Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-21 / 168. szám

1997. július 21., hétfő Sportmagazin 7 Varga Lajos, a „tornacsináló” Gyomára mindig hazajön Ő nem tartozik azon huszonnégy honi tornaedzőnk közé, akik jelen­leg külföldön hasznosítják tudásu­kat, adják át tapasztalataikat, ne­velnek és oktatnak esetleg olyan fia­talokat, akik — az élet rendjéből következően — holnap talán éppen a magyarokat győzik le. A Gyomáról indult, ide mindig visszatérő újpesti tornász, majd edzőt, Varga Lajost legjobban a pesti Szilágyi utcai tornaterem csá­bította, no meg harminc éve minden nyáron a gyomai is, előbb egy ki­sebb szerény terem, hetedik éve pe­dig a városi sporcsarnok. Második hete most is itt edzőtáboroznak 38 ifjú UTE-tornásszal, van köztük nyolcéves és az általánost befejezett. Tizenhárom bajnoki aranyat őríz a szerző felvétele Mutasd a körmöd... és megmondom ki vagy? Ha akérdést emígyen feltennénk Gail Davers kisasszonynak, nem biztos, hogy lelkendezne, de mondjuk esetleg így válaszolhatna: Ameri­ka egyik leggyorsabb futója vagyok, irgalmatlanul hosszú kör­möm van, amelyet most éppen sárgára festettem és legutóbb Linzben 11,06 másodperces idővel megnyertem a 100 méteres síkfutást. No és azt sem szabad elfelejteni, hogy az atlantai olimpián én nyertem a 100 méteres síkfutást, vagyis én voltam az ötkarikás játékok leggyorsabb hölgye fotó: feb-reuters Sydney ígérete: Rövid utak, CSALÁDIAS OLIMPIA ♦ Jobban nyújtsd a lábat! — szól a tréneri ukáz Szerémi Ta­másnak, aki éppen a nyújtón gyakorol. Vajon hányszor hangzott el a bíztatás 1964 óta, amikortól a sikeres versenyzői pályafutás szinte magától értetődően edző­ként folytatódott? — töprengek magamban, Varga Lajos nap­barnítottá, kemény vonalakkal barázdált arcát fürkészve. Má­jusban, a nagyszerűen sikerült gyomaendrődi, számos előkelő vendég részvételével fémjelzett férfi verseny után már beszél­gettünk egyszer. Most a dél­előtti edzés egyik szünete alkal­mat kínál a folytatásra is. Horgászbot kötelező! —Tamás az egyik legtehetsége­sebb fiú tornász, laza alkat, de mégis erős. Az idén mindent megnyert korosztályában az or­szágos bajnokságon. Persze a többiek előtt is nyitva az út, kol­legáimmal, a sok szép ered­ményt elért egykori tanítvá­nyommal, Rezács Péterrel, a korábban szintén nagy sikereket magáénak mondható Molnár Imrével és Szólás Nándorral azon vagyunk, hogy a szakmai munka mellett a nyár minden örömét is megtalálják a gyere­kek. Horgászbotot például kötelező volt mindenkinek ma­gával hozni, addig fel sem szálhattak a buszra, amig fel nem mutatta mindenki. Legtöb­ben lakótelepi, hogy ne mond­jam nagyvárosi gyerekek, egy kicsit szabadidő-tábor is ez a két hét, amelybe azért az edzések is beleférnek... A félmunkának nincs értelme Varga mester fél szeme állandó­an tanítványán, sőt, a többi „munkahely” felé is oda-odapil­lant. Hiába no, a torna is azon sportágak közé tartozik, ahol nem érdemes félmunkát végez­ni, annak sok értelme nincs még a leghétköznapibb edzéseken sem. Másképpen aligha lehetett volna ott ő is két olimpián, Ró­mában és Tokióban a válogatott csapat tagjaként, nyert volna több világversenyen értékes he­lyezést. ♦ Sokan talán tanítványai, no meg a pátriabeliek közül sem tudják, hogy bejárta a világot. — Való igaz, a szorosabban vett, 1959-től 1965-ig tartó versenyzői pályafutásomba sok minden belefért. Legbüszkébb talán a koppenhágai Európa- bajnokságon lólengésben elért hetedik helyemre vagyok, de az ötkarikás játékokon sem vallot­tunk szégyent, Rómában 12., Tokióban 9. helyen végzett vá­logatottunk. Tizenhárom bajno­ki aranyérmem van, négyvenhá- romszor voltam válogatott és nem kevésbé örömmel mon­dom, hogy nálunk az Újpesti Dózsában vált klasszistomásszá az Atlantában gyűrűn ezüstér­mes Csollány Szilveszter is, lát­ja ott a sarokban az utódokkal éppen nevelőedzője, Szólás Nándor dolgozik. ♦ Mit adott annak idején az induláskor a szülőhely, Gyó­nta? — Azt a mindent, amiből én egy kicsit azóta folyamatosan szeretnék meghálálni és vala­mit visszaadni. Nem akarom megkerülni a kérdést, de azt hiszem más is úgy van vele: egy idő után azzal foglalkozik többet az ember, hogy mit tud­na cserébe visszaadni az első és többnyire meghatározó él­ményeket adó szülővárosnak. Az indíttatásnak olykor nem lehet a megannyi értékmérő mozaikkockáját teljesen összerakni, az valahogy együtt munkál. Ha tehát azt mondom, az a Dombos László volt a testnevelőm, aki oly so­kat tett a gyomai tornáért is, akkor ebben már sok minden benne van. Hiszen nélküle alig kerülök fel később Pécsre, majd Pestre, végzem el a TF- et, leszek élsportoló majd edző, vezető edző Újpesten. Igazából tehát amikor szabad hét végéken beülök az autóm­ba és meg sem állok a gyomai vikendházamig, ezek mind mind eszembe jutnak. Az pe­dig már harminc éve felvető­dött, hogy rendezzük itt nyári edzőtáborainkat. És idejár — épp a jövő héten, utánunk jön­nek — a régóta Németország­ban edzősködő régi tanítvá­nyom, Kakukk Józsi is a csa­patával. Nagyon szeretünk idejárni s remélhetőleg lassan végre minden építési hibának sikerül a végére járni, mert amúgy remek csarnok ez, csak valahogy átok űl rajta... Két év múlva újra megrendezik Varga Lajos nem csak tanítvá­nyait hozza a Körös parti vá­rosba évről évre, hanem sok­sok szervező munkával az idén sikerült összehozni egy rangos férfi viadalt is Gyoma- endrődre. Kár, hogy minden erőfeszítésük ellenére sem tudtak a verseny rangjához illő hírverést csinálniuk, de talán majd két év múlva. Mert szeret­nék folytatni a torna „felszínen tartását” a városban. Az biztos, hogy Varga Lajo­son semmi sem múlik. Tegyük hozzá, ismerve az idei viadalt „összehozok'' lelkesedését és segítőkészségét, egyszóval a gyomaendrődiek sportszerete- tét, biztos nem lesz nagyon ne­héz dolga a szervezőknek. Fábián István Legtöbben németek, OSZTRÁKOK ÉS OLASZOK LESZNEK Hungaroringi FI: FOGYNAK A JEGYEK Frank Tamás, az Ostermann Kft. vezetője szerint az idei autós Forma WORLD 1 -es Magyar championship Nagydíj jegy- eladása ked­vezően alakul. — Körülbelül annyi jegyet adtunk el mostanáig — mond­ja —, mint tavaly a hónap vé­géig. Nagyjából tehát egy hó­napos előnyben vagyunk a múlt évhez képest. (Az eladá­sokat persze, mint lekötött, megrendelt jegyeket kell érte­ni, a konkrét vétel később bo­nyolódik.) Szerencsére sike­rült bővíteni az ülőhelyek szá­mát, ez reményt ad a tavalyi eredmények elérésére, sőt meghaladására. Két lelátó, az ezüst és a bronz lényegében elővételben elkeltnek mond­ható, remélem nem mondják vissza az előzetes rendelése­ket. — A vendégek elsősorban Németországból, Olaszor­szágból és Ausztriából jön­nek, de tulajdonképpen a világ minden részéből érkezett megrendelés, így Japánból, sőt Dél-Afrikából is. Az utób­bi megrendelőnk azt is tisztáz­ni kívánta, hogy vasárnap reg­gel, a verseny reggelén, hol veheti át a jegyét, mert a gépe akkor érkezik. — Ami az egyéb műsorokat illeti, ejtőernyős ugrásra, a gyorsulási verseny döntőjére, új majorette-csapat bemutató­jára lehet számítani és a tűzol­tózenekar közreműködésére. Szó van továbbá arról is, hogy Besenyei Péter műrepülő vi­lágbajnok bemutatózik, és le­száll a célegyenesben. De még nagyon sok változás várható, a tárgyalások még folynak. (f) MÁR A 29. ALKALOMMAL Lovas készülődés Orosházán Nem akármilyen hagyo­mányt ápol az Orosházi Lo­vas Egyesület, amikor az Új Élet téesz szakosztályának utódjaként az idén már 29. alkalommal rendezi meg Bo- gárzón nemzetközi lovasver­senyét, azaz hogy Nagy László elnök (egykoron maga is hajtott egy szulkit) kiigazít:,,Inkább a lóverseny kifejezés a ráillőbb az au­gusztus 17-ei egésznapos rendezvényünkre, hiszen a fő attrakció a Szabad Föld című hetilapról elnevezett galopp­verseny lesz, 1000 és 1600 méteres távon, előbbin fél­vér, utóbbin telivér lovak mé­rik össze erejüket, 11,40-kor illetve 16 óra 10-kor. A másik nagy versenyszám a kettes fo­gatoknak meghirdetett Dréher Kupa, amelynek ér­dekessége, hogy csak aka­dályhajtásra kerül sor. Vé­gül, de nem utolsó sorban megemlítem a Duna Kupáért zajló egyfutamos ügetó't, en­nek keretében 1600 méteres távon, nemzetenként két ló in­dulhat, várunk ugyanis részt­vevőket Szlovákiából, a Vaj­daságból és Romániából is. A hetvennégy tagú, két­száz lovat és 50 lovast nyil­vántartó egyesület önerőből, támogatók segítségével hir­dette meg a megyei sporttör­ténetben mindig számon- tartott versenyt. (D Babati Lajos és Vajda László, a Magyar Olimpiai Bizottság tit­kárai nemrégiben Sydneyben jártak. A MOB küldöttségét megelőzően már ötvenkét nem­zeti olimpiai bizottság megbí­zottai tettek látogatást az olim­pia városában. A magyar sportvezetők célja a helyi vezetőkkel való közvet­len kapcsolatfelvétel, az előké­születekkel, s az előolimpiai versenyekkel kapcsolatos tájé­kozódás, az olimpiai faluval* történő ismerkedés, a külső szál­láshelyek biztosítása volt. A szálláshelyek biztosításával kapcsolatban tudni kell, hogy az olimpiai turizmus szervezésé­nek garanciáit az egyes nemzeti olimpiai bizottságoktól várják, mint ahogyan a Magyarország­nak szánt belépőket is a MOB- nak, illetve a MOB-bal szerző­déses viszonyban álló utazási irodának adják ki. Ez az utazási iroda a Pegazus Tours, amellyel a MOB szerződést kötött, s vezetője Mausz Gotthard is a két titkárral tartott. Jelenleg 17 600 szoba áll ren­delkezésre, további 9000 szoba épül a belvárosban, a további turistákat részint magánszállá­sokon kívánják elhelyezni, ré­szint luxushajók horgonyoznak majd a kikötőkben, ami ugyan­csak kényelmes szállást ígér. A magánszállásokat illetően a vá­ros polgárait arra ösztönzik, hogy házaikat az olimpia idejére adják bérbe a turistáknak, utazá­si irodáknak. A NOB a szállodai férőhelyek 80 százalékát lefog­lalta az olimpiai család számára. John Charody magyar szárma­zású üzletember, Ausztrália bu­dapesti kereskedelmi küldöttsé­gének korábbi vezetője a szál­lásbiztosítás terén rendkívüli se­gítséget nyújtott, akit a titkárok javaslatára az elnökség már fel is kért az olimpiai attasé megbí­zatás ellátására. A 2000. szeptember 15. és október 1. között rendezendő já­tékok központját a belvárostól 6 kilométer távolságban található Homebush öböl mentén, az Olimpiai Parkban alakítják ki. Itt épül az olimpiai falu, amely kétszintes apartmanházakból áll, s a 10 200 versenyzőt és 500 szakvezetőt díjmentesen látják vendégül. Tizennégy sportág (atlétika, íjászat, tollas-labda, base-ball, vívás, labdarúgás (döntő), torna, kézilabda, gyep­labda, öttusa, úszás, (benne vízilabda, műugrás, szinkron- úszás), tenisz, röplabda, bir­kózás) versenyeit valamint a megnyitót és a záróünnepélyt az Olimpiai Parkban, egy 2,5 kilométeres sugarú körön be­lül rendezik meg. További tíz sportág (kosárlabda, ökölví­vás, kerékpár, labdarúgás, judo, vitorlázás, asztalitenisz, tekvondo, triatlon, súlyeme­lés) versenyeire a Sydney kikötő (Darling Harbour) ne­gyedben kerül sor, ami az Olimpiai Parkból, s az olim­piai falutól 14 kilométerre ta­lálható. A kajak-kenu (Penrith tó) és a lovaglás (Horsley Park) versenyeit rendezik tá­volabb, 44 illetve 25 kilomé­terre az Olimpiai Parktól, míg a sportlövészet, országúti ke­rékpár, soft-ball és strandröp­labda színhelyeit nem jelölték ki véglegesen. Megerősítették az ausztrá­lok. hogy az olimpiai játékokon rajthoz álló versenyzők egy-egy közeli hozzátartozóját vendégül látják. Sportszerető családoknál szállást és reggelit biztosítanak számukra. További étkezésről, az utazási költségekről és a belé­pőjegyekről azonban maguknak kell gondoskodniuk. Summázva: Sydney a rövid utak családias hangulatú olim­piáját ígéri! F. 1. JEGYZET Ml IS A LEGFONTOSABB? A sajtóban hol csendesebben, hol hangosabban zajló televízi­ós vita természetszerű része a sport is. Pontosabban a sport­műsorok, amelyek valaha jelentős részét adták a prog­ramnak, majd volt egy hosszabb időszak, amikor mél­tatlanul kevés idő jutott rá. Az inkább napjaink velejáró­ja, hogy arról több szó esik, ért- e valójában a főszerkesztéshez dr. Hegedűs Csaba vagy sem, mint arról a fekete—fehér, azaz színes valóságról, hogy mosta­nában mennyivel tűnik fel több­ször mostanában a képernyőn a TS szignálja. Pedig, ez a nézők, a szurkolók szempontjából alighanem fontosabb. Azt sem hinném, hogy a Hegedűs hitval­lásához közelebb álló szem­pontok — hogy t.i. inkább a sport szépsége és népszerűsí­tése kerüljön előtérbe, mint fo­nák oldalainak erősítése — nézőellenesek lennének. Meg­lehet, a mai, szó szerint a létért és megmaradásért folyó médi­umvilágban látványosabb té­mát jelent arról cikkezni, ezu­tán Knézy közvetíthet-e s hogy Peták erté-elnök miért azt tette meg helyettesnek, akit előtte nem szívlelt. Az a baj, hogy még mindig nem nagyon akar­juk elhitetni magunkkal, a nézőt ez egyre kevésbé izgat­ja. Végigböngésztem a múlt heti műsorújságot. Hétfőn még csak a szokásos negyed­órás TS szerepelt a képernyőn, de aztán napról napra nagy­ságrendekkel több idő jutott a sportnak. Szerdán több, mint két és fél óra, csütörtökön csak­nem kettő, pénteken újra 120 perc, szombaton pedig 3 és há­romnegyed órahosszat él­vezhettük a különböző hazai és nemzetközi eseményeket. És még tegnapra is jutott csaknem két órányi közvetítés. Azt már csak érdekességként jegyez­ném meg, hogy például olyan sportág is—mint a salakmotor —képernyőre került, amelynek hazai bajnokságáról emberem­lékezet óta nem láttunk még egy 50 másodperces tudósítást sem. És ez a leglényegesebb, nem az, hogy ki zárja a stáb­listát. (fábián) FORMULÁI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom