Békés Megyei Hírlap, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-25 / 146. szám
J&kRFKFS MFP.YFJ HÍRI 4P Ji/í?/^vrr ts s\ n lp' r' n MtUitl KUKKtr 1997. június 25., szerda FölMwüt volt. Ezen a napon született 1884-ben Gyónón Gyóni Géza költő'. Szarvason és Békéscsabán, 1902-tól a soproni evangélikus teológián tanult. Tanulmányait abbahagyva 1903- tól a Nyugat-magyarországi Híradó munkatársa. 1904- ben öngyilkossági kísérletet követett el, felépülése után Gyónón jegyzőgyakornok. 1906-tól 1908-ig Budapesten közigazgatási tanfolyamot végzett, 1910-től újságírással foglalkozott, a Soproni Napló, majd a szabadkai Bácskai Hírlap munkatársa. 1914-ben bevonul katonának, Przemyslnél fogságba esett és a hadifogságban halt meg. Tankönyveket kapnak. (gh) A dombiratosi képviselő-testület ingyenes tankönyvellátásban részesíti a település valamennyi általános iskolai tanulóját az 1997- 98-as tanévben. A tankönyvátvétel időpontjáról a tanévkezdés előtt az iskola fogja értesíteni a szülőket. Egészségről falun. (1) Pusztaottlaka képviselő-tes- tülete legutóbbi ülésén fő napirendként a településen élők egészségügyi ellátását, helyzetét értékelte. Mintakimutatások is igazolják a falu lakosságának egészségi állapota — főként az idős korúak magas számarányából adódóan — romlott, valamint nőtt a gyógyszerfogyasztás, amiket pedig csak más településen tudnak beszerezni. Mivel a falu szakrendelése Gyulához tartozik, így az idős embereknek bizony sokat kell utazniuk a vizsgálatokra és az azt követő ellenőrzésekre. A településen sok a mozgáskorlátozott, akik a nemrég alakult egyesület közreműködésével központi támogatásra adtak be egyedi szociális igényt. Közülük a napokban 26 személyt utaltak be orvosszakértői vizsgálatra, amely a támogatás elbírálása érdekében szükséges. Elkeseredett dinnyések, újra ültetett parcellák Mitől pusztultak el a palánták? — Úgy tűnik, Békés megyét még az Isten sem szereti, mert minden évben valamilyen katasztrófával sújtja — mondta elkeseredetten Szabó Gábor medgyesbodzási dinnyetermeló', akinek május elején ajég, később valamiféle betegség pusztította el több hektár palántáját. Dél-Békésben 10—12 településen tapasztalták a gazdák, hogy egyik napról a másikra „elhaltak” az addig egészséges növények, majd kiderült, a szomszédos és más megyékben is történt hasonló. A szokatlan és hirtelen jött dinnyepusztulás okát ki így, ki úgy magyarázta, melyre vizsgálatot is kezdeményeztek. Az eltelt időről és a jelen helyzetről kérdeztük a napokban az érintetteket. — Pusztaottlakán a növények egyharmad részét elverte ajég, a kalászosokat ledöntötte a vihar, majd a dinnyeelhalás a megmaradt területeket is elpusztította — sorolta a tény eket.Szabó Miklós polgármester. A szakemberek szerint a jégverés után savas eső is esett, és a faluban közel 100 termelőt érintett a kártétel. Mit tehettünk? Jegyzőkönyveztük az eseteket, amit a gazdajegyző és a kollégák forintosították, majd továbbítottuk a megyei földművelésügyi hivatalhoz és a minisztériumhoz. A napokban Tóth Sándor ország- gyűlési képviselő arról tájékoztatott, hogy parlamenti ad hoc bizottság vizsgálja a kérdést. Addig is reménykedünk. — Május végén szinte egymásnak adták a kilincset az emberek, hogy bejelentsék a sorozatos palántapusztulást — emlékezik a tragikus napokra Nagy Béla medgyesegyházi polgármester. Először a megyei hivatalhoz jelentettük, majd felvettük a kapcsolatot a Budapesti Kertészeti Egyetemmel, mit lehet tenni? A megállapítás szerint élettani problémáról van szó, amelynek fő oka, hogy a dinnye trópusi növény és megfelelő hőmérsékletet kíván talajban, vízben, levegőben egyaránt. A termelők az április végi, május eleji kánikulában ültették a növényt, ami fóliázva magas belső hőmérsékletet eredményezett. A fólia levételekor, május utolsó harmadában pedig jött egy 2,5 hétig tartó katasztrofális hideg, amikor a nappali középhőmérséklet nem emelkedett 10 fok, a hajnali 5 fok fölé. Ezt a „sokkterápiát” a növény nem tudta elviselni. Az egyetem munkatársai állítják, hogy betegség is megtámadta a már legyengült növényeket. A talált kórokozókat kitenyésztik, ami hosszas folyamat és a vizsgálat még tart. Mindez iszonyúan nehéz helyzetbe hozta a termelőket, főként azokat, akik 1—2 éve, vagy most kényszerből vállalták a nagy befektetést. Az önkormányzatok pedig biztosan számíthatnak egy későbbi szociális feszültségre is. Medgyesegyházán 160 kárbejelentés történt, ahol mintegy 200 hektáron teljesen vagy részlegesen megsemmisültek a palánták. Becslések szerint 100 milliós kár érte a gazdákat. Hogy ezt mérsékeljük — mondta Nagy Béla kapcsolatot kerestünk a hűtőházakkal, konzervgyárakkal a számításba jöhető növények termesztésére . A termelők egy része rövid tenyészidejű zöldbabbal vagy tökkel vetette újra a földjét. Palántázáskor még senki nem gondolta, hogy ennyi gond lesz a dinnyével ARCHÍV-FOTÓ Az országgyűlési képviselőtől olyan segítséget kértünk, hogy ha közvetlen pénzbeli támogatást nem is tudnak adni, akkor legalább akik agrárfejlesztési hitellel rendelkeznek, a veszteséget jóváírhassák adójukból, vagy más, egyedileg elszámolható kedvezményt biztosítsanak. Egy biztos: a mostani növényelhalás független a technológiától, a fajtától, hisz e térségben körülbelül 30 fajtát termelnek. Hazánk dinnyeexportjának közel 50 százalékát a dél-békési térség biztosította, így az idén jelentős állami bevételtől is elesik az ország. Kevesen tudják, hogy a térségben márciustól egy dinnye- kertész-tanfolyam is működött, ebből adódóan a hódmeKisteherforgalom Battonyánál Medgyessy Péter pénzügyminiszter a közúti határátkelőhelyek fejlesztésével és korszerűsítésével foglalkozó tárcaközi bizottságnak továbbította azt a levelet, amelyben Battonya polgármestere, Takács Dezső kérte a battonya-tor- nyai határátkelőhelyen a 3,5 tonnáig teijedő kisteherforgalom engedélyezését. „Az előzetes vizsgálatnak ki kell terjednie a várható forgalom nagyságának felmérésére, a román fél szándékára, valamint az átminősítéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosíthatóságára. Ezt követően kerülhet csak sor a határátkelőhelyen átmenő forgalom megváltoztatására, amely a kormány hatáskörébe tartozik” — írta Battonya polgármesterének Csobánczy Péter helyettes államtitkár, s egyben átmeneti megoldásként javasolta: a térség gazdálkodói éljenek a vám- mellékúton (azaz a battonyai határátkelőhelyen) történő áru- szállítással, erre ugyanis — egyedi kérelmek alapján—most is van ■lehetőség. Az engedélyezési eljáMegkérdeztük olvasóinkat Helyeslik-e a kilenchónapos katonai szolgálatot? Bajusz György, 59 éves, battonyai nyugdíjas: — Én magam is voltam katona. Tudom, hogy az első félévben megtörtént a teljes kiképzés. Utána már csak a szolgálat maradt és az udvarsöprés. Az új elképzelések szerint a szakmai feladatokat ezután a hivatásos állományra bízzák. Ez viszont azt jelenti, hogy értelmetlenség lenne tovább benntartani a fiatalokat. Kilenc hónap bőségesen elegendő az alapvető katonai ismeretek elsajátítására. Koromné Kovács Mária, 44 éves, kunágotai pénztáros: — Zoltán fiamnak már csak egy évet kellett letöltenie. A kisebbik fiam, Misi ezután fog bevonulni. Kilenc hónap? A mostani helyzetben kevesebb is elég lenne, főleg ha hivatásos lesz a hadsereg. A kiképzéssel egyetértek, de legyen minél rövidebb, hiszen már most is hazaküldik hétvégére a fiatalokat, mert nincs pénz az élelmezésükre. Sőt már azt is hallottam, hogy a mosni valót is hazahozzák. Deszpot Julianna, 22 éves, battonyai lakos: — A barátom éppen bevonulás előtt áll. Nagyon izgulunk, hogy a parlament is áldását adja erre az új törvényre. Egyébként úgy tudom, három hónap alatt megvan a kiképzés, tehát a kilenchónapos szolgálat feltétlenül elegendő. Értelmes dolgokat úgysem tudnának odabenn művelni. Olvastam is, meg hallottam is a cikizésekről, a kiszúrásokról. Ezek teljesen fölöslegesek, s gondolom, meg is szűnnek a régi típusú hadsereggel együtt. Szelezsán Krisztián, 24 éves, battonyai hivatásos határőr: —Az európai közösségekhez való csatlakozásunkkal együtt jár a hadsereg és a határőrség reformja. A kis létszámú, hivatásos állomány képes lesz a feladatok maradéktalan ellátására. Ebből az következik, hogy nincs szükség a korábbi tömeghadseregre. A kiképzésen viszont minden épkézláb férfinak illik átesni. Erre — bár vannak fenntartásaim —elegendő a 9 hónap. M. Gy. A SZERZŐ FELVÉTELEI zővásárhelyi oktató csoport, valamint a Csongrád Megyei Növényegészségügyi és Talaj- védelmi llomás dolgozói elsőként értek a terepre, majd a békéscsabai állomással párhuzamosan végezték a vizsgálatot. A történtekről Kálmán János iskolaigazgató, a tanfolyam vezetője elmondta, hogy mivel a hallgatók felé egy állandó felügyeletet vállaltak, érdekükben is cselekedni kellett. Álláspontjuk szerint is a növényelhalást a rendkívüli időjárás és a technológia szerencsétlen egybeesése okozta. A nagy levéltömegű palánta befülledt, majd kitakarva a hideg periódusban a gyökér nem „működött”, így a növény se tápanyaghoz, se vízhez nem tudott jutni, 1—2 óra alatt elfonnyadt, elaludt. Ehhez társult egy gombás fertőzés, a didi- mella, amely a gyenge palántákon elhatalmasodott. Ezt követte a jégverés és a hangyák pusztítása, szóval „minden összejött”. A hőmérséklet elemzése kimutatta, hogy ilyen hideg periódus 30 éve nem volt, ami egy szubtrópusi növénynek nagy megpróbáltatás. A szakemberek szerint ugyanis „ha ezt az időt kibírta volna, akkor akár Finnországban is termeszthetnének dinnyét”. Egy tapasztalattal sajnos gazdagabbak lettünk — mondta végül —, de az embereknek ez nagyon sokba került. Halasi Mária rással kapcsolatos tudnivalókat a 45/1996. (III. 25). számú kormányrendelet 7. paragrafusának 3. és 4. bekezdése tartalmazza. Érdeklődésünkre Takács Dezső polgármester elmondta: ha minél több vállalkozó nyújtana be ilyen egyedi kérelmet, az bizonyítaná, hogy tényleges igény van a kisteherforgalom engedélyezésére a battonya—tornyai átkelőhelyen. A áruszállítás megindulása kedvezően befolyásolhatná a határmenti térségek gazdasági fejlődését. (gh) Tízéves a szeghalmi Gyémántgyűrű együttes Augusztusban Angliába utaznak A cigány hagyományok ápolása, az értékek megőrzése, az eredeti cigánymotívumokra épülő táncok és zenei anyagok gyűjtése és bemutatása céljából immár tíz esztendeje alakult meg Szeghalmon — a városi művelődési központ művészeti csoportjaként — a Gyémántgyűrű Cigány Szabadidős Klub. A Vadász Lászlóné vezette Gyémántgyűrű együttes tagjai minden évben fellépnek a megyei cigány kulturális napon, valamint rendszeresen visszatérnek a nyíregyházi nemzetközi cigány táborba. Ezenkívül évente számtalan meghívásnak, felkérésnek tesznek eleget. A Ki mit tud? versenyen is indulnak. Az együttes jó kapcsolatot alakított ki a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Kisebbségi Főosztályának vezetőjével, Raduly Istvánnal, aki nagyon sok program megvalósításában segítette a szeghalmiakat. A tavaly őszi felkészítésen, továbbképzésen a szakemberek nagyon jónak ítélték a Gyémántgyűrű munkáját, ezért a szeghalmi együttest külföldi fellépésre javasolták. Ennek köszönhetően a hagyományőrző együttes tagjai augusztus kör zepén Angliába utaznak. Kinttartózkodásuk öt napja alatt a szeghalmiak több helyen is fellépnek, öregbítve ezzel a sárréti város hímevét. (Magyari) Csendesebb éjszakák Berényben... A legutóbbi testületi ülésen Mezőberényben megválasztották az általános iskolák igazgatóit. Az 1. számú általános iskola igazgatója Siklósi István, a 2. számú általános iskoláé Körösi Mihály. Gubis Andrásné az összevont óvodák vezetője lett. A Petőfi Sándor Gimnázium igazgatói állására nem volt jelentkező, ezért arra új pályázatot írtak ki. Szeptember elsejétől a herényi 2. számú általános iskola az Orlai Petrich Soma nevet használja. Az ünnepélyes névfelvételt október 22-én tartják meg. A testület helyi rendeletet hozott a „Mezőberényért” kitüntetés átadásával kapcsolatosan. Dr. Hantos Katalin jegyzőnő terjesztette elő a köznyugalom érdekében tett rendeleti javaslatot, amely élénk vitat váltott ki. A jegyzőnő hangsúlyozta: ez szükségszerű a város lakosai nyugalmának megőrzése érdekében és az ifjúság- védelem miatt is. Hétvégeken a diszkóból hazafelé tartó fiatalok által súlyos károk keletkeznek, és a szülők kérése is, hogy a szórakozóhelyek nyitvatartási ideje megváltozzék. A testület döntött a hétköznapi és hétvégi nyitva tartással, továbbá, hogy reggel 5 óra előtt vendéglátóegység szeszes italt nem szolgálhat ki. (Harmati)
