Békés Megyei Hírlap, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-22 / 195. szám
6 Heti gazdaság 1997. augusztus 22., péntek Vendégségben a békésszentandrási Csík-portán Egyre több a gondjuk a keresztúri libatartóknak Tanyán nyaral a pesti polgár (Folytatás az 5. oldalról) — Az úgy volt — kezd Csík József a történetbe —, hogy hamarabb kopogtatott nálunk az első turista, mint a villany- szerelő. Figyelmeztettük, hogy a tanyán csak két hét múlva kötik be az áramot. Mire ő ijedten tiltakozott: be ne köttessék a villanyt amíg itt leszek! Nem akarok se tévét, se rádiót, csak pihenni! Csíkék még azon a nyáron komfortossá tették a tanyát. A főépületben két család fogadására alkalmas, két különálló lakrészt alakítottak ki, a konyha és a fürdő közös. A háziak a főépülettel szomszédos szoba-konyhában laknak. Ha a nyaralók kérik, Ica megfőz rájuk. Kívánság szerint, a kedvenc ételüket készíti. Kipróbálják a fejest József és a párja már fél ötkor talpon van, hogy győzze a rengeteg tennivalót. íme, miből áll egy nap a Csík-tanyán: — Nyolc órára ellátjuk a jószágokat. Mire végzünk, a vendégek is felkelnek. Délelőtt csak velük foglalkozunk. Elmegyünk lovagolni, esetleg hintón kirándulunk a duzzasztóhoz, vagy a faluba fagyizni. Délben és este az állatok etetésekor lelkesen segítenek a vendég gyerekek. A lurkók a világ minden kincséért sem hagynák ki a moslékolást, de valamennyien kipróbálják a fejést, s azt is, hogy kell arrébb kötni a tehenet. A vendégek sokszor a ház körüli, kerti teendőkbe is bekapcsolódnak, ott vannak ha gyűjtjük a szénát, vagy amikor a kertben egy levesre való borsót, babot szedünk — sorolja a házaspár, hozzátéve, számukra a vendéglátás egyben szórakozás is. — Esténként közös szalonnasütést rendezünk, azután jókat beszélgetünk. Sokszor úgy megfeledkezünk az időről, hogy csak két órakor köszönünk el a vendégektől. Persze hajnalban csörög a vekker... Ha jószág nincs, vendég sincs Közben bekapcsolódik a beszélgetésbe Antal Józsefné is, aki budapesti unokáival már harmadszor nyaral a szentandrási tanyán. — Magam mindig falun nyaraltam, így számomra nosztalgia Szentandrásra hozni az unokákat, akik nagyon szeretik ezt a tanyát. Tóni összeszed mindenféle régi dolgot: istállólámpát, kézi- perzselőt, favillát, kukorica- pattogatót, egyszóval olyan használati eszközöket, amelyeket korábban csak az olvasókönyvből ismertek a gyerekek. Házigazdáinknak szemlátomást jólesnek a dicsérő szavak, mégis komorra sikerül a befejezés, mert a vállalkozás pénzügyeire terelődik a szó. — A szezon nálunk június közepétől augusztus közepéig tart. Az elvünk: inkább több család jöjjön olcsóbban, mint kettő sok pénzért. Épp ezért a tavalyi áron dolgozunk, egy személy egynapi szállásáért ötszáz forintot kérünk. Tagjai vagyunk a Magyar Falusi és Tanyai Vendégfogadók Szövetségének. A szövetség korábban tetszetős prospektust adott ki részletes címlistával. Sajnos az utóbbi két évben ez már elmaradt—mondja József, de hozzáteszi, a forgalomra így sem panaszkodhatnak, sok a törzsvendég. Ám az állattartással úgy néz ki felhagynak. — Sok a munka a jószágokkal, a pénz pedig egyre kevesebb. Tudjuk, a vendég a jószág miatt jön a tanyára, s ha nem talál néznivalót, elmarad. A falusi turizmust támogatni kéne, nem megszorítani. A döntéshozóknak látni kéne ezt, s valamiféle kedvezménnyel segíteni, hogy fennmaradjon ez a szolgáltatás. Mert igény az van rá, a városi ember vágyik az egészséges környezet, a falu nyugalma után. Csath Róza Változatlanul a német márka vezeti a sort Nőttek a devizabetétek Az idén hónapok óta először júliusban emelkedett a lakossági devizamegtakarítás. A Magyar Nemzeti Bank által közzétett adatokból kiderül, hogy júliusban 8,1 milliárd forintos volt a növekedés. Igaz, ennek az összegnek tetemes hányada, 5,6 milliárd a nemzeti valuta havi 1,1 százalékos leértékeléséből, 1,7 milliárd pedig a keresztárfolyamok változásából adódott. A tiszta devizabetét-emelkedés 800 millió forint. Ez sem kis pénz, különösen nem, ha figyelembe vesszük, hogy júniusig devizában mérve havonta mintegy 3-4 milliárd forint volt a csökkenés. Július 31-én a lakossági megtakarítások 17,6 százalékát tartották nyilván devizában, míg tavaly július végén ez az arány még 20,6 százalék volt. Azaz: folyamatosan növekedett a forint iránti érdeklődés, nem utolsósorban a nemzeti valutában elérhető jóval nagyobb hozam miatt. A lakossági devizamegtakarítás értéke a múlt hónap végén 492,6 milliárd forint, azaz mintegy 2,5 milliárd dollár volt. Korábban ez az összeg meghaladta a 3 milliárd dollárt is. A deviza- számlák mintegy felét hagyományosan német márkában, 20 százalékát dollárban és 12 százalékát schillingben vezetik. Pályázat szakképzési célokra Békés megye munkaügyi tanácsa a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény 10. § 3. bekezdése értelmében pályázatot hirdet szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezetek és szakképző' iskolák számára a Munkaeró'piaci Alap 1997. évi decentralizált szakképzési alaprésze felhasználására. A decentralizált szakképzési alaprész 1996. évi keretösszege 41,967 millió forint volt; 1997 évi keretösszege 57,4 millió forint. A pályázat célja: a szakképzésről szóló 1993. évi LXXV1. törvény hatálya alá tartozó — állam által elismert — szakképesítés megszerzésére szervezett szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztése. A támogatók köre: — megyei szakközépiskola, szakmunkásképző, szakiskola — a törvény 2. § 1. bekezdés a)—d) bekezdésében meghatározott hozzájárulásra kötelezett szervezetek — magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, ha magánszemélyt munkaviszony keretében foglalkoztat. A pályázatot 5 példányban kell megküldeni a Békés Megyei Munkaügyi Központ képzési osztályára (5600 Békéscsaba, Árpád sor 2/6. sz., tel.: 445-660). A pályázat beérkezési határideje: 1997. szeptember 4. A pályázati csomag a BMKIK- nál is rendelkezésre áll. A pályázat kitöltésénél felvilágosítást és segítséget tudunk adni a gazdálkodó szervezeteink számára. BMKIK. Tel/fax: (66) 446-354, 324-976, 451-775. Postai cím: 5600 Békéscsaba, Penza-ltp. 5. Pf. 135. Sok munka kevés haszonért A libatartók helyzete korántsem ilyen idilli fotó: hirlap-archIv Bontó Gábomé Sarkadkeresz- túron azért tart libát, mert nem volt munkája. Férje keveset keres, és két gyermeket kell felnevelniük. — Előbb kis tételben kezdtük — meséli az asszony —, most már 700 ludat tartunk. Régebben jobban megérte libázni, mert kereslet mutatkozott a tolira, és kifizetőbb volt az állatok tartása is. A magas takarmányárak miatt tavaly is veszteséggel zártunk — nem is téptünk meg négyszer. Harmadik fosztás után leadtuk, mert nem láttuk értelmét a továbbtartásnak. — Pedig mondják, hogy a libatartóknak könnyű, és jól keresnek. Mi ebből az igazság? — Részemről nem könnyű munka, és ha lenne a közelben munka, elmennék dolgozni. Egy munkahelyen addig kell felelősséget vállalni, amíg az ember ott van. De a libákra mindig vigyázni kell, nehogy valami baj érje őket. Az idén is több ezer forintot költöttünk gyógyszerre, mert náthát kaptak. Ez nagyon sok idegességgel jár, s nincs megfizetve. A tartás egyre nehezebb lesz, mert magasak a fűtés-, a víz- , a villany- és a takarmányárak. Hathetes korukig éjjel-nappal köztük kell lenni, amit csak szív- vel-lélekkel lehet végigcsinálni. —Milyenek a tollárak? — Tavasszal, amikor kihelyezik a libát, mindenki jó tollárat ígér. Az első tépés kilójáért 900 forintot kaptunk áfával együtt. Ez egyáltalán nem reális a mai takarmányárak mellett. Szappanos Ferenc is hasonló problémákkal küzd. Sarkadke- resztúron nincs munka, máshova eljárni pedig nem éri meg. Ok libatöméssel kezdték. — A tömés mellett miért fogottbele a libatartásba is? — Mert a tömőállomány nem mindig volt jó. Többször ráfizettünk a májliba-hízlalásra. Ezért döntöttünk úgy, hogy ebbe is belefogunk. —- Miként jött az ötlet, hogy toll-libát is tartanak? — Ez nem ötlet volt, hanem kényszer. A családomat el kell tartanom valamiből. Amúgy Patkásnéval közösen csináljuk, fele-fele arányban. —Hány tépés volt már? — Már téptünk kétszer. A tollat nem sikerült jól eladni, kilójáért 1800 forintot kaptunk áfával együtt. Ráadásul nem azonnal fizettek, mert egy hetet kellett várni a pénzre. Persze még mindig jobban jártunk, mint azok, akiket három hét után fizettek ki. A búzának 2500 forint mázsája. Hogy vegyük meg, mikor a tollért csak hetek után kapunk pénzt? Senkit nem érdekel, hogy addig mit eszik a jószág. Mi is az egyik tépéstől a másikig tartjuk az állatokat. — Mennyi haszonra számítanak? — A toll ára a liba tartására megy el. Talán a húspénzből ha marad valami, de ott meg lefogják a táp és a kisliba árát. Hogy ebből mi a haszon? Talán őszre többet tudnék mondani, de sok reményt nem fűzök hozzá... Száva Katalin A/ EGYKORI OROSHÁZI ÜVEGGYÁRI MUNKÁSSZÁLLÓ SORSÁRÓL Panzió a főút mentén Emlékszem, a munkásszállós időkben cigarettázó férfiak könyököltek ki az ablakokból. Azután kutyakiállításokat, almavásáro- kat rendeztek az épülethez tartozó sporttelepen. Legutóbb akkor hallottam a volt üveggyári munkásszállóról, amikor a munkaügyi központban a Hunor Panzióba recepcióst kerestek. S hogy mi köze az egykori szálláshelynek a panzióhoz? Abból lett ez. Egyszerű, tiszta, kényelmes szálláshely afőút mentén FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Az érthetőség kedvéért: egy orosháziakból álló vállalkozói csoport — Fekete és Társai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. — tavaly októberben megvásárolta az alaposan lelakott, elavult, felújításra szoruló épületet. A megürésedett ingatlant pedig panziónak „álmodták meg” a tulajdonosok. De erről beszéljen az egyik érintett, Szász György ügyvezető igazgató. —Áz emeleten kétágyas szobák voltak, a folyosón közös fürdővel és toalettel. A földszinten volt egy szolgálati lakás és a sporttelepet kiszolgáló egység, étkező, konyha, személyzeti kiszolgáló helyiségek. A tervek birtokában azonnal megkezdtük a felújítást a padlótól a mennyezetig, sőt, még annál is többről szól a történet, hiszen sok minden a rekonstrukció közben dérült ki. A külső szemlélő azt látta, hogy a bejárat elé szélfogó került, a nyílászárókat kicseréltük az épületen. S hogy milyen lett belül? Körbevezetem önöket! — invitált készségesen az ügyvezető, így a saját szemünkkel győződhettünk meg a változásról. Az emeleten különböző komfortfokozatú szobák (lehet fürdőszobás, vagy csak mosdós szálláshelyet is igényelni) kerültek kialakításra, ahol két, három személy hajthatja álomra a fejét. (Egyébként 60 fő befogadására alkalmas a szálló.) A földszinten a vendégcsalogató porta láttán elégedetten csettinthetnek a vendégek, vagy a csoport tagjai: jó helyen járnak. — Amikor elhatároztuk, hogy panziót építünk, arra gondoltunk, valami olyat kell csinálnunk, ami eddig még nem volt a városban, a főút mentén. Egy olcsó kategóriájú, de kényelmes, kulturált pihenőhelyet. Szeretnénk azoknak a vállalkozóknak, kivitelezőknek szállást biztosítani, akiknek ilyesmire van igényük —- mesélte vendéglátónk, akitől a névválasztásról is érdeklődtünk. Kérdésünkre válaszolva elmondta, arövid, jól csengő, könnyen megjegyezhető név mellett döntöttek, így lett a panzió Hunor. Mint megtudtuk, az épület beüzemelése után a külső megjelenés is változik majd, a felújítást kint folytatják. Csete Ilona Aktuális Űj KENYÉR, MÉG ÚJABB ÁR? Még nem lehet tudni, mennyibe kerül majd az új lisztből sütött kenyér, de az valószínű, hogy a legolcsóbb változat ára is átlépi a 100 forintos határt. A pékek szerint átlagban 125 forint lenne a reális ár — ez fedezné a költségeket és tisztes nyereséget is tartalmazna. Az idén jónak ígérkező termés minőségén, a búza béltartalmán sokat rontott az aratáskor gyakori eső. Ez felverte a Budapesti Árutőzsdén az étkezési búza árát is. Fontos a sikértartalom A termelők telephelyén korábban 18-19 ezer forintos tonnánkénti felvásárlási tarifák 24-25 ezer forintra szöktek Igaz, utóbb jött a jó idő, s ezt követően némileg normalizálódtak, azaz csökkentek az árak. A malmok étkezésibúzaszükséglete 1,2 millió tonnára tehető, a felvásárlás javában tart. Az már most tudható: a sütőiparnak szállított liszt ára attól függ, hogy a malmok mennyiért jutnak a 28 százalékos sikértartalmú étkezési, illetve az ennél alacsonyabb sikértartalmú, de sütésre feljavítható búzához. Ha a szükségesnél kisebb lesz a kínálat, várható, hogy felmennek az árak. Ha a sikértartalommal lesz gond, a minőséget javító adalékszerek drágítják meg a búzaőrleményt. Sok az árdrágító A kenyér árának alakulását azonban csak részben befolyásolja a búza minősége és a liszt ára. Ezeknél döntőbb árformáló tényezőnek ítéli a sütőipari előállítási költségek alakulását Werli József, a Sütőipari Egyesülés igazgatója. Mint mondja, az év elején a központi intézkedések — az energiaár-emelés, az adómértékek módosulása, vagy éppen a tébéjárulék-változások — hatására természetszerűen meglódultak az árak. Jelentősen drágult az üzemanyag, a víz- és csatornadíj, a postai szolgáltatások köre, a közlekedés és az áruszállítás is. A forint csúszóleértékelése pedig az importból származó termékek — adalékanyagok, fűszerek, alkatrészek, gépek — árát növeli. Az infláció szintje alatt Mindezek ellenére — az igazgató véleménye szerint — a sütőipari termékek árai az idén az infláció mértékén belül maradnak, várhatóan 17-18 százalékkal emelkednek. A gyártók előzetesen a félbarna 100-105, a fehér 100-109, a házikenyér 110-115, a zsemle 10-12 forintos fogyasztói árát valószínűsítik. Werli József az idén az árak 10 százalékos emelésére lát esélyt. Úgy véli, ha „bejönne” a 125 forintos átlagár, elsőként a pékek elmaradt fizetését kellene följebb tornázni.) Újvári Gizella
