Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-07 / 156. szám

6 SportmagaziN 1997. július 7., hétfő Titkon abban bíznak, dobogóra kerülhet Az idei székesfehérvá­ri ifjúsági magyar úszó bajnokságon Szentesi Szabolcs, a Békéscsa­bai Előre Úszó Klub versenyzője két arany­érmet harcolt ki. Először a 200 méteres hátúszásban, majd egy nappal később a rövi- debb távon, a százmé­teres háton nem talált legyőzőre. Ráadásul élete legjobb eredmé­nyeit érte el. Ezzel az elmúlt négy esztendő­ben nyolcra növelte ifi bajnoki címeinek szá­mát. Az elsőket még serdülő korosztályú­ként nyerte. Vala­mennyi aranyérme a hátúszáshoz fűződik. — Visszamlékszel az elsőre? — Persze. A nálam két évvel idősebbek között úsztam. Jó és nehéz verseny volt, de nagyszerűen sikerült felkészülnöm Kovács Szentesi Szabolcs Ottó segítségével. —Ha már az edzőknél tartunk, hogyan kerül­tél az uszodába? —A József Attila Általános Iskolába jártam, s rendszeresen átvittek bennünket a szomszédos Szabó Pál téri iskolába úszásoktatásra. Itt Zahorán Kálmánná, Marika néni tanított meg úszni. —Hogyan készülsz a versenyekre? — Most egy kicsit könnyebb, hogy tanítási szünet van. De suli idő alatt igencsak be van osztva minden percem. Reggel hattól úszom, utána tanítás következik általában kettőig. Ezt követően otthon egy-másfél órát tanulok, majd bringára pattanok és újra irány az uszoda, ahon­nan hét után érek haza. — Hány órát tölt ki az úszás életedben, s mennyi a napi ,,adag” ?----A két edzés legalább négyórás, s ezidő a latt 12—13 kilométert úszom, de szárazföldi edzések is vannak. —A napokban hirdették ki a glasgowi ifjúsá­gi Európa-bajnokságra utazó keretet, amelynek tagja vagy. Sőt, ez már a harmadik kontinens- bajnokságod lesz. Elevenítsük fel, a korábbia­kon milyen eredményeket értél el? — Genfben nyitottam, s ekkor kétszáz háton ötödik, százon tizennegyedik lettem. A követ­kező évben a hosszabb távon ugyancsak ötödik voltam, százon pedig kilencedik. — A mostani hazai bajnokságon életed leg­jobbját úsztad. Ez mire lehet elég? — Ezt nehéz kiszámítani, mert nem lehet tudni, mit fejlődött a mezőny. Mindenesetre a legjobbammal a tava­lyihoz képest még elő­rébb végezhetnék. De a döntőhöz minden bi­zonnyal elegendő le­het a két perc öt má­sodperc. — A csúcsformát a legnagyobb versenyre szokás hozni. Maradt még benned? — Szeretnék két­százon még másfél másodperccel jobbat úszni Glasgowban, százon pedig 59 má­sodpercen belülre ke­rülni. Azzal már min­den bizonnyal az első hat között végezhet­nék. —Hosszú távon mi­lyen elképzeléseid vannak? — Még egy évem van a Békéscsabai Gé­pészeti és Számítás- technikai Szakközép- iskolából, először is ezt szeretném befejez­ni. Aztán a klub remek FOTÓ: kovács ERZSÉBET versenyzőjének, Sza­bados Bélának nyom­dokait járva, szeretném az Egyesült Államok­ban folytatni tanulmányaimat és az úszást is. —Mi kell ehhez? — Egyrészt jó angol nyelvtudás, s egy sike­res felvételi. —-Tiudod már, hogy hová jelentkezel az Egye­sült Államokba? — Még nem, de erről is sokat beszélgettem Bélával, aki megígérte, hogy segít ebben is. —Meddig szeretnél úszni? —Tíz esztendővel ezelőtt barátkoztam meg a sportággal, négy-öt évet még mindenképpen. De addig feltétlenül, amíg továbbtanulok. —Abba belefér legalább egy olimpia is. — Szeretném megpályázni a Sydney-i ötka­rikásjátékokat. —Ahhoz milyen eredmények kellenek? — Van még három évem addig, s szeretnék kétszázon két perc közelébe jutni. Az már elég lehet az olimpiai részvételre. Jelenlegi edzője, Budavári István így fogal­mazott a hazai bajnokság után: — Jók ezek az eredmények, hiszen élete legjobb időeredményeit úszta Szabolcs. De van még benne. Bízunk abban, hogy semmilyen betegség, sérülés nem jön közbe és akkor még jobb eredményeket érhet el az ifjúsági Európa- bajnokságon, amit július levégén, augusztus legelején rendeznek. Titkon abban is bízunk, hogy dobogóra állhat a tizenhét éves verseny­zőnk. Jávor Péter Két esztendeje megyei ifjúsági labdarúgó-bajnokok Mezőhegyesen tudatosan építik a jövőt A Mezőhegyesi SE megyei I. osztályú ifjúsági labdarúgó csa­pata az idén is aranyérmet nyert. A határmenti város fiatal labdarú­gói a 34 fordulóban 90 pontot gyűjtöttek, s mindössze két vere­séget szenvedtek, egyet az ősszel Sarkadon, egyet pedig a Jaminától, gólkülönbségük is im­ponáló, 140—19. Az együttes edzője,Bátorfi István, tiki egyben a hat szakosztályt működtető Mezőhegyesi SE labdarúgó szak­osztályának vezetője is. — Mióta irányítja a fiatalok munkáját? Minek köszönhető a siker? — Két és fél esztendeje va­gyok a csapat edzője. Amikor át­vettem az együttest a 10. helyen állt, s tavasszal a negyedik helyre jöttünk fel. Azután az elmúlt idényben bajnokságot nyertünk, úgy, hogy a Jamina-Patrick SE hét pont előnnyel vezetett előt­tünk, s a végelszámolásnál már mi vezettünk hét ponttal. Az idén elhatároztuk a fiúkkal, hogy meg- védjük az első helyet, s örömmel mondhatom, hogy sikerült a ter­vünk', s megelőztük a Jaminát. A sok munka, a gyerekek labdarú­gás iránti szeretete és a jó közös­ségi szellem meghozta az ered­ményt. Mi becsületesen dolgo­zunk és szerények vagyunk. — Hetente hányszor edzenek az ifjúságiak? — Három foglalkozást tartok hetente a fiúknak. Több labdarú­gónk vidéken tanul, ők ott edzenek a helyi csapatnál vagy szorgalmasan futnak. Kedden, szerdán és pénteken vannak az edzések, s a pénteki gyakorláson rendszerint a vidékiek is ott van­nak, ha hazaérkeznek időben. Nálunk egyébként csak helyi fia­talok szerepelnek a csapatban, nem szoktunk máshonnan iga­zolni. — Kik a legtehetségesebbek a csapatból, akik húzzák a gárda szekerét? — Nagyon sok tehetséges gyerek van az együttesben, akik közül a kapus Gulyás már rend­szeresen véd a nagy csapatban, de Berki, Nagy, Csordás, Farkas is a felnőttek között szerepel, s má­sok is bemutatkoztak már. Ko- rábbanKozáA: Istvánnal, most pe­dig Kovács Sándorral a felnőtt csapat edzőjével nagyon jó a kap­csolatom, mindig megbeszéljük, hogy kikre számít a felnőttek kö­zött egy-egy mérkőzés előtt. A még serdülő korú Sarus Tibor, aki a házigólkirályunk 34 találat­tal nagy tehetség, de Kovács Ró­bert is gólerős szélső. —Kik segítik a csapatot? — A sportköri elnök Perlaki János sokat tesz a labdarúgó­kért. A helyi polgármesteri hiva­tal biztosítja a Mezőhegyesi SE működtetését, ezentúl a Cukor­gyár is támogat bennünket anya­gilag. —Kik alkotják az aranyérmes csapatot? — Gulyás András és Balogh Attila kapusok valamint Lafkó Vince, Nagy Koméi, Csordás Csaba, Kovács Róbert, Csordás Sándor, Medve László, Offner László, Kovács Krisztián, Ba­logh Csaba, Sarus Tibor, Balogh Tamás, Garam Ferenc, Sopcsis Gábor mezőnyjátékosok alkot­ják a gárda gerincét, de még több fiatal szerepelt néhány mérkő­zés erejéig — fejezte be a szak­ember. Bátorfi István teljesítményé­re felfigyeltek a megyei szövet­ség vezetői is, akik kérték, hogy segítse a megyei ifjúsági válo­gatott felkészülését. Nos, a me­gyei válogatottak területi torná­ján két mezőhegyesi fiatal volt tagja a csoportgyőztes Békés megyei csapatnak. Az országos döntőben, Kiskunfélegyházán csak egy fiatal volt tagja az aranyérmes gárdából a területi­válogatottnak, s ezt egy kicsit fájlalták. (verasztó) Újra Novak Gáborral készülnek a szarvasi kosarasok Rövidesen körvonalazódik az új csapat Hosszú ideje csend honol a BSC Szarvas női kosárlabdacsapata körül. Az NB IB csoportjának megnyerése óta két pozitívumról írhattunk: nevezetesen arról, hogy benevezett a legamagasabb osztályba az együttes, s „régi-új” vezetőedző, Novák Gábor vette át a stafétabotot az új esztendőre. — Nem csak edzőként tevékeny- kedek a jövőben Szarvason, ha­nem menedzserként is—mondja Novák Gábor. —Szirony Pál pe­dig szakosztály igazgatóként folytatja a munkát. — Hogyan került vissza a klubhoz két és fél éves kitérő után? — Még februárban, a B cso­portos bajnokság közepette ke­restek az egyesület vezetői, s az­óta tárgyaltunk folyamatosan. Körülbelül két hete egyeztünk meg végleg. Egy kicsit a nosztal­gia is visszahozott a városba, de soproni és szolnoki edzősködé- sem idején is gyakran visszajár­tam a barátaimhoz, s vonzott a Körös is, hiszen szeretek hor­gászni. —Az első napok után hogyan látja: milyen feladatok várnak az edzőre? — Más jellegű munkát kell végeznem, mint két és fél évvel ezelőtt. Most a menedzseri teendőket is ellátom, amit még egy kicsit tanulok. De bízom ab­ban, hogy a gazdasági hátteret is meg tudjuk teremteni a helyi vezetőkkel és leendő támogatók­kal karöltve. — Egyelőre úgy tudni, mind­össze hét millió forint áll az egye­sület rendelkezésére... — Ezt adja a helyi önkor­mányzat. Ehhez legalább még ugyanennyi kell, hogy működ­jünk és egy jó csapatot építsünk fel, amely rövid időn belül a hazai mezőny egyik erős és ütőképes középcsapata lehet. Nos, a hiány­zó összegnek az előteremtése is részben az én feladatom. — Kikkel vágnak neki az új idénynek? —A játékosokkal éppen ezek­ben a napokban ülünk le tárgyal­ni, mert első dolgom az volt, hogy áttekintést nyerjek az anyagiak­ról, s tiszta kép alakuljon ki előttem. Vélhetően a jövő hét vé­gére össze is állhatakeret. Szeret­nénk megtartani a tavaly sikert elért gárdát, így a Frankó testvé­reket, Gerencsért, Verest, Kitűn­sz kaját, Huszárikot, Keresztényt. A fiatalok közül Szirony Pállal egyeztetve Sztricskót, Konda- csot, Zsigmondot, Fabót. Szeret­nénk, ha újra munkába állna a szülési szabadság után Francia Melinda. Továbbá kellene egy magas center, s egy hátvéd bedo­bó, aki külföldi is lehet. A régi-új edző, Novák Gábor FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET —Jelöltek vannak? —Azok mindig. De nem min­den esetben elérhető áron. Péládul tárgyaltam egy bjelorusz válogatottal, aki ma még Francia- országban játszik, ám az ő igénye havi kétezerötszáz dollár. Mi ezt egy évre gondoltuk, így kútba esett a terv. De további bjelomsz, illetve észt válogatottakkal tár­gyalok, akik elérhető áron ide­hozhatok. Centerjelőltem is akad, ő már hazánkon belülről, de nem szeretném elkiabálni, ezért csak akkor hoznám nyilvános­ságra a nevét, ha realizálódott személye. —Az utánpótlástfelmérte? — Nagyjából. Tény, hogy a közvetlen utánpótlás két-három fiataltól eltekintve jelenleg na­gyon vékony, de e téren is szeret­nénk hosszútávon előrelépni. Annál is inkább, mert általános iskolás szinten remek gyerekek találhatók a városban. Csak meg is kellene tartani őket akkor is, amikor középiskolába lépnek. — Mikor kezdik a felkészülést az új bajnokságra? — Július 21-én. Szeretnénk egy nagyon kemény alapozást végezni, napi öt-hét órányi edzés­sel. De hazai környezetben, mert ezzel is spórolunk, s végül is itt is megtalálható konditerem, csar­nok, egyszóval együtt van min­den az eredményes felkészülés­hez. Szeretnénk továbbá a szep­temberi bajnoki rajtig három­négy tornán részt venni, s vagy tíz előkészületi mérkőzést játszani. —Megfogalmazódtak az elvá­rások? — Az első évben mindenképp a biztos bentmaradás lehet a cé­lunk. Egyben egy olyan csapat alapjainak letétele, amely hosszútávon szolgálja a város hírnevének gyarapodását, s sta­bil, erős gárdává válhat. Jávor Péter Az örök „tizenhármas" Frankó Kati meghatározó szerepet játszott a bajnokcsapatban Már az athéni kongresszuson felmenthetik Gécsek Tibor is ott lehet... A jövő évi budapesti atlétikai Eu- rópa-bajnokság kabalafigurája nem véletlenül egy kalapácsvető kutya, hiszen Kiss Balázs szemé­lyében magyar olimpiai aranyér­mese van ennek a számnak. A kontinensviadal leendő magyar esélyesei között azonban rendre még egy kalapácsvető neve buk­kan fel: Gécsek Tiboré. Az Európa-bajnoki ezüst-, vi­lágbajnoki bronzérmes kalapács­vető pedig hivatalosan 1999. au­gusztus 30-ig nem versenyezhet. Mint ismeretes, 1995. augusztus 30-án a berlini Grand Prix-viadal után egy szuperérzékeny, ám az­óta sem alkalmazott vizsgálati módszerrel a kimutatható legki­sebb mennyiségben tiltott szert találtak a szervezetében, s hiába hivatkozott arra, hogy egy ártat­lan kenőcs miatt került ilyen hely­zetbe, s hiába találta vétlennek a magyar Atlétikai Szövetség két­szer is, végül a Nemzetközi Atlé­tikai Szövetség szabályai szerint járó négyéves eltiltást nem kerül­hette el. Az IAAF e hónap végi, athéni kongresszusa azonban részben igazságot szolgáltathat a dobónak, ugyanis napirenden szerepel a négyéves tilalom két esztendőre mérséklése. E módo­sító indítványra azért volt szük­ség, mert az IAAF több tagorszá­gának jogrendje csak négy évnél rövidebb büntetést tesz lehetővé. Akkor sincs gond azonban, ha a voksolók többsége inkább a régi megoldásra szavaz, mert az IAAF doppingszabályzata sze­rint kivételes körülmények ese­tén versenyzési joga visszaállítá­sát kérheti az atléta. Kivételes kö­rülménynek számít, ha az adott országban jogszabály vagy bíró­sági ítélet tiltja a négyévi eltiltást. Márpedig hamarosan Magyaror­szág is, kivételes körülménynek számít. Várhatóan júliusban ke­rül a magyar kormány elé az a kormány rendelet-tervezet, amely a sporttörvény felhatalma­zása alapján a hazai doppingvi­szonyokat szabályozza. Ä rende­let szerint továbbra is a szakszö­vetségek járnak majd el dopping­ügyekben, de a szankcionálás egységes lesz: amennyiben szte- roidot vagy fehérjehormont mu­tat ki a doppingteszt, első alka­lommal kétéves kényszerszünet vár a sportolóra, s másodszor már örökös eltiltás. A büntetése alatt is mindvégig tréningező Gécsek valószínűleg már szeptembertől versenyezhet, így semmi akadálya nem lesz an­nak, hogy ott legyen az Eb-n. Aki nem hiszi, győződjön meg róla 1998. augusztus 17-én a Népsta­dionban! F. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom