi­ány miatt nem készült el a terve­zett ütemben, kénytelenek vol­tunk összevonni nemzetközi vo­natokkal a mieinket, így a Csár­dásból itthon Alföld IC lett. Az előbbi érkezése és a békéscsabai indulása között a menetrend sze­rint 50 perc különbség van, így még valamennyi beleférne, de az árvíz miatt az utóbbi hetekben már túl sokat késett ez a vonat. Tudom, nem az a megoldás, hogy ilyenkor 250 helyett csak 70 forint a pótdíj, de minden erőnkkdl azon vagyunk, hogy ne csökkenjenek az egyszer már bevezetett szolgáltatások. Ugyanez a helyzet a Traia- nussal is. Megkerestük a román kollegákat, akik készséggel el­ismerték, hogy — pályaépítés és sínhőtágulás miatt — sok­szor később ér a vonat Magya­rországra. Azóta kevesebbet késik, de úgy tűnik, személyes tárgyalásokra is szükség lesz. Ha már itt tartunk, elmondom, gazdasági erőinket figyelembe véve hamarosan újra átgondol­juk a hazai személyszállítást, ami természetesen nem az le­vonatoknál jelent majd válto­zást, hanem elsősorban a régió­beli csatlakozásokban akarunk továbblépni. (fábián) kólában érettségiztem tavaly, majd elvégeztem az egyéves technikumot. Debrecenben a kémia, illetve a kémia típusú szaktantárgyak heti óraszáma elérte 17— 18-at. így iskolai ke­reteken belül kedvező lehetőségem volt az ismeretek fogadására. —Továbbra is a vegytan von­zásában éled életed? — Igen. Olyannyira, hogy a debreceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem vegyész szakára már a tavalyi évben felvettek, ám a technikum befejezése miatt egy év halasztást kértem. Az egyetem elvégezése után kutató­laboratóriumban szeretnék dol­gozni. —Hogyan ítéled meg a kémia jövőjét? — Szerintem a mai világban a kémiára nagyon nagy szükség van. Az elkövetkezőkben főleg a gyógyszergyártásban, a mű­anyagiparban, a szennyvíztisztí­tásban és a környezetszennyezés további megakadályozásában hárul jelentős szerep a vegyé­szekre. Magyari Barna Túri Zsolt Magyarországot képviseli Rotterdamban A vegytan vonzásában A horgászok paradicsoma Három hónap alatt ezer pecás az Éden-tavon A horgászás mellett más szórakozási lehetőségek is akadnak az Éden-tónál fotó: kovács Erzsébet A sarkadi horgászparadicsom, az Éden-tó május 1 -je óta várja a horgászokat, a csónakázni és vízi biciklizni vágyókat. Sárközi Sándor halőr szerint sikeresnek mondható az elmúlt 3 hónap. Az átadás napján megrendezett hor­gászversenyen 107-en vettek részt, azóta pedig csaknem 1000 horgász látogatta a tavat. Nem­csak sarkadiak járnak ide. ha­nem a környező településekről: Gyuláról, Békéscsabáról, Do­bozról is. Érkeztek az ország túl­só feléről, Gyulán és Szanazug- ban nyaraló turisták, akik hallot­tak a tóról. Mivel nem szükséges horgászengedély, csak napi je­gyet kell váltani, bárki kipróbál­hatja a halfogást. A napi jegyek áráért meghatározott mennyisé­gű halat lehet kifogni. Az ol­csóbb napi jegyet váltóknak pe­dig a kiírt áron lehet megvásárol­ni a kifogott halakat. Csónaká­zásra is lehetőség adódik az Éden-tavon. A víz minősége megfelelő. Az első hónapban voltak ugyan gondok, de néhány utómunka elvégeztével rendbejött a víz. Rendszeres a haltelepítés, kísér­letként pedig új halfajták kerül­tek a tóba. Bondár Brigitta A határnyitás teendői Körösnagyharsány és az ország­határ túloldalán fekvő Körös- gyéres — amely közigazgatási­lag a határ közvetlen közelében található három települést, köz­tük a Harsányhoz leközelebbi Körösszeget egyesíti, azon fára­dozik, hogy mielőbb határátkelő nyílhasson a térségben. A két község közösen keresi a határ­nyitással járó kiadások pályázati lehetőségeit. Maier Pavel körös- gyéresi polgármester harsány i lá­togatásakor felvetődött: már most ősszel tartsanak egynapos ideiglenes közúti határnyitást. Mind a körösgyéresi, mind a körösnagyharsányi vezetők úgy vélik — a gazdasági előnyök mellett — a határnyitás közelebb hozná egymáshoz a két település polgárait is. Már az első egyna­pos harsány i határnyitást—ame­lyet október közepére terveznek — kulturális és sporttalálkozók­kal kötik egybe. Augusztus 4-én Máté Pál pol­gármester, Máté Áron alpolgár­mester és Pásztor Ervin, az egy­házközség gondnoka Körösgyé- resre utazik. Az erdélyi község vezetőivel az októberi ideiglenes határnyitással járó konkrét felada­tokat beszélik majd meg. M. B. A fő energiaellátó, a Nap Nem tudni, mennyire magyar specialitás, hogy újszerű és gazda­ságos műszaki megoldásokat egyenest a múzeumba vagy a fur­csaságok tárházába küldünk. Lehet azonban ennek ellenke­zőjére is jó példa, mint a napenergia hasznosítása. Szeptemberben újra találkoznak Élet a sarkadkeresztúri idősek klubjában Mielőtt a kormány adótanács- adói szagot, illetve tippeket kap­nának: a Nap (még) ingyen és viszonylag demokratikusan mindenkire süt. A műszaki rész már túl van az alapos kipróbálá­son, vagyis a megoldás máris munkára fogható. Magyarorszá­gon több cég is foglakozik hiva­tásszerűen a napfény hasznosí­tásával. Közülük is a legrégeb­ben a budapesti Fiorentini Hun­gary Kft. munkatársai — több _ mint egy évtizede — dolgoznak a Nap-iparban.“ Technikájukat élenjárónak is nevezhetjük, hi­szen sok éve működő kis- és nagy rendszerek vannak már a hátuk mögött, üzem méretű pro­fesszionális és családi ház igé­nyű felhasználás egyaránt. A megoldás, amit a Kőbá­nyán található cég használ, tulaj­donképpen pofonegyszerű. A megfelelő szögben elhelyezett napkollektorokba nem a meg­melegítendő víz utazik fel, ha­nem zárt rendszerben speciális folyadék kering. A kollektor műszaki megoldása is figyelmet érdemel. A fémből készült „fűtőborda” festékbevonata nemcsak hőelnyelő tulajdonsá­gú, de a nap-csapda elnevezést is megérdemli. Ami a lényeg: nemcsak az intenzív napsütést. de a szórt fényt is jól hasznosítja. A folyamatot egy kisméretű keringtető szivattyú tartja fenn, amely a felmelegedett — nem mérgező anyagú — speciális fo­lyadékot egy hőcserélő tartály­hoz vezeti. Ide érkezik a haszná­lati melegvíz is, a kollektorból érkező folyadék pedig, mint a hagyományos bojler fűtőpat­ronja, egy zárt melegítő spirálon keresztülfutva átadja hőjét a használati melegvíznek. Az egész rendszer automatikus, a napsütés indítja be. Természete­sen teszi mindezt a lakóház me­legvíz-ellátásáért felelős rend­szerrel együttműködve, lehető­ségei szerint folyamatosan ráse­gítve annak munkájára. Lényeges kérdés, hogy kell-e naptár a működtetéséhez. A Fiorentini szakemberei szerint az ilyen rendszerű napenergiás hálózati melegvíz egy átlagos család teljes évi szükségletének hatvan százalékát fedezi. Ez a szám azt jelenti, hogy nyáron nyolcvan-kilencven, de télen is tíz-húsz százalékban a melegvíz így készülhet. Végül is minden plusz Celsius fok meleg, amit a Naptól kapunk, ajándék. A kö­zelmúltban tartott bemutatón és tájékoztatón elhangzott: az or­szágban már többfelé — Békés megyében is—így gondolják. A rendszer élettartama 20—30 év, a fő energiaellátó, vagyis a Nap még várhatóan tízmilliárd évig működik. A rendszer költsége egy átlagos családi házra tervez­ve, mintegy három-négyszáz­ezer forint. Megtérülése az egyre emelkedő energiaárak mellett mind gyorsabb. —sz— A sarkadkeresztúri, 20 szemé­lyes idősek klubja 1979 óta mű­ködik, nappali ellátást is vállal­va. Az intézmény fenntartója a polgármesteri hivatal. A jelenle­gi vezetővel, Csete Eszterrel be­szélgettünk. — A klub pillanatnyilag tel­jes létszámmal működik — mondta. — Azonban vannak házi gondozottjaink, akiknek csak az ebédet hordjuk ki, de sokan igénylik a bevásárlást vagy a gyógyszerek felírását is. Reggel nyolctól délután négyig tartunk nyitva. Augusztusban bezár a klub, és csak szeptem­berben nyit újra. Aki idejár, saj­nálja, hiszen hiányzik neki a kö­zösség. Csete Eszter szerint minél több idős embernek kellene ide járnia, mert a fiatalok nem tud­nak, vagy éppen nem érnek rá sokat törődni velük. Itt minden­kivel foglalkoznak, az apró gon­dokra is nagy súlyt fektetnek. A korábbi létszámcsökkentés mb att ma csak hárman dolgoznak a klubban: egy házi gondozónő, egy konyhalány és a vezető. Sok idős ember fél, szégyell eljönni ide, azt mondják, ez „ingyenkonyha”. A vezetőnő „megnyugtat”: egyáltalán nem az, hisz napi 140 forintot kell fizetniük a klubtagoknak. Nem kell főzni, télen nem kell annyit fűteniük és áramot fogyasztani­uk. Ez pedig a mai világban so­kat számít. Sz. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom