Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-25 / 172. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1997. július 25., péntek A zöldkeresztes szolgálatról A magyarok kórusát visszavárják A Bartók Béla Vegyeskar angliai hangverseny körútja A vendéglátók gondoskodtak a szabadidő eltöltéséről is — a kórus járt Londonban is. A csoportkép a Trafalgar téren készült Az 1976-ban megalakult, 1995 óta megújhodott békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar a közelmúltban nagysikerű hangver- senykörúton vett részt Nagy-Bri- tanniában, mely Bath-i Silver Ring Ensemble (Ezüst Gyűrű Együttes) meghívása nyomán jött létre, a két kóms között már régebben fennálló baráti kapcsolatjegyében. Ez a kapcsolat még 1978-ban kezdődött, amikor az angol vegyeskar részt vett a debreceni Bartók Béla Nemzetközi Kórus- versenyen, ahol első díjat nyert. A kórus hangzása nagyon megnyerte Rázga József karnagyuk tetszését, aki levelet írt Kelvin Thomas úrnak, az angol énekkar vezetőjének. A kapcsolatok felvétele közben kiderült, hogy ezek máris léteznek: a békéscsabai Czinege Jánosné, aki dolgozott Angliában is, mindkét kórusban énekelt. 1985-ben Rázga József karnagy Wales-ben (Shrewsbury) hangversenyezett a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola leánykarával, amikor sor került a kapcsolatok újrafelvételé- re: a kitűnő leánykart 1986-ban is meghívták Wales-be (ezúttal Llangolem városba), ekkor már személyes találkozásra is lehetőség adódott. 1990-ben volt először Angliában a Bartók Béla Vegyeskar. A továbbiakban 1994-ben az angol vegyeskar viszonozta a látogatást, az angol vendégek az erzsébethelyi Jézus Szíve templomban énekeltek Békéscsabán. Mostani hangversenykör- útunk június 28. és július 4. között zajlott le. Mindenütt telt ház előtt énekeltünk. Július 3-án Walesben énekeltünk, egy kitűnő férfikórus meghívására, velük közösen, New- porttól északra, Cwmbran kisvárosban. A sikerünk itt is nagy volt, visszavárnak bennünket Walesben is. A koncerten közreműködött Rálik Szilvia Rita (szoprán), dr. Andrásy Gyula (tenor) és Öllé Attila (baszzus). Zongorán Rázga Áron kísért. Rálik Szilvia és Rázga Áron önálló műsorszámokkal is felléptek, szép sikert aratva. Amint az eddigi találkozások alkalmával is történt, családoknál szállásolták el a kórus tagjait. Szívélyes baráti kapcsolatok létesültek, illetve folytatódtak ily módon. A meleg fogadtatás mellett nagyra értékelték azt a tényt, hogy a Bartók Béla Vegyeskarban igen sok fiatal énekel, ugyanakkor a generációk között tökéletes összhang van. Ezt vendéglátóinknak még nem sikerült megvalósítaniuk. Walesben más a helyzet, ott inkább az a hagyomány, hogy csak a férfiak énekeltek (szokás szerint az asszonyok, lányok inkább otthon ültek). Az angol énekkar vezetője, Kelvin Thomas, nemcsak nagyszerű muzsikus, hanem valóságos show-man: temperamentumosán konferál, 75 éves kora ellenére nagyon szépen énekel és nem utolsó sorban feleségével együtt igen melegszívű emberek. A zenei események mellett szép élményekben volt részünk, családok által biztosított programokon kívül meglátogattuk a Dél-Walesben, Cardiff mellett található St. Fagan Nemzeti Múzeumot és skanzent, emellett Londonba és eljutottunk. Ebben a különös országban, ahol szürke az elegáns férfiak ruhája és a házak fala, de ennek ellenére még nincs monotónia, ahol minden öreg hölgy egy valódi Miss Marple, nagyon jól megfér egymás mellett a modem mosógép és a keverő nélküli vízcsap, a modern kaputelefon és a szinte minden bejáraton megtalálható kopogtató. A takarékos angolok nem dobják ki használati tárgyaikat, hanem megjavíttatják, így a szolgáltató kisipar is virágzik. Nincs „rongyrázás”, senki sem akar kitűnni, de a szolid polgári jólét mindenütt megtalálható. Összességében elmondható, hogy a hangversenyek szakmai értékén kívül számos, egész életre szóló élménnyel gazdagodtunk utunk során. Dr. Andrásy Gyula Hetven évvel ezelőtt, 1927-ben kezdődött el Magyarországon a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat megszervezése a már 1915 óta működő Országos Stefánia Szövetség mellett, a jelenleg is jól működő védőnői szolgálat elődjeként. A hálózat kiépítésének az volt a célja, hogy a falvakban élő lakosság számára is biztosítsa a folyamatos gondozást, valamint egészségügyi viszonyainak javítása. Az egészségvédelem minden ágában kiképzett zöldkeresztes védőnők hatósági személyként végezték a családok gondozását, az egészségügyi ismeretek teijesztése mellett a szociális tevékenységet is. A különböző akciók szorosan kapcsolódtak a zöldkeresztes munkához, mely a családok segítségét, egészségének megőrzését szolgálták. E feladatokat tanácsadáson, másrészt a gondozottak otthonában történő, továbbá iskolai, óvodai látogatások alkalmával végezték az egészségre károsító körülmények felderítése, megismerése és az ezzel kapcsolatos tanácsadás céljából. A zöldkeresztes védőnők munkahelyei az egészségházak, illetve egészségvédelmi gondozók voltak. Munkájukat a szintén hetven éve megalakult Országos Közegészségügyi Intézet felügyelte. 1941-től az Országos Stefánia Szövetség beolvadt a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálatba. E szolgálat keretében dolgozók tevékenysége jelentős mértékben hozzájárult az ország egészségügyi helyzetének pozitív irányban történő alakulásához, a fertőző betegségek és a csecsemőhalandóság csökkentéséhez. Komlósi Kálmánná megyei vezető védőnő, ÁNTSZ Békés megyei intézete Térségi feladatok Zsadányban — A zsadányi önkormányzat két pályázatot — gesztortelepülésként pedig Zsadány másik kettőt — ad be a Békés Megyei Terület- fejlesztési Tanácshoz — tájékoztatta lapunkat Dudás Árpád polgármester. A pályázatok sorában az első helyre a Hámán Kató körút szilárd útburkolatának kiépítésére vonatkozót tették. A polgármester bízik abban, hogy most a területfejlesztési pályázaton pozitív döntés születik. Mint mondotta: a Közútkezelő Közhasznú Társaság kezelésében lévő utakon kívül mindössze egyetlen kövesútja van a községnek. Az a 300 méter hosszú útszakasz is még 1970-ben épült. Tehát újabb kövesút építése nagyon indokolt lenne. Ráadásul a Hámán Kató körút mezőgazda- sági földterületekhez vezet. A szilárd burkolat kiépítése többezer hektár termőföld megközelítését oldaná meg esős időben is. A másik települési pályázat az öregek napköziotthonában a szolgáltatások bővítését célozza meg. Térségi jelleggel — Zsadány mint gesztortelepülés — Körös- nagyharsánnyal, Bihamgrával, Geszttel és Mezőgyánnal közösen adnak be pályázatot szeméttelep és szennyvíztisztító építésére. Dudás Árpád kiemelte: a térségben természetvédelmi körzet is található, s idővel annak létét veszélyeztetheti a szennyvíztisztító és a szeméttelep hiánya. Szintén térségi jelleggel — a megyei mentőállomással közösen -— adnak be pályázatot céltámogatásként a zsadányi mentő- állomás fejlesztésére. (Magyari) AKCIÓS VÁSÁR A CSŐSZ TOTH KFT. NEL! ÁRENGEDMÉNYES KERTIBLJTOR-VÁ5ÁR! Békéscsaba, Trefort u. (a piac mellett), az Unicon Rt.-nél. Telefon: (66) 450-155/154-es mellék. Cyrano: Cserhalmi György „Nem vagyok olyan hetyke ember” Én ugyanúgy játszom majd, mint máskor. Nem hiszek abban, hogy ha egy szélesebb gesztust teszek, akkor jobban odafigyelnek rám az emberek Edmond Rostand Cyrano de Bergerac című verses drámájának 1900-ban volt a magyar- országi ősbemutatója. A Budai Színkörben Pethes Imre aratott kiugró sikert Cyrano szerepében. Később olyanok mutatkoztak be a rendkívül népszerű darab címszerepében, mint Ódry Árpád, Lehotay Árpád, Várkonyi Zoltán és Huszti Péter. A Szegedi Szabadtéri Játékok nyitóelőadásán Cserhalmi György alakította az irtózatos orrú lovagot, Cyrano de Bergeracot. A korszak egyik legjelentősebb magyar színészegyéniségével, a negyvenkilenc esztendős, vibráló érzékenységű modern hőstípussal, Cserhalmi Györggyel a próbák szünetében beszélgettünk. —Habitusát és pszichéjét ismerve, úgymond arcon vágta ez a szerep. — Nem tudom. Biztosan. Nem én osztottam magamra a szerepet, — Úgy gondolom, nem kell erőlködnie, hogy hihető emberi életet teremtsen a színpadon. — Nem tudom, hogy szabad téren mit lehet nagyon hiteleset csinálni. Fogalmam sincs. Maga a darab azonban meg fog szólalni. •— Cyrano azt mondja egy helyütt a darabban: ,,Egy szóval: csúszó inda-szerepet nem vállalok halálomig!... Lehet, tölgy nem vagyok, nincs bükk-termé- szetem, de egyedül növök, ha már magasra nem.” Rostand mintha Cserhalmi Györgyről írta volna e mondatokat. — Ennél lényegesen egyszerűbb ember vagyok. Sokkal több kompromisszummal, talán még többel, mint kellene. De ezek vállalható dolgok annak érdekében, hogy mozoghassanak az ügyeim. Úgyhogy én nem vagyok olyan hetyke ember, mint Cyrano. —Elhangzott, hogy az ön javaslatára változott meg egy szövegrész, ezen keresztül pedig az egész darab érzelmi hangulati színezete, töltése. — Nem szeretek előre beszélni a dologról, mert nincs is sok értelme, másrészt meg mindenki azt lát bele, amit akar. Inkább csak azt gondolom, hogy ez egy más fajta Cyraho lesz. Eltér azoktól, mint amiket például én láttam. Sok olyan dolgot vettem észre a Cyranóban, amely az írói szándék szerint is létezett, csak eddig valahogyan elsiklottak fölötte. Ezt most kipróbálom. Lehet, hogy bele- bukok. — Mennyire szól bele a rendező munkájába? — A rendező munkájába nem szólok bele, de van egy közös része az együttműködésünknek, ez pedig az én szerepem. Azon rajta vagyok. —Látványszínház lesz a Cyrano. Szinte minden ezt szolgálja: a pirotechnika, a négy és fél tonna díszlet, a harcművészek, a lovak... Ilyen esetben, ebben a nagy térben milyen technikával, módszerekkel lehet „ráerősíteni” a színészi játékra? — Én ugyanúgy játszom majd, mint máskor. Nem hiszek abban, hogy ha egy szélesebb gesztust teszek, akkor jobban odafigyelnek rám az emberek. Lehet, hogy bizonyos részek elsikkadnak, de ebben az esetben az egész számít. Majd kiderül, hogy mi működtethető, s mi nem. Ami biztos, megnőni nem tudok. —Használ majd orrot? — Persze, anélkül nem megy ez a darab. Szabó C. Szilárd