Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-04 / 154. szám

1997. július 4., péntek Heti gazdaság 7 A fukszia őshazája Dél- és Kö- zép-Amerika. Európában az 1800-as évek elején kezdték ne­velni. Nevét egy német orvostól, botanikustól, Leonhard Fuchs- tól kapta. Mintegy 100 faja is­mert, melyekből többféle kúszó, kapaszkodó bokor vagy fa alakú változatot hoztak létre. Virágai lehetnek pirosak, ró­zsaszínűek; május elejétől októ­ber elejéig nyílnak. A fukszia közepes fényigényű növény. Kedveli a hűvösebb, mérsékel­ten árnyas helyeket, ahol védve van a perzselő naptól és a Kertünk — portánk — gazdaságunk Virágai pirosak vagy rózsaszínűek széltől. A növény intenzív öntö­zést, s tíznaponként tápanyag­utánpótlást igényel. Ilyenkor már kikerülhet a szabadba. A helyét igényeinek megfelelően gondosan válasszuk meg, ugyanis a túl árnyékos vagy túl meleg élőhelyen levelei lehulla­nak. A virágok a esőt is meg- sínylik. Júliustól az elvirágzott virágokat folyamatosan távolít­suk el. A növényt metszéssel alakíthatjuk. Fa alakúra támasz mellett nevelhetjük. Mikor a fukszia 80 cm-esre nő, csípjük vissza; a támaszt mindaddig Május elejétől október elejéig nyílnak hagyjuk mellette, míg szára meg nem vastagodik. (Tá­maszt igényelnek a gazda­gon virágzó tövek is.) A fukszia tavasztól 10—15 cm-es szárdugványokkal szaporítható. Ezek vízbe téve 3—4 hét alatt gyökeret hajtanak. Szeptember vé­gén megkezdjük a telelésre való felkészítését: eltávo­lítjuk a sárguló leveleket és az utolsó virágokat (fon­tos!), s megtisztítjuk a nö­vényt a molytetvektől s az atkáktól. A MÉLTÁNYOS ELJÁRÁST A TÖRVÉNY NEM KÉRI SZÁMON Munkavállaló kontra munkaadó Most mondja meg, hol vesz­nek fel egy ötvenöt éves, rok­kant munkanélkülit?! — fa­kadt ki szarvasi olvasónk, aki a közelmúltban kopogtatott be a szerkesztőségbe. Ez a kérdés csak egy a sok közül, amire Kalász Károly eddig hiába ke­reste a választ. Egy dolgot azonban bizton állít, súlyos méltánytalanság érte volt munkahelyén. — Én kérem a negyvenegy évi munkaviszonyom alatt egészen ’96 tavaszáig soha nem voltam betegállomány­ban — fog a történetbe Kalász Károly. — A baj tavaly április 24-én kezdődött. A munkából hazaérve összeestem, majd tíz hónapig folyamatos orvosi ke­zelés alatt álltam. Tavaly de­cemberben úgy döntöttem, ké­rem a teljes leszázalékolásom. Elmentem a békéscsabai kór­házba, és vittem magammal azokat az okmányokat is, ame­lyeket a munkahelyem sze­mélyzeti osztályáról kaptam. Az első meglepetés akkor ért, amikor az orvos kijelentette: a papír szerint ’96. augusztus 8-a óta már negyvenszázalékos rokkant vagyok. A teljes le­százalékolásom nem történhet meg, hiszen három hónap alatt nem romolhatott annyit az ál­lapotom. Most már magam is szemügyre vettem a papírt. Valóban augusztus 8-án állí­tották ki, az én nevemre. Ám mindez a tudtom nélkül tör­tént, hiszen ebben az idő­szakban táppénzen voltam! Bár furcsállottam ezt az eljá­rást, a cégnél mégsem tettem szóvá, hanem idén februárban, negyven százalékos rokkan­tán felvettem a munkát. Febru­ár végén elküldték munkaal­kalmassági vizsgálatra, ahol a doktornő figyelmeztetett, vi­gyázzak a derekamra, csak húsz kilogrammig emelhetek. Ezt írásba is adta, amit továb­bítottam a munkáltatómnak. A feladatköröm azonban nem változott. Továbbra is nehéz fizikai munkát végeztem. Hat nap után betegállományba ke­rültem. Az egész márciust táp­pénzen töltöttem, s amikor be­mentem a műhelybe, hogy felvegyem a munkát, közöl­ték, nincs szükség rám, mert időközben átszervezték ezt a munkakört. A szarvasi lakatos úgy érzi, a cégnél eltöltött huszonegy év után méltányosabb elbánást érdemelt volna. — Hogyan százalékolhat- tak le a tudtom nélkül? Járt-e a munkaadómnak azért kedvez­mény, hogy csökkent munka- képességű embert foglalkoz­tatott? Miért nem kaptam meg a rokkantságom után járó bér- kiegészítést? — sorolja a kér­déseket, amelyeket helyette mi tettünk fel volt munkahe­lyén, a Szarvatsgép Kft.-nél. Kovács Lajos, a cég ügyve­zető igazgatója és Korbely Já-- nos munka- és minőségügyi szervező állítják, a megválto­zott munkaképesség megálla­pítása nem történhetett az érintett tudta nélkül. — A munkaköri alkalmas­ság mértékének megállapítá­sára egyfelől a foglalkozás­egészségügyi szakorvos jogo­sult. Ez történt tavaly augusz­tusban, amikor a szakorvosi vizsgálat a volt dolgozónknál 40 százalékos munkaalkal­masság-csökkenést állapított meg. Ugyanakkor a Társada­lombiztosítási Pénztár 180 na­pos betegállomány után no­vember 26-án hivatalból orvo­si bizottság elé, munkaalkal­massági vizsgálatra rendelte Kalász Károlyt. Az itt megfo­galmazott szakértői vélemény nincs a birtokunkban. Ám az ügyintézőtől kapott informá­ciónk szerint ez a fórum is 40 százalékos munkaképesség­mértéket állapított meg -— tá­jékoztatott Korbely János. —- Valóban, a munkáltatót kedvezmény illeti meg, ha megváltozott munkaképessé­gű munkavállalót foglalkoz­tat. Nálunk jelenleg húsz ilyen személy dolgozik. Ám ezek­nek a munkavállalóknak bér- kiegészítés nem jár — vette át a szót Kovács Lajos, aki elis­merte, Kalász Károly az orvo­si figyelmeztetés ellenére fizi­kailag megterhelő munkát végzett. — Rakodógép-alkat­részeket gyártunk, itt nehéz fi­zikai munkát végeznek a dol­gozók. Kalász Károly szorgal­mas ember volt, jól keresett. Amikor felajánlottam neki, hogy kevesebb pénzért köny- nyebb munkát kapna, ezt nem tartotta szimpatikusnak. Bár­mennyire is jó szakember, az egyéves táppénze alatt muszáj volt betölteni a helyét. Azzal váltunk el tőle, amennyiben olyan munkát tudunk neki adni, amelyet egészségi álla­potától függően képes ellátni, visszahívjuk — fogalmazott az igazgató. Bár a cikk főszereplője nem vállalja a pereskedéssel járó hercehurcát, sokan a munka­ügyi bíráságon próbálnak ér­vényt szerezni vélt vagy valós igazuknak. A hazánkban ta­valy lezárult 15 ezer munka­ügyi perből 5517-et munka­bért vagy más anyagi juttatást vitatva, 4150-et pedig munka- viszony megszüntetése miatt indítottak. — Az új Munkatörvény­könyv 1992. július 1-jei beve­zetése óta csökkent a munka­ügyi perek száma — tudtuk meg dr. Lengyel Albert szarvasi ügyvédtől, aki úgy látja, az új szabályozás a korábbiakhoz képest kiszolgáltatottabbá tet­te a munkavállalókat. — A munkáltató mérlegelési köré­be tartozik, hogy hogyan szer­vezi át a munkát. Ezt a bíróság nem vizsgálhatja felül. Ha a munkáltató ezen a címen mond fel, pert ugyan lehet in­dítani, de nem lehet megnyer­ni. Az ügyvéd szerint ma a legjellemzőbbek a rendkívüli felmondás miatti perek. — Rendkívüli felmondás­kor a dolgozó nem kap sem­mit, sőt három hónapig mun­kanélküli járadékot sem. Ez olyan súlyú büntetés, ami mi­att érdemes elmenni a munka­ügyi bíróságra. Amennyiben a rendkívüli felmondás jogta­lan, az elmaradt munkabért és a végkielégítés kétszeresét ál­lapítja meg a bíróság. A méltányos eljárást törvé­nyileg nem lehet számon kérni a munkáltatókon. —- Korábban törvényi sza­bályozásban létezett a felmon­dási korlátozás fogalma. Ez a sokgyermekeseknek, a gyer­mekeiket egyedül nevelő szü­lőknek, vagy a rokkantnyugdí­jas házastárssal élőknek adott biztonságot. Ma már ezekre hivatkozva nem lehet munka­ügyi pert kezdeményezni — tájékoztatott dr. Lengyel Al­bert. Csath Róza Piaci körkép - Mezőkovácsháza Édes őszibarack és lédűs sárgadinnye A nyári kánikula ellenére a szo­kásosnál is több zöldségkeres­kedő kínálta áruját Mezőko- vácsházán a kedd reggeli -pia­con. Mi a legkelendőbb termék a héten? — kérdeztük meg Majáné Selmeczi Mária zöld­ség-gyümölcs kereskedőt. —A még magas ára ellenére „jól megy” a paradicsom és a friss kerti uborka, 120—150 fo­rintért. Az őszibar acknak indul a szezonja, amit 160-tól 180 fo­rintig kínálnak a kereskedők. Mint megtudtuk a sárgarépát, zöldséget áron alul, 35—40 fo­rintért kínálja, mert „harcot” kellett vívnia érte a szegedi nagybanin. Mint mondta, keve­sebb termett az idén és rosszabb minőségben. Egyéb áruból bő­séges a választék, valamint az őstermelőknél 10,20/orinttal is olcsóbbak az árak. Átlagban a karfiol 120, a káposzta 35, a kel 65 körüli áron kelt. Az édes pap­rikadarabja 11—15, az erős 8— 15 forint. Az újburgonya kilója 50, a régi 45, a hagymát csomó­ra 50 forintért, a karalábét dara­bonként 30-ért vehettük meg. Az alma francia import és 48— 50 forint egy darab. Újdonság, hogy megjelent az édes, lédús sárgadinnye, amit Majáék pél­dául egy almáskamarási terme­lőtől hoztak. A görögdinnyét— az árát tekintve — többnyire még nagyedbe vagy félbe vágva kérik a vevők. H. M. A Budapesti Árutőzsde hírei A hétfői tőzsdenapon a gabonaárak nagymértékű süllyedése folytató­dott, ez alól csak a július, kukorica volt kivétel, ami rekordmagasságon zárt. A júliusi határidők záró árai, a mai elszámolóárak, ezeken történik a kiszámlázás + áfa! Az őszi kukoricaárak mélyrepülése folytatódik. A napfaforgóárak tartottak minden őszi határidőben. A sertéspiacon a nagy árfelhajtások megszűntek, szilárdulás van mind a közeli és távoli határidőkben, a júliusi elszámolóár itt is a tényleges szállítások ára + áfa. Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés Kukorica Ft/t Július 22100 17000—23000 Október Étkezési búza Ft/t 18950 18700 Július 19430 19000-19800 December 21250 21250 Takarmánybúza Ft/t Július 18800 16000-18800 Takarmányárpa Ft/t Július Napraforgó Ft/t 17800 17800-18000 Október 44100 43500—43800 EU vágósertés I., Ft/kg Július 245 241—245 EU vágósertés II., Ft/kg Június 235 230-235 :i ársáv 21000-23000 21000-23000 19000-23000 19000-19800 21250-21650 21250 18800-22000 18800 17800-21000 17900 44500­245—249 245 Ballai Pál BÁT-tó'zsdetag AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓK ÉS MAGÁNSZEMÉLYEK ADÓFOLYÓSZÁMLÁINAK 1997. ÉVI KIKÜLDÉSI RENDJÉRŐL Az adózás rendjéről szóló törvény előírásainak megfelelően ebben az évben is augusztus 3I-ig kerülnek kiküldésre az éves adófolyószámla­kivonatok a központilag felszámított 1996. évre vonatkozó késedelmi pótlékkal együtt. Adófolyószámla-kivonatot kapnak azon adózók akiknek: — egyéni vállalkozók esetében adószáma véglegesen nem került megszüntetésre — 1996. évre automatikus késedelmi pótlék került felszámításra — az adófolyószámla valamennyi adóneme értékhatár feletti az egyenlegszámítás időpontjában (1996. december 31-i fordulónap, majd közvetlenül a kiküldést megelőzően), amely értékhatár egyéni vállalko­zóknál 1000 forint A felszámított késedelmi pótlék összegét az adófolyószámla-kivonat­hoz tartozó napi pótléklista tartalmazza, amely a kiküldött folyószámla­kivonaton még nem került előírásra, de 1997. szeptember 15-i esedékes­séggel könyvelésre kerül. A megváltozott jogszabály alapján 1997. január hó 1-től a késedelmi pótlék adónem nem képez pótlékalapot. A folyószámla-kivonatok ajánlott levélpostai küldeményként kerül­nek kiküldésre, kérjük, hogy észrevételeiket lehetőleg az átvételt követő 15 napon belül tegyék meg. A folyószámla-kivonatokkal kapcsolatos egyeztetés a megyei igazga­tóság adókönyvelési és pénzforgalmi osztálya végzi. Az egyeztetéshez — mely akár írásban, akár személyesen történik — csatolni kell az adóévet érintő bevallásokat, illetve a befizetéseket igazoló iratokat másolatban. Ügyfélfogadás helye: APEH Békés Megyei Igazgatósága 5600 Békéscsaba Kinizsi u. 1. földszinti ügyfélfogadótér Ügyfélszolgálati idő: hétfő 8.00—11.00, 13.00—15.30; kedd 8.00— 11.00; szerda 8.00—11.00,13.00—15.30; csütörtök 8.00—11.00,13.00— 15.30; pénteken nincs ügyfélfogadás Szám — Beszéd Lakásépítés Békés megyében az első negyedévben Országosan az év első három hónapjában 3700 új lakás épült, ami érdemi változást nem mutat (100,7%) az előző év azonos időszakához képest, de jelentős területi különbségeket takar. A megyék közül hétben növeke­dett, tizenkettőben csökkent az első negyedév során épített laká­sok száma az egy évvel korábbi­hoz viszonyítva. 1997 első három hónapjában 122 új lakás épült a megyében, 21%-kal, 32-vel kevesebb, mint egy évvel korábban. A lakások 23%-a a megyeszékhelyen, 63%-a a többi városban és 14%-a a községekben került átadásra. A településenkénti előzetes ada­tok alapján a megye városai kö­zül Battonyán és Mezőko­vácsházán egyetlen lakás építé­se sem fejeződött be ez év janu­ár—márciusában. A legtöbb la­kás Békésen (22) és Gyulán (14) épült, a legkevesebb Mezőhe­gyesen (1), de Eleken, Szeghal­mon és Tótkomlóson is mind­össze 2—2 lakás építése feje­ződött be. A községek nyolcti­zedében nem volt befejezett la­kásépítés, a fennmaradó 12 tele­pülésen összesen 17 lakás építé­sét fejezték be. 1997 első negyedévében 4700 új lakásépítési engedélyt adtak ki az országban az építés­ügyi hatóságok, 4%-kal keve­sebbet. mint az előző év azonos időszakában. Békés megyében viszont 14%-kal többet, összesen 131­et, ami az előző év azonos időszakához viszonyított válto­zás alapján a megyék közül a hatodik helyezésnek felel meg. Az engedélyezések 22%-a me­gyeszékhelyen, 63%-a a többi városban és 15%-aközségekben történt. A városok közül — ha­sonlóan a lakásépítéshez — kiemelkedő a Békés (21) és Gyula (17) területén kiadott épí­tési engedélyek száma, de figye­lemre méltó a mezőberényi is (16). A községek területén mind­össze 19 lakás építésére adtak ki engedélyt, melyben 10 község érdekelt; köztük ötben kettő, há­romban egy és kettőben három lakás építését kezdhetik meg az idén az építtetők. Az épített lakások és a lakásépítési engedélyek számának változása 1996.1. negyedév = 100,0 Megyeszékhely ü Épített lakás 1 Többi város 1 □ Kiadott lakásépítési Községek It»!!» engedély Összesen i--------------1--------------I-------------­0 50 100 150 200 (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatósága)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom