Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-21 / 168. szám

»&BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­OLVASÓI LEVELEK 1997. julius 21., hétfő Olvasóink írják ---------------. --------------- ■ A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesz­tőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulá­sa nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Ezért nem megyek el a népszavazásra Reggeli hír a rádióban: népszavazás a NATO csatlakozásról. Összevissza kavarognak a gondolatok a fejemben a hír hallatán, ilyenkor általában meg sem hallom a következő két hírt. Egyet már most is tudok: nem fogok elmenni a népszavazásra! Elgondolkodtam, mire lenne szükségem ahhoz, hogy én, átlag magyar állampolgár el tudjam dönteni, csatlakozzunk vagy ne csatla­kozzunk. Először is meg kellene szereznem, és át kellene tanulmányoz­nom a NATO működését szabályozó összes dokumentumot. (Feltéve ha hozzáférhetnék.) Aztán hosszú beszélgetéseket kellene folytatnom szakértőkkel. (Feltéve ha ők hajlandóak lennének foglalkozni velem.) At kellene tanulmányoznom a magyar gazdaság, ezen belül a katonai gazdaság egészét, hogy tudjam, mit kell beilleszteni aNATO-ba. Miért nem kezdek bele? Sok indokom lenne, de a legfontosabb az, hogy nem érek rá. Nem érek rá, mert van a saját hivatásom, amivel a napjaimat töltöm. És szabadidőm sincs! Mert van családom, gyermekeim, az építkezésem, a háziállataim. És energiám sincs! Mert én is fáradt vagyok estére, néha még a tévénézéshez is. Ne értsenek félre, nem vagyok apolitikus! A politikát igenis gyakorlom, hiszen ott van a parlamentben a képviselőm! Miért van ott? Miért kapja a fizetését? Mit vállalt? Azt, hogy megszerezze..., áttanulmányozza..., szakértőkkel megbeszélje..., megértse..., és döntsön! Ez bizony nagyon nehéz és unalmas, ráadásul nagy felelőséggel járó dolog! Egy ilyen parlamenti képviselő bizony megérdemli a bizalmat, a fizetését és a tiszteletet! Sajnos ezúttal nem döntenek. Nem döntenek, és ezzel bizonyít­ványt állítanak ki a saját alkalmatlanságukról. Emiatt 1,7 milliárd forintot költünk arra, hogy a nép döntsön. (Ez legalább 500 lakás ára.) És a nép döntenifog. Döntenifog az átlag magyar állampolgár, akinek az egészről annyi fogalma van, amennyit a rádióból, tévéből, szomszédtól véletlenül hallott. És ez borzasztó...! Baranyi László Mozgáskorlátozottak Sopronban és környékén A békéscsabai, dobozi, csabaszabadi, újkígyósi, szabadkígyósi moz­gáskorlátozottak egyesülete, négynapos utazást rendezett. Mintegy 90 személy vállalkozott az útra. Székesfehérváron megtekintettük a belső városrészt, ahol még most is folynak az ásatások, a régi királyi temetkezési helyeken. A templom és a többi műemlék jellegű épület után, a Szentháromság szobor és a fiatal, Szent Imre herceg szobor következett. A Balatonpart mellett a magyar tenger, szépségében gyönyörködhet­tünk—nagy volt az öröm, mert volt, aki még soha nem látta. Veszprémbe délután értünk, ott az Óvárosban lévő tűztoronyban fiatal zenészek játékát hallhattuk. Megnéztük a Szentháromság szo­borcsoportot, a várfalat, Szent István király és Gizella szobrát, a lezárt síremlékek. Szemerkélő esőben indultunk tovább Sopronba. Már távolról, a kivilágított Tűztorony látványa feledtette az egész napos fáradságunkat. Szálláshelyünkre 10 óra után érkeztünk. A szobafoglalás után, 11 órára térhettünk nyugovóra, egy leánykollé­giumban. Másnap reggel kipihenve indultunk Nagycenkre, a Széchenyi kastélyba lévő múzeumba. Harmadnap Fertődre, az Esterházy kastélyba látogattunk. Sopronkőhidán, a kőfejtő barlang csodálatos. A Fertő-tó sétahajó­zása, sirályok etetése, a jó levegő feledhetetlen élményt jelentett. A negyedik napon korán indultunk Győrbe, ahol sok látnivalóval ismerkedtünk: a Városháza szép tornyos épületével, a kettős híddal, a sarok erkélyes házakkal. Ebéd után Pannonhalmi Apátság mere­dek útján felérkezve, nem mindennapi látvány tárult elénk. A több száz km után megelégedéssel nyugtáztuk, megérte részt vennünk e kiránduláson. Tamás Andrásné Dajka Rozália, a szabadkígyósi csoport egyik tagja A nyugdíjasok érdekében Immár hagyománnyá vált az idősek világnapjának megünneplése szerte a világban minden év október 1-jén. Ez évben a nyitóünnepség — a megyei és városi rendezvényeket megelőzően—a Budapest Sportcsar­nokban lesz szeptember23 -án. Rendezőa Magyar Nyugdíjasok Egyesü­leteinek Országos Szövetsége. Résztvevők: az a kilencezer nyugdíjas, akik meghívottként részt vesznek az ünnepségen és demonstráción. A külföldi nyugdíjas szervezetek és a magyar civil szerveztek küldöttei mellett ott lesz Horn Gyula miniszterelnök (meghívót kapott) is. Békés megyéből már 235-en jelentkeztek, de van még lehetőség további résztvevők utaztatására. Jelentkezni 1997. július 28-áig Békés­csabán, a Dózsa György út 35. szám alatti nyugdíjasházban, a Békés Megyei Nyugdíjas Egyesületek Szövetségénél lehet. A forgatókönyv még készül, de tény, hogy az ünnepi (protokolláris) megemlékezés mellett nagy hangsúlyt kapnak azok a dolgok, amelyek országunk legtöbb nyugdíjasát nap mint nap érintik. Kezdve a most elfogadott nyugdíjreformról, a mind jobban értékét vesztő nyugdíjakig, a most már ijesztő közelségbe kerülő kórházi ellátásig, amelyért majd fizetni kell, a meg (nem) épülő nyugdíjasházak, amelyekben a jelenlegi túlzsúfolt szociális otthonok helyett emberhez mél tó körülményeket lehet biztosítani az egyre rövidülő éveknek. Egyszóval, van és lesz mit mondaniuk a résztvevőknek. Nem véletle­nül fogalmazott a szemező bizottsági körlevél úgy, hogy „Ünnepi megemlékezés és demonstráció". Mert a 3 millió magyar nyugdíjas kellő szervezettséggel hatalmas erőt jelent — és erről a mindenkori hatalomnak sem szabad megfeledkeznie. Az igen jól hangzó szlogen, hogy: „Eletet az éveknek” — de nem mindegy, hogy milyen életet! Sárközi Gyula Miért? Miért kerülhetnek utcára, akik ezt az országot felépítették, miért lehet két kereső mellett is két gyerekkel a malum necessárium (szükséges rossz) közelébe kerülni? Mióta önkormányzatok vannak, kutya kötelességük önmaguknak megpróbálni megoldani a problémákat, és tetőzés esetén jelenteni Gyula bácsiéknak, hogy kavics van a rendszerben. Mi ez a kavics? Az alacsony minimálbér. Két kereső sem tud két gyerekkel fenntartani egy bérlakást. Hét évvel a rendszerváltás után Békéscsabán még mindig dívik az egyenlősdi. Ugyanazért a lakásért mindenki ugyan­azt a ,,támogatott” bért fizeti. Holott a nyugati kultúrállamokban a nem rászorulók fizetik a piaci bért, míg a többi sávosan, egyre kevesebbet. Az utolsó két sávban ingyenes, a legalsó ebből + támoga­tott is (víz, fűtés, villany stb.). Felmérte-e valaki, legalább egyszer, év elején, hogy milyen a város szociális összetétele? (Kereseti igazolás, adó stb.) Hogy kitől követelhetek, hogy kit támogathatok? A kórház racionalizálási költségéből hány lakást építhettek volna? Ki erőlteti és miért, a több mint 6 milliós apartmanonkénti kezdő költséggel a nyugdíjasházat? Kinek épül? Partizánoknak, szabadságharcosoknak? Mit csinál a nemzetiségi főtanácsadó? Esetleg az óvodaügyi? Van-e általános és szociálpolitikai főtanácsadónk? Ha van, mit csinál? Ha nincs, miért nincs? Drotár János, Békéscsaba Xénia Láz koncert Nagy gyereksereg állt Gyulai az 5. Számú Általános Iskola előtt 1997. július 5-én reggel, háromnegyed hatkor. Néhány perc múlva megtöl­töttük a Körös Volán autóbuszát, s elindulhattunk. Budapestre, egy nagyszerű koncertre mentünk. Mi „lila iskolások" már több, mint egy éve tagjai vagyunk a Xénia Egyesületnek. Ez az egyesület azt tűzte célul, hogy megkedvelten tagjaival a reáltantárgyakat, és népszerűsíti a jó tanulókat és tanáraikat. A koncert előtt a Szépművészeti Múzeum­ba mentünk, ahol az egyiptomi és a görög-római kiállítást néztük meg. Leginkább a múmiák, a fakoporsók, az ókori ékszerek, és a görög szobrok tetszettek. A Budapest Sportcsarnokban remek helyünk volt. A kézfejünkön ott virított: A 3 Szektor, 2. emelet. így még csak véletlenül se tűnhetett el senki. Szulák Andrea kezdett a Xénia láz című sikerdallal. Az Űrgam­mák Kancellárával Erika C. táncosai léptek fel. A bevezető dal után Sziniszter és Dexter nyitották meg a bulit. Dexter köszöntőjében kihangsúlyozta, hogy a Xéniások legfőbb értéke a tudás. Majd színre léptek az Űrgammák. Majd jött az Üfo, A Soho Party, a Carpe Diem, Sípos F. Tamás, a Pa-Dö-Dő, Erika C. és RobbyD., a Workpad, a TNT és az Amokfutók. A buli sztárvendége a Hip Hop Boyz volt. Nagy sikert aratott, amikor néhány sztár kedvenc tanárát is színpadra szólították, így megismerkedhettünk Náksi Attila volt magyar-, Szulák Andrea angol-, Falusi Mariann ének-, és Sípos F; Tamás angoltanárával. Mint kiderült, tényleg igazuk volt az Űr gammáknak: A legjobb buli a Xénia buli! Szabados Katalin, 5. Számú Általános Iskola Magyar Államkötvény 1999/G, 2002/F Ahogy a maga nemében egyedi az Országház - Magyarország legnagyobb épülete, az ál­lam szimbóluma ugyanúgy egyedi a maga nemében a Magyar Állampapír, a legna­gyobb biztonságot nyújtó értékpapír. MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 1999/G Jegyzési időszak: 1997. július 21-25. Futamidő: 2 év Kamatozás: évi fix 15,50% Jegyzési árfolyam: 100,07% Elérhető maximális hozam: EHM= 18,02% MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 2002/F Jegyzési időszak: 1997. július 21-25. Futamidő: 5 év Kamatozás: évi fix 14,00% Jegyzési árfolyam: 97,35% Elérhető maximális hozam: EHM= 15,34% A Magyar Államkötvény azért az egyik legnép­szerűbb befektetési forma, mert visszafizetését az állam garantálja; értékpapír-számlán tartható (így sem ellopni, sem elveszíteni nem lehet); másodpiaci forgalmazásának köszönhetően ka­matveszteség nélkül is bármikor eladható, illet­ve megvásárolható a hálózatos forgalmazóknál (OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank, a Ma­gyar Hitel Bank kijelölt fiókjaiban), valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózatában. így Ön befektetését a legnagyobb biztonságban tud­hatja hosszú távú kötöttség nélkül. JEGYZÉSI HELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: Magyar Hitel Bank Rt. (ABN AMBRO csoport tagja) kijelölt fiókjai • OTP Bank Rt. VALAMINT: Magyar Államkincstár Békés Megyei Fiók Békéscsaba, Dózsa Gy. u. 1. 9 Ujj: ;j Jttjlt | ÁLLAMI GARANCIÁVAL

Next

/
Oldalképek
Tartalom