Békés Megyei Hírlap, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-28-29 / 149. szám

1997. június 28-29., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR Tizenhat szervezet lesz a tb-önkormányzatokban Kiegyenlítettebb összetétel Csütörtökön éjfélig kellett azon munkaadói, illetve munkavállalói érdekképvise­leti szervezeteknek jelentkez­niük az Országos Választási Bizottságnál, akik az újonnan megalakuló tb-önkormányza- tokba delegálni kívánják ma­gukat. Az utolsó szervezet este fél 10-kor jelentkezett - tudtuk meg az OVB-irodán. Mint ismeretes, a parlament há­rom hete szavazta meg azt a törvényt, mely szerint a jövő­ben azok az érdekvédelmi cso­portok szerezhetnek tb-mandá- tumot, amelyek legalább három nemzetgazdasági ágazatot és minimum öt megyét képvisel­nek. Az egészségbiztosítóban a munkaadók 20, az önkormány­zatok 4, míg a munkavállalók 24 mandátumot kaphatnak. A nyugdíjbiztosítóban 20 jut a szakszervezeti, 4 a nyugdíjas képviselőknek, s 24 a munkaa­dói oldalnak. Mint azt az Országos Válasz­tási Bizottság munkatársa el­mondta, összesen 16 szervezet jelentette be akkreditációs szándékát. A munkaadói oldal­ról a KISOSZ, az IPOSZ, a MOSZ, az OKISZ-Magyar Ipa­rosok Szövetsége, a VOSZ, az MMSZ és az MGYOSZ koalí­ciója, a STRATOSZ valamint az ÁFEOSZ-LOSZ-OTSZ- AMSZ koalíciója jelentkezett. A munkavállalókat az Auto­nóm Szakszervezetek Országos Szövetsége, az MSZOSZ, a Munkástanácsok, a SZÉF, az ÉSZT, a Független Szakszerve­zetek Demokratikus Ligája, a Keresztény Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Sza­bad Szakszervezetek Demok­rata Ligája képviselné. Az OVB-nél még nem tud­ják, van-e olyan szervezet, amelyik a jelenlegi önkor­mányzati tagok közül nem je­lentkezett. Végleges lista július közepére várható. Szalóky Z+: magyar klipek kábelen Tegnaptól új magyar zenei tévécsatorna Bár tulajdonosainak többsége külföldi, mégis magyar zene­televíziónak nevezi magát a „zé plusz”, amelynek műsorát tegnaptól számos kábelteleví­ziós társaság közvetíti. A Z+ tulajdonosai (a Kábelkom Kft. és a Warner Music Group) nevében Málnay B. Levente ügyvezető igazgató mutatta be az űj zenei csatorna fiatal mű­sorvezetőit, s az első hetek vi- deoklip-kínálatát. Mint megtudtuk, a magyar nyelvű zenei tv ötletét a német- országi Viva sikere adta annak az amerikai televíziós társaság­nak, amely korábban anyagi okok miatt vált meg a később világsikert aratott Music Tele­visional. A Z+ nemzetközi vezetősé­gének tagjai a tegnapi bemutat­kozás során egyhangúan állítot­ták: magyarországi üzleti beru­házásukkal szeretnék fellendí­teni a hazai klipipart is, s a je­lenleginél jóval nagyobb teret adni a magyar együtteseknek és előadóművészeknek a bemu­tatkozásra. Eleinte a heti 122 órás műsoridő körülbelül egy­negyedét teszik ki a magyar ze­nei klipek, később ezt az arányt szeretnék 35-40 százalék körü­lire növelni. A nem kódolt zenetévé adása egyelőre a Kábelkom előfizetői számára fogható. T. J. Az eladósodott családok gyerekeit elveszik, ugye? Az állam megmenthetné őket Sok család önhibáján kívül marad fedél nélkül. A hajlék­talanok gyermekeit állami gondozásba veszik, pedig el­tartásuk több pénzbe kerül, mint amennyiből maga a csa­lád megmenthető lenne. Az el­lentmondást egyelőre nem si­került feloldani. Nem ritka, hogy adósságspi­rálba kerülnek családok: egyre többeket fenyeget kilakoltatás, sokan már él is vesztették laká­sukat - hangzott el a Nagycsa­ládosok Országos Egyesületé­nek (NOÉ) tájékoztatóján. Mint Benkő Ágota elnök el­mondta, ha a felgyülemlett adósság ki nem fizetése miatt kilakoltatott családnak nincse­nek olyan rokonai, akik befo­gadják, akkor a kiskorúak gyermekotthonba kerülnek. Az ilyen kicsikre az állam gyerme­kenként évi 303 ezer, míg az il­letékes önkormányzat évi 3- 400 ezer forintot költ. Nyilvánvaló, hogy ennek az összegnek a töredékéből köny- nyedén fenntartható lenne az adott család lakáshasználata, és nem szakadnának el egymástól a gyerekek és a szülők. Megol­dást eddig mégsem találtak a problémára - a NOÉ szerint részben a kormány rugalmatlan magatartása miatt. Az ellenzék tart a kiskapuktól, a kormány a polgári törvénykönyvben bízik Előbb céget, aztán földet? Az ellenzéki pártok és egyes érdekképviseletek tiltakoznak a kormány csütörtöki döntése ellen, mert szerintük most már nyilvánvaló, hogy a külföldiek földtulajdonhoz juthatnak. Az agrártárca elegendő garanciákat lát a jogszabályterve­zetben, a MOSZ tart az indulatok felkorbácsolásától. Medgyasszay László, az MDF agrárszakértője szerint a jogi személyek földtulajdonhoz ju­tása egyenlő a külföldiek föld- szerzési jogával. A politikus utalt rá, hogy az állami gazda­ságok magánosítása most van napirenden. Fia ezeket külföl­diek veszik meg, a cégek jog­utódként szerepelnek majd, s megfelelnek annak a törvényi kitételnek is, amely a földvétel feltételeként legalább ötéves, helyben működő vállalkozást ír elő. A döntés mögött aligha a szövetkezeti lobby áll. Jakab István, a MAGOSZ társelnöke szerint a legutóbbi döntésével a kabinet korlátlan lehetőséget nyit a külföldiek termőföldszerzése előtt, a tör­vényjavaslatban feltüntetett megkötések csupán arra jók, hogy azokat kijátsszák. Az ag­rár-érdekképviseleti szakem­ber emlékeztet arra, hogy ide­gen kézben van már az élelmi­szer-feldolgozás jelentős ré­sze, a külföldieknek már csak a termőföld tulajdonlása hi­ányzott. A tőkeerős idegen vállalkozásokkal nem lesznek képesek versenyezni a hazai gazdálkodók a termőföldért induló harcban, s kiszolgálta­tottá válik az egész ágazat. Kása Gyula, a METÉSZ el­nöke szerint a tervezet lehető­séget ad arra, hogy a spekula­tív tőke, a feketepénzeket tisz­tára mosni akaró kábítószer- és egyéb maffia kezére kerül­jön az olcsó hazai termőföld. A módosítás a szövetkezetek számára sem jó, hiszen anya­gilag nincsenek abban a hely­zetben, hogy földet vásárol­hatnának. Sokan örülnek, ha a megemelkedett bérleti díjat ki tudják fizetni. Kosa kijelen­tette: ha a kormány nem vonja vissza a tervezetet, akkor a METÉSZ aláírásgyűjtésbe kezd a népszavazás kiírásáról. Filipsz László, a MOSZ tit­kára feleslegesnek tartja a közvélemény nyugtalanítását, hiszen nincs többről szó, minthogy a kormány a mező- gazdasági termelést folytató belföldi jogi személyek, gaz­dasági társaságok földvásárlá­sát kívánja lehetővé tenni. Filipsz szerint nem is a kül­földiektől való félelem váltja ki az ellenállást, inkább az, hogy majd a tőkeerős gazda­ságok vásárolják fel a földet és verik fel az árakat. Valójában a külföldit mindenki ki akarja szorítani a földpiacról, de azért, hogy a hazai vállalkozá­sok jussanak hozzá. Ez utób­biak között viszont már ko­moly érdekellentét van, hisz aki földet akar venni, nem örül, ha versenytársa akad. Jójárt László, az agrártárca helyettes államtitkára szerint a hatályos polgári törvénykönyv kimondja, hogy az ingatlan tu­lajdonosa kizárólag az a bel­földi jogi személy, aki az in­gatlan-nyilvántartásba be van jegyezve, függetlenül attól, hogy kinek a - belföldi vagy külföldi - tulajdonában van a társaság. A nemzetközi szer­ződések miatt sem szabad kü­lönbséget tenni a belföldön be­jegyzett cégek között tulajdo­nosaik nációja szerint. Újvári Gizella Szebb és korszerűbb bankókra cserélik a papírpénzeket Keddtől itt a 10 000 forintos Július 1-jétől új bankó: a 10 000 forintos kerül forgalomba, és ezzel a Magyar Nemzeti Bank egyúttal megkezdi az öt címletből álló új bankjegysorozat fokozatos kibocsátását is. Kovács Almos, az MNB alel- nöke mutatta be tegnap a tíz­ezrest, amely az eddigi hazai papírpénzeknél kisebb, 154x70 milliméter nagyságú és hasonlatos a nyugat-európai fizetőeszközökhöz. A Diósgyőrben gyártott pa­pírra a Pénzjegynyomdában készített bankjegy címoldalán Szent István arcképe, hátolda­lán Esztergom látképe talál­ható. Alapszíne fehér, máskü­lönben kékeslilában játszik, az ábrák aszimmetrikus elrende­zésűek, és alkotói a hagyomá­nyos biztonsági elemek mellé hat újabbat helyeztek el. Hamisítani szinte lehetetlen az új bankjegyet, amelynek a bevezetését - mint az alelnök hangsúlyozta - a gazdaság megnövekedett pénzigénye és az ésszerűség indokolja. Nem gerjeszti az inflációt, hanem csak követi azt. A jegybank a pénzforgalom költségeinek csökkentésére és optimális címletösszetételre törekszik. Legutóbb papírpénz - az ötezres - 1991-ben jelent meg, a legközelebbi pedig - sajátos módon az ezt felváltó új ötez­res - körülbelül fél év múlva várható. Előkészületben van az új ötszázas és az ezres is, és vadonatúj lesz a papír 200 fo­rintos. Ha értékük különbözik is, méretük azonos lesz a ked­den hódító útjára induló új bankóéval. Mindegyik új címleten egy- egy történelmi nagyságunk, a hátoldalon pedig a hozzájuk kapcsolódó történelmi hely­szín szerepel. E koncepció je­gyében például az ezresre Bar­tók helyébe Hunyadi Mátyás kerül, hátoldalán a Visegrádi vár lesz látható. (deregán) Szent Istvánhoz a koronázási palást szolgált ihletül MSZP-tanácskozások. A Magyar Szocialista Párt vá­lasztmánya szombaton az or­szággyűlési képviselőjelöltek kiválasztásának elvéről és rend­jéről szóló előterjesztést vitatja meg, s tárgyalnak a Vatikánnal kötött megállapodásról is. Va­sárnap délután a párt frakciója a költségvetési irányelvekkel is­merkedik. Lassítottak. Forgalomlassító demonstrációt tartottak a gaz­dák pénteken a Kisalföldön: a gazdakörök helyi szervezeté­nek felhívására harminc jármű­vel akadályozták a Hegyesha­lom és Mosonmagyaróvár kö­zötti forgalmat. A METÉSZ forgalomlassító tüntetői az esti órákban több megyében is csat­lakoztak a MIÉP által meghir­detett politikai demonstrá­ciókhoz. Drága demokrácia. Körülbe­lül egymilliárd forintot elkülö­nítenek a központi költségvetés általános tartalékából a jövő évi országgyűlési, önkormányzati és kisebbségi önkormányzati választások előkészítésére. Többek között erről is tárgyalt pénteken a gazdasági kabinet. Bár az összeg még nem ismert, annyi bizonyos, hogy több mil­liárd forintba kerül jövőre az országgyűlési és önkormány­zati voksolás lebonyolítása. A KDNP közleménye. A ke­reszténydemokraták azért mondták le a Lezsák Sándor ál­tal péntekre kezdeményezett MDF-KDNP-egyeztetést a két párt közös választási stratégiá­járól, mert a tervezett találkozó tényét az MDF elnöke az idő­pont, a résztvevők és a téma pontos egyeztetése előtt, a KDNP felhatalmazása nélkül nyilvánosságra hozta — közölte pénteken a KDNP sajtófőnöke. Üzemben tartási díj. A tele­víziókészülék üzemben tartási díja befizetésének módjáról szóló levelet kapnak a családok és cégek július 10-ig - közölte a posta sajtóosztálya pénteken. A törvény értelmében ugyanis a korábbi televízió-előfizetési díj helyett idén január 1-jétől mindazok kötelesek havi 530 forintos díjat fizetni, akik tele­vízióműsor vételére alkalmas készüléket használnak. Milyen iskola lesz? A Ma­gyar Demokrata Fórum választ szeretne kapni végre arra a kér­désre, hogy milyen típusú isko­larendszert akar a magyar kor­mány. E nélkül ugyanis lehetet­len megfelelő tanterveket készí­teni - mondta Dobos Krisztina országgyűlési képviselő a párt frakciójának pénteki tájékozta­tóján. A politikus úgy véleke­dett, hogy a művelődési minisz­térium adatbankjaiban készen álló tantervekhez a tanárok nem tudnak hozzájutni. Megjelent a Kiskegyed Konyhája júliusi száma! Morzsák a tartalomból: • Félpanzió otthon • Nehéz választani a könnyűt • A szomszéd konyhája: Ausztria • Húsba töltve • Salátázzon velünk! Kiskegyed Konyhája - Igazi társ a főzésben! Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi müsormagazin A hét sztárja: Dömsödi Gábor Whoopi Goldberg kosarazik Richard Chamberlain gavalléros hiúsága Sztárok pénzszűkében Isabelle Adjani kivirult A nyári nyereményzápor utolsó fordulója! Tvr-hét - a műsorújság

Next

/
Oldalképek
Tartalom