Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-17 / 165. szám

1997. július 17., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP Felújítások és bemutatók a békéscsabai Pierrot Gyermekszinhaz műsorán Déryné echós szekerével mennének Az áprilisi Jókai Színház-beli sikeres bemutató óta a békés­csabai ifjúsági ház óvodás közönsége láthatta több eló'adásban a Hófehérkét. A Pierrot Gyermekszínház osztói szívesen elvinné produkcióját a megye különböző településeire, művelődési házaiba, hogy a helybéli óvodásoknak, az általános iskola alsó tagozatos diákjainak örömöt szerezzen — tájékoztatta lapunkat Gál Zsuzsanna tanár-rendező. A Bartók Béla Vegyeskar szlovák vendégei 1997. július 17-én Békéscsabára látogat a Canzona Neosolium vegyeskar Besztercebányáról. A Bartók Béla Vegyeskar április 17—20. között volt a szlovák kórus vendége, a Viliam Figus helyi zeneszerző emlékére szer­vezett XIX. kórusfesztválon Besztercebányán. A vendégek először járnak városunkban, így megismerked­hetnek annak nevezetességei­vel; pihennek a várfürdőben Gyulán, táncházban tanulnak magyar táncokat a Békési úti szlovák közösségi házban — és természetesen hangversenyez­nek is Jaminában, a Jézus szíve templomban. Utóbbira 1997. jú­lius 19-én, szombaton este 18 órakor kerül sor, melyre min­denkit szeretettel várnak. A találkozás, amelyre mind­két kórus nagy örömmel készül, remélhetően tovább erősíti a két kórus barátságát. (Lovas) Hagyományápolás Egyhetes hagyományőrző tá­bort szervezett a dévaványai La­dányi Mihály Könyvtár a kö­zelmúltban. A harmincöt hely­beli kisiskolás programjának megrendezésére a könyvtár a Művészeti és Szabadművelési Alapítványtól 50 ezer forint vissza nem térítendő pályázati támogatást nyert. A táborozáson játékos könyvtári foglalkozások, álom­fejtés, táncház mellett néhány népi étel elkészítésével is meg­ismerkedhettek a résztvevők. Kirándultak Endrődre, ahol megtekintették a tájházat, majd távolabb a mezőtúri Farkas mú­zeumot, de eljutottak Budapest­re, a Néprajzi Múzeum magyar vonatkozású kiállításaira is. (gy- m.) A Disney-film mintájára szüle­tett Hófehérke előzménye, hogy a szereplő gyerekek, szülők, ro­konok, szponzorok lelkesedés­sel fogadták az ötletet, nagy szorgalommal, kitartással ké­szültek a bemutatóra. Az egyik nagymama kötötte a törpék cipőjét, szülők varrták aruhákat. A siker titka minden bizonnyal, hogy ebben a produkcióban éne­keltek először saját hangjukon a gyerekek. (Száraz Nagy Tamás hangszerelte át a művet, vele ősztől is együtt dolgoznak.) S egyáltalán nem mellékes szem­pont, hogy a világirodalom egyik legszebb meséje igazán a szereplő (és néző) korosztály­hoz illő műfaj. A Pierrot vezetőjét, Zsuzsát egyébként nagy megtiszteltetés érte. Meghívást kapott a Miskol­ci Egyetem Régi Magyar Iroda­lomtörténeti Tanszékétől, hogy augusztus végén Egerben tart­son előadást azon a magyar drá­ma- és színháztörténeti konfe­rencián, melynek témája: A ma­gyar színház születése (színjá­ték, színpad és közönség 1799- ig.). Két témákörben készül, az egyik műfajelemzés, a halál­táncról mint motívumról, a má­sik a békési református színját­szás emléke 1571-ből. A jövőre tízéves társulat — melyben évente átlag 60—70 gyerek játszik 30 előadást — fennállása óta 30 bemutatót tar­tott. Terveikben szerepel, hogy ősztől felújítják a Betlehemes 1629 című művet, a Békéscsa­bai 2-es Számú Általános Iskola 3. b osztálya játssza. A produk­ciót karácsonyra meghívta a Bu­dapest TV. Rideg Sándor Indul a bakterháza és a Csíksomlyói passió iránt a DUNA TV érdeklődik. Október 6-ára az Ist­ván, a királyt szeretnék felújíta­ni, és szeptembertől próbálják Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darab­ját, a bemutatót karácsonyra ter­vezik. Felújítják még a Twist Oli­vért, Az aranykulcsocskát — ez az a két darab, amit a Hófehérké­vel együtt szívesen elvinnének vidéki előadásokra. S mint ko­rábban, várják a meghívást, hogy mehessenek játszani a Pierrot-operettparádéval, Ma­gyar nótákkal és cigánydalok­kal, illetve az Olasz világsláge­rek című nosztalgiaműsorukkal. A jubiláló együttes a tervek szerint júniusban viszi színpad­ra Nyíró József Uz Bence című, a havasi székely ember életét bemutató regényét. Zsuzsa sze­retné a jövő nyarat együtt tölteni tanítványaival, erdélyi útra in­dulnának „Déryné echós szeke­rével”, Székelyföld legelhagya- tottabb falvaiba vinnék el előadásaikat — ha mindehhez támogatásban, szponzori segít­ségben részesülnek. Niedzielsky Katalin Hófehérke és a hét törpe premier után, a színház előtt Megkérdeztük olvasóinkat Melyik híres embert hívnák meg vendégségbe? Nagy Juciit 36 éves, gyoma­endrődi hírlapárus: — Hóm Gyula miniszterelnö­köt. Megkérdezném tőle, mi lesz az országunkkal, mi lesz a csalá­dokkal? Három gyermekem van és egyre nehezebben élünk. Hiá­ba az erőfeszítés, a törekvés, egyre kevésbé tudom megadni a gyermekeimnek azt, amit nyúj­tani szeretnék. Sokszor hallani amint a kormány arról beszél, hogyan segítik a nagycsaládoso­kat, ám ez csak puszta szó ma­rad. Végezetül kíváncsi lennék rá, milyennek látja az ország gazdasági helyzetét? Csanádi Károly 32 éves, Gyo- maendrődön nyaraló mintaké­szítő: _ — Mr. Beant. Nagyon szere­tem a humorát és biztos vagyok benne, hogy szórakoztatna a tár­sasága. Nyugati televíziós csa­tornákon sokszor szerepel, s rit­kán a magyar tévében is. Komo­lyabb filmekben is láttam már, ebből arra következtetek, hogy a szórakoztató műsorokból ismert viselkedése csak felvett póz. Magyaros vacsorával várnám, és elhalmoznám kérdésekkel: többek között arról kérdezném, hogyan lett színész. Ifj. Svajcsik Józsefné 24 éves, gyomaendrődi, gyesen lévő anyuka: — Göncz Árpád köztársasági elnököt. Kedves, nagypapás, nyíltszívű, számomra nagyon megnyerő a személyisége. A családjáról kérdezném, arról, hogy hogyan élnek otthon. Ho­gyan nevelte annak idején a gyermekeit, és most nagyapa­ként miként foglalkozik az uno­káival? Tudjuk, hogy rengeteget utazik. Megkérném rá, meséljen az úti élményeiről. Kíváncsi len­nék arra is, melyik út volt számá­ra a legemlékezetesebb. Petneházi Sándor 29 éves, gyomaendrődi kőműves: —Gyermekkorom legkedve­sebb fdmélménye volt A Tenkes kapitánya. Minden epizódját lát­tam. Ä főhőst megformáló Zenthe Ferenc azóta is kedvenc színészem. Őt örömmel meg­hívnám vendégségbe. Szívesen látnám még ^ Arnold Schwarzenegger! is. Őt a Vörös zsaru című filmben láttam, na­gyon tetszett az alakítása. Meg­kérdezném tőle, hogyan edz, mi­ként készül egy-egy filmszere­pére. AUTÓS —MOTOROS tanfolyam indul Gyulán: augusztus 5-én, Békéscsabán: július 21-én, augusztus 4-én. A továbbiakról érdeklődjön a Yellow Phone információszolgálat 325-769-es telefonján és a (30) 388-981-es telefonon. Mielőtt dönt, minden hirdetésnél többet jelent, ha érdeklődik ismerőseitől, ők hol végeztek és melyik iskolát ajánlják. Thermal AUTÓSISKOLA V*7a /i / INORMON-TOOL kft. hagyományos marógépre és gépkezelőnek, megmunkálóközpontra, ambiciózus munkatársakat keres, akik szakmai ismereteiket fejleszteni szeretnék. A szakmában eltöltött gyakorlati idő, NC-gépes szakismeret a felvételnél előnyt jelent. [jelentkezni személyesen lehet Békéscsaba, Ipari út 1. sz. alatt.) j Ombudsmani jelentés a gyulai „csikicsukiról” Az eljárás megindulása: az országgyűlési biztos a Bé­kés Megyei Hírlap 1997. május 12-én megjelent „Csikicsuki kártérítés” című cikke nyomán hivata­lunknál vizsgálatot indított, mert a cikk alapján alkotmá­nyos visszásság gyanúja merült fel. A megjelent cikk szerint Kanicsár Imre vállalkozó megvette a Gyula 3773/1. hrsz-ú ingatlant a Békés Me­gyei Önkormányzattól 1996. augusztus 15-én. A szomszédos, 3773/2. hrsz-ú, a helyi önkormányzat tulaj­donában álló ingatlanra a gyulai önkormányzat 28 la­kásos garzonház építését tervezte, melyre építési en­gedélyt kapott, azonban a határozatból az új tulajdo­nost sem az eladó megyei önkormányzat, sem az építé­si engedélyt kiadó békéscsa­bai polgármesteri hivatal nem tájékoztatta. (így a vál­lalkozó, mint szomszéd a hatósági eljárásban nem ve­hette igénybe a fellebbezési jogot.) Az építkezés meg­kezdésével a vállalkozó in­gatlanát elzárták a közte­rülettől. Szól a cikk a vállalkozó és a gyulai önkormányzat közötti kártérítésekre vonat­kozó megállapodás lehető­ségéről. Megállapított tényállás: A gyulai önkormányzat épí­tési engedélyt kért a tulajdo­nában álló, az 1996 júniusá­ban elfogadott általános ren­dezési terv módosításával építési telekké átminősített 3773/2. hrsz-ú ingatlanra építendő 28 lakásos garzon­házra. Az engedély iránti ké­relmet 1996. augusztus 22- én érkeztették a kijelölés út­ján eljáró békéscsabai pol­gármesteri hivatalnál. Az első fokú építésügyi hatóság az építési engedélyt a II. 7007/1996. sz., szeptember 10-én kelt határozatával megadta. A határozatot a Békés megyei önkormányzatnak postázta, mint a szomszédos ingatlan tulajdonosának, melynek önkormányzati hi­vatala pénzügyi, beruházási és vállalkozási osztálya 1996. szeptember 16-án to­vábbította azt Kanicsár Imre (új tulajdonos) részére azzal a felhívással, hogy a szom­szédjog gyakorlásának biz­tosítása érdekében küldi meg a határozatot. Figyelemmel arra, hogy a határozat ellen fellebbezés nem érkezett, az jogerőre emelkedett, s a jogerős épí­tési engedély alapján az építkezést megkezdték. A vizsgálat megáUapításai: Megállapítható, hogy az építé­si engedélyezési eljárás meg­felelt a hatályos jogszabályok­nak. Az építésügyről szóló több­ször módosított 1964. évi III. tv. 6. §-a értelmében a rende­zési terv jóváhagyása, módo­sítása az önkormányzat képviselő-testületének hatás­köre. A vállalkozó tulajdoná­ba az ÁRT módosítását követően került az ingatlan, melynek két oldala volt közte­rület mentes, így a tervmódo­sítás nem szüntette meg az in­gatlan közterületi csatlakozá­sát. Természetesen az ingatlan­ra történő bejutás áthelyezése, amennyiben költségkihatása van, a polgári jog szabályai sze­rinti eljárást vonhatja maga után. A gyulai önkormányzatnak építési engedély iránti kérel­méhez be kellett csatolnia az építéssel érintett telekkel szomszédos ingatlanok tulaj­donosainak nevét. A kérelem benyújtásakor (1996. augusz­tus 22.) már kiváltott tulajdoni lapon nem szerepelhetett Kanicsár Imre tulajdonos-be­jegyzési kérelme (amit 1996. augusztus 21-én érkeztettek a földhivatalnál), így a békés­csabai polgármesteri hivatal­nak nem kellett értesítést kül­denie az engedélyt megadó ha­tározatról részére. Az új tulajdonost az eladó ajánlott küldeményben tájé­koztatta az építési engedélyt tartalmazó határozatról, azt megküldte számára a már fen­tebb említettek szerint a jogor­voslati lehetőség igénybevéte­le céljából. Ezt igazolja levél és a postai feladás nyilvántar­tása. Fentiek alapján megállapít­ható, hogy Kanicsár Imre hiva­talosan tudomást szerzett az építési engedély kiadásáról. Hogy tudomással bír nevezett az engedélyről, az a cikkben is szerepel. Megállapítható az is, hogy fellebbezés, bármilyen bead­vány a vállalkozó, illetve az őt képviselő ügyvédtől az eljáró hatósághoz nem érkezett, ezért a határozat jogerőre emelked­hetett. Téves a cikkben megjelenő azon kijelentés is, hogy az épít­kezést közterületre tervezték. Az említett ÁRT-módosítással az ingatlan építési telek lett, így arra az engedély kiadható volt. Figyelemmel arra, hogy a cikkben felmerült alkotmányos visszásság (a tulajdonjog sérel­mére, illetve a jogorvoslati lehetőségtől megfosztás) gya­núja nem igazolódott, intézke­dést az ügyben tennem nem kel­lett. Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa A térség, amiben élünk A békéscsabai Karácsony János Honismereti Egyesület, a kani­zsai Jugoszláv Magyar Művelő­dési Társaság, az aradi Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület és a leimeni Eleker Heimatkomitee közös szervezésében július 14- étől 24-éig „A térség, amiben élünk” címmel első alkalommal tartanak kutatótábort Eleken. A tábor célja, hogy az Eleken élő nemzetiségek kultúráját, hagyo­mányait, szokásait, történelmét felkutatva és bemutatva az azo­nosságok és különbözőségek megismerésével felmutassa azt a toleranciát, mely a románok, németek, magyarok, cigányok egymás mellett élését jellemezte Eleken. A kutatótáborban középisko­lás és egyetemista fiatalok négy szekcióban — történelem, nép­rajz, szociológia, rítus — kutat­ják, milyen hagyományok, hie­delmek, szokások, mesterségek jellemezték az együtt élő nem­zetiségeket, de vizsgálják a ha­gyomány-változásokat, a ve­gyes házasságok hatását a tele­pülés életére és a vallási hagyo­mányokból fakadó különböző­ségeket. A munka a helybeliek kérdezésére, anyakönyvi, könyvtári kutatásokra épül. A kutatás eredményei több nyelvű kiadványban kerülnek publiká­lásra. A tábor jövőre Árad me­gyében folytatódik majd. K.A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom