Békés Megyei Hírlap, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-28-29 / 149. szám
legjobb nyolc között Hová tűnhetett a Várszínházból a nézők lépcsője? Miután az Országos Műemlékvédelmi Hivatal befejezte a várban a falkutatást, a terepet június 5-én Feld István kutatórégész átadta a gyulai önkormányzatnak. A Gyulai Várszínház június 10-én kapta vissza a vár kulcsait. Ottjártunkkor a várudvarban a színházépítés utolsó simításait végezték. A második legnagyobb költségvetési támogatást kapja Gyula FOTÓ: I.EHOCZKY PÉTER — A június 15-i megállapodás szerinti határidőnél korábban juthattunk be a várba, ennek nagyon örültünk, hiszen így is megfeszítetten dolgozunk a várudvarban ■—- mondta el kérdésünkre Gedeon József, a Várszínház igazgatója. — Sajnos az örömbe üröm is vegyült, mert arra nem számítottunk, hogy váratlan s jelentős kiadással jár a bentjátszás. A visszaköltözés a tervezetten túl 400 ezer forintba került. __? — Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elbontatta a bástyatorony aljáról az udvarra vezető lépcsőt a falkutatásokra hivatkozva és ugyancsak elbontatta a külső várfalnál épített falépcsőt, ami a színház tulajdona volt. A külső lépcsőt elégették, mert korhadt- nak találták, a belső lépcső faanyagát viszont valaki ellopta. E lépcső megépítése anyagostól, munkástól 158 ezer forintunkba került. A külső lépcső biztosítása, a várbelső biztonságtechnikája, megvilágítása, a színpad mögött elbontott barokk lépcső pótlása összesen 400 ezer forint. Az ideiglenes külső lépcső a tűzoltóság előírása szerint a menekülési útvonalat szolgálja. —Lesz tervezeti újítás is? — A tószínpad nézőterét teljesen felújítottuk, a gyulai önkormányzattól kapott 400 ezer forintból újjávarázsoltuk a székeket és sikerült megoldanunk a körbekerítést is a tószínpadi előadások idejére. A várudvaron az eddig használt színpadot és nézőteret építették vissza. Remélhetőleg ezt a későbbiekben is megtehetik —jegyezte meg az igazgató a várfelújítás és a színház további benti léte homályos pontjaira utalva. — A színház kritizálásaként idó'n- ként megpendítik, támogatásra szorul, nem a jegyárakból tartja fenn magát. Most milyen pénzekből teremthettek évadot? — Több lábon álló színház a mienk. Gyula Város Önkormányzata 18 millió forinttal támogatott. Az összeg egyenlő a tavalyival, amit köszönünk a város gazdasági helyzetében. Ugyancsak 18 millió forintot kaptunk minisztériumi szabadtéri színházi keretből. Az összeg az elmúlt évi duplája. Megalakítottuk a Szabadtéri Színházak Kollégiumát és sikerült elérnünk, hogy a parlament a korábbi keret kétszeresét szavazza meg a nyári színházaknak. Ha ezek a színházak nem lennének, sokkal szegényesebb lenne a nyári kulturális élet. Mégsem gazdálkodhatunk nagyobb ősz- szegből, mint az elmúlt évben, amikor a millecentenárium révén nagyobb pályázati összegekhez. lehetett jutni. A megye önkormányzata 4 millió forinttal támogat bennünket a Jókai Színházzal együttműködés keretében. Emellett pályázati pénzekhez jutunk a Nemzeti Kulturális Alaptól, a Színházművészeti Szakkolégiumtól, a Magyar Turizmus Rt.-től kiemelten és vannak szponzoraink, jegybevételünk. Mint minden színháznál, nálunk is a jegybevétel 10-15 százalékot tesz ki a gazdálkodásban. Ha tízszeresére emelnénk a jegyárakat, megfizethetetlen lenne a családoknak. Nem emeltünk árakat, a legtöbb bemutató jegyára 290—490 forint. Két magasabb összegű előadásunk van, a Jézus Krisztus szupersztár rockopera és a Rigó Jancsi operett, a jegyek ára 990- től 1490 forintig terjed. A gyermekelőadásainkra a jegyek 150—250 forintba kerülnek. Sajnos a szponzori támogatások országszerte visszaestek. A Gyulai Várszínházát a Gyulai Húskombinát és a Westel támogatja kiemelt módon, s mások is kisebb összegekkel. A Várszínház a szegedi után a második legnagyobb költségvetési támogatást kapja az ország szabadtéri színházai között műsortervi pályázatukra. A színházat most újabb elismerés érte. A Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége a Nemzeti Kulturális Alap felkérésére rangsorolta a legnagyobb hazai művészeti fesztiválokat. Nyolc fesztivál kiemelten támogatandó besorolást kapott, az Alföldről a Gyulai Várszínház, a Szegedi Szabadtéri Játékok és a debreceni Kodály-fesztivál. A kulturális alap, a turizmus rt. ezen intézmények pályázatait kiemelten támogatja, s a hazai és a nemzetközi ajánlások között is megkülönböztetett módon népszerűsítik. Szőke Margit Utcai Általános iskolában tanít, itt 1985 -tői rajztagozatos tanulókat oktat. 1988 óta a Körösi Csorna Sándor Főiskola Művészeti Tanszékén rajzo- lást-festést-mintázást, tantárgypedagógiát tanít és tűzzománc műhelymunkát vezet. 1991—1994 között a Művészeti Nevelési Tanszék vezetőjeként tevékenykedett. Mesterei közül szívesen emlékezik Blaskó János, Nagy Ernő és Brádai Tibor festőművészekre. Alkotótáborokba, művésztelepekre jár, 1983- tól több alkalommal a zebegényi Szőnyi István Nyári Képzőművészeti Szabadiskola hallgatójaként, majd osztályvezető tanáraként dolgozik. Kezdetben olajképeket festett, a tűzzománccal csak később, 1982-ben ismerkedett meg, a számítógépes grafikával 1987-ben kerül kapcsolatba. Ezek újabb eszközök a kifejezés lehetőségeinek keresésére. Munkáival egyéni és csoportos, helyi és országos kiállításokon szerepel. Huszonöt éves pedagógusi pályafutása alatt sokat tanulhattak tőle a gyermekek, ellenben rejtőzködőbb énjét, a művész magányosságát még ismerősei előtt is ritkán tárja fel. Képi világa és alapvető élményei a természetből fakadnak. A természetet a maga változékonyságában, harmóniájában, végtelen formagazdagságában örökíti meg a művész. Képei az élet tényeit, az érett alkotó egyéniség személyes tapasztalatain átszűrve, absztrakt ábrázolásban vetítik elénk, gondolkodásra késztetve bennünket. Az érzékelésen túl, a látott dolgok feldolgozása már maga a művészet. Pedagógia és festészet lényege ugyanaz, a két tevékenység csak módozatában különbözik egymástól, az eredmény mindkét esetben a változás, amely soha nem jöhet létre az egymásra találás, a kontaktus létrejötte nélkül. — Both — Tudomány élvezetesen Ha a kiadótól rendelik, 2150forint A kaposvári Holló és Társa Könyvkiadó köteteit rendszeresen bemutatjuk olvasóinknak. Most újabb szép könyvvel jelentkeztek, elsősorban a gyerekek örömére, de a felnőtt sem bánja meg, ha elmélyül Steve Parker Az emberi test című munkájában. A szerző száznál több tudományos, élettani témájú művet írt már a fiatalabb korosztálynak. Nézzük meg testünket belülről! — erre az „utazásra” hív Steve Parker. Hogyan működik az agyunk, amikor nem gondolkodunk? Miért van bőrünk? Miért nem sülünk meg nyáron, miért nem fagyunk meg télen? Mi történik az étellel, amit lenyelünk? Mi vezérli a szaglást, az ízlelést, a látást? Ezekre és még sok más titokra, csodára választ kap az olvasó ebből a több, mint 225 színes illusztrációval, számítógéppel készült ábrákkal teli könyvből. Megtudhatjuk, hogyan végzi testünk az élethez szükséges feladatait: a légzést, az emésztést, az alvást és más létfontosságú dolgát. A leírás világos, könnyen érthető, a biológia és az anatómia egyszerre nem száraz tudomány, hanem élvezetes olvasmány. N. K. Szabó Julianna: A pedagógia és a festészet lényege ugyanaz A munka, az alkotás boldogít Szabó Julianna művésztanárnak nem kenyere a magamutogatás. Amikor a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskolán megkerestem és elmondtam, hogy írni szeretnék róla, az egyszerű emberek szerénységével tartózkodott. Mint mondta, nem szokott a nagy nyilvánossághoz, a közszereplésekhez. A kiállítást megnyitó Kovács Klára muzeológus szavait idézve: nem a magamutogatás a fontos számára, hanem az alkotás. A munka boldogítja, nem az elismerés. Az alkotás többféle módon: alkotni saját magának és pedagógusként alkotni mások keze által. A mezőkovácsházi születésű Szabó Julianna a képzőművészetek iránt a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban gyulladt szerelemre, ahol matematika— fizika szakos tanulóként koptatta a padokat. Ezt követően, 1968—1972 között az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola rajz—biológia szakán, majd 1975-től 1978-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskola rendkívüli tanárképző tagozatán művészeti rajz, szerkesztő és ábrázoló geometria, művészettörténet szakán szerzett oklevelet. Pedagógusi pályafutását 1972-ben Almáskamaráson rajz—biológia szakos tanárként kezdte, 1980-tól Békéscsabán a Szent László A békéscsabai Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskolában megrendezett kiállítást megtekintők a művésztanár negyedszázados alkotói munkásságából kaptak ízelítőt. Felvételünkön Szabó Julianna diplomamunkájának egyik kedvenc darabját tartja kezében (Nádas, olaj-farost, 1978) fotó: lehoczky Péter A Bárka 97/1-ben olvashatják Irodalomtörténet, költészet, levelek, elemzés Az új lapszám már a kibővített szerkesztői gárda égisze alatt készült, a Békés Megyei Könyvtár és a Tevan Kiadó közös kiadásában. Az írásokat végigböngészve egyfajta filozófiai vonulat figyelhető meg az összeállítás tematikai arculatán. A szépirodalmi anyagok is a magas kultúra, az elit irodalom legismertebb képviselőitől valók. Somlyó György, Eörsi István, Grecsó Krisztián versei hangulatilag is rímelnek a léttani reflexiókra, melyeket Heller Ágnes, Almási Miklós, Bohár András,’Határ Győző írásaiból kiolvashatunk. Lakatos István levélváltásait adja közre Szabó Magdával, Szentkuthy Miklóssal, Orbán Ottóval, Gergely Ágnessel. Kántor Zsolt Határ Győzővel készített mély interjúja a kvantumgravitációról szól, meg egyéb digitális eszme- rendszerekről. Krasznahorkai Géza Kiss Nagy András szobrászművészre emlékezik, Szirák Péter Krasznahorkai László prózapoetikai elemzésére vállalkozik. Keresztury Tibor Petri György líráját elemzi. Rótt József vésztői prózaírónk kitűnő novellát ad az olvasók kezébe. Körösi Zoltán Romkert-je igazi, posztmagyar elbeszélés. S úgy az egész Bárka finom, elegáns szellemmel kimunkált egész. Köszönet a szerkesztőknek. Nagy Bernadett Magyari Barna versei: Szoknyaszagot áraszt a rím az avantgárd-ambulancián tájképekkel borogatja horzsolását a város a költő halántékán átüt az élmény s a Berettyóba torkoll a sterilizált jambus töprengéseimből teherautók szállítják keletre a kétségbeesést így a magány már nem rém sőt szoknyaszagot áraszt a rím a mindenségből szelek két szelet nyugalmat közé fektetlek téged és magamat így leszünk szendvics-töltelék s egy versben idilli pillanat A franciágyról letört ékezet csípőjén csönd-karikákkal himbálja magát a szépvonalú szellő a szonett-stadionban a száz métert már két éven belül futja a jövő mosolyod metropoliszában nagy a tolongás két hexameter közt parkol a május s hangulatodban metróval mennek nyílni a ciklámenek de a franciaágyról valaki letörte az ékezetet e versbe így kerül nász helyett Charles Baudelaire esetleg Paul Verlaine vagy akár Guillaume Apollinaire
