Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-25 / 172. szám

rr A A TISZTASÁG FÉL NYERESÉG Szarvas város környezetvédelmi rendeleté­nek elhíresült passzusa annak idején az Alkotmánybíróságot is megjárta. A taláros testület helybenhagyta a rendeletet. (10. oldal) __________________________ Dísznövények a kertben V Egyre többen és többet adnak a környeze­tük szépítésére, szinte verseny folyik a szomszédok között, kinek a muskátlija virít szebben. Végre valami egészséges verseny! (11. oldal) Piaci körkép Megjelent a ringlószilva, olcsóbb az uborka a csabai piacon. A nyári alma kilójáért 60—150 Ft-ot kérnek, az őszibarack 120—250 Ft/kg.(ll. oldal) Az ESŐ ELŐL ÜGY KELL BELOPKODNI A TERMÉST Nagyon nehéz az idei aratás A nagy nyári munka, az aratás sohasem könnyű, de az idei nyá­ron az esőzések miatt különösen nehéz a gazdák dolga. No azért szó nincs arról, hogy kézzel látná­nak neki megyeszerte a tábláknak — felvételünk a minap Telekge­rendás határában tartott hagyo­mányőrző aratáson készült. Am az idősebbek közül még sokan emlékeznek a pár évtizeddel koráb­bi kézi aratásokra, a kasza fogására, a marokszedés, kötélterítés, hordás, cséplés izzasztó heteire. Ami a jelent illeti, megyénk­ben az őszi árpa zömét, a terület 95 százalékán learatták, de az őszi búza termés javarészt még lábon várja a jobb időt. A hét derekáig mindössze 6-7 ezer hek­tár őszi búzát sikerült betakaríta­ni, ami a mintegy 125 ezer hektá­ron elvetett gabonának csupán 5 százaléka—mondta el szerdán a Békés Megyei Földművelésügyi Hivatalbán Bellér Zoltán fő­felügyelő. — Az elmúlt héten minden nap hullott több-keve­sebb csapadék, így nem tudtak haladni a földeken. Betakarító­gépben nincs hiány, a kombájnok 2-3 munkára alkalmas hét alatt begyűjtenék a termést. A hoza­mok egyébként biztatóak, a már learatott 6-7 ezer hektár termésát­laga hektáronként 5 tonna volt, ám a lábon álló gabona minősége az idő előrehaladtával romlik, és nő a betakarítási veszteség is. A sok csapadék miatt a sikértarta­lom csökken, az eső kilúgozza a szemeket. A becsült hozam Bé­késben mintegy 4,3-4,4 tonna hektáronként — de „sokat alszik még kinn” a termés. Mindent egybevetve mégis úgy tűnik, országos összehasonlításban még Békés megye áll jobban, hi­szen itt az árpatermés zömmel tető alá került, és amint kisüt a nap, felszikkad a föld, máris indulnak a gépek. Bízzunk benne, hogy au­gusztus 20-ára sikerül betakarítani, ami megtermett. T. I. Ty írják Mihály és felesége fotó: such tamás Irigylésreméltó harmónia, mesteri színek A TINTORÄMA számítógépes szín­keverőrendszer több ezer szín ki­keverésére alkalmas fémre, fára, kül— és beltéri falfelületekre. A kiválasztott színeket a kiváló minőségű LEVIS festékekből azonnal kikeverjük. TINTORÁMA BOLTOK CÍMLISTÁJA LAYER Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 5520 Szeghalom, Kandó K. u. 1. Tel.: 66/371-911,30/356-503 Középfokú képzést TERVEZNEK Dévaványán a képviselő-testü­let megbízott egy hattagú bizott­ságot, hogy szervezze nieg a te­lepülésen a középfokú oktatást. A bizottságot — mely tanárok­ból áll — dr. Ágoston Sándor vezeti, akinek feladata többek között a tantervek elkészítése is. Az 1998 szeptemberében meginduló oktatásban szerepel­nek azok a szakirányú képzési lehetőségek, amelyeket már évek óta oktatnak Dévaványán. Többek között nőiruha-készítő vagy asztalos is válhat a tanu­lókból. Ez egészül ki majd az érettségi megszerzésének lehe­tőségével. Jelenleg a Széchenyi úti épület ad helyet az oktatás­nak, de a tervek szerint, a néhány éven belül elkészülő iskola épü­letébe fogják majd átköltöztetni. Ez a ványai ingatlan bővíthető lesz- Gyányi M. Andó Tamás, a Fiume Rt. vezérigazgatója Békéscsabán született. Amikor 1966-ban választania kellett az akkor két legnépszerűbb szakma, az autószerelő, illetve a vendéglátói között, az utóbbi mellett döntött és azóta sem bánta meg. Miként azt sem, hogy minden csábítás ellenére hű maradt Békéscsabához. Azon kevesek egyike, akik a vendéglátást nem foglalkozásnak, hanem hivatásnak tekintik. Nős, há­rom lánya és két unokája van. Vezérállásban — Hogyan emlékezik arra, amikor fel­szolgáló volt a tanács konyháján, a Fe­hér Galambban, illetve a Csabában? —Jó érzéssel. Olyan kitűnő mestere­im voltak, mint Dupsiné, Hajas József, Kovalcsik András, Purcsi János, akiktől meg lehetett tanulni a szakmát. Ma is hálás szívvel gondolok rájuk. Nekik kö­szönhetem, hogy végigjárhattam a rang­létra minden fokát, és ma ott lehetek vezető, ahol egykor felszolgáló tanuló voltam. Almomban sem gondoltam, hogy egyszer ez bekövetkezik. —Nem sértem meg, ha azt mondom, hogy egy kis vagányságért sem kellett a szomszédba mennie? — Ez igy igaz, engem mindig a kihívások érdekeltek. Amikor 1979-ben kibéreltem a Gyöngyöt, sokan azt mondták, na ebbe Andó belebukik. Nem így lett. Azután akkor sem, amikor létre­hoztam a megyében az első biliárdszalont a Korzóban, vagy amikor a lepusztult Ligeti sörözőt vettem meg. Később már én voltam, akit a problémás helyekre küldtek, például a Veszélybe, amelynek hírnevét akkoriban megtépázták a rosszlányok. — Amikor két és fél évvel ezelőtt átvette a Fiúmét, azt mondta:,Legfőbb célom, hogy e kitűnőadottságokkal rendelkező étterem és szálloda úgy működjön, ahogyan létrehozói annak idején megálmodták és ahogyan azt a nagyközönség elvárja." Úgy működik? — Egyre inkább. Bár az elmúlt két és fél év nem volt könnyű, mintegy ötvenmillió forintos adósság várt, nem fizették a dolgo­zók járandóságait és járulékait, nem volt ötven darab egyforma teríték, és sorolhatnám a legutóbbi idők viszontagságaival bezá­rólag. Mára sok minden letisztult, két fő részvényese van a Fiúménak, a Konzum Bank és az OTP, akiktől sok segítséget kapok, s ha sikerül egy jó szakmai befektetőt találni, hosszú távra megoldódik minden. —Mit vall a szakmáról? — Azt, hogy a vendéglátásból meg lehet élni, de nem szabad visszaélni vele. A pénz egy részét újra be kell fektetni, így lehet fejlődni. Sajnos ma kevesen teszik ezt. Szerencsés vagyok, hiszen Nyíriné Bordás Ágnes személyében olyan vezetőtársam van, aki hozzám hasonlóan gondolkodik. —Szomszédjába költözik a McDonald’ s. Nem fél a konkuren­ciától? —Nem, ez is egy kihívás, állunk elébe. —Feltűnt, hogy minden időpontban és alkalommal elegáns, mintha skatulyából húzták volna ki. — Ezt is mestereimtől tanultam, akik azt mondták, vendéget várni és kiszolgálni csak illően lehet. Szeretném ifjú munkatársa­immal is megértetni ezt és sok mást a szakmából. Nemrég vizsgáztattam végzős vendéglátósokat, kiábrándító élményeim voltak, a hiányosságok az alapoknál kezdődnek. —Mit néz meg először, ha betér egy étterembe vagy szállodá­ba és egyáltalán jár-e szórakozóhelyekre? — Először a mellékhelyiségeket nézem meg. Ebből követ­keztetni lehet mindenre. Egyébként nem túl gyakran járok másho­vá, itt napi tíz-tizenkét órát töltök és örülök, ha a családommal lehetek. Ä magánéletben a legfontosabbnak a jó családi hátteret tartom. Ebben is szerencsém van, hála feleségemnek. —Mi a kedvenc étele? — Csontleves, borjúpaprikás galuskával. Vasárnaponként mindig a családdal ebédelek, ilyenkor csirke a kedvenc, minden változatban. Hétköznap azt a típusebédet eszem, mint minden vendég a Fiúméban. — Magával hozta ide egy korábbi kezdeményezését: ingyen ebédet ad a rászorultaknak. Nem furcsa ez itt? — Furcsa, nem furcsa, nem mondok le róla. Hetedik éve teszem, a békéscsabai önkormányzat szociális csoportjával együttműködve minden hónap utolsó vasárnapján hetven ember kap ingyen ebédet. Sajnos, indokolt. —Hobbija van? —Igen, a horgászat. Elvonulni két-három órára a vízpartra, ez nagyon jó dolog. Itt jutott eszembe például az ingyen ebéd is. Most megint van egy ötletem. —Mit talált ki két elúszott ponty között? —Vicces, de tényleg van egy gondolatom, szeretnék könnyen mozdítható berendezésekkel egy magyaros sarkot kialakítani az étteremben, és bővíteni a hazai ételek körét. —Sok sikert hozzá! Seleszt Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom