Békés Megyei Hírlap, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-09 / 132. szám
1997. június 9., hétfő MEGYEI KÖRKÉP Egy önkormányzat által rendelt külső tanulmány tárta nyilvánosság elé a bajt Gyula városa a csőd küszöbén? Gyulai olvasóink szerdán két teljes újságoldalon találkozhattak a Gyula Consult Menedzserképző, (gazdasági és Vezetési Tanácsadó Kft. tanulmányával, mely a „Gyula város intézményeinek struktúráját érintő döntési javaslatok” címet viseli. Az anyagot a gyulai képviselő- testület kétmillió forintos díj ellenében rendelte meg, azzal a céllal, hogy külső szakértők objektív javaslatokat dolgozzanak ki a június 16-ai testületi ülésre. A tanulmányt készítő nyolc tagú csapat — és a kft. — vezetője Cséfán Lajos vezetési tanácsadó. Vele beszélgettünk. — Önök nem kevesebbet állítanak, mint azt, hogy azonnali és radikális lépések nélkül a város már jövére csődbe kerül. — Adatainkat, információnkat a város hatályos költségvetési rendeletéből, az idei évre elfogadott költségvetéséből, s az előző évek költségvetési dokumentumaiból emeltük ki — mondta Cséfán Lajos. — Ezek valamennyi képviselő rendelkezésére álltak eddig is. A testület a város 1997-re szóló költségvetését kétmilliárd-négyszázki- lencmillió-hétszázötvenhárom- ezer forintos bevétellel és kiadással állapította meg. Az idei költségvetést gyakorlatilag háromszáznyolcvanmillió forintos hiánnyal fogadták el. Ezt a forráshiányt például a Dégáz-részvé- nyek, az önkormányzati lakások, telkek, más ingatlanok eladásával tömték be. Kibocsájtottak negyvenötmillió forintnyi kötvényt, melyet később vissza kell fizetni. Sőt, tavaly már sor került egy ugyanilyen, ötvenötmilliós kötvénykibocsájtásra, mely szintén visszafizetési kötelezettséget jelent évekre. Az idén száztíz millió forint hitel felvétele is elkerülhetetlenül esedékes. Egy ekkora hitel felvételének szükségessége már a tavalyi költségvetésben is benne rejlett, csak akkor a belterületi ingatlanokért kapott pénz kiváltotta a hitelfelvételt. Az idei háromszáznyolcvanmil- liós hiányból kétszázhuszonnégymilliót sikerült lefedni az említettekkel. Ám a tavalyi és az idei eszközök egyszeri lehetőségek, a városnak már nem is nagyon maradt pénzzé tehető el- adnivalója. Az évi sokszázmilliós hiány viszont a költségvetés struktúrájában benne van, évről évre ismét jelentkezik. Ha nem lépünk, a struktúrából eredő hiány a legszerényebben számolva is háromszázmilliós lesz, ehhez jön majd a száztíz milliós — működésre! — felveendő hitel, a hiányt tovább gerjeszti a négy- százmillió kamatterhe. S jövőre már nem lesz miből fedezni a hiányt, legfeljebb hitelből. Ám józanul gondolkodó bank nem helyez ki olyan hitelt, melynek megtérülését nem látja biztosítottnak. Jó cselekvési program, a megtérítésre vonatkozó állami ígérvény nélkül semmi esély a hitelfelvételre. — Ezek tényként foghatók fel? — A folyamat már visszafordíthatatlan, ha nem változtatunk, nincs belőle kiszállás: jövére bekövetkezik a város csődje. Amikor a képviselők meghallották ezt, majnem leestek a székről. Pedig semmi újat nem mondtam — mindezt tudhatták. Egy részük megértette: hanem lépünk, vége. Mások úgy gondolják, hogy eddig is megúszták, valahonnan mindig került pénz. Néhány tízmilliós hiánnyal ez még megtörténhet, de itt közel félmilliárdos hiányról van szó. A tanulmányunk erre figyelemmel készült. Ha nem radikális megoldást javasolunk, akkor a részérdekek érvényesítésével a város egészének érdekeit sértjük. Azaz, a város összeomlik. Csőd esetén megszűnik a város és intézményeinek normális működése. Nézzük a számokat! Gyula idei költségvetésének közel huszonhat százaléka az oktatásra megy el. Az oktatáshoz kötődő beruházások további tíz százalékot kötnek le. Az e tételeken, s néhány más kiadáson túl fennmaradó hatvanegy százalékkal is komoly gondok vannak. Kötelességünk volt leírni, hogy amennyiben nem fogadják el az oktatást érintő javaslatainkat, bekövetkezik a város csődje. A hatvanegy százalékos részt is azonnal meg kell vizsgálni. Közben ki kell derülnie, hogy a működtethető struktúra érdekében az intézményektől mennyi embert kell elküldeni. Októbertől pedig a működési költségekhez is keményen hozzá kell nyúlni. Hangsúlyozom: ha nem lépjük meg mindezt, elkerülhetetlen a csőd. — A bajok nyilván nem csak úgy ,,adódtak”: testületi döntések, az azokat előkészítő folyamatok hozták ebbe a súlyos helyzetbe a várost. — Megbízatásunk csak arra szólt, hogy az oktatási struktúra bajait tárjuk fel, azok rendezésére ajánljunk megoldást. Nem volt tisztünk az bajokat előidőző okok feltárása. Egy biztos: van egy célszerű sorrend a folyamatokban. Mindenekelőtt koncepció kell, ez alapján megalkotható a struktúra, annak működtetéséhez ki kell alakítani a vezetési stílust, s így már működtethető egy rendszer. A működtetéshez meg kell állapítani, hogy milyen szakértelem szükséges hozzá, s csak ezután keresem meg a feladatra az embereket. Ezzel kialakulhat egy értékrend. Gyulán viszont e folyamatot nem ismerik vagy nem akarják ismemi: sokszor a személy kiválasztásával kezdtek hozzá a tennivalókhoz. Ez vezetett oda, ahol vagyunk. — Az önök racionális érvei mellett az sem mellékes körülmény, hogy az önkormányzati oldal — nincs miért szépítget- nünk—hazudott a Bay gimnáziumnak. — Amire a Bay gimnázium hivatkozik, abban igaza van. Ez tény. Ám közgazdasági megközelítésben az a helyzet, ami 1995-ben volt, nem biztos, hogy jó megoldás 1997-ben. Ha az akkori ígéreteket ma számon--1 kérik az érintetteken, akkor hibát követnek el. A képviselőknek most politikai felelősségük tudatában kell eldönteniük: a Bay tanulóinak jogos követeléseit támogatják, vagy elkerülik a város teljes csődjét. A város oktatási stratégiájába egy évfolyamonként négyosztályos gimnázium illik bele. Ennél többet üzemeltetni: bűn. Egy megyei tanulmány szerint Békés megyében a potenciális középiskolai férőhelyek száma húsz százalékkal haladja meg a szükséges beiskolázási létszámot. — Úgy hallottuk, a napokban a gyulai önkormányzatnál minden ügyet átfogó, törvényességet és célszerűséget egyaránt mérlegelő vizsgálatot indít az Állami Számvevőszék. Az önök tanulmánya szerint a háromszáz Bay gimnáziumi tanulót az Erkel új épülete képes befogadni. Nem kell félni attól, hogy kiderül: nem volt indokolt semmilyen gyulai középiskolai fejlesztés? — Tény, hogy az Erkelbe befér mindkét tanulói létszám. Igaz, ideálisan egy tizenhat osztályos gimnázium működhet benne. A Bay diákjai is jobb körülmények közé kerülnének. Ami az állami támogatású beruházásokat illeti, kijárásos módszerrel dőlnek el a dolgok, azaz irracionálisán. — Utólag kiveheti-e a képviselő-testület a kétszázmilliós támogatást megalapozó határozatából a Bay gimnáziumra vállalt kötelezettségét-— büntetlenül? — Igen. A támogatást törvény ítélte oda, csak a Parlament módosíthatná. —Nem érzi úgy, hogy a „tettes” akar most ítélkezni az „áldozat” felett? — Meg kell hozni az áldozatot. Javaslataink többi érintettje elfogadta javaslatainkat, csak a Bay nem. A mi dolgunk a racionális javaslatok megtétele, erkölcsi és politikai megfontolások nélkül. A múltbeli történések amúgy sem változtatnak a helyzeten. —Azonos súlyú racionális és erkölcsi indokok feszülnek egymásnak. Netán az Ón javaslatainak elfogadása után a képviselőknek azonnal le is kellene mondaniuk? — Erre nem kívánok választom. —Az ön kis csapatának egyik tagja az a Szilágyi Ferenc, aki a gyulai polgármesteri hivatal gazdasági és intézményfelügyeleti osztályának helyettes vezetője, rész vett az önök munkáját megelőző önkormányzati tanulmány kimunkálásában is. Ehhez képest külső, objektív szakértelemre számolva kapott ön megbízást a munkára. Szilágyi úr a hivatali feletteseihez a köztisztviselői törvény szigorú hierarchikus rendje szerint kapcsolódik. Mindezek miatt nem összeférhetetlen az ő közreműködése? — A jegyző, a polgármester és az alpolgármester egyaránt hozzájárult, hogy részt vegyen a munkában. Nélküle nem készültünk volna el időben. Minden tekintetben információbirtokos volt a polgármesteri hivatalban. —Kapott-e pénzt öntől közreműködéséért? — Nem várható el, hogy valaki „köszönöm szépen”-ért végezzen munkát. — Vajon valóban ő, s nem a polgármesteri hivatal az információk birtokosa ? — Nekünk az volt a lényeg, hogy az információk rendelkezésünkre álljanak. A tanulmányban nincs olyan mondat, mely azt bizonyítaná, hogy hivatali felettesei utasították volna valamire. Nem volt könnyű összeszedni a szakértőket: mindenki félt. Vajon mitől? Kiss A. János Szín-vonal 1997 Ha jól utánaszámolnánk, az utolsó májusi hétvégén talán több volt Fonyban a békéscsabai, mint a helyi illetőségű. Közismert, hogy itt, a Zempléni hegység lábánál fekvő kis településen él és alkot a békéscsabai Gubis Mihály, aki minden évben meghívja művész- társait, barátait egy-egy eseményre. így történt ez május 24-én is. Ekkor rendezték ugyanis sor a Szín-vonal című kisképek fesztiváljára. A kiállításra félszáz meghívott, közel száz képet küldött. Minden résztvevő három képet küldhetett. A képek bármilyen technikával és témában készülhettek. Az alkotásokat a Fony-Szé- ke kocsmában állították ki. Gubis Mihály úgy terezi, minden évben meghívja művésztársait a főnyi fesztiválra. Jövőre Csend-élet címmel, a következő évben Tér-képek és 2000-ben pedig Szín-tézis elnevezéssel kerül sor erre az eseményre. A kiállított képeket az érdeklődők megvásárolhatták. Az így befolyt összeg egyharmada az alkotóé, másik harmada az árusítóé, míg a A kistelepülés központjában áll Gubis Mihály Fony széke című munkája, amelyet az elmúlt esztendőben avattak fel fennmaradt összeget a művésztelep fenntartására fordítják. ♦ Farkas Imre, aki díszletfestő, reklámgrafikusként dolgozott valaha a békéscsabai Jókai Színházban, egy különlegesen érdekes alkotását hozta Fonyba. A szobrászatot és a festészetet ötvözte a hármasképbe, amelynek nagy sikere volt a látogatók körében.-a-i A falu összefogott — Minden diáknak, aki az iskolánkból elballag, azt szoktuk mondani: érje őket ezután bármilyen baj, adódjon bármilyen problémájuk az életben, mindig jöjjenek vissza hozzánk, segítünk — mondta Nagy Sándor a mezőgyáni iskola igazgatója, aki egyúttal a helyi Kálvin Alapítvány titkára is. így segítettek a 17 éves Sebestyén Istvánon is, aki nem olyan régen még az általános iskola tanulója volt. A tinédzser fiúnak komoly gyógykezelésre volt szüksége, amelynek költségeit a szülők nem tudták volna fizetni. Az iskola és a Kálvin Alapítvány kezdeményezésére gyűjtés indult a faluban a fiatalemberért. Az alapítvány kasszájába 220 ezer forint gyűlt össze a falubeliektől. A Mezőgyániak a Mezőgyániakért Alapítvány több mint 50 ezer forinttal járult hozzá az addigiakhoz. Végül a környékbeliek és a gyulai idősek otthonának lakói is megtoldották az összegyűlt pénzt. A közel 300 ezer forint már elegendő volt az utazásokra és a gyógykezeléssel összefüggő kiadásokra. A fiatalembert a napokban a pécsi orvostudományi egyetem klinikáján megműtötték. A hétórás műtét után ma már lábadozik. A falu nélkül mindez nem ment volna... —ria j rr \tá\ vnet Ha június 13-ig előfizet a MATÁV Internet szolgáltatására, meglepetésünk: Két hónap ingyen MATÁVfíet! Az akcióban szereplő MATÁvnet alapdíjcsomag havi díja 2000,- Ft, de az év utolsó két hónapjában a szolgáltatást ingyen adjuk Önnek! A díjcsomag havonta 10 óra szabad Internet elérést biztosít. A 10 óra időtartamot meghaladó kapcsolat díjtarifája az akciótól függetlenül november és december hónapban is érvényes marad: óránként csak 300,- Ft! A MATÁV ügyfélszolgálati irodái és hivatalos viszonteladói készséggel állnak rendelkezésére bármilyen felvilágosítással, s ugyanitt rendkívül kedvező áron megtalálhatja az Internetezéshez szükséges nélkülözhetetlen eszközöket: pl. a leggyorsabb kapcsolatot biztosító modem ára mindössze 23.650,- Ft. Ingyenes információs zöld szám: Az árak ÁFA nélkül értendők. Egymás közt MATAV
