Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-01 / 151. szám

nri'pc uvrm HÍRT AD •• ✓ hLKLVVlLljiLlnlKLAP MEGYEI KORKÉP 1997. július 1., kedd Járdát szeretnének, (gh) Egymillió forintos járdaépítési alapot hozott létre a közelmúlt­ban a battonyai önkormányzat. Mivel a beérkezett igények la­kossági kivitelezésben történő járdaépítésre vonatkoznak, az önkormányzat a beruházáshoz „csak” anyagot és műszaki fel­ügyeletet biztosít. Ebben az év­ben a Vörösmarty, a József Atti­la, a Damjanich és a Puskin utcá­ban egyaránt 320-320 folyómé­terjárda épül Battonyán. A tes­tület szeremé, ha a jövő évi költ­ségvetés tervezésekor szintén elkülöníthetne 1 millió Ft-ot az időközben felmerülő újabb igé­nyek kielégítésére. Ismaning! ajándék a katolikus iskolának, (y) Kiváltképp az alsó tagozato­sok forgathatják majd haszonnal azokat a készségfejlesztő játékokat, melyeket az ismaningi Kolping család ajándékozott a békéscsabai Savio Szent Domonkos Katolikus Általános Iskolának. A játékok mellett értékes bútorokat is kapott az iskola fotó: lehoczky Péter Falvaink sorsfordulója a termékpályás szövetkezés Nincs hatékony gazdálkodás közös cselekvés nélkül Medgyesegyházán a helyi gaz­dák a közelmúltban 2 új, beszer­zési és értékesítési jellegű, úgy­nevezett termékpályás szövetke­zetét hoztak tétre Dinnyeter­melők és Kertészek Szövetkezé­se, valamint a Gabonaféléket Termelők Szövetkezése néven. Van-e valami különös indíttatá­sa, hogy a megyében az elsők között kezdeményezték ezt az új szövetkezési formát? — kérdez­tük Nagy őé/a polgármestert. — Köztudott, hogy az egyéni mezőgazdasági termelők milyen nehéz, kiszolgáltatott helyzetben vannak a piaccal szemben. Való­jában az agrárdemonstráció előzménye is az volt, hogy az ország vezetőinek fogékonysága a mezőgazdasági területek iránt komoly hiányosságokat mutat. Kellő politikai nyomást és lobbyt kell folytatni, hogy a vidék kedvezőbb, rangjához méltó megítélést kapjon. Gond, hogy országosan sincs elég markánsan képviselve az agrárágazat. Bár a lehetőségek korlátozottak, de ha nem teszünk semmit, másoktól sem várhatjuk a „sült galambot”.-—Az elmúlt évtizedekre gon­dolva a „szövetkezés" szó elég rossz emlékeket idéz az emberek­ben. Nem gátló tényező ez? — Valóban rossz beideg­ződéseket kell legyőznünk és a mezőgazdaság szereplői tájéko­zatlanságból félreértelmezik a dolgokat. Még a vezetők is úgy gondolják, hogy őket vádolják a történtekért. Többen megkér­dezték: „Megint téeszesíteni akartok?” — Miről van tehát szó, mit takar a termékpályás forma ? — Ebben a szövetkezésben megmarad a tulajdon és a gazdál­kodás önállósága. Önkéntesen arra társulnak a gazdák, hogy a termeléssel összefüggő beszer­zéseket és a termékek eladását szervezzék meg. Egyébként nem idegen a magyar szövetkezési ha­gyományoktól ez a modell, hisz az évszázad közepén a „Hangya” szövetkezetek is sikeresen mű­ködtek. A Glóbus konzervgyár szintén a termelők tulajdonában volt, tehát vannak gyökerek a ma­gyar köztudatban. Másrészt, ha a nyugatot, Dániát, Hollandiát, Né­metországot nézzük, éppen ezen szövetkezéseik miatt lettek sike­resek. így tudták biztosítani azt a hátteret, hogy a profit jelentős része ne a viszonteladóknál csa­pódjon le, hanem a termelőnél maradjon. — Miben tud segítséget adni az önkormányzat? — Nem igazán feladatunk, de megpróbáltuk valamilyen mó­don katalizálni, gerjeszteni a kez­deményezést, mert ahol a terme­lők sikeresek, ott a település is fejlődik és a lakosságnak van jövője. Másrészt fontos, hogy ne csak a magunk feje után men­jünk, hisz vannak szakemberek, akik tapasztalataikkal sokat se­gíthetnek. Ezért kerestük meg Széremley Bélát, a gróf Károlyi Sándor Szervezetfejlesztési Ala­pítvány ügyvezetőjét, illetve Márton János professzort, a Ma­gyar Tudományos Akadémia tagját, aki hosszú évekig az Ag­rárgazdasági Kutató Intézet igaz­gatója volt — ők a nyugat-euró­pai modellek jó ismerői és rész­vételükkel vitattuk meg a lehetőségeket, tanulmányoztuk a helyi viszonyokat. Kirajzolódott, hogy ez a struktúra a községben két termény köré csoportosulhat: a dinnye és a gabona. A gabona­társulás kicsit raktárszövetkezet­ként is felfogható, mely az érté­kesítéshez nyújt biztonságot. ■—Hol tartanak a szervezésben ? — A gabonafélék szövetkezé­sére több mint 40 termelő írta alá a szándéknyilatkozatot, míg a dinnyetermelők körében már az alapszabály iselkészült. Azelmúlt napokban a tagok — vállalva a részjegyek befizetését—elfogad­ták a szervezetet, így csak a cégbí­rósági bejegyzés van hátra. A ga­bonaszövetkezés 1-2 héten belül hasonló szervezettséggel bír. Mindkét szervezet nyitott, bárki kérheti felvételét. Külön előny, hogy a részjegyek 50 százalékát az állam visszatéríti, illetve mint szövetkezet kedvezőbb kamatláb­bal, támogatással kaphatnak ter­melési hitelt. Végső cél, hogy a mezőgazdaságban dolgozók a megtermelt termékeiket egységes formában és az eddiginél jóval kedvezőbb feltételekkel tudják képviselni. Remélhetőleg a medgyesiek példája nyomán a körzetünkben is elindul egy ha­sonló önszerveződő folyamat. Halasi Mária Megkérdeztük olvasóinkat Jó-e, hogy Szarvas is indul a „Játék határok nélkül” vetélkedőn? Lakatos Henrietta, 22 éves, szarvasifőiskolás: — A versenyt műsorra tűzi a televízió, s ehhez kapcsolódóan a nézők egy Szarvasról szóló fil­met is látnak majd. Úgy gondo­lom ez mindenképpen népszerű­síti a várost, öregbíti hímevét. A versenyre készülő csapat jó né­hány tagját ismerem. Régen a Játék határok nélkül több adását láttam, mostanában azonban nem néztem. Természetesen a szarvasiak versenye kedvéért le­ülök a tévé elé és szurkolok a csapatnak. Veres Attiláné, 48 éves, szarvasi boltvezető: — Amikor a Játék határok nélkül sorozat elindult, a férjem is akart csapatot indítani, ám akkor azt mondták, hogy nincs rá pénz. Most örülök, hogy a játékhoz mi is csatlakoztunk, mert Szarvas ugyan kisváros, de nagyon jó sportélete van. A tévés szereplés hímevet jelent a városnak. A csapat felkészülé­sét a lakosság is figyelemmel követheti, mert az edzésekről folyamatosan hírt ad a kábelté­vé. Megyik László, 24 éves, csaba- csűdi szakács: — Fel van dobva a város. Mindenütt téma a verseny. Kö­szönhető ez annak is, hogy az itt élők a kábeltévén mindig friss híreket kapnak az előkészüle­tekről. Nekem is van egy pár ismerősöm a felkészülök között. Egy ilyen versenyen való sze­replés népszerűvé teszi a várost. A vetélkedő televíziós adásait mindig megnéztem. Most ha a munkám megengedi, én is ott ülök majd a nézőtéren és szurko­lok a csapatnak. Dr. Romvári László, 71 éves, szarvasi nyugdíjas közgazdász: — A vetélkedőn való részvé­tel népszerűsíti a sportot, ugyan­akkor szorosabbra fűzi a sport és a lakosság kapcsolatát. Jónak tar­tom, ha a város túllép a határon és ily módon is az érdeklődés kö­zéppontjába kerül. Felhívja a fi­gyelmet sportéletére, az itt élő emberekre, illetve a város látni­valóira, kulturális értékeire. A ká­beltévén magam is érdeklődéssel figyelem, hogyan készül csapa­tunk a megmérettetésre. __r__ F OTÓ: LEHOCZKY PÉTER Olvasóink írják ....................................................-- ~ Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesz­tőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulá­sa nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Visszhang Személyiségi jog „18 fölött”... Kisrutin” a Rossmannban) A fenti címen jelent meg 1997. június 25-én egy olvasói levél. írója több félreérthető és a valóságnak nem pontosan megfelelő dolgot állított. Ezek egyike, hogy a rutinellenőrzést nem az üzlet egyetlen férfi eladója végezte, hanem a szolgálatát éppen teljesítő biztonsági őr. A levélíró bizonyára nincs tisztában a biztonsági őrök munkaköri leírásával, jogaival és kötelességeivel (de ez nem is az ő dolga és gondja). Az említett ügyet a munkáját végző biztonsági őr felettese felülvizsgálta és semmi kivetni valót nem talált alkalmazottja munká­jában, hiszen csak kötelességét végezte. Tetteiért egyébként sem köteles minden vásárlónak beszámolni, csak feletteseinek. A teljesen korrekt módon eljárt biztonsági őr, aki csak a kötelessé­gét teljesítette, ezúton kéri elnézését azoknak a hölgyeknek, akiket ellenőrzött, és akik sértőnek, illetve félreérthetőnek tartották az ellenőrzést, ami egyébként — miként a Rossmannban — minden kulturált és igényes üzletben természetes és megszokott. Hasonlóan elnézést kérek a cikkben megrágalmazott, a boltban egyetlen férfi eladóként dolgozó úrtól, amiért a cikket író hölgyek tájékozatlansága miatt gyanúba keveredett. Nem a biztonsági őr hibája, hogy ok nélkül vádolták. Ezúton kérem továbbá megértésü­ket, amiért a biztonsági őrök a jövőben is (a szabályzat szigorú betartásával) végzik munkájukat—a vásárlók érdekében is. Az üzlet és annak őrzése természetesen továbbra is a vevők szolgálatában áll. A Rossmann biztonsági őre (Név és cím a szerkesztőségben) Visszhang Figyelmesség a kellemetlenségért A június 25-én a BMH-ban megjelent olvasói levélre szeretne a Rossmann cég reagálni. Már 1 éve élvezzük a vevők bizalmát és szeret étét Békéscsabán. Ezt a légkört annak is köszönhetjük, hogy békéscsabai dolgozóink mindent megtesznek azért, hogy a város lakosai, akik betérnek hozzánk, kedvesen és szakszerűen legyenek kiszolgálva. Ezért tartja fontosnak a vezetőség, hogy tisztázza egyik olyan dolgozójának a helyzetét, aki már nyitás óta bebizonyította, hogy megérdemli a cég bizalmát. Az említett olvasói levélben a kellemet­len fiatalember eladóként van megnevezve, és ezt szeretné a cég korrigálni, mert mint utóbb kiderült a fiatalember, aki a fiatal hölgyeket „ellenőrizte”, az éppen aznap szolgálatban lévő rendész volt. A fiatalember egy másik cég alkalmazottja, aki azóta sem és a jövőben sem fog Rossmann boltban szolgálatot teljesíteni. A hölgyeket szeretnénk arra kérni, hogy igaz, önhibánkon kívül, de mégis cégünk boltjában érte Okét a kellemetlen incidens, hogy ha lehetőség nyílna rá, fáradjanak be a boltba, hogy cégünk egy kis figyelmességgel tudjafeledtetni a kellemetlen pillanatokat. Rossmann Drogéria és Parfüméria vezetősége Tudnivalók a fegyver nélküli szolgálatról A fegyver nélküli katonai szol­gálat, illetve a polgári szolgálat teljesítésének engedélyezése iránti kérelmet a katonai szolgá­latot még nem teljesített hadkö­teles a katonai nyilvántartásba vételt követően, de legkésőbb a katonai eskü letételéig adhatja be. Az ilyen kérelmet a területi­leg illetékes hadkiegészítő pa­rancsnokhoz vagy a jegyzőhöz kell benyújtania, aki az elbírá­lást végzi és utólag tájékoztatja a kiegészítő parancsnokságot. Be­vonulás után az állomány illeté­kes parancsnokához kell beadni a kérelmet, amelyhez a jogsza­bályban meghatározott adatokat tartalmazó formanyomtatványt kell csatolni. A tartalékos, póttartalékos hadköteles a fegyver nélküli ka­tonai szolgálat, illetőleg a polgá­ri szolgálat engedélyezése iránti kérelmét a behívóparancs kéz­besítéséig terjesztheti elő. A ké­relem jogos elbírálásáig a had­köteles nem hívható be szolgá­latra. Ha az ilyen irányú kérel­met a bevonulás után — de az eskü letétele előtt — nyújtotta be, le kell szerelni. A fegyver nélküli szolgálat időtartama ki­lenc hónap. A kérelem benyújtása az illetőt a megjelenési és bejelen­tési kötelezettség teljesítése alól nem mentesíti. Az ilyen irányú kérelmet a jegyző bírálja el. A kiegészítő parancsnokság az eljárásban ügyfélként részt vehet. A fegyver nélküli katonai, il­letve polgári szolgálat teljesíté­sére vonatkozó engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha a körülményekből a lelkiismereti okra való hivatkozás alaptalan­sága fennáll. Ha ezt az eljáró hatóság nem tudja megállapíta­ni, az engedélyt meg kell adni. Az a hadköteles, aki a polgári szolgálat teljesítésére megkapta az engedélyt, katonai szolgálatot még kérelemre sem teljesíthet. A polgári szolgálat időtar­tama 15 hónap. A polgári szol­gálat idejébe nem számít be a szolgálat félbeszakítása miatt le nem töltött, valamint a szolgá­lati helytől önhibából távol töl­tött idő. Viszont a polgári szol­gálat idejébe beszámít a letöl­tött katonai szolgálat időtar­tama. A polgári szolgálatot a kijelölt polgári munkahelyen kell teljesíteni. A polgári szol­gálat teljesítésére, a szolgálatot teljesítők jogaira és kötelezett­ségeire, fegyelmi és anyagi felelősségére, valamint a szol­gálat teljesítésének helyére, el­halasztására és félbeszakítására vonatkozó rendelkezéseket kü­lön törvény szabályozza. Kenyeres Dénes

Next

/
Oldalképek
Tartalom