Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-25 / 172. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1997. július 25., péntek A zöldkeresztes szolgálatról A magyarok kórusát visszavárják A Bartók Béla Vegyeskar angliai hangverseny körútja A vendéglátók gondoskodtak a szabadidő eltöltéséről is — a kórus járt Londonban is. A csoportkép a Trafalgar téren készült Az 1976-ban megalakult, 1995 óta megújhodott békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar a kö­zelmúltban nagysikerű hangver- senykörúton vett részt Nagy-Bri- tanniában, mely Bath-i Silver Ring Ensemble (Ezüst Gyűrű Együttes) meghívása nyomán jött létre, a két kóms között már régebben fennálló baráti kapcso­latjegyében. Ez a kapcsolat még 1978-ban kezdődött, amikor az angol vegyeskar részt vett a debreceni Bartók Béla Nemzetközi Kórus- versenyen, ahol első díjat nyert. A kórus hangzása nagyon meg­nyerte Rázga József karnagyuk tetszését, aki levelet írt Kelvin Thomas úrnak, az angol énekkar vezetőjének. A kapcsolatok fel­vétele közben kiderült, hogy ezek máris léteznek: a békéscsa­bai Czinege Jánosné, aki dolgo­zott Angliában is, mindkét kó­rusban énekelt. 1985-ben Rázga József kar­nagy Wales-ben (Shrewsbury) hangversenyezett a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépisko­la leánykarával, amikor sor ke­rült a kapcsolatok újrafelvételé- re: a kitűnő leánykart 1986-ban is meghívták Wales-be (ezúttal Llangolem városba), ekkor már személyes találkozásra is lehetőség adódott. 1990-ben volt először Angliában a Bartók Béla Vegyeskar. A továbbiak­ban 1994-ben az angol vegyes­kar viszonozta a látogatást, az angol vendégek az erzsébethelyi Jézus Szíve templomban éne­keltek Békéscsabán. Mostani hangversenykör- útunk június 28. és július 4. kö­zött zajlott le. Mindenütt telt ház előtt énekeltünk. Július 3-án Walesben énekel­tünk, egy kitűnő férfikórus meg­hívására, velük közösen, New- porttól északra, Cwmbran kisvá­rosban. A sikerünk itt is nagy volt, visszavárnak bennünket Walesben is. A koncerten közreműködött Rálik Szilvia Rita (szoprán), dr. Andrásy Gyula (tenor) és Öllé Attila (baszzus). Zongorán Rázga Áron kísért. Rálik Szilvia és Rázga Áron önálló műsor­számokkal is felléptek, szép si­kert aratva. Amint az eddigi találkozások alkalmával is történt, családok­nál szállásolták el a kórus tagjait. Szívélyes baráti kapcsolatok lé­tesültek, illetve folytatódtak ily módon. A meleg fogadtatás mellett nagyra értékelték azt a tényt, hogy a Bartók Béla Vegyes­karban igen sok fiatal énekel, ugyanakkor a generációk között tökéletes összhang van. Ezt ven­déglátóinknak még nem sikerült megvalósítaniuk. Walesben más a helyzet, ott inkább az a hagyo­mány, hogy csak a férfiak éne­keltek (szokás szerint az asszo­nyok, lányok inkább otthon ül­tek). Az angol énekkar vezetője, Kelvin Thomas, nemcsak nagy­szerű muzsikus, hanem valósá­gos show-man: temperamentu­mosán konferál, 75 éves kora ellenére nagyon szépen énekel és nem utolsó sorban feleségével együtt igen melegszívű embe­rek. A zenei események mellett szép élményekben volt részünk, családok által biztosított progra­mokon kívül meglátogattuk a Dél-Walesben, Cardiff mellett található St. Fagan Nemzeti Mú­zeumot és skanzent, emellett Londonba és eljutottunk. Ebben a különös országban, ahol szürke az elegáns férfiak ruhája és a házak fala, de ennek ellenére még nincs monotónia, ahol minden öreg hölgy egy va­lódi Miss Marple, nagyon jól megfér egymás mellett a modem mosógép és a keverő nélküli víz­csap, a modern kaputelefon és a szinte minden bejáraton megta­lálható kopogtató. A takarékos angolok nem dobják ki haszná­lati tárgyaikat, hanem megjavít­tatják, így a szolgáltató kisipar is virágzik. Nincs „rongyrázás”, senki sem akar kitűnni, de a szo­lid polgári jólét mindenütt meg­található. Összességében elmondható, hogy a hangversenyek szakmai értékén kívül számos, egész életre szóló élménnyel gazda­godtunk utunk során. Dr. Andrásy Gyula Hetven évvel ezelőtt, 1927-ben kezdődött el Magyarországon a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat megszervezése a már 1915 óta működő Országos Ste­fánia Szövetség mellett, a jelen­leg is jól működő védőnői szolgá­lat elődjeként. A hálózat kiépítésének az volt a célja, hogy a falvakban élő la­kosság számára is biztosítsa a fo­lyamatos gondozást, valamint egészségügyi viszonyainak javí­tása. Az egészségvédelem min­den ágában kiképzett zöldkeresz­tes védőnők hatósági személy­ként végezték a családok gondo­zását, az egészségügyi ismeretek teijesztése mellett a szociális te­vékenységet is. A különböző ak­ciók szorosan kapcsolódtak a zöldkeresztes munkához, mely a családok segítségét, egészségé­nek megőrzését szolgálták. E feladatokat tanácsadáson, másrészt a gondozottak otthoná­ban történő, továbbá iskolai, óvo­dai látogatások alkalmával vé­gezték az egészségre károsító kö­rülmények felderítése, megisme­rése és az ezzel kapcsolatos ta­nácsadás céljából. A zöldkeresztes védőnők munkahelyei az egészségházak, illetve egészségvédelmi gondo­zók voltak. Munkájukat a szintén hetven éve megalakult Országos Közegészségügyi Intézet fel­ügyelte. 1941-től az Országos Stefánia Szövetség beolvadt a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálatba. E szolgálat kereté­ben dolgozók tevékenysége jelentős mértékben hozzájárult az ország egészségügyi helyzeté­nek pozitív irányban történő ala­kulásához, a fertőző betegségek és a csecsemőhalandóság csök­kentéséhez. Komlósi Kálmánná megyei vezető védőnő, ÁNTSZ Békés megyei intézete Térségi feladatok Zsadányban — A zsadányi önkormányzat két pályázatot — gesztortelepülés­ként pedig Zsadány másik kettőt — ad be a Békés Megyei Terület- fejlesztési Tanácshoz — tájékoz­tatta lapunkat Dudás Árpád pol­gármester. A pályázatok sorában az első helyre a Hámán Kató körút szilárd útburkolatának kiépítésére vonat­kozót tették. A polgármester bízik abban, hogy most a területfejlesz­tési pályázaton pozitív döntés szü­letik. Mint mondotta: a Közút­kezelő Közhasznú Társaság keze­lésében lévő utakon kívül mind­össze egyetlen kövesútja van a községnek. Az a 300 méter hosszú útszakasz is még 1970-ben épült. Tehát újabb kövesút építése na­gyon indokolt lenne. Ráadásul a Hámán Kató körút mezőgazda- sági földterületekhez vezet. A szi­lárd burkolat kiépítése többezer hektár termőföld megközelítését oldaná meg esős időben is. A másik települési pályázat az öregek napköziotthonában a szol­gáltatások bővítését célozza meg. Térségi jelleggel — Zsadány mint gesztortelepülés — Körös- nagyharsánnyal, Bihamgrával, Geszttel és Mezőgyánnal közösen adnak be pályázatot szeméttelep és szennyvíztisztító építésére. Du­dás Árpád kiemelte: a térségben természetvédelmi körzet is talál­ható, s idővel annak létét veszé­lyeztetheti a szennyvíztisztító és a szeméttelep hiánya. Szintén térségi jelleggel — a megyei mentőállomással közösen -— adnak be pályázatot céltámo­gatásként a zsadányi mentő- állomás fejlesztésére. (Magyari) AKCIÓS VÁSÁR A CSŐSZ TOTH KFT. NEL! ÁRENGEDMÉNYES KERTIBLJTOR-VÁ5ÁR! Békéscsaba, Trefort u. (a piac mellett), az Unicon Rt.-nél. Telefon: (66) 450-155/154-es mellék. Cyrano: Cserhalmi György „Nem vagyok olyan hetyke ember” Én ugyanúgy játszom majd, mint máskor. Nem hiszek abban, hogy ha egy szélesebb gesztust teszek, akkor jobban odafigyelnek rám az emberek Edmond Rostand Cyrano de Bergerac című verses drámájának 1900-ban volt a magyar- országi ősbemutatója. A Budai Színkörben Pethes Imre aratott kiug­ró sikert Cyrano szere­pében. Később olyanok mutatkoztak be a rend­kívül népszerű darab címszerepében, mint Ódry Árpád, Lehotay Árpád, Várkonyi Zoltán és Huszti Péter. A Sze­gedi Szabadtéri Játékok nyitóelőadásán Cserhal­mi György alakította az irtózatos orrú lovagot, Cyrano de Bergeracot. A korszak egyik legjelentősebb magyar színészegyéniségével, a negyvenkilenc eszten­dős, vibráló érzékenysé­gű modern hőstípussal, Cserhalmi Györggyel a próbák szünetében be­szélgettünk. —Habitusát és psziché­jét ismerve, úgymond arcon vágta ez a szerep. — Nem tudom. Bizto­san. Nem én osztottam magamra a szerepet, — Úgy gondolom, nem kell erőlködnie, hogy hihető emberi életet teremtsen a színpadon. — Nem tudom, hogy szabad té­ren mit lehet nagyon hiteleset csinálni. Fogalmam sincs. Maga a darab azonban meg fog szólal­ni. •— Cyrano azt mondja egy he­lyütt a darabban: ,,Egy szóval: csúszó inda-szerepet nem válla­lok halálomig!... Lehet, tölgy nem vagyok, nincs bükk-termé- szetem, de egyedül növök, ha már magasra nem.” Rostand mintha Cserhalmi Györgyről írta volna e mondatokat. — Ennél lényegesen egysze­rűbb ember vagyok. Sokkal több kompromisszummal, talán még többel, mint kellene. De ezek vállalható dolgok annak érdeké­ben, hogy mozoghassanak az ügyeim. Úgyhogy én nem va­gyok olyan hetyke ember, mint Cyrano. —Elhangzott, hogy az ön javas­latára változott meg egy szöveg­rész, ezen keresztül pedig az egész darab érzelmi hangulati színezete, töltése. — Nem szeretek előre beszélni a dologról, mert nincs is sok értelme, másrészt meg mindenki azt lát bele, amit akar. Inkább csak azt gondolom, hogy ez egy más fajta Cyraho lesz. Eltér azok­tól, mint amiket például én láttam. Sok olyan dolgot vettem észre a Cyranóban, amely az írói szándék szerint is lé­tezett, csak eddig vala­hogyan elsiklottak fö­lötte. Ezt most kipróbá­lom. Lehet, hogy bele- bukok. — Mennyire szól bele a rendező munkájába? — A rendező munkájá­ba nem szólok bele, de van egy közös része az együttműködésünknek, ez pedig az én szerepem. Azon rajta vagyok. —Látványszínház lesz a Cyrano. Szinte minden ezt szolgálja: a piro­technika, a négy és fél tonna díszlet, a harcmű­vészek, a lovak... Ilyen esetben, ebben a nagy térben milyen techniká­val, módszerekkel lehet „ráerősíteni” a színészi játék­ra? — Én ugyanúgy játszom majd, mint máskor. Nem hiszek abban, hogy ha egy szélesebb gesztust teszek, akkor jobban odafigyel­nek rám az emberek. Lehet, hogy bizonyos részek elsikkad­nak, de ebben az esetben az egész számít. Majd kiderül, hogy mi működtethető, s mi nem. Ami biztos, megnőni nem tudok. —Használ majd orrot? — Persze, anélkül nem megy ez a darab. Szabó C. Szilárd

Next

/
Oldalképek
Tartalom