Békés Megyei Hírlap, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-21 / 194. szám
1997. augusztus 21., csütörtök ☆ EuroKrónika ☆ Mit ehetnek az EU-marhák A három évvel ezelőtti ker- gemarhakór-járványért részben a fertőzött állati húsból és csontlisztből készült takarmány volt a felelős. Ezért 1994 júniusa óta az európai szabályozások szerint tilos ezen termékek alkalmazása a kérődző állatok (például a szarvasmarhák) takarmányozásánál. Az Európai Közösség legutóbbi tudományos konferenciáján viszont felvetődött a kérdés: szabad-e ilyen takarmánykiegészítőt adni más állatoknak, vagy egyszer s mindenkorra tiltsák be a gyártásukat és a felhasználásukat. Noha a hús- és csontfeldolgozás egészségügyi szabványain sokat szigorítottak, bizonyos szervezetek a teljes betiltásra esküsznek. A konferencián felszólaló Franz Fischlerhez, az unió mezőgazdasági bizottságának vezetőjéhez is érkeztek már hasonló követelések. Általános igény az állati hulladékok felhasználásának megszorítása. Pedig az állati hulladék feldolgozása fontos tényező az uniós országok gazdaságában. Évente több mint 12 millió tonna hús- és csontmaradékból legalább kétmillió tonna takarmánykiegészítő állati fehéije készül. Hiába legális ipari tevékenység azonban a feldolgozás, a közegészség védelmében be kellene szüntetni. Addig is, amíg határozat nem születik, öt ország - Nagy-Britannia, Írország, Ausztria, Dánia és Görögország - kivételével minden uniós tagállam ellen vizsgálatot indítottak, mert hiányosan — vagy egyáltalán nem — tartják meg a már hatályos vonatkozó törvényeket. FEB KÖRKÉP ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ E, mint euro € jel lesz a szimbóluma a közös európai valutának, az euronak. Az ötletet a dollár S-betűje, az angol font L-je és a japán yen Y-ja sugallta. Ezért határozott Jacques Sanier, az Európai Unió bizottságának elnöke és Yves-Thibault de Silguy, a bizottság közös pénzért felelős tagja a vízszintesen kétszer áthúzott E betű mellett. A döntésre azért volt haladéktalanul szükség, mert az 1999. január 1-jén hivatalos pénzzé váló euro jelképét be kellett jelenteni az ISO-nál, azaz a Nemzetközi Szabvány- ügyi Szervezetnél is, hogy az embléma már augusztus 1 -jétől megjelenhessék a számítógépek billentyűzetén. Kinek mennyi a tagság? Míg nálunk az a kérdés, mibe kerül az EU-csatlakozás, a tagállamokat a bennlét terhei foglalkoztatják. Azok az országok persze, amelyek többet kapnak vissza a brüsszeli központtól, mint amennyit befizettek (lásd ábránkat), kevésbé hangosak. A másik oldalon viszont - főként Németország részéről - egyre erősebb a költségvetés kritikája. A „tagdíj” kiszámítása aszerint történik, mekkora az illető ország bruttó nemzeti összterméke az EU egészéhez viszonyítva. A németek a brüsszeli büdzsé 29 százalékát fizetik, miközben az előbbi mutató csak 27,4 százalék. Ezzel szemben a franciák, az olaszok, a britek kevesebbet fizetnek az „igazságosnál”. Kohlék a hozzájárulás mérsékMennyit kapnak az EU-országok a közös kasszából? Milliárd ECU-ben II ECU = 211,64 flI HgQákefrtisneapsziát Spanyolország 3,6 Görögország | Portugália li 25 Belgium | 2,4 Írország | 2.0 Luxemburg | 10,8 Dánia 0,4-11,5-0,1 | Finnország -0,2 | Olaszország -0,6 H Franciaország -0,7 |H Ausztria -0,8 H Svédország 1,6 MSI Hollandia Nagy-Brilanma Németország 575 : | -12 0 8 | forte 0« WM ^LBUS GRAFIKA S: 1997.8.1. lését kérik, a többi között azzal érvelve, hogy a volt NDK felzárkóztatását is nekik kell finanszírozni. A felvételre kerülő öt közép- és kelet-európai ország minden bizonnyal jó ideig a nettó kedvezményezettek közé fog tartozni, tehát például a szerkezeti átalakításra, az agrárreformra többet kap vissza, mint amennyit befizet. Most már csak az a kérdés, mennyi lesz az annyi. S ez főként attól függ, miként alakulnak a brüsszeli bevételek. (toronyi) Tisztelgés az államalapító király emléke előtt Verőfényes ünnep, vitázó politikusok, bensőséges megemlékezések Kegyeibe fogadta az időjárás az idén az augusztus 20-ai ünnepségeket. Verőfényes napsütés, igazi nyár fogadta a megemlékezések, gyűlések, látványos műsorok, szabadtéri előadások részvevőit. Reggel, a hagyományoknak megfelelően az állami zászló felvonásával és tisztavatással kezdődött az ünnepségsorozat, amelyen számos közéleti vezető személyiség idézte föl Szent István alakját, a magyar államiság múltját és jelenét. Magyarország ismét Európa kapujában — Magyarország másodízben áll Európa eszmei kapujában — mondta a budai Várban tartott központi ünnepség szónoka, Göncz Árpád köztársasági elnök. — Első ízben Géza és István vezette át a magyarságot ezen a kapun — folytatta, s kitért a mögöttünk levő évszázadok megpróbáltatásaira. Hazánk Európa magára hagyott, erkölcsileg és politikailag baráttalan kitagadottjává lett. Az ország becsületét azután 1956 adta vissza, majd később, a vasfüggöny felnyitásával Magyarország szinte észrevétlenül szűnt meg Európa kitagadottja lenni: hazánk ismét elérkezett a Szent István-i kiindulópontra. Magyarország az elsők között kapott meghívást a NATO-ba, a vibág legerősebb erőcsoportosulásába. Egy kispénzű, szinte védhetetlenül nyitott kis ország számára eszményibb önkéntes szövetséget elképzelni sem lehet — hangoztatta az államfő. Horn: Válaszúton Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban Hóm Gyula augusztus 20. alkalmából arról szólt: büszkék lehetünk mező- gazdaságunkra is, s szó sincs arról, hogy utat nyitnánk a külföldi állampolgárok földvásárlásának. A továbbiakban hangoztatta: a nemzet válaszút elé került; maga döntheti el, hogy felzárkózik-e az európai demokráciák közösségéhez. Megalapozott az esélyünk, hogy az ezredforduló táján tagja legyünk az Európai Uniónak. A NATO- tagsággal kapcsolatban kijelentette: belépésünket követően olcsóbb és hatékonyabb lesz védelmi erőnk. Nyilvánvaló viszont, hogy a következő években többet kell fordítani katonai kiadásokra. Torgyán: Változtatni kell Ugyancsak az ópusztaszeri ünnepségen tartott több mint egyórás beszédet Torgyán József. A kisgazda pártelnök az államalapító mának szóló üzeneteként az élet minden területére kiterjedő változtatást sürgetett. Hozzátette: erre a változtatásra a Független Kisgazdapárt képes. A következő évezredben csak olyan kormány irányíthatja az országot, amely a nemzet felvirágoztatásán, s nem elárulásán munkálkodik. Hazánk erkölcsisége nem tudja elviselni a köpötiyegforgató vezetőket. Elvárjuk a kommunistáktól, hogy belássák, nem maradhatnak az irányításban. Üzenet a Nyugatnak Lezsák Sándor, az MDF elnöke a veszprémi várban mondott ünnepi beszédet. Hangoztatta: nyugodtan üzenhetjük nyugati barátainknak, mi európaiként és keresztényként szerveztük magunknak az országot. Ha kell, igeneket és nemeket fogalmazva képesek leszünk csatlakozni azokhoz az intézményrendszerekhez, amelyek közösen szolgálják nemcsak a magyar, hanem a horvát, a szlovák, a szlovén, a román vagy az ukrán érdekeket is. Jászberényben, ahol négy ellenzéki párt — a KDNP, az FKGP, az MDF és a Fidesz — együttesen tartott ünnepi rendezvényt, Giczy György, a kereszténydemokraták első embere egyebek közt azt mondta: Szent István hirdette az idegenek befogadásának nagylelkűségét, de nem azért, hogy ugyanezen a földön egy évezred múltán majd az idegeneknek kelljen befogadni a magyarokat. A magyar földből ezért egy négyzetcentimétert sem szabad eladni. Giczy azt is kijelentette: amíg ő vezeti a Kereszténydemokrata Néppártot, semmilyen körülmények között, sem országosan, sem kistelepülésen nem fogják támogatni a szocialista és a szabaddemokrata képviselőjelölteket. A NATO-tagság ellen Kék jelvénnyel tiltakozik a Munkáspárt Magyarország NATO- tagsága ellen — közölte augusztus 2(T-ai nagygyűlésén Thürmer Gyula, a párt elnöke. A mintegy 300 főnyi hallgatóság előtt kifejtette: ha Magyarország belép a NATO-ba, feladja rövid ideig tartó függetlenségét. Az ország vezetői félrevezetik az embereket, ravasz féligazságokat kevernek a legdurvább hazugságokba. A NATO a lehető legrosszabb és legdrágább megoldás. A Magyar Igazság és Élet Pártja a Hősök terén rendezett ünnepi demonstrációt. A több tízezres tömeg előtt Csurka István, a M1ÉP elnöke éles szavakkal ítélte el hazánk tervezett NATO-csatlakozását. Mint mondta, Magyarországot nem fenyegeti semmilyen veszély; a nyugati hatalmak ugyanakkor az Észak-atlanti Szövetségbe beolvasztott magyar hadsereget teljesen elsorvasztanák. Díszpolgárság Szécsény városa a jeles dátumra időzítette az ünnepi aktust, Habsburg Ottó díszpolgárrá fogadását, s az erről tanúskodó oklevél átadását az idős politikusnak. Habsburg Ottó beszédében rámutatott: a magyar nemzet ma nem létezne, ha alapítónk nem lett volna szent és nagy király. Irányt adott népének és beépítette a magyarságot az európai közösségbe. Magyarország útja most először a béke útja lehet: ha bekerülünk az európai közösségbe, biztonság lesz e történelmi viharok által megtépázott országban. Kitüntetések Magas kitüntetéseket nyújtott át a Parlamentben az ünnep alkalmából Göncz Árpád állami, tudományos, kulturális, művészeti életünk jeles személyiségeinek. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét kapta többek között dr. Gesznáryk Pál rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Polgár Dénes újságíró, Vizi E. Szilveszter akadémikus, dr. Béres József tudományos kutató, a Béres-cseppek „atyja” és Csőke József filmrendező. Körmenet A hagyományos István-napi Szent Jobb-körmenet előtt Paskai László bíboros prímás, az esztergom-budapesti főegyházmegye érseke celebrált misét a Bazilika előtt. A szentmisén tízezrek vettek részt, közöttük Göncz Árpád köztársasági elnök, Kuncze Gábor belügyminiszter és Habs-, burg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke. Ezután indult útjára a hosszan kígyózó körmenet, amelynek élén vitték a szent ereklyéket, a templomi zászlókat. Az ország minden részéről és a szomszédos országok magyarlakta vidékeiről Budapestre zarándokolt hívők előtt díszes huszárruhába öltözött zenekar vonult végig a Bazilika környékén levő utcákon. Értelmetlen népszavazás? A kormány kedden kiadott közleménye szerint értelmetlen az az ellenzéki kezdeményezés, amely a termőföld külföldieknek való eladása ellen tiltakozó népszavazás megrendezésére irányul. A kezdeményezést életre hívó szándék és a termőföldről szóló törvénynek az Országgyűléshez benyújtott módosító javaslata között ugyanis nincs különbség. A kormány véleményéhez csatlakozott az SZDSZ, valamint a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége is. Piknik, nyolc éve. A keletnémet menekülők előtti határnyitásra, az Ausztria és Magyar- ország közötti vasfüggöny lebontására emlékeztek a Páneurópai Piknik nyolcadik évfordulóján Sopronban. Kosa Ferenc ország- gyűlési képviselő megnyitójában elmondta: az 1989-es események nem csak Európához, hanem minden emberi mértékhez méltó módon történtek. Debreceni nyilatkozat. A Református Világszövetség 23. nagygyűlésének delegátusai a tanácskozás zárónapján nyilatkozatot fogadtak el, amelyben kiállnak az elesettek mellett, s tagadják, hogy a világon mindennek ára lenne. Kinyilvánítják: „Mind testestől, mind lelkestől, mind életünkben, mind halálunkban nem a magunké, hanem a mi hűséges Megváltónknak, Jézus Krisztusunknak tulajdona vagyunk.” Iskola a lengyeleknek. Az iskolakezdés és a helyreállítási munkálatok előrehaladása miatt az árvízsújtotta területekről több lengyel gyerekcsoport nem jön nyaralni Magyarországra. Most azt vizsgálják: miként kezdhetné el Magyarországon a tanévet az a másfél száz lengyel gyermek. Meghalt Tóth Pál. A Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház kedd délelőtti közleménye szerint Tóth Pál, az MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei országgyűlési képviselője hétfő este 22 óra 5 perckor elhunyt. A képviselőt egy kerékpáros ütötte el augusztus 13-án Miskolc belterületén, egy kijelölt gyalogos átkelőhelyen. Próbavoks. A szerdai Szeri Expón szórólapokon arról kértek véleményt a jelenlévőktől, kit látnak szívesen miniszterelnöknek 1998-tól. A 2240 szavazó közül a legtöbben, 792-en Torgyán Józsefre, a Független Kisgazdapárt elnökére voksoltak. Vincze János, a Nemzeti Demokrata Párt elnöke 309, Kosa Gyula, a Metész elnöke pedig 250 szavazatot kapott. Szent Adalbert püspök ereklyéi a körmeneten fotók; feb/stefler Balázs
