Békés Megyei Hírlap, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-02-03/ 179. szám

1997. augusztus 2-3., szombat-vasárnap KÖRKÉP MS MEGYEI HÍRLAP A kolozsvári magyar főkon­zulátus homlokzatára kitűzött zászlón nem Nagy-Magyaror- szág, hanem Kis-Magyarország címere látható; az a címer, ame­lyet a magyar országgyűlés je­lenlegi címerként elfogadott - jelentette ki Ion Drágán, a Ko- lozs megyei állami levéltár igazgatóságának vezetője. Prágába utazik ma Göncz Árpád köztársasági elnök, hogy az Amerikai Tanulmányok Alapítvány, az Amerikai Pol­gári és Gazdasági Rendszerku­tató Intézet, a Georgtown Egye­tem és a Károly Egyetem közös nyári kurzusának tanévzáróján - a szervezők felkérésére - elő­adást tartson a térség országai demokratikus átalakulásának tapasztalatairól. Meghalt Szvjatoszlav Richter. A 82 éves világhírű zongora- művész halálát pénteken Moszkva környéki házában szívinfarktus okozta. Kollektív keresetet nyújtot­tak be a holocaust üldözöttéi és leszármazottaik a brooklyni (New York) szövetségi bírósá­gon három vezető svájci bank, az UBS, a Crédit Suisse és a Société de Banques Suisses el­len. Simon Wiesenthal, a bécsi zsidó dokumentációs központ igazgatója ugyanakkor önmér­sékletre és nyugodt hangvételre intette az érintetteket. Kevesebb búza lesz az árvi­zek miatt Közép-Európában a londoni Nemzetközi Gabonata­nács legújabb becslései szerint. A magyar búzatermést az átla­gosnál valamivel jobbnak, 5,1 millió tonnára becsülik az idén. Ukrajna lehet az idén a világ 5. fegyverexportőre, olyan or­szágokat utasítva maga mögé, mint Izrael. A siker titka abban rejlik, hogy az ukrán fegyverek egy része jól hozzáigazítható a NÁTO-szabványokhoz - állít­ják a szakemberek. Elfogadta a meghívást Ha­simoto Rjutaro. A japán kor­mányfő hajlandó októberben Oroszországba látogatni, és ez kezdete lehetne a Denverben elhatározott japán-orosz párbe - szédi viszonynak. Rauf Denktas, a ciprusi török közösség vezetője úgy döntött, hogy augusztusban elutazik a svájci Montreux-be, ahol Glaf- kosz Kleridesz ciprusi elnökkel tárgyal majd. A ciprusi csúcsta­lálkozón Diego Cordovez, az ENSZ különmegbízottja fog közvetíteni. Gépkocsiba rejtett, nagy erejű pokolgépet hatástalanítot­tak a brit biztonsági erők pén­teken hajnalban Észak-lror- szágban, Enniskillen közelé­ben, az Eme-tó partján. Újratervezik a gyulai várat? „Sem öröm, sem bánat nincs bennem Móga Sándor lemondásával” Lemondott Móga Sándor, a gyulai várfelújítás tervezője, elhatározását elfogadta az Országos Műemlékvédelmi Hiva­tal. A Gyulai Várszínháznál csütörtökön járt a Hét című tévéműsor stábja. A Várszínház levelet intézett Kalmár Pé­terhez, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnökéhez. Korábban Magyar Bálint művelődési minisztert is megke­resték a színháziak. A minisztériumból tegnap ér­kezett válasz, ebben Inkei Pé­ter, a minisztérium helyettes államtitkára leírja: A Vár­színház munkáját nagyra ér­tékelik és mindent megtesz­nek, hogy a színjátszás körül­ményei a várban ne romolja­nak. A minisztériumnak nincs jogosultsága felülbírál­ni az OMVH döntéseit, így újabb egyeztető megbeszé­lést indítványoztak és tájé­koztatást kértek az OMVH elnökétől. A Várszínház júli­us 28-i, hétfői levelében azt kéri Kalmár Pétertől, hogy ne engedje a gyulai vár udvará­nak beépítését olyan pillérek­kel, amelyek jelentősen le- csökkentenék a jelenleg hasz­nált nézőteret és színpadot. „Az elmúlt 34 évad alatt itt­hon és külföldön szerzett hír­nevünk kötelez minket arra, hogy ragaszkodjunk a Vár­színház eredeti művészi kon­cepciójához... Hisszük, hogy létezik kompromisszumos megoldás. Sajnos, Móga Sán­dor tervező erre nem volt haj­landó az eddigiek során. Kér­jük, adják át a vár tervezését más építésznek, aki a hármas koncepcióból — műemlék, színház, múzeum — nem csak az elsőt veszi figyelembe...” A történések okán megkerestük Gedeon Józsefet, a Gyulai Vár­színház igazgatóját. — Tártottunk attól, hogy az évad után ismét fenye­get: ha kiköltözünk a vár­ból, visszajöhetünk-e és ha igen, akkor hogyan? Irtunk Magyar Bálint miniszter­nek és Vitányi Ivánnak, a parlament kulturális bizott­sága elnökének, segítségü­ket kérve, hogy a várügyet tárgyalják újra és vegyék fi­gyelembe, mi semmiképp nem járulunk hozzá a loggi­ákkal beépítéshez, hisz ez a Várszínház halálát jelente­né. Inkei Péter ma megka­pott válasza megnyugtató, hisz a művelődési miniszté­rium, a színházakat fel­ügyelő főhatóság tárgyalást kezdeményez. Megnyugta­tó, hogy a színházat nem engedik kiszorítani a vár­ból. Mintegy egy héttel ko­rábban tájékoztattak arról, hogy Móga Sándor lemon­dásra készül és visszaadja a tervezést. Sem öröm, sem bánat nincs bennem Móga Sándor lemondásával. Saj­nálom, hisz nagyon sok időt áldozott a tervekre, de re­mélem, a vár hármas funk­cióját az új tervező jobban figyelembe veszi. Es ha a kormány elveszi a 60 millió forintot a várfel­újítási huzavona miatt? — kérdeztük. Gedeon József szerint furcsa beállítás len­ne, hogy a felújítást a Vár­színház akadályozza meg. A pénzt a környezetvédelmi minisztériumtól kapta az OMVH. — Lemondanak az emberek, a gyulaiak arról, hogy többet a várban ne le­hessen darabokat játszani? Ha ez nem számít, ne legyen többet színház Gyulán. Kul­turális intézményről van szó, amely országos és azon túli hírnevet szerzett — mondta az igazgató. Jelezte, épp most érte­sítették Párizsból, hogy az Interneten van a Gyulai Vár­színház programja, így az az egész világon hozzáfériiető, 23 külföldi újságot, 15 millió olva­sót tájékoztatnak a gyulai mű­sorról is. — Azt a pénzt, amit az OMVH-tól nem másra, a pil­lérek felépítésére akarták el­költeni. Mi azt mondjuk, költsük el, de a végleges ter­vek elkészültekor. Most kap­kodva átadott pénzek kapko­dó elköltése lett volna, mi ezt megkérdőjeleztük — jelen­tette ki. A Hét stábját nem a Vár­színház hívta. Jártak dr. Albel Andor alpolgármesternél, Gu­lyás József kulturális tanács­noknál, a gyulai tűzoltóságon és a színháznál, megszólaltat­va Balikó Tamás igazgató­főrendezőt, Kovács Vanda színművésznőt is. Balikó Ta­más megfogalmazta: ha egy színházat megszüntetnek, an­nak hiánya nem fáj azonnal, majd később... A tervek szerint az összeállítást vasárnap lát­hatjuk a televízióban. Szőke Margit A vízért akár vér is folyhat Egyre inkább stratégiai „nyersanyagnak” számít A következő évszázadban egyre nyomasztóbb gondot okoz majd, honnan szerezze be az emberiség a szükséges ivóvizet. Egy minap közzétett tudományos elemzés azt állítja, hogy a vízhiány esetleg fegyveres konfliktusokba is torkollhat. A környezeti változások vizs­gálatával foglalkozó német in­tézet (WBGU) szerint az édesvíz ugyanolyan stratégiai nyersanyag lesz, mint amilyen az olaj. A nemzetek közössé­gének előbb-utóbb átfogó programot kell kidolgoznia az édesvízkészletek védelmére. A Földön csupán három százalékban fordul elő édes­víz. Ennek több mint kéthar­mada gleccserekből és a sarki jégből áll. Ám még a maradék, azaz alig egy százalék is bősé­gesen elegendő volna az em­beriség vízigényének fedezé­sére, ha meg tudnák oldani az egyenletes elosztást. A német tanulmány szerint 26 ország szenved a vízszűké­től. A mezőgazdaság számlá­jára írandó a világ édesvízfo­gyasztásának 70 százaléka, hi­szen öntözni csak azzal lehet. Ugyanakkor sok helyütt drá­mai gyorsasággal csökken a talajvízszint, aminek követ­kezményeként fokozódik az elsivatagosodás. Ma a Földön körülbelül 40 ezer duzzasztógát működik, átlagosan naponta helyeznek üzembe egy újabbat. Á mes­terséges tavakban már ma is annyi vizet tárolnak, hogy az meghaladja a Föld valamennyi folyójának vízhozamát. De mit ér az egész, ha ennek elle­nére legalább kétmilliárd em­ber nem jut ivóvízhez, a szennyvíznek pedig világmé­retekben legfeljebb öt száza­lékát tisztítják? Évente leg­alább ötmillió ember hal meg a szennyezett ivóvíz okozta fertőzések miatt. (kenesei) A létminimumon és alatta élők egy főre jutó jövedelme és jövedelemfelhasználása Magyarországon (1996) Első népességtized A 9500 forintos Az első népesség- A létminimum kór­ja statisztikailag nem egy főre jutó havi ötöd jövedelem nyezetében élők értelmezhető alsó t % jövedelem kör- határa kör- nétkúl) nyezetében élők nyezetében élők Élet a létminimum alatt. A létminimum az a legkisebb havi jövedelem, amely még biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos igen szerény—alapvető — szükségletek kielégíté­sét. Értékének hivatalos meghatározását a Központi Statisztikai Hivatal végzi, az általa megállapított élelmiszer-fogyasztási nor­matívából és alapvetőnek minősített háztartási kiadásokból szá­mítják ki. Az idén egy aktív korú magyar felnőtt élelmiszer- normatívája 7170 forint, a létminimum pedig 15 172 forint. Például az USA-ban az élelmiszer-normatívának háromszorosa a létminimum A szabaddemokraták a tandíjhitelre voksolnak Vita csak a részletekről van Az SZDSZ kiemelkedően fon­tos feladatnak tartja, hogy az egyetemi és főiskolai hallga­tók által igénybe vehető hitel- konstrukciók rendszere már jövőre, az 1998-as költségve­tésben megjelenjen. A diákok — és főképpen szüleik - terheinek növekedésével egy­idejűleg érdeklődésre tart szá­mot minden olyan megoldási mód, amely a gondok enyhíté­sét ígéri. Egy ideje ilyen a tan­díjhitel, amelynek bevezetésé­ről, törlesztési módjairól eléggé megoszlanak a vélemények. Most a szabaddemokraták tet­ték le a voksukat - mellette. Horn Gábor országgyűlési képviselő, a párt ügyvivője teg­napi tájékoztatóján rámutatott: megfelelő kompenzáció nélkül maga a tandíjrendszer sem mű­ködőképes. Ezenkívül a hitelle­hetőségek megteremtése egyik feltétele annak a 150 millió dol­láros kölcsönnek is, amelyet a Világbank folyósít a magyar felsőoktatás fejlesztésére. Több szakértővel egyetértve a szabaddemokrata oktatáspoli­tikus szerint is előnyösebb lenne, ha a végzett hallgatók tanulmányaik befejezése után 3 évvel kezdenék meg az állami kezességvállalással biztosított tandíjhitel törlesztését. A kon­cepcióban szereplő 1 éves tü­relmi idő azonban a művelődési tárca és a Pénzügyminisztérium közötti kompromisszum ered­ménye. Ezzel együtt az előtaka- rékossági rendszer, illetve a diákhitel tekintetében még mindig van vita a két miniszté­rium között. A szabaddemokraták azt is szorgalmazzák, hogy a lakha­tási támogatás külön költségve­tési fejezetben jelenjen meg, nem lenne ugyanis célszerű, ha ezt a problémát esetleg az okta­tás fejlesztésére szánt pénzből oldanák meg. A most lezajlott felvételi vizsgákkal kapcsolatban Hóm Gábor megjegyezte: a tavalyi 107 ezerrel szemben az idén 120 ezer diák jelentkezett fel­sőoktatási intézménybe, nem váltak be tehát azok a jóslatok, hogy a tandíj bevezetése csök­kenti a továbbtanulási kedvet. Cáfolta azt is, hogy az úgy­nevezett költségtérítéses helyek megjelenése az esélyegyenlő­ség ellen hatna. Éppen ellenke­zőleg: miután a tehetősebb csa­ládból származó diákok szá­mára megnyílt ez a lehetőség, több állami forrásból finanszí­rozható hely marad a hátrányo­sabb helyzetűek számára. Komputerkatasztrófa fenyeget? A dátumváltás sok száz milliárdos kárt okoz Tekintélyes komputerszakértők idejében, minden adandó al­kalmat megragadva figyelmeztetnek a beköszöntő 2000. év ve­szélyeire. Ám az érintettek - neves és nagy vállalatok - to­vábbra sem mozdítják a fülük botját sem. Az Andersen Consult vállalati tanácsadó cég most részletesen is közzétette, mi történhet ab­ban a pillanatban, amikor 1999- ről 2000-re fordul a naptár. A memóriaegységek tároló­hely-takarékossága miatt a földkerekség sok százezer nagy számítógépe nem tud különb­séget tenni 1900 és 2000 kö­zött, mert a dátumokat mind­össze az utolsó két számjeggyel tartja nyilván. Ekként 99. 12. 31. után 00. 01. 01. következik az ő szoftverlogikájuk szerint. Ezért például a biztosítóknál akár néhány napos, hetes gép­kocsik százezrei is veteránau­tókká válnak, az életbiztosítá­sok élvezői papíron csecsemők lesznek (vagy még meg sem születtek), a szilveszter utolsó pillanataiban megkezdett tele­fonbeszélgetések után 100 év­nyi dijat számolnak. A raktáros robotok kipakol­ják az épületben felügyeletükre bízott árut, mert logikájuk sze­rint lejárt a szavatossági idejük. A bankok számítógépei csődbe vihetik a pénzintézete­ket, mert például még az egy nappal korábban nyitott betétek után is 100 évnyi kamatot írnak majd jóvá a mit sem sejtő ügy­feleknek. Augusztus másodikától szá­molva 881 nap van hátra a szá­zad- illetve ezredfordulóig (2000-ig); ám ha csak a mun­kanapokat tekintjük, akkor még ennél is jóval kevesebb. Nincs a világnak annyi prog­ramozója, ahány képes lenne ennyi idő alatt a földkerekség összes számítógépét átprogra­mozni. Az átállás egyébként is (német szakértők becslése sze­rint) 350 millió-1,1 milliárd márkába kerülne. Ha nem történik meg az át­programozás, akkor a termelés- kiesés miatti károk csak Ma­gyarországon akár sok százmil- liárd forintra is növekedhetnek. (kulcsár) Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi müsormagazin A hét sztárja: Jeremy Irons Miller Zoltán: siker Duisburgban Joanne Whalley utánaszámolt Batmannek John Malkovich a börtönben járt Joan Collins díjat kapott a túlélésért Alessandro Gassman örökölte az apja pontosságát Tvr-hét - a műsorújság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom