Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-31 / 177. szám

1997. július 31., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP MS MEGYEI HÍRLAP „Volt egyszer egy iskola, a békés-tarhosi”, a legendás hírű Továbbképzéssel a zenei rangért A békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskola pedagógusok számára posztgra­duális képzéseket indít ősztől, többek között ének-zene szakon tanítóknak, illetve művészeti tárgyakból, ahová a hazánkban és határainkon túl éneket tanító diplomás pedagógusokat várják — tájékoztatta lapunkat Lindenbergerné Kardos Erzsébet adjunktus, e két program szakmai felelőse. — Az egykori tarhosi Énekiskola és Gulyás György karnagy szellemében dolgoztuk ki a programunkat, a tehetségeket akarjuk felkarol­ni, összefogni, zenepedagógiai útravalóval el­látni — mondta Lindenbergerné. — Az ének­zene szakon az a célunk, hogy az általános iskolák 1—4. osztályában tanítók az 5—6. osz­tályban is eredményes nevelő-oktató munkát végezhessenek, szakszerűen és élményt nyújt­va a gyerekeknek. Éneket, szolfézst, zeneelmé­letet, zeneirodalmat, hangszerjátékot, hang­képzést, kamarazenét, karvezetést, néptáncot, tantárgypedagógiát oktatunk. A képzés három éves, nyári és téli tanítási szünetekben folyik a főiskolán, vagy Tarhoson. Az első évre 165 órát tervezünk és a N AT ének-zene programját követjük. — Kik oktatnak majd ezen a továbbképzé­sen? — Olyan ismert személyiségek, mint Bartalus Ilona zenepedagógus, aki 16 évig taní­tott Kanadában. Sebestyénné Farkas Ilona (Se­bestyén Márta édesanyja), Benczéné Mező Ju­dit, a Debreceni Zeneművészeti Főiskola tanszékvezető docense, Olsvai Imre népzene- kutató, az MTA zenetudományi intézetének munkatársa, hogy csak a legjelesebbeket, nem­zetközileg ismerteket említsem. —Már tanári diplomával rendelkező peda­gógusokat várnak itthonról és külföldről a to­vábbképzésre , amely a Körösi Nyári Akadémia keretében rendezett ének-zenei szekció premi­erje után ismét szép példája Tarhos és a főiskola összefogásának. — Ez intenzív kurzus lesz Békésen, amit a Körösi Nyári Akadémián belül a főiskola pá­lyázati összegből rendezhet meg. Ide 30 peda­gógust várunk, október 1-jéig lehet jelentkezni — a főiskola tanulmányi osztályán lehet jelent­kezési lapot kérni —, elsősorban tanítványokra A tarhosi szellemiség „beköltözik” a főis­kolára ARCHÍV FOTÓ számítunk, olyan jelentkezőkre, akik részt vet­tek a kurzuson. Volt tarhosi diákok vezetik a továbbképzést, ami hároméves, egy tanévre 20 000 forint a tandíj. A képzésre pályázattal elnyertük a Nemzeti Kulturális Alap támoga­tását. A pályázathoz csatolt ajánlásában Szokolay Sándor zeneszerző többek között a következőket írta: „A pályázat... a volt békés- tarhosi Énekiskola újraéledt örököseként, a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskola kebelében a Jövő nagy ígérete..., mélysége­sen fontos kulturális feladatnak érzem. A méltó utódlása a legendás hírű iskolának nemzeti feladatnak tekinthető. A Bartók és Kodály által kivívott hírünk zenei világhata­lommá tett bennünket. Ezt a veszendő rangúkat visszaszereznünk kötelességünk! A továbbképzés lehet ennek egyik legfontosabb alapja...” Niedzielsky Katalin Egyesület a termelőkért, az állattartókért Bay Zoltán özvegyének levele a gyulaiakhoz és a sarkadiakhoz A minap két levél érkezett Bay Zoltán özvegyétől, aki a férje nevét viselő gyulai iskola tortúrája fölötti elkeseredésében raga­dott tollat és a nyilvánosságot is vállalja. Gyula város képviselő-testületének és Lebenszky Attila polgármes­ter úrnak! 1997. július 11-én keltezett levelét dr. Gallé Tiborné közvetítésé­vel — kézhez kaptam. A levél tartalma nagyon elkeserített. Főleg azért, hogy egy ilyen nagy város, mint Gyula képtelen egy különlege­sen jó iskolát fenntartani. Hogy tudott 5 évig olyan szépen működni a Bay Zoltán Gimnázium? Emberfeletti munkával tartották rendben az épületet és a semmiből, keservesen gyűjtötték össze az eszközeiket. Csodálni való volt! Másik ok ami elkeserített az az, hogy nem tudták kellően értékelni az iskolában véghezvitt újításokat, meglátni a magas szellemiséget, eredményeket, fegyelmet stb... Ezt a legjobban bizonyítja az, hogy Erkel—Bay névösszevonást akarnak csinálni. Teljes tiszteletem Er­kelnek, minden magyarnak kedves nagysága, de Magyarországon kívül a világon sehol senki nem tud róla. O egy igazi helyi nagyság volt (nem mint Bartók Béla). Bay Zoltán világhírű tudós, aki új dolgokat hozott létre, embeifeletti küzdelmek árán. A gyulaiak erőfeszítése gyengének minősült, így aztán pont a Bay Zoltán szüle­tésnapi dátuma körül szüntették meg az iskolát. Ugyanakkor Ameri­kában megjelent egy komoly története a radarnak: INVENTION THAT CHANGED THE WORLD (Találmány, ami megváltoztatta a világot) Buderi Robert-től. Ajánlom a gyulaiaknak, hogy nézzenek e könyvbe és olvassák el az igen szép elismerést, ami Bay Zoltánról szól. Nagyon sajnálom, de látván az említetteket, szó sem lehet arról, hogy Bay Zoltán nevét Gyulán iskola viselje. Sem én, sem családom nem engedélyezi. Maradjon meg az Erkel gimnázium a régi nemé­ben, szellemével, régi nevével. Az úgy jó ott, ahogyan van. Üdvözlettel... ♦ Sarkad város képviselő-testületének és Tóth Imre polgármester úrnak! Kérem, fogadják a leghálásabb köszönetemet azon okból, hogy meghívták városukba a Bay Zoltán Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskolát. E lépésükhöz őszintén gratulálok, mert tudom, hogy nagyon sikeres eredményeket fognak elérni. Volt alkalmam megfigyelni az iskolavezetést, a szellemet, a mérhetetlen fegyelmet, tiszteletet, tanulni vágyást stb. Ezek minden siker alapjai. Orvendek, hogy a sarkadiak előre néznek, keresik az újat, a jobbat, nem félnek az új szellemtől. Hogy Ady szavaival éljek, a Bay Zoltán Gimnázium most betör „új világnak új dalaival". Sok sikert, sok jó eredményt kíván sok szeretettel: Bay Zoltánná 151 Quincy St. Chevy Chase, MD 20815 USA Belvízrendezés Nem vártak, döntöttek Szarvason Mi legyen a lovaspálya haszno­sítására beérkezett pályázatok sorsa? Döntsön-e most a testü­let, vagy nyilvánítsa eredmény­telennek a beérkezett anyagokat, s fogalmazzon meg új pályázati kiírást? — többek között erről vitázott tegnap a szarvasi képvi­selő-testület. Az önkormányzat az arboré­tummal szemközti gyommal benőtt lovaspálya hasznosításá­ra immár hét esztendeje haszta­lan keresett alkalmas személyt. Ám a közelmúltban kiírt pályá­zatra legnagyobb meglepetésre nyolc beadvány érkezett, ame­lyek közül a szigorúan vett ki­írásnak négy pályázat felelt meg. Babák Mihály képviselő úgy vélekedett, önmagában mind a nyolc pályázat értékes, ám célja­it tekintve összehasonlíthatat­lan. Üdvös lenne, ha a lovas­pályán egy, a lovasok érdekét és a város idegenforgalmi ügyét egyformán szolgáló komplex beruházás valósulna meg. Ám a javaslatát, miszerint a beérkezett anyagokat nyilvánítsák ered­ménytelennek, s írjanak ki újabb pályázatot, a képviselők többsé­ge elvetette. Támogatták viszont az a véle­ményt, hogy döntsenek most a négy pályázó közül. A pályázati kiírás egyértelmű volt, nincs mi­ért halogatni a döntést — érvel­tek. Szavazáskor a többség Ter­hes Jánosné Molnár Györggyel közösen benyújtott pályázatára voksolt. Megbízták továbbá a jogi bizottságot, hogy dolgozza ki a hasznosítási szerződést. „ÓVszerelem”-kampány Bár 1997-ben mindössze 12 új AIDS-megbetegedést regiszt­ráltak és számos új gyógyszer segíti a gyógyulást, a kór to­vábbra is halálos. A Nemzeti Egészségvédelmi Intézet kezde­ményezésére a televíziókban, a rádiókban és az újságokban nagy szabású AIDS-ellenes kampány indul, mert újabb kedvezőtlen jelenségek ütötték fel a fejüket. Nagymértékben el­harapódzott a prostitúció, rend­kívüli méreteket öltött az or­szágban megforduló idegenek száma. Romlott a helyzet a kábí­tószer-fogyasztás terén is. Az új AIDS-ellenes kampányban el­sősorban a fiatalokat szeretnék megnyerni a felelősségteljes szerelemnek. Dalban, filmen, óriásplakátokon találkozhatunk aszójátékkal: „ÓVszeíelem”. Gyulán a képviselő-testület júli­us 14-i ülésén hozott rendeletet az állattartásról és a hajtatásos növénytermesztésről. A mege­lőző lakossági fórumon, de az ülésen is a gyulaiak jelezték, nem veszi figyelembe eléggé a tervezet, hogy Gyula lakói a mezővárosi hagyományokat folytatva nagy számban élnek a fóliázásból, az állattartásból. A képviselők alternatívái enyhítet­tek valamelyest a szakhatósági szigorúságon. A gyulaiak egyik képviselője még az ülésen jelez­te, hogy megalakítják érdekvé­delmi egyesületüket. Kedden este 25-en megalapí­tották a Gyulai Termelők és Ál­lattartók Érdekvédelmi Egyesü­letét. Pártpolitikától mentesen működve céljuk az, hogy a Gyu­lán élő és gazdálkodó termelők, állattartók érdekeit védjék, megfelelő társadalmi elismerést vívjanak ki számukra, s jogaikat az önkormányzati rendeletben biztosítsák. Kezdeményeznek helyi jogszabályalkotást, intéz­kedéseket, véleményt nyilvání­tanak, más érdekképviseletek­kel együttműködnek a szociális, anyagi kérdésekben, tanfolya­mokat, előadásokat és szakmai összejöveteleket szerveznek. Aki szeretne az egyesület tagja lenni, a 465-701-es telefonszá­mon jelentkezhet. Sz. M. Zsadány és Geszt fokozottan bel­vízveszélyes település, ezért a két község közösen indult a Munka­ügyi Minisztérium Közmunkata­nács pályázatán. A próbálkozást siker koronázta. A két település összesen 18 millió 96 ezer forin­tot nyert belterületi csapadékvíz­rendezésre. A nyert összeg lehetővé teszi, hogy a két községben augusztus 1. és november 30. között össze­sen 100 férfit (Zsadányban 65-öt, Geszten 35-öt) foglalkoztassa­nak. Ezzel a lehetőséggel ezek­ben a hónapokban a két község­ben szinte százszázalékban meg­szűnik a férfi munkanélküliség. Ok mindannyian megszerzik a 180 napos munkaviszonyt, ami szükséges ahhoz, hogy továbbra is az ellátási rendszerben marad­janak. A polgármester azt is elmond­ta: a belvízrendezésen foglalkoz­tatottakat teljesítmény alapján bérezik majd, ugyanis az a ta­pasztalat, hogy így sokkal jobb minőségű munkát végeznek. (Magyari) Megkérdeztük olvasóinkat Mi a véleményük a tervezett benzináremelésről? Farkas Csaba, 25 éves, szarvasi benzinkútkezelő: —Hallottam róla, de hogy mi valósul meg belőle, még nem tudni. Az biztos, ha január 1- jétől megtörténik az a nagyará­nyú áremelés, az elsősorban azt a millió kispénzű embert érinti majd hátrányosan, aki ingázik és aki számára a napi ötszáz- forintos tankolás elengedhetet­len. S ehhez jön még a gépkocsi fenntartásával kapcsolatos egyéb kiadás. A kocsiról én már rég átnyergeltem a kerékpárra. Sokkal egészségesebb és ol­csóbb is. Szilágyi Anita, 18 éves, szarvasi diák: — A családunkban van gép­kocsi, hiszen a szüleim munká­jához elengedhetetlen. Egy ko­moly benzináremelés érzéke­nyen érintene minket, mert min­dennap használjuk az autót. Fél éven belül én is megszerzem a jogosítványt. Az elméleti vizs­gát már letettem, csak a vezetői vizsga hiányzik. A tervezett ár­emelést nem tartom jónak, mert ennek a lépésnek megint az ala­csonyabb jövedelmű családok látnák kárát. Mótyán Tibor, 47 éves, a szarvasi szlovák önkormányzat elnöke: — Nem hiányzik. Annak ide­jén kezdő autósként 6,50 forin­tot fizettem a benzin literjéért. Ma pedig hol tartunk? Őszintén szólva, ma azt sem tudom mennyi a benzin ára, pedig rend­szeresen tankolok, hiszen a gép­kocsi a munkámhoz nélkülözhe­tetlen. Ha csak tehetem itt Szarvason biciklivel közleke­dem, ám sokszor kell Szlovákiá­ba vagy a fővárosba utaznom és oda mégsem mehetek kerékpá­ron csak autóval. Frankó István, 64 éves, szarvasi nyugdíjas; —- Nekem egy traktorom van, azzal művelem a kéthektáros földemet. Amennyire tudok, ta­karékoskodók. A traktort csak saját részre használom és akkor, ha nagyon muszáj, de így is költ­séges a fenntartása, mert benzin­hajtású. Tavasztól őszig, amíg a földeken sok a dolog, bizony üzemanyagra is többet költők. Ha megemelik a benzin árát, ak­kor sem tudok mást tenni, bein­dítom a traktort, mert a munkát el kell végezni. qs_ ^ FOTÓ: SUCH TAMÁS Drága a „forró madár” A Magyar Televízió kuratóriu­mának döntése alapján a kettes csatornát október közepétől olyan égi frekvenciára állítják, amellyel az ország lakosságának nagy részét újabb kiadásokra kényszerítik. Á médiatörvényben foglaltak szerint az MTV2-es műsora mű­holdra kerül. (A műhold „szak­mai” neve: bird, sző szerint: ma­dár.) Ráadásul egy új „forró ma­dáréra (hot bird), amit még csak most lőnek fel! Maga a fellövés legkésőbb augusztus 29-éig kell, hogy megtörténjen, szep­tember közepétől pedig munká­ba állítják. Ezt követően egy hó­napig párhuzamosan lehet fogni a kettes csatornát az eddigi földi antennákkal és a műholdról is, majd október közepétől csak ez utóbbin keresztül. Ugyanakkor a kettes csatorna hélyett — és helyén — ősszel a TV 1 mellett még két új kereske­delmi, azaz összesen három ma­gyar nyelvű adót is láthatunk egy tető-, vagy szobaantenná­val. Az egyik a Club RTL lesz, a másik új adó nevét még nem döntötték el. És hogy mi lesz a TV2-es csatornával? Természe­tesen fogható, látható lesz — mondta Őri András, az Antenna Hungária Rt. szóvivője —, egyéni műholdvevővel. Akik 1994 előtt vásárolt egyéni műholdvevő készüléket hasz­nálnak, azoknak a vevőfejet egyről háromsávosra kell cserél­niük. Ennek várható összege 14—16 ezer forint. Akinek ed­dig nem volt parabolaantennája, annak 20—30 ezer forintjába, plusz a beszerelés díjába kerül a 2-es csatorna. Az idén a tv-tulaj- donosok öt százalékának akkor is költségbe kell verniük magu­kat, ha megelégszenek a TVl-es műsorával. Ez a legszerényebb jövedelműeket érinti: a nagyon régi tv-készülékkel rendelke­zőket. Ezen készülékek mind­egyike ugyanis egyhangnormás. Ezt észre is vették itthon, mert néma maradt a készülék. Át is alakíttatták, csakhogy ennek so­rán a szerelők csak „keleti” hangnormájúra cserélték a kér­déses alkatrészt. A szerelés költ­sége tisztes haszonnal együtt két-háromezer forint—tájékoz­tatott a sajtófőnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom