Békés Megyei Hírlap, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-21-22 / 143. szám

1997. június 21-22., szombat-vasárnap yUAMI ül I ncifer megkontrázza a teremtést (Beszélgetés Csiszár Imrével Az ember tragédiája előadásáról) A Gyulai Várszínház idei, XXXIV. évadjának legnagyobb várakozással kísért bemutatója minden bizonnyal Madách Imre Az ember tragédiája lesz a Kolozsvári Állami Magyar Színház előadásában. Csiszár Imre rendezésében. A gyulai vár ódon, évek óta felújításra váró falai ebben a színházi évadban (a debreceni és a Nemzeti Színház-beli után) már a harmadik Tragédia-interpretációnak adnak otthont. A közismert darab bemutatása rendező és színész számára mindenkor rendkívüli művészi kihívást jelentett és jelent. — Mivel magyarázza a gyulai előadás rendezője, Csiszár Imre, hogy Madách sokak által könyvdrámaként számon tartott műve ma is ilyen népszerű? — Elsősorban azzal, hogy ezek a színházi előadások is azt bizonyítják, hogy Madách műve nem könyvdráma. A színháznak minden korban bizonyí­tania kell, hogy ebből a „könyvdrámá- ból” is kihámozható a számára legérde­kesebb, a kor számára legizgalmasabb. Amikor több színház is elővesz egy darabot, még egy egészséges verseny is kialakulhat, mindenki más szemszög­ből, más oldalról próbálja megközelíte­ni a művet: van olyan, aki megsemmisí­ti, van, aki felülbírálja és van, aki meg­próbál a gondolati világából kiindulva egy mához szóló előadást teremteni. Azt hiszem, a mi előadásunkra az utób­bi lesz érvényes, és merem remélni, hogy amikor mi igyekszünk a kor em­berét foglalkoztató lényeges gondola­tokat kiemelni, akkor közel állunk ah­hoz az elképzeléshez, hogy Gyulának valamilyen módon nemcsak a magyar drámát általában kell szolgálnia, hanem a magyar drámának azt a gondolati vo­nulatát is, amelyik nem a nagy látvány­ra, a nagy látványos történelmi revükre helyezi a hangsúlyt, hanem az értékes gondolatra. — Csiszár Imre nem először fordul Madách művéhez. Pályájának egyik kiemelkedő rendezése éppen a jó tíz évvel ezelőtti miskolci előadás volt. Ak­koriban a jobb tragédia-előadásoknak aktuálpolitikai áthallásai is voltak. Pél­dául egy-egy előadás értelmezhető volt úgy is, mint a szabadságot korlátozó hatalommal szembeni emberi önálló­sulási kísérletek tragédiája. Lehet-ema is hasonló üzenete az előadásnak? Az ön értelmezésében ezúttal mire kerül a hangsúly? — Én el sem tudok képzelni jóféle politika nélküli színházat, de ezen nem az aktuálpolitikát értem, hanem az olyan fajta politikát, amely az embere­ket gondolkodásra, az életük átgondo­lására, s akár megváltoztatására készte­ti. Ezt nevezem én színházi politizálás­nak. Teljesen igaza van, akkoriban va­lóban kaphatott egy-egy előadás afféle felhangokat is. A mai korban (így a mi előadásunkban is) az a helyzet, az a kapcsolat válik fontossá, amit az Úrnak és Lucifernek a viszonya szemléltet. Az Úr a maga világában, a maga teremtés­helyzetén belül egy egyeduralkodó, egy despota, egy demagóg — ha úgy tetszik. Lucifer megjelenésétől és el­lentmondásától kezdve ez az egyed­uralmi helyzet furcsa módon egyfajta demokratikus helyzetté alakul át, s ez vonul aztán végig az egész darabon. Ez a darab, ha úgy tetszik, Lucifernek és az Úrnak a fogadásán alapul: Lucifer azt mondja, hogy ő megkontrázza a terem­tést, és megpróbálja abból a maga sike­rét kivívni. Ádám és Éva, az első em­berpár ennek a fogadásnak a kísérleti alanyaként szerepel abban a demokrati­kus helyzetben, amikor a demagógiával szemben van egy ellenzék, egy más fajta gondolatiság, és a világtörténel­münk alakulása az a tény, amelyben meg kell mutatkozzon, hogy ebből a párharcból, ebből a fogadásból ki kerül ki győztesen. —A Tragédia főhőseit gyakorta ne­ves, közismert színészegyéniségek jele­nítették meg a színpadon. Ön most sza­kít ezzel a hagyománnyal, és kolozsvá­ri, idehaza kevéssé ismert színészek irányítására vállalkozik. Mi a magya­rázata ennek (talán csak nem az anya­giak), s milyen művészi hozadékai le­hetnek? — Semmi esetre sem az anyagiakra vezethető vissza, hanem arra, hogy a kolozsvári társulat egy egészen kiváló társulat, nagyszerű művészi erőkből áll. Talán az ő nevük nem olyan ismerősen cseng a hazai nézőnek, mint a szappanoperákkal az MTV-ben fel­felbukkanó magyar színészek nevei, ettől függetlenül meggyőződésem, hogy ezek kiváló színészek, nagy tehet­ségű művészek. Lucifer szerepét egy olyan kitűnő idősebb színész játssza, Boér Ferenc, akit a magyar közönség is ismerhet, mert a Tompa Gábor által rendezett Kopasz énekesnőben, amely többször is vendégszerepeit Magyaror­szágon, ő játszotta a főszerepet. Na­gyon rossz, amikor Ádám és Éva szere­pét nagy nevekkel, sztárokkal játszat­ják el, ilyenkor jön létre ócska deklamá- ló szavalatokban magát kiteljesíteni vá­gyó előadás, amiből hiányzik a báj és szépség, ami két fiatalembernek a küz­delmét fejezi ki. Ez a két fiatalember valahonnan a gyermekkor tájékáról in­dul el, aztán a kamaszkorba ér bele, végül meglett férfiként és nőként éri el „Én el sem tudok képzelni jóféle politika nélküli színházat” (ARCHIV KÉP) az utolsó képeket, magyarán felnő két ember. Ha ezt már eleve nagy sztárokra, nevekre osztjuk ki, akkor ennek általá­ban rossz következményei vannak. Én azt hiszem, hogy az a két tehetséges ember, Kardos Róbert és Csutak Réka, aki a két másik szerepet játssza, maxi­málisan megfelel annak a követel­ménynek, hogy valóban abból a gyer­meki ártatlan világból rengeteg kísérlet és szenvedés árán el tud jutni egyfajta felismeréshez. —A gyulai vár omladozó falai meg­felelő színteret nyújthatnak-e Madách a földi Paradicsomtól az egyenlítői jég­világig szárnyaló fantáziájának? Mi­lyen dramaturgiai és szcenikai megol­dások (meglepetések?) árulhatok el előre a közönségnek? — A Tragédiát kétféle felfogásban ismerte meg a magyar közönség. Az első a Paulay Ede-i hagyományokat kö­veti, látványos történelmi tablókat vo­nultat föl, megpróbálja az összes Ma­dách által leírt helyszínt a lehető legna- turálisabban, történelmi hűséggel il­lusztrálni. A másik megoldás az ún. modernista előadásoké — ezek vannak manapság is Magyarországon —, ame­lyek szegről-végről megkurtítják a Tra­gédiát, s marad egy csonka előadás, néha kimarad az utolsó mondat vagy összekevernek benne helyzeteket, sze­repeket, gondolatokat, valamely egyéni rendezői koncepció szellemében. Ä mi előadásunk 98 százalékig szöveghű, egy felvidéki udvarház, parasztház ud­varán játszódik (itt kapcsolódik a gyu­lai várudvarához) 1860-ban, 1861-ben, amikor a művet Madách papírra vetette. Az első kéziratok akár eljuthattak egy helyi színjátszó csoporthoz is, amely­nek tagjai, ha nem is történelmi hűség­gel, de a gondolatok szentségével, az­zal a hittel, hogy ezek a gondolatok egy bukott magyar szabadságharc után föllelhetők, élhetők, kimondhatok, itt az éjszaka leple alatt megalkotják az előadást. Minden, ami ezen a színpa­don megjelenik olyan, amilyennek ez a műkedvelő együttes megálmodta, el­képzelte. így próbálnak bátrak lenni és hűek maradni egy gondolathoz a bukott forradalom utáni ellenforradalmi kór­ban. Elek Tibor A tavalyi évadzáró premier a Háry János volt, Bubik Istvánnal a címszerepben (ARCHÍV KÉP) A harmincnegyedik évad műsora Július 1. 19.00 óra 20.00 óra 20.30 óra Színes felvonulás a várhoz A 34. évad ünnepélyes megnyitása a vár előtt M. Ravel: Bolero Várszínpad C. Orff: Carmina Burana, Aradi Filharmónia Szimfonikus Zenekara és Énekkara Július 5., 6. 20.30 óra A. L. Webber—T. Riee: Jézus Krisztus szupersztár, Fővárosi Operettszínház (Rockszínház) Tószínpad Július 8., 9. 22.00 óra Csak beljebb, Jancsikám! Budapesti Katona József Színház Tószínpad Július 10. 19.00 óra Színházi fotókiállítás Koncz Zsuzsa és Ilovszky Béla képeiből Vár-lovagterem Július 10—15. 20.30 óra Madách Imre: Az ember tragédiája a Kolozsvári Állami Magyar Színházzal Várszínpad Július 12. 18.00 óra Westel Dixie Fesztivál Tószínpad Július 17., 18. 20.30 óra Rossa László—Mészöly Gábor: Balassi — zenés történelmi játék, Esztergomi Várszínház Várszínpad Július 19. 20.30 óra VI. Gyulai Vár Jazz Fesztivál Várszínpad Július 20. 20.30 óra Népzenei Fesztivál Várszínpad Július 23., 24. 20.30 óra Fényes Szabolcs—Békeffy István: Rigó Jancsi — operett, Pécsi Nemzeti Színház Tószínpad Július 29., 30. 20.30 óra A Mester és Margarita, a Zsámbéki Szombatok Nyári Színház és a Bukaresti Nemzeti Színház magyar nyelvű előadása Várszínpad i Augusztus 2. 20.30 óra Középkori Udvari Fesztivál Várszínpad Augusztus 3. 20.30 óra Phaedra — dráma, a Craiovai Nemzeti Színház előadása Várszínpad Augusztus 5., 6. 18.00 óra Enyém a vár, diákszínjátszók bemutatója Várszínpad Augusztus 8—12. 18.00 óra Király Péter—Konter László—Háy János: A só — mesemusical, a Békéscsabai Jókai Színház előadása Várszínpad Augusztus 8—13. 2030 óra Szigligeti Ede: Liliomfi — vígjáték, a Gyulai Várszínház önálló produkciója Tószínpad Július elsejétől Gyulai Várszínház Színdarabok, zene, tánc — és egy világszenzáció! Július elsején este ünnepélyes keretek között zászlót bont a Gyulai Várszínház. Míg felkúszik a zászló a várfalra, felcsendül Erkel örökbecsű dallama, a Hazám, hazám... Kezdődik a 34. évad. Hogy milyen lesz, arról Gedeon Józseffel, a Várszínház igazgatójával beszélgettünk. — A tavalyi siker nyomán határoztuk el, hogy most is ünnepélyes felvonulás előzi meg a megnyitót a belvárostól a várhoz —mondta.—A színes forgatagban lesz­nek lovasok, hintó, néptáncosok, jelme­zes színiiskolások, kísérő a Tűzoltóság Központi Zenekara. A nyitóelőadás is­mét a zenéhez kapcsolódik, hűek marad­tunk a hagyományokhoz. Gyulán még nem hangzott el a Carmina Burana zene­karral és kórussal, most megszólaltatja a nemzetközi hírű Aradi Filharmónia Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Ok adják elő Ravel Boleróját is, amely min­denkor közönségigény. —Milyen az idei évad gondolatköre? — A színházi előadások mellett fesz- tiváljellegű programsort próbáltunk összeállítani, színes műfaji kavalkádot. Színház lévén a színházi produkciók al­kotják az évad gerincét. Minden színház életében kiemelkedő esemény Madách művének, Az ember tragédiájának be­mutatása. A Gyulai Várszínház most ju­tott el oda, hogy fel meri ezt vállalni Csiszár Imre rendezésében. A vár terét betölti majd a játék. A darabot a Kolozs­vári Állami Magyar Színház színészei­vel mutatjuk be júliusban, Kolozsváron ősztől tovább játsszák. A másik kiemel­kedő produkciónk a magyar drámairoda­lom gyöngyszeme, Szigligeti Ede Liliomfija, az énekes, táncos vígjáték, augusztusban mutatjuk be a tószínpa­don. Balikó Tamás állítja színpadra, a Pécsi Nemzeti Színház igazgató­főrendezője. Az előadáshoz 11 új dalt komponált Márta István, ugyancsak ő a zeneszerzője Az ember tragédiájának is. Vendégjátékként azokat a darabokat hív­tuk meg, amelyek koncepciónkba ille­nek és kiemelkedő produkciók. így júli­usra a Katona József Színház Csak bel­jebb. Jancsikám! című előadását, amely pajzán történeteket mutat be balmaz­újvárosi paraszti gyűjtés nyomán. A nézők is a tószínpadon foglalnak helyet, ott játszanak közöttük a színészek. Júli­usban kerül színre Rossa László— Mészöly GáborBalassi című zenés törté­nelmi játéka. A középkori vitézről, költőről, Balassiról írt új darabot az Esz­tergomi Várszínház mutatja be Iglódi Istvánnak, a Nemzeti Színház rendező­jének színre állításában. Külön öröm, hogy a Nemzeti Színház művészei ismét játszanak Gyulán, visszatérnek hozzánk fiataljaik. A most készült zenét Rossa László komponálta.-— Érdekes előadásnak ígérkezik Bulgakov A Mester és Margaritája. — A Zsámbéki Szombatok Nyári Színházzal és a Bukaresti Nemzeti Szín­házzal közösen mutatjuk be a magyar nyelvű előadást. A román színészek is magyarul beszélnek, így Woland és kísé­rete törve beszélt nyelve a román színé­szek tolmácsolásában érdekes körül­ményt ad. A rendező Beatrice Bleont, a bukaresti színház fiatal rendezőnője. A produkció biztosan csemege lesz a vár­színpadon. Augusztusban világszenzá­ciót láthat a közönség: a romániai Craiovai Nemzeti Színház a Phaedrát mutatja be, Euripidész és Seneca drámá­ja nyomán. Silviu Purcarete rendezte, aki a francia nemzeti színház főrendezője jelenleg. Az előadás háromszor is elnyer­te a világ legjobb színházi előadása cí­met. Román nyelvű az előadás, ám moz­gásszínház, melyben nem a szöveg, a mozgás, a rendezés a lényeg. A Békés­csabai Jókai Színház előadásában mutat­juk be ugyancsak augusztusban Király Péter—Konter László—Háy János A só című darabját, amely mesemusical. Gyermeknek, felnőttnek élményt nyújt. —Gyulán sokan várják a Jézus Krisz­tus szupersztárt. — Londonban most újították fel Webber művét. Gyulán abban az adaptá­cióban láthatja a közönség, amelyet 10 éve mutatott be Magyarországon a Rockszínház Szikora János rendezésé­ben. Énekkar, zenekar, tánckar működik közre. A jegyek szinte már elfogytak a júliusi előadásokra. Júliusban lesz ope­rettbemutató is, a Rigó Jancsi a Pécsi Nemzeti Színház előadásában, a Pécsi Balett, a színház énekkara, a Pécsi Szim­fonikus Zenekar, a Kaposvári Csíky Ger­gely Színház zenekara tolmácsolásával. A darabot meghívták a budapesti operettfesztiválra. A Fényes Szabolcs— Békeffy István-operettbe „belecsem­pészték” a nagy Fényes-slágereket is. A Gyulai Várszínház más érdekessé­geket is kínál. Koncz Zsuzsa és Ilovszky Béla képeiből nyílik fotókiállítás a lo­vagteremben, fellép a Westel Dixie Fesztiválon a hódmezővásárhelyi Blaskó Dixieland Jazz Band és a Benkó Dixieland Band. A VI. Gyulai Vár Jazz Fesztiválon itt lesz a Dél-alföldi Szaxo­fon Együttes Békés és Csongrád megyei zenészeivel, akik a magyar népzene és a jazz ötvözetét kínálják hallgatóiknak. Ér­dekes duót alkot az Indiában tanult Lan­tos Zoltán (hegedű) és Dresch Mihály (szaxofon), a magyar zenei élet kiemel­kedő alakja. A Kutas Zsolt Trió hagyo­mányos jazzt játszik. Az USA-ból, Bos­tonból érkezik Gárdonyi László (zongo­ra) és Garrison Fewell (gitár), mindket­ten az ottani világhírű jazziskola tanárai. A duó lemeze ötödik az amerikai jazzlis­tán. Népzenei fesztivál is lesz, énekel Sebestyén Márta, aki külföldön az egyik legismertebb magyar művésszé vált. A Muzsikás Együttessel lép fel, melynek tagjai öt világrész legnevesebb színpada­in rendszeresen muzsikálnak. Hegedül Halmos Béla, játszik a délszláv népzene tolmácsolója, a Vujicsics Együttes és cigányzenét ad elő a Rományi Rotá. Új ötletként középkori udvari zenei feszti­vállal jelentkezik a Várszínház, fellép a világhírű Mandel Quartet, Kobzos Kis Tamás és Erdélyből érkezik a Collegium Együttes. A diákszínjátszó fesztiválon bemutatkoznak az EDÜ legjobbjai Ma­kóról, Gyuláról, Hódmezővásárhelyről, parádés darabokat előadva. A vár előtt az idén is lesz mindig térzene, az adott darab hangulatához kapcsolódnak a Békés me­gyei fiatal előadók. Mindenkit szeretettel várunk! — összegezte a direktor. Szőke Margit

Next

/
Oldalképek
Tartalom