Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-23 / 170. szám

1997. július 23., szerda HAZAI TÜKÖR Beszélgetés Horn Gyulával a kormány eredményeiről, adósságairól Mik az érvei, miniszterelnök úr? „Túljutottunk a piaci átalakuláson, magunk mögött hagytuk a válság akut szakaszát, biztosítottuk az ország működőképességét, Madridban és Brüsz- szelben nagy lehetőséget kaptunk a felzárkózásra.” íme, egy csokorra való Horn Gyula miniszterelnök legutóbbi kijelentéseiből. Ezeket hallva sokan kíváncsiak arra, mire alapozta a kormányfő nagy visszhangot keltő megál­lapításait. Ezt kérdezte a lapunk számára készített interjúban a Ferenczy Europress főszerkesztője is a kormányfőtől. Van esélyünk arra, hogy kijussunk a válságból fotó: feb — A lakosság csak akkor ad hitelt az ország helyzetének javulásáról szóló jelentéseknek, ha a kedvező változáso­kat személyes körülményeiben is ta­pasztalja. Ilyen megközelítésben is vál­lalja az elmúlt három év lényegében pozitív mérlegét?- Sajnos, sok áldozat és megrázkód­tatás kísérte az elmúlt három évet, s még nem kevés gond megoldása vár ránk. A nehéz munkával elért első eredmények valóban az úgynevezett makrogazdaságban, vagyis országos szinten mutatkoztak és csak bizonyos fáziskéséssel éreztették hatásukat az állampolgárok életében. Ez a hatás még messze nem olyan kedvező és nem olyan méretű, amilyenre törek­szünk, de már alapot ad néhány válto­zás körvonalazására. Reálbérek, munkahelyek- Első helyen említem a munka­helyteremtésben elért eredményt: há­rom év alatt 150 ezer új munkahely jött létre, vagyis több, mint amennyi megszűnt. Nem kevésbé fontos, hogy a reálbérek - hosszú évek folyamatos visszaesése után - az idén 6 százalék­kal nőttek, a nyugdíjak reálértéke pe­dig, szintén az elmúlt évek drámai csökkenése után, másfél százalékkal emelkedett. Megtettük az első, nehéz lépéseket a gyógyító ellátási rendszer átalakítá­sára. Anyagi lehetőségeink arányában reálértékben növeltük a gyermek- és ifjúságvédelem, az oktatás, a kutatás- fejlesztés támogatását, a területfejlesz­tési programok pénzügyi alapjait. Ezeken keresztül válik fokról fokra, és nagyon erős differenciáltsággal érezhetővé a stabilizáció kedvező ha­tása az egyének élet- és munkakörül­ményeire. Nem szeretném idealizálni a helyzetet, s nincs szó csodákról, de vállalom annak kijelentését, hogy most esélyünk van a válságból való ki­lábolásra. Harcban a korrupcióval- Ön többször is szólt a korrupció visszaszorítását célzó lépésekről. Ezek hatása szintén nehezen érzékelhető.- Sajnos szó sincs arról, hogy e téren túl vagyunk a nehezén. Főleg ha arra gondolunk, hogy a szervezett gazdasági bűnözés világjelenség és csak hosszú, nemzetközi összefogást követelő harc ígér sikert. Tény, hogy bizonyos lépéseket már megtettünk. Igyekeztünk például a korrupció visszaszorításának törvényi feltételeit javítani. Ezt a célt szolgálta többek között az igazságszolgáltatás reformja. A privatizációs, kárpótlási ügyekkel oly módon foglalkoztunk és foglalko­zunk, hogy csökkentsük, illetve kizár­juk a korrupció lehetőségét. Számottevően javítjuk a bűnüldöző szervek működőképességét, s követ­kezetesen szorgalmazzuk a korrupciós eljárások eredményes és gyors végig- vitelét. Igyekszünk olyan légkört te­remteni az országban, hogy a lakosság pszichikailag is felvértezett legyen a visszaélések, a jogtalan előnyszerzés, a törvénytelen összefonódások elítélé­sére, megakadályozására.- Napjainkban szinte mindenkit fog­lalkoztat a mezőgazdaság jövője. Ért­hető, hogy sokakban felmerül: mit je­lent az ön bejelentése, hogy a mező- gazdaság elsőbbséget élvez a kor­mányzati politikában és a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítá­sakor?- Agrárprogramunk igen szerte­ágazó. Egyik sarkalatos pontja a tör­vényalkotás; rövid időn belül 9, a me­zőgazdaságot közvetlenül érintő jog­szabályt szeretnénk tető alá hozni. Részben újakat, részben módosítások formájában. Enyhíteni akarjuk az ágazat tőkehi­ányát és bővíteni szűkös hitelállomá­nyát. Ennek egyik gyakorlati megnyil­vánulása, hogy a kormány 50 milliárd forint értékű kedvezményes, tőkepótló hitelkonstrukciót dolgozott ki, amelyet m|r az idén működtetni kívánunk. Elhatározott szándékunk, hogy a mezőgazdasági támogatásokat a nem­zeti össztermék növekedésével ará­nyosan bővítjük. Folytatjuk az útépíté­seket, erdőtelepítéseket célzó regioná­lis fejlesztési programjainkat, az elma­radott térségek felzárkóztatását. Biztosítani akarjuk a szektorsemle­gességet és javítani szeretnénk a vidé­ken élők egészségügyi és kulturális alapellátását. Mindez együttesen je­lenti az agrárágazat említett elsőbb­ségét. Tenni kell a cigányságért- Nemrég némi keserűséggel szólt a kormány adósságairól. Konkrétan mikre gondolt?- Például a mezőgazdaság nehézsé­geire, hiszen éppen az ágazat súlyos helyzete indokolja az említett megkü­lönböztetett bánásmódot. Elégedetlen vagyok a közbiztonság állapotával, ez indokolja a rendőrség, az igazságszol­gáltatás feltételeinek javítására irá­nyuló kormányzati törekvéseket. Fokozatosan változtatni, javítani kell a cigányság helyzetét. Nem kérdő­jelezhető meg az ilyen jellegű állami- kormányzati-önkormányzati intézke­dések szükségessége. A konkrét tenni­valókról a cigányság bevonásával kell dönteni és a végrehajtást is közös fel­adatnak kell tekinteni. Fontos ugyanis, hogy a cigányszervezetek maguk is te­gyék meg mindazt, amit a cigányságon belül, például a széthúzás megszünte­tésére, az egészséges életvitelt elutasí­tók helyes útra terelésére megtehetnek. Nem sikerült megfelelően stabili­zálnunk az önkormányzatok helyzetét; működésükben az önállóság és a gaz­dasági szigor erősödésének együtt kel­lene jelentkeznie. E téren ma még fe­lemás a helyzet. Arccal Európa felé-Az elmúlt napokban ön elégedet­ten nyugtázta, hogy hazánk meghívást láipott a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalá­sokra. Elégedettsége netán abból fa­kad, hogy 1988-ban - még külügyi ál­lamtitkárként - ön pendítette meg el­sőként a NATO egysíkú megítélésének átértékelését, s most miniszterelnök­ként élvezi e folyamat mára beért gyümölcseit?- Természetes, hogy örülök a dol­gok ilyetén változásának, bár nem tu­lajdonítok a magam akkori megnyil­vánulásának túl nagy jelentőséget. Mert bár az akkori rendszer korántsem volt demokratikus és teljesítményköz­pontú, a külvilághoz való alkalmazko­dásában és nyitottságában messze a Varsói Szerződés többi tagállama előtt járt. Példa erre a Nemzetközi Valuta­alaphoz vagy a Világbankhoz való csatlakozásunk, vagy belpolitikában a reform számos vállalkozásbarát ele­mének bevezetése. Jómagam e realitá­sokat érzékeltettem 1988-ban, az Észak-atlanti Közgyűlés ülésén mon­dott beszédemben, s javasoltam, hogy az ellenségeskedést váltsa fel az- egy­másrautaltság és az együttműködés szükségességének felismerése. Hazánk nyugati szemmel-A minapi tárgyalások során mit mondtak önnek a nyugati állam- és kormányfők, hogy a megbeszélések után kijelentette: egyértelműen pozitív hazánk elmúlt években tett erőfeszíté­seinek értékelése?- Három változást emeltek ki, ame­lyek indokolták, hogy bekerültünk a csatlakozási tárgyalások első körébe: a stabilizáció eredményeit, a demokrati­kus intézményrendszer működését és szomszédságpolitikánkat. Méltatták, hogy a kormány az el­múlt három évben nem tért ki a legne­hezebb feladatok elől sem. Ezért még elmaradásaink emlegetésekor is arra bátorítottak, hogy folytassuk, amit el­kezdtünk. Végül is leszögezték, hogy majdani csatlakozásunk nem válik az integrációk kárára, s ez nagy szó - mondta be fejezésül a kormányfő. Pálos Tamás Az Összefogás elhatárolódik Bár a gyulai kisgazdapárt székhá­zában, a július 15-én, kedden este tartott sajtótájékoztatón, melyen több párt és civil szervezet is részt vett, meghívottként jelen voltak az Összefogás Gyuláért Egyesü­let és a Gyulai Nyugdíjasok Ér­dekvédelmi Egyesületének kép­viselői is, a tegnap este tartott elnökségi ülésén az Összefogás vezetése leszögezte: nem csatla­koznak a kisgazdák által kezde­ményezett platformhoz. Elhatá­rolják magukat az ott előterjesz­tett aláírásgyűjtési akciótól is, nem támogatják, mert a kívánt változást nem idézi elő. Ezen vé­leményét erősítette meg szerve­zete nevében a nyugdíjas­egyesület elnöke is. Az egy hete tartott kisgazdaszékházbeli sajtó- tájékoztatón mindkét civil szer­vezet képviselői még magánvéle­ményüket mondhatták, s akkor is kételyeiknek adtak hangot az alá­írásgyűjtésben megfogalmazott célokkal szemben. Az Összefogás Gyuláért Egye­sület változatlanul az alapszabály­ban foglaltak szerint gyűjti és továb­bítja a lakossági véleményeket az önkormányzat képviselő-testületé­nek. A város közügyeiben megfo­galmazott véleményüket továbbra is fenntartják, a testület az elmúlt időszakban hozott döntéseivel a város gazdasági, a vezetés bizal­mi válságba került. Javasolják a testületnek, önálló napirend kere­tében értékeljék munkájukat, ne vállaljanak olyan kötelezettsége­ket, melyek a város gazdasági helyzetét tovább rontanák, örök­ségül hagyva a következő testü­letnek. Sz. M. Kiállítással nyitott a művésztelep Hétfőn ismét megérkeztek Gyu­lára a Marsovszky Endre Peda­gógus Művésztelep alkotói és foglalták el az újra rendelkezé­sükre bocsátott műhelyeket a Munkácsy középiskola leány- kollégiumában. Tegnap délután ünnepélyes keretek között is megkezdődött a telep, amikoris az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központban gyűj­teményes kiállítás nyílt az utóbbi évek alkotásaiból válo­gatva. A pedagógus alkotók 1992 óta ajándékoznak műve­ikből a városnak, mára több mint száz festmény, szobor, grafika, tűzzománc jelzi fo­lyamatos ittlétüket, megala­pozva egy állandó kiállítóhely gyűjteményét. A művésztelep most 25 éves. A sokféle technikájú alkotás tárlatát Szilágyi Róza, a Pedagó­gus Szakszervezet Békés Me­gyei Irodájának titkára nyitotta meg, emlékeztetve arra, hogy az országban a hetvenes években több helyütt is működött peda­gógus művésztelep, mára csak egy maradt: a gyulai. Itt mindig voltak, akik akarták, hogy a Gyula szellemét is meghatáro­zó, a városhoz kötődő, azt az alkotásokban felmutató telep fennmaradjon. Elhunyt veze­tőjük, Marsovszky Endre szelle­mi ujja ma is iránymutató, a gon­dolat kötöttségektől mentes, szabad a téma-, a stfluskeresés. A művésztelep fennmaradásá­ban nagy szerepe van a gyulai képzőművésznek, Fábián Irén­nek, aki Szöllősi Istvánné fő­titkár megbízásából elismert és lelkiismeretes munkájáért a Pe­dagógusok Szakszervezete Eöt­vös József Emlékérmének ezüst fokozatát vehette át Szilágyi Ró­zától. A telep augusztus 10-ig tart, kezdődhet a nyugodt alkotó­munka huszonhatuknak, akik között vannak ditzingeni, svájci és osztrák résztvevők is. Szőke Margit Fábián Irén gyulai képzőművész (jobbról) munkájáért a Peda­gógusok Szakszervezete Eötvös JózsefEmlékérmének ezüst fo­kozatát vehette át Szilágyi Rózától fotó: kovács Erzsébet 5720 Sarkad, Zsarói u. 33. Tel ./fax: (66) 375-675, (30) 557-010. Vállalkozunk: ▼ rozsdamentes anyagból egyedi szerkezetek, élelmiszer-ipari berendezések gyártására, hegesztésére, helyszíni szerelésére ▼ lakatosipari munkákra ▼ gáz-, víz- és s központifütés-szerelésre | T libatömő gépek gyártására ▼ egyedi gyártású vasvázas épületek gyártására, helyszíni szerelésére T alumíniumcsónak gyártására. Pályázatot hirdetek békéscsabai belvárosi, 200 m2-es élelmiszerbolt BOLTVEZETŐI ÁLLÁSÁNAK betöltésére. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: > békéscsabai lakhely > szakirányú végzettség > 8—10 éves boltvezetői gyakorlat > erkölcsi bizonyítvány. A pályázatokat „MEGBÍZHATÓ” jeligére a kiadóba kérem leadni. OVCegr ért cCe CőCap Megrendelem a Békés Megyei Hírlap című napilapot ....példányban a következő címre: N év:................................................................................................................................................ Cím: □ D D D ..................................................... ................................................................................................................. utca ................... sz. A z előfizetési díjat a fenti címen számlával jelentkező kézbesítőnek a továbbiakban D készpénzzel dH folyószámláról fizetem 1 hónapra 695 Ft (megtakarítás 192 Ft) □ aláírás A megrendelőlapot a Népújság Kft. címére — 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. sz. — kérjük visszaküldeni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom