Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-30 / 176. szám
IÍRFKFSMFCiYFIHÍRI 4P---------------------------------------------------------------------- is /S n ts r? d l | KUKKhr \ 1997. július 30., szerda Időtlen értékeket árulunk... Megőrzik és továbbadják a Tarhosi Énekiskola hagyományait A közelmúltban véget ért a XXI. Békés-Tarhosi Zenei Napok rendezvénysorozata. Kodály Zoltán neve és a nevével fémjelzett nevelési elvek visszanyúlnak az egykori Tarhosi Enekiskola működéséhez. Gulyás György, akinek nevéhez a magyar zenepedagógia és kórusművészet számos fejezete fűződik, aki az ország első ének-zenei általános iskolájának megalapítója és megszüntetéséig lelke volt, a Kodály-módszert honosította meg Tar- hoson, ahol olyan, mára már a magyar zenei élet klasszikusainak számító művészek kezdték pályafutásukat, mint Szokolay Sándor, Bozay Attila, Tóth Béla, Mező László, Tarjáni Ferenc, Palócz Tamás, Gyermán István, Gál Károly, Sánta Béla, Papp György... A Tarhosi Énekiskola szellemisége feléledni látszik néhány lelkes kultúra- és művészetpártoló akarata nyomán. Ennek első jele a tarhosi napokon belül a Körösi Nyári Akadémia ének-zene szekciója, melynek művészeti vezetőjével, Bartalus Ilonával a közelmúltban beszélgettünk. Bartalus Ilona nemzetközi hírű zenepedagógus, a Kodály- módszer lelkes terjesztője és tanítója. Észak-Amerikában az elmúlt harminc évben több, mint harmincezer diákkal ismertette meg Kodály zenepedagógiai elveit. A Magyar Televízióban ötven pedagógiai tv-filmjét és sorozatát mutatták be. Négy éve a Duna Televízió zenei vezetője, volt tarhosi diák. — Az idei év történelmi fordulópont Békés-Tarhos életében. Beindult egy olyan zenepedagógiai kurzus, mely a régi zeneiskolai hagyományt folytatja — mondta Bartalus Ilona. — Újra éledt a régi szellem, és boldogító, szívet melegítő pillanat, hogy ez bekövetkezett. Az ötlet a Békés-Tarhosi Baráti Köré, melyhez kapcsolódott a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskola. Egy új korszak kezdődött el a kurzussal. 1999- ben már három évfolyammal szeretnénk indítani a képzést, 2000-ben pedig reményeink szerint megnyitja kapuit egy művészeti intézet, mely Gulyás György nevét viselné. Összmű- vészeti intézmény lenne, ahol a népművészettől a baletten, képzőművészeteken át a művészetek valamennyi ágával foglalkoznánk. Az intézet a tarhosi Zenepavilonban működne. Terveink szerint csak magyar nyelvű kurzusokat indítanánk, a világ magyarságát megcélozva. — Elég-e arra néhány lelkes művészetpártoló, hogy itt, Békésben újra éledjen a régi tarhosi szellemiség? — Amit mi teszünk, az értékmentő dolog. Kanadából a közelmúltban tértem haza és tapasztaltam, tökéletesen kikészült az észak-amerikai lakosság. Az emberek túlterheltek, agyonhajszoltak. Mi itt, Magyarországon most megpróbálunk egy silány kópiát készíteni az amerikai mintáról. Ezzel azonban nagyon rósz irányba haladunk. Amerikában van egy réteg, melynek gondolatisága már a XXI. század felé mutat. Minimalistáknak nevezik magukat. Ez egy csodálatos, humanista mozgalom, felvilágosult emberekkel. Ok azt hirdetik, í „... visszavisszük az embert a természetbe, ahol csak a környezet lesz, és beérjük majd a művészettel, minden társadalom meymentőjével, a társadalom leikével...” csak a minimális igényeinket kell kielégíteni, érjük be kevesebbel! Kerékpárral járnak, nem autóval, nem szennyezik a levegőt, csak annyit vásárolnak, amennyire szükségük van. Szembehelyezkednek annak az őrült étvágynak, ami napjainkban az emberiséget elfogta. Azzal, hogy Tarhoson működni fogunk, visszavisszük az embert a természetbe, egy egyszerű falusi parkba, ahol csak a környezet lesz, és beérjük majd a művészettel, minden társadalom megmentőjével, a társadalom leikével. A művészetet akarjuk fölemelni. Nem pulóvereket árulunk, hanem időtlen értékeket, amelyekben gyönyörködni lehet és gazdagodni. Mély humanista töltése van Kodálynak, amit megpróbálunk a jövő nemzedékének átadni. Egyelőre mi vagyunk a kisebbség, de egy nagyon erős hitű kisebbség. A művészeti intézet ötletét olyan lelkes emberek karolták föl, mini Bozay Attila zeneszerző, a Békés-Tarhosi Baráti Kör elnöke, Gyarmatit Olga, a kör alelnöke, Vámos László tiszteletbeli elnök és természetesen még sokan segítik munkánkat. — Néha úgy tűnik, a Kodály- módszer külhonban ismertebb és népszerűbb, mint idehaza. — Mi, magyarok nagyon sznobok vagyunk. Bedőlünk a divatoknak, kontroll, kritika nélkül utánozunk. Most Amerikának hódoltunk be önbecsülés nélkül. Elfelejtjük, ezitt Európa, és nekünk az európai értékeket kell megmentenünk! Akinek van egy Kodálya, az húzza ki magát, legyen rá büszke és csináljon belőle exportcikket! Ehelyett mi nem vesszük komolyan értékeinket. Kodály módszere az egész világon népszerű. A legjobb és legértelmesebb zene- pedagógiai módszer. Intelligens zenetanítás elképzelhetetetlen éneklés nélkül. A népdal pedig egyfajta zenei anyanyelv. Ezért szépek és nemesek a Kodályi elvek, mert erre épülnek, és ezt Gulyás György itt, Tarhoson zseniálisan fejlesztette tovább. (A Kó'rösi Nyári Akadémia ének-zene szekciója a következő fontosabb támogatóknak köszönhetően jöhetett létre: Művelődési és Közoktatási Minisztérium határon túli magyarok főosztálya, Művelődési és Szabadművelődési Alapítvány, Békés Megye és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, Hódút Kft. és Bethlen Gábor Alapítvány.) Kovács Attila Ezer évvel a spanyolok előtt Amerikában Kolumbuszt"sokan megelőzték Amerika felfedezésében. Régóta tudjuk, hogy a viking hajósok már a XI. században elérték az Újvilágot, most azonban arra találtak bizonyítékot, hogy még ők is elkéstek. Félezer évvel maradtak le a polinéz szigetvilág hajósai mögött, akik nyugat felől vetődtek Amerika partjaira. Erre genetikai bizonyítékot talált Rebecca Cann, a hawaii egyetem kutatója. Az indián őslakosság és a polinéziai szigetvilág őslakosainak génállományát összevetve bizonyítottnak látja a feltételezést, hogy 500 körül partra szálltak Amerikában a polinézekés keveredtek az indiánokkal, akik mintegy 15—20 ezer évvel ezelőtt keltek át az Újvilágba a Bering-szoros- nál, amely akkor még összefüggő szárazföldi folyosó volt Ázsia és Amerika között. Thor Heyerdal 1947-ben balsafa tutaján Peru partjaitól eljutott az onnan 7000 kilométerre fekvő Tuamotu szigetvilágba, mintegy kísérletileg igazolva, hogy lélekvesztőiken 1000 évvel korábban a polinézek is megtehették ezt a hatalmas tengeri utat. Számos más bizonyítéka is van annak, hogy az ázsiaiak és az amerikaiak már jóval Kolumbusz előtt is kapcsolatba kerültek egymással. Ä polinéz szigeteken már 1000 évvel ezelőtt is termesztették az amerikai kontinensen őshonos édesburgonyát. A VI. és XIII. század között épült indiai templomokon kukoricát és napraforgót ábrázoló díszítések találhatók. Mindkét növény amerikai eredetű, az ember közreműködése nélkül nem kerülhetett volna Ázsiába. Egyiptomi múmiák szervezetében kokaint és nikotint találtak. Mindkét növény Amerikában őshonos. Ugyanakkor perui és brazíliai múmiákból csak Ázsiában előforduló bélparaziták nyomait mutatták ki. Rebecca Cann genetikai bizonyítékai tehát csak megerősítik ezeket a feltételezéseket. A polinéz csónakosok előbb elérték a Húsvét-szigeteket, s az V. század táján valószínűleg innen indultak újabb felderítő- utakra, így érhették el nyugati irányból az amerikai kontinenst. FEB Orosháza, Török I. u. 40. Telefon: (68) 312-930. VASANYAGOK, FESTÉKEK, ÉPÍTŐKEMIKÁUAK. Mit mondjunk meg? Élvezze mindig mértékkel!
