Békés Megyei Hírlap, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-30 / 150. szám

1997. június 30., hétfő MEGYEI KÖRKÉP Föl dink volt. (u) Ezen a napon hunyt el 1803-ban a bé­kési születésű Szikszai György református pap, teológiai író, nyelvész. Egy ideig Debrecen­ben tanított, majd 1762-ben külföldi tanulmányútra indult. 1783-ig makói lelkész, ekkor el­vesztette állását. Debreceni lel­készsége után 1795-ben a deb­receni egyházmegye esperese. Részt vett a Debreceni Magyar Grammatika szerkesztésében. Szerzője a máig legelterjedtebb református imakönyvnek, a Szikszóinak. Megújul az óvoda, (r) Már évek óta nem volt festés, mázolás a szarvasi vasipari óvo­dában. Az idei nyáron azonban a szülők és az óvodai dolgozók összefogásának szép példája­ként megújul az intézmény. A kedvezményes árú festéket a szülők anyagi hozzájárulásával vásárolták. Az óvodai dolgozók a július 4-én kezdődő háromhe­tes nyári szünetben végzik el a felújítást. Az óvodaépülettel egyidős udvari pancsolóme­dence is megérett a felújításra, így azt a közelmúltban átfestet­ték a dolgozók. Félmillió pályázatból, (i) Sikeres pályázat útján több mint félmillió forintot nyert a körös­újfalui önkormányzat. A Gyer­mek- és Ifjúsági Koordinációs Tanácstól az 504 ezer forintot a helyi gyermek- és ifjúsági fel­adatok hatékonyabb ellátására kapták az újfaluiak. Tömörítik, (gh) A vártnál gyorsabban megtelnek a mind­össze néhány éve üzemelő battonyai szeméttelep tárolói. A gondon új tárolók nyitásával vagy egy szeméttömörítő gép „bevetésével” lehet segíteni. A helyi önkormányzat az utóbbi megoldás mellett döntött: egy­szeri alkalommal bérbe vesz 180 ezer Ft-ért egy szeméttömörítőt, ezzel az új tároló megépítése 1 -2 évre elodázható. Tizenhat évesen a hangversenypódiumon Nem mindennapi esemény színhelye volt csütörtök este Békéscsabán a Bartók terem. Egy 16 éves svájci kislány, egy — joggal nevezhetjük így — ifjú művész hegedűjátékában gyönyörködhetett a szépszámú közönség. Isabel Lambelet korát meg­hazudtoló érettséggel, szug- gesztivitással és technikai fel- készültséggel adott elő egy igé­nyes és nem mindennapi álló- képességet igénylő műsort. A mintegy másfél órás koncert­programból egy művet, Bach d-moll partitáját emelném ki, mely a maga fennköltségében és nagyságában olyan, mint egy hatalmas gótikus katedrális. Ezt felépíteni 16 évesen, átérez­ve és sugározva a zenéből áradó tisztaságot és erőt, tiszteletre­méltó teljesítmény! Hogyan kerül egy lausanne- i kislány, Varga Tibor világhírű magyar hegedűművész tanítvá­nya, Békéscsabára? A „Pro Helvetia” svájci ala­pítvány céljául tűzte ki a kelet­nyugati kulturális kapcsolatok ápolását. E dicséretes törekvés eredményeképpen és Ber­nadette Előd, magyar szárma­zású svájci művészmenedzser aktív közreműködésével ifjú svájci tehetségek kapnak meg­hívást abékés-tarhosi vonósze­nekari táborba. A már 9 éve Isabel Lambelet korát meghazudtoló érettséggel adta elő műsorát fotó: kovács Erzsébet fennálló gyümölcsöző kapcso­lat ugyanakkor tizenéves ma­gyar vonósok svájci zenei tábo­rozását teszi lehetővé. Minden­nek létrejötte a tábor vezető­jének, Fejes Antalnak áldoza­tos szervezőmunkáját dicséri. A 21. békés-tarhosi Vo­nószenekari Tábor hagyomá­nyos zenekari záróhangver­senye szombaton este 19 óra­kor volt Békésen, a műve­lődési házban. Azt hiszem, sokan szívesen hallgatták újra Isabel hegedűjátékát, aki Vivaldi d-moll hegedűver­senyét adta elő. Farkas Pál Emlékmű hősöknek és áldozatoknak Megkezdődött az I. és II. világhá­borús hősök és áldozatok emlék­művének előkészítése Gyulán. Az emlékhely felépítéséhez a gyulai önkormányzat anyagiak­kal is hozzájárul, egyben kéri a város polgárait, hogy a megvaló­sítást közadakozással segítsék. A közadakozás szervezésére és az emlékművön megörökítendő ne­vek összegyűjtésére a Hadigon­dozottak Érdekvédelmi Egyesü­letének Gyulai Szervezetét kér­ték fel. A szervezet kéri a város lakosait, hogy akinek hozzátarto­zója az I. és II. világháborúban mint katona meghalt, vagy Gyu­lán szolgált a 20. Határvadász Zászlóaljnál, és ezen alakulattal került a frontra és onnan nem tért vissza, eltűntnek vagy holtnak nyilvánították, jelentkezzen. To­vábbá kérik a munkaszolgálatra elhurcolt német nemzetiségűek, volt politikai vagy zsidó munka­szolgálatosok hozzátartozóinak jelentkezését is. Kérik, hogy ne­vek és főbb személyi adatok mel­lett, amennyiben van, halotti anyakönyvi kivonattal vagy ha­lottá nyilvánító bírósági végzés­sel jelentkezzenek a hozzátarto­zók a következő címen: 5700 Gyula, Polgármesteri Hivatal. Petőfi tér 3. Pf.: 44. Intézmény- felügyeleti Csoport, vagy 5700 Gyula, Bethlen Gábor utca 3/A. Hadigondozottak Érdekvédelmi Egyesülete, Füredi Ferenc. Román-magyar polgármestertalálkozó A megyei közgyűlés nemzeti és etnikai kisebbségi bizottsága az Észak-Békés megyei Kistér­ségfejlesztő Társulással Körös- nagyharsányban tervezi hamaro­san megrendezni a Békés és a ro­mániai Bihar megye határmenti polgármestereinek találkozóját. A napokban előkészítő megbe­szélésre utazott egy megyei kül­döttség Hevesi József nemzetiségi főtanácsos vezetésével Nagyvá­radra. Az egyeztetés a Bihar me­gyei Tanácsnál Szeremi Stefan al- elnökkel, a prefektúrán pedig Modok Gusztáv alprefektussal történt, részt vett Tódor Albert Nagyszalonta polgármestere és Varga Gábor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke is. Ez alkalom­mal Máté Áron, Körösnagyhar- sány alpolgármestere az őszi templomszentelésre meghívta a határ túloldalán lévő település, Körösgyéres vezetőit, sport és kulturális csoportjait. Az ünnep­ség idején egynapos ideiglenes határnyitást szeretnének a ren­dezők a hivatalos szerveknél elér­ni. B. Zs. Megkérdeztük olvasóinkat Tartanak-e a nyári fürdőzés veszélyeitől? Ambrus Józsefné, 28 éves, békésszentandrási varrónő: —Négy éve fürödtem utoljára a Körösben. Bár lehetőségem lenne rá, hiszen a szüleimnek víz­parti nyaralója van, de az olajfol­tok és a döglött halak elveszik a kedvem a fürdőzéstől. Bízom benne, hogy a környezetünk vé­delmében egyre többen felemelik a szavukat, s eljön az az idő, ami­kor nyugodt szívvel engedjük be gyermekeinket is úszkálni a holt­ág vizébe. Úgy gondolom, ennek érdekében az önkormányzatnak sokkal többet kellene tenni. Király Istvánná 43 éves, békésszentandrási számítógé­pes szövegszerkesztő: — Békésszentandráson nőttem fel, nagyon szerettem a Köröst, úgy úsztam benne, akár a hal. Ám most már szennyezettségük miatt tartok a természetes vizektől. A váro­si strandokhoz több a bizal­mam. A folyókat, holtágakat társadalmi, környezetvédelmi érdekből egyaránt védeni kel­lene. Mindehhez a kormány el­határozása is kell, hiszen ez sok pénzbe kerül. GyurcsikNorbert, 20 éves, szar­vasi baromfifeldolgozó: — A barátaimmal idén május 18-án mentünk le először úszni a Körösre. Mindig kijelölt helyen fürdők, jól úszók, így meg sem fordul a fejemben, hogy a vízben baj történhet velem. Persze szép számmal vannak olyanok is, akik a tiltó tábla ellenére mennek be úszni. Ezért jó, hogy meg­szervezték a vízimentő szol­gálatot. A vízimentők figyel­meztetik a fegyelmezetleneket, és segítenek,s ha veszélybe ke­rül a fürdőző. Hidasi György, 12 éves, szarva­si tanuló: — Kint lakunk tanyán a Sira- tóban, ott nincs fürdőzésre alkal­mas víz. Néha a szüleimmel ki­megyünk a csatornához, s hajó a víz, megmártózunk benne. Bár óvodás korom óta jól úszom, a szüleim sosem engednek el egyedül. Most, hogy vége lett az iskolának, úszás helyett szíve­sebben segítek otthon a gazda­ságban. A kombájnon én vagyok a váltós és van egy kistraktorom is. (r) FOTÓ: SUCH TAMÁS Olvasóink írják ............... . .■ A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségé­vel. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. A demokrácia sem jobb... Békéscsabán naponta átlagosan húszezer köbméter szennyvíz kelet­kezik, ebből tizenkétezer kerül a szennyvíztisztító telepre. A különb­ség itt marad a város alatt, ez évente mintegy hárommillió köbméter szennyvizet jelent. Egy kisebb Velencei-tó kitelne belőle!! Ahogy kiépült Békéscsaba város vízvezetékrendszere, a több mint három évtized alatt óriási szennyvízzel árasztottuk el magunk alatt a várost. Békéscsaba város kedvező feltételekkel pályázatot írt ki csatornaépítésre. Az egyik utca lakói pályáztak kétszer is, de szeren­csétlenségükre nem nyertek, mert két aláírás hiányzott az ívről. Ezután került sor az útépítési pályázat kiírására. Mit ad Isten, a szükségesnél jóval több aláírás meglett egy nap alatt. Nyertek az utca lakói, szeptemberben kezdődik az útépítés. HURRÁ! Képviselő urak, jól döntöttek!? Jövőre vagy azután, de egyszer meg kell építeni a csatornát is. Nem baj, hogy sokkal többe fog kerülni, majdfizeti az állampolgár. Amúgy minden szabályosan történt — DEMOKRATIKUSAN —, nyugodtan vissza lehet mutatni a lakosságra, hiszen ők írták alá, illetve nem írták alá a pályázatot. Semmi probléma nincs, tovább szennyezzük unokáinknak a város alatti területet. Majd csinálnak vele (ha tudnak), amit akarnak. Uraim, lehet, hogy egyedül vagyok a véleményemmel, de talán jobb lett volna diktatórikusán kijelenteni: addig nincs útépítés, amíg meg nem épül a csatorna. Vraukó András, Békéscsaba Miért népszerű a számítástechnika a Karácsonyiban? A gyulai Karácsonyi János Katolikus Általános Iskola és Gimnázi­umban három évvel ezelőtt vezettük be a Schneider Ferenc (APC Stúdió, Gyula) által kidolgozott szakosított számítástechnikai okta­tást, mely 3. osztálytól 10. osztályig heti két órában történik, a NAT alapelveivel szinkronban igyekszik elérni a kitűzött célt. A számítógépekkel való ismerkedést egy éve heti egy órában az első és második osztályban kezdik. Rajzolnak, számolnak, kottáznak, elsősorban a tanítási órákhoz kapcsolódó anyaggal foglalkoznak. Mire harmadik osztályosok lesznek, megismerkednek a számítógép­pel, elsajátítják a billentyűzet alapvető használatát, megszokják a fegyelmezett, precíz munkavégzést és a géppel való kommunikációt. Harmadik osztálytól a 10. osztályig a következő területekkel foglalkozunk: számítástechnikai alapismeretek; szövegszerkesztés; táblázatkezelés; adatbázis-kezelés; adatvédelem; operációs rend­szerek; hálózati ismeretek; programozási alapismeretek. Az ország közel 200 iskolájában oktatnak a szakosított tanterv alapján. (Sajnos, Békés megyében csak kevés iskolában.) Ezek között az iskolák között az APC Stúdió szervezésében évente versenyeket szerveznek évfolyamonként. Első fordulóban iskolai szintű verse­nyek vannak, melyeknek győztesei mérik össze tudásukat az országos versenyen. Iskolánkból 1996-ban országos harmadik helyezést ért el Szánthó Csaba (3. osztály), 1997-ben országos 3. helyezett lett Szabó Zoltán (5. osztály). Összemérhető a tanulók tudása más rendszerű oktatással is, ezt bizonyítja, hogy a TIT országos levelező feladatmegoldó versenyen Hadabás Bálint 5. osztályos tanulónk számítástechnika—informati­ka tantárgyban haladó szinten első helyezést ért el 1997-ben. A technika fejlődése megköveteli a mai gyerekektől, hogy az írás, olvasás mellett a számítógép kezelését, használatát is elsajátítsák. Az a tapasztalatunk, hogy nagyon fogékonyak eziránt a gyerekek. Turákné Mahó Teréz tanárnő' Békés megye fellendülésének talpköve lehetne... 1969-ben az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, az Országos Műszaki Fejlesztési Tanács, a Magyar Hidrológiai Társaság és Békés­csaba városa közös beruházásában nyitották meg a békéscsabai Erzséhethelyen (Jaminában) a termálkutat, amelyet 1971-ben lezár­tak, mert a víz gyógyfürdő útján való hasznosítására a városnak nem volt pénze, bár a kút vizének hasznosítását akkor a Békéscsabai Hűtőházzal üzleti kapcsolatban álló svéd FINDUS cég felvállalta volna azzal a feltétellel, hogy a fürdőt 25 évig kizárólagos joggal üzemelteti. A csabai termálvíz az Országos Egészségügyi Intézet vizsgálati eredménye szerint mindennemű mozgásszeni megbetegedések gyó­gyítására, nőgyógyászati panaszok orvoslására, és—ami Európában egyedülálló—fog- és fogínybetegségek gyógyítására alkalmas. 1989- ben történt még kísérlet a kút vizének hasznosítására, de ezek a törekvések is a város vezetőségének szűk látóköre miatt zátonyra futottak. A városi vezetés a „vízügyet” jelenleg is felesleges rosszként kezeli, ezért mint békéscsabai lokálpatrióta — személyi összekötteté­seim révén — megkerestem dr. Erich Kussbach osztrák nagykövetet, aki rendkívül készséges volt és személyes megbeszélést kért, Békéscsa­ba város polgármestere által megerősítve. Előterjesztésem alapján a polgármester ennek a kérésnek eleget tett ugyan, de azótafelé se néztek a követségnek. Mit hozhatna a megye számára a csabai hévízfürdő? Elsősorban csökkenne a munkanélküliek száma, másodsorban beindulna a gyógyturizmus. Ahhoz, hogy a város és a megye a jelenlegi holtpontról elmozdulhasson, a kutat újra meg kellene nyitni és vízmintát véve, újra bevizsgáltatni. Ennek költsége, Bánfi Adám városi főmérnök szerint mintegy 1,5—2 millió forint lenne. Olyan befektetőt (befektetőket) kellene keresni, aki képes megolda­ni a már korábban vázolt elképzeléseket. Ezt csak külföldiek tudnák megnyugtatóan megoldani. Sajnos, az elmúlt két és fél év alatt szerzett tapasztalataim azt igazolják, hogy a sajtóban megjelent cikkek ellenére a város képviselő­testülete vagy nem tudta felfogni a vázoltfejlődési lehetőséget, vagy a város igazi fejlődése nem érdekli a városatyákat, pedig a gyógyfürdő felépítése sok ember megélhetési gondjain segítene. Császár Lajos békéscsabai lokálpatrióta

Next

/
Oldalképek
Tartalom