Békés Megyei Hírlap, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-21-22 / 143. szám
1997. június 21-22., szombat-vasárnap yUAMI ül I ncifer megkontrázza a teremtést (Beszélgetés Csiszár Imrével Az ember tragédiája előadásáról) A Gyulai Várszínház idei, XXXIV. évadjának legnagyobb várakozással kísért bemutatója minden bizonnyal Madách Imre Az ember tragédiája lesz a Kolozsvári Állami Magyar Színház előadásában. Csiszár Imre rendezésében. A gyulai vár ódon, évek óta felújításra váró falai ebben a színházi évadban (a debreceni és a Nemzeti Színház-beli után) már a harmadik Tragédia-interpretációnak adnak otthont. A közismert darab bemutatása rendező és színész számára mindenkor rendkívüli művészi kihívást jelentett és jelent. — Mivel magyarázza a gyulai előadás rendezője, Csiszár Imre, hogy Madách sokak által könyvdrámaként számon tartott műve ma is ilyen népszerű? — Elsősorban azzal, hogy ezek a színházi előadások is azt bizonyítják, hogy Madách műve nem könyvdráma. A színháznak minden korban bizonyítania kell, hogy ebből a „könyvdrámá- ból” is kihámozható a számára legérdekesebb, a kor számára legizgalmasabb. Amikor több színház is elővesz egy darabot, még egy egészséges verseny is kialakulhat, mindenki más szemszögből, más oldalról próbálja megközelíteni a művet: van olyan, aki megsemmisíti, van, aki felülbírálja és van, aki megpróbál a gondolati világából kiindulva egy mához szóló előadást teremteni. Azt hiszem, a mi előadásunkra az utóbbi lesz érvényes, és merem remélni, hogy amikor mi igyekszünk a kor emberét foglalkoztató lényeges gondolatokat kiemelni, akkor közel állunk ahhoz az elképzeléshez, hogy Gyulának valamilyen módon nemcsak a magyar drámát általában kell szolgálnia, hanem a magyar drámának azt a gondolati vonulatát is, amelyik nem a nagy látványra, a nagy látványos történelmi revükre helyezi a hangsúlyt, hanem az értékes gondolatra. — Csiszár Imre nem először fordul Madách művéhez. Pályájának egyik kiemelkedő rendezése éppen a jó tíz évvel ezelőtti miskolci előadás volt. Akkoriban a jobb tragédia-előadásoknak aktuálpolitikai áthallásai is voltak. Például egy-egy előadás értelmezhető volt úgy is, mint a szabadságot korlátozó hatalommal szembeni emberi önállósulási kísérletek tragédiája. Lehet-ema is hasonló üzenete az előadásnak? Az ön értelmezésében ezúttal mire kerül a hangsúly? — Én el sem tudok képzelni jóféle politika nélküli színházat, de ezen nem az aktuálpolitikát értem, hanem az olyan fajta politikát, amely az embereket gondolkodásra, az életük átgondolására, s akár megváltoztatására készteti. Ezt nevezem én színházi politizálásnak. Teljesen igaza van, akkoriban valóban kaphatott egy-egy előadás afféle felhangokat is. A mai korban (így a mi előadásunkban is) az a helyzet, az a kapcsolat válik fontossá, amit az Úrnak és Lucifernek a viszonya szemléltet. Az Úr a maga világában, a maga teremtéshelyzetén belül egy egyeduralkodó, egy despota, egy demagóg — ha úgy tetszik. Lucifer megjelenésétől és ellentmondásától kezdve ez az egyeduralmi helyzet furcsa módon egyfajta demokratikus helyzetté alakul át, s ez vonul aztán végig az egész darabon. Ez a darab, ha úgy tetszik, Lucifernek és az Úrnak a fogadásán alapul: Lucifer azt mondja, hogy ő megkontrázza a teremtést, és megpróbálja abból a maga sikerét kivívni. Ádám és Éva, az első emberpár ennek a fogadásnak a kísérleti alanyaként szerepel abban a demokratikus helyzetben, amikor a demagógiával szemben van egy ellenzék, egy más fajta gondolatiság, és a világtörténelmünk alakulása az a tény, amelyben meg kell mutatkozzon, hogy ebből a párharcból, ebből a fogadásból ki kerül ki győztesen. —A Tragédia főhőseit gyakorta neves, közismert színészegyéniségek jelenítették meg a színpadon. Ön most szakít ezzel a hagyománnyal, és kolozsvári, idehaza kevéssé ismert színészek irányítására vállalkozik. Mi a magyarázata ennek (talán csak nem az anyagiak), s milyen művészi hozadékai lehetnek? — Semmi esetre sem az anyagiakra vezethető vissza, hanem arra, hogy a kolozsvári társulat egy egészen kiváló társulat, nagyszerű művészi erőkből áll. Talán az ő nevük nem olyan ismerősen cseng a hazai nézőnek, mint a szappanoperákkal az MTV-ben felfelbukkanó magyar színészek nevei, ettől függetlenül meggyőződésem, hogy ezek kiváló színészek, nagy tehetségű művészek. Lucifer szerepét egy olyan kitűnő idősebb színész játssza, Boér Ferenc, akit a magyar közönség is ismerhet, mert a Tompa Gábor által rendezett Kopasz énekesnőben, amely többször is vendégszerepeit Magyarországon, ő játszotta a főszerepet. Nagyon rossz, amikor Ádám és Éva szerepét nagy nevekkel, sztárokkal játszatják el, ilyenkor jön létre ócska deklamá- ló szavalatokban magát kiteljesíteni vágyó előadás, amiből hiányzik a báj és szépség, ami két fiatalembernek a küzdelmét fejezi ki. Ez a két fiatalember valahonnan a gyermekkor tájékáról indul el, aztán a kamaszkorba ér bele, végül meglett férfiként és nőként éri el „Én el sem tudok képzelni jóféle politika nélküli színházat” (ARCHIV KÉP) az utolsó képeket, magyarán felnő két ember. Ha ezt már eleve nagy sztárokra, nevekre osztjuk ki, akkor ennek általában rossz következményei vannak. Én azt hiszem, hogy az a két tehetséges ember, Kardos Róbert és Csutak Réka, aki a két másik szerepet játssza, maximálisan megfelel annak a követelménynek, hogy valóban abból a gyermeki ártatlan világból rengeteg kísérlet és szenvedés árán el tud jutni egyfajta felismeréshez. —A gyulai vár omladozó falai megfelelő színteret nyújthatnak-e Madách a földi Paradicsomtól az egyenlítői jégvilágig szárnyaló fantáziájának? Milyen dramaturgiai és szcenikai megoldások (meglepetések?) árulhatok el előre a közönségnek? — A Tragédiát kétféle felfogásban ismerte meg a magyar közönség. Az első a Paulay Ede-i hagyományokat követi, látványos történelmi tablókat vonultat föl, megpróbálja az összes Madách által leírt helyszínt a lehető legna- turálisabban, történelmi hűséggel illusztrálni. A másik megoldás az ún. modernista előadásoké — ezek vannak manapság is Magyarországon —, amelyek szegről-végről megkurtítják a Tragédiát, s marad egy csonka előadás, néha kimarad az utolsó mondat vagy összekevernek benne helyzeteket, szerepeket, gondolatokat, valamely egyéni rendezői koncepció szellemében. Ä mi előadásunk 98 százalékig szöveghű, egy felvidéki udvarház, parasztház udvarán játszódik (itt kapcsolódik a gyulai várudvarához) 1860-ban, 1861-ben, amikor a művet Madách papírra vetette. Az első kéziratok akár eljuthattak egy helyi színjátszó csoporthoz is, amelynek tagjai, ha nem is történelmi hűséggel, de a gondolatok szentségével, azzal a hittel, hogy ezek a gondolatok egy bukott magyar szabadságharc után föllelhetők, élhetők, kimondhatok, itt az éjszaka leple alatt megalkotják az előadást. Minden, ami ezen a színpadon megjelenik olyan, amilyennek ez a műkedvelő együttes megálmodta, elképzelte. így próbálnak bátrak lenni és hűek maradni egy gondolathoz a bukott forradalom utáni ellenforradalmi kórban. Elek Tibor A tavalyi évadzáró premier a Háry János volt, Bubik Istvánnal a címszerepben (ARCHÍV KÉP) A harmincnegyedik évad műsora Július 1. 19.00 óra 20.00 óra 20.30 óra Színes felvonulás a várhoz A 34. évad ünnepélyes megnyitása a vár előtt M. Ravel: Bolero Várszínpad C. Orff: Carmina Burana, Aradi Filharmónia Szimfonikus Zenekara és Énekkara Július 5., 6. 20.30 óra A. L. Webber—T. Riee: Jézus Krisztus szupersztár, Fővárosi Operettszínház (Rockszínház) Tószínpad Július 8., 9. 22.00 óra Csak beljebb, Jancsikám! Budapesti Katona József Színház Tószínpad Július 10. 19.00 óra Színházi fotókiállítás Koncz Zsuzsa és Ilovszky Béla képeiből Vár-lovagterem Július 10—15. 20.30 óra Madách Imre: Az ember tragédiája a Kolozsvári Állami Magyar Színházzal Várszínpad Július 12. 18.00 óra Westel Dixie Fesztivál Tószínpad Július 17., 18. 20.30 óra Rossa László—Mészöly Gábor: Balassi — zenés történelmi játék, Esztergomi Várszínház Várszínpad Július 19. 20.30 óra VI. Gyulai Vár Jazz Fesztivál Várszínpad Július 20. 20.30 óra Népzenei Fesztivál Várszínpad Július 23., 24. 20.30 óra Fényes Szabolcs—Békeffy István: Rigó Jancsi — operett, Pécsi Nemzeti Színház Tószínpad Július 29., 30. 20.30 óra A Mester és Margarita, a Zsámbéki Szombatok Nyári Színház és a Bukaresti Nemzeti Színház magyar nyelvű előadása Várszínpad i Augusztus 2. 20.30 óra Középkori Udvari Fesztivál Várszínpad Augusztus 3. 20.30 óra Phaedra — dráma, a Craiovai Nemzeti Színház előadása Várszínpad Augusztus 5., 6. 18.00 óra Enyém a vár, diákszínjátszók bemutatója Várszínpad Augusztus 8—12. 18.00 óra Király Péter—Konter László—Háy János: A só — mesemusical, a Békéscsabai Jókai Színház előadása Várszínpad Augusztus 8—13. 2030 óra Szigligeti Ede: Liliomfi — vígjáték, a Gyulai Várszínház önálló produkciója Tószínpad Július elsejétől Gyulai Várszínház Színdarabok, zene, tánc — és egy világszenzáció! Július elsején este ünnepélyes keretek között zászlót bont a Gyulai Várszínház. Míg felkúszik a zászló a várfalra, felcsendül Erkel örökbecsű dallama, a Hazám, hazám... Kezdődik a 34. évad. Hogy milyen lesz, arról Gedeon Józseffel, a Várszínház igazgatójával beszélgettünk. — A tavalyi siker nyomán határoztuk el, hogy most is ünnepélyes felvonulás előzi meg a megnyitót a belvárostól a várhoz —mondta.—A színes forgatagban lesznek lovasok, hintó, néptáncosok, jelmezes színiiskolások, kísérő a Tűzoltóság Központi Zenekara. A nyitóelőadás ismét a zenéhez kapcsolódik, hűek maradtunk a hagyományokhoz. Gyulán még nem hangzott el a Carmina Burana zenekarral és kórussal, most megszólaltatja a nemzetközi hírű Aradi Filharmónia Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Ok adják elő Ravel Boleróját is, amely mindenkor közönségigény. —Milyen az idei évad gondolatköre? — A színházi előadások mellett fesz- tiváljellegű programsort próbáltunk összeállítani, színes műfaji kavalkádot. Színház lévén a színházi produkciók alkotják az évad gerincét. Minden színház életében kiemelkedő esemény Madách művének, Az ember tragédiájának bemutatása. A Gyulai Várszínház most jutott el oda, hogy fel meri ezt vállalni Csiszár Imre rendezésében. A vár terét betölti majd a játék. A darabot a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészeivel mutatjuk be júliusban, Kolozsváron ősztől tovább játsszák. A másik kiemelkedő produkciónk a magyar drámairodalom gyöngyszeme, Szigligeti Ede Liliomfija, az énekes, táncos vígjáték, augusztusban mutatjuk be a tószínpadon. Balikó Tamás állítja színpadra, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatófőrendezője. Az előadáshoz 11 új dalt komponált Márta István, ugyancsak ő a zeneszerzője Az ember tragédiájának is. Vendégjátékként azokat a darabokat hívtuk meg, amelyek koncepciónkba illenek és kiemelkedő produkciók. így júliusra a Katona József Színház Csak beljebb. Jancsikám! című előadását, amely pajzán történeteket mutat be balmazújvárosi paraszti gyűjtés nyomán. A nézők is a tószínpadon foglalnak helyet, ott játszanak közöttük a színészek. Júliusban kerül színre Rossa László— Mészöly GáborBalassi című zenés történelmi játéka. A középkori vitézről, költőről, Balassiról írt új darabot az Esztergomi Várszínház mutatja be Iglódi Istvánnak, a Nemzeti Színház rendezőjének színre állításában. Külön öröm, hogy a Nemzeti Színház művészei ismét játszanak Gyulán, visszatérnek hozzánk fiataljaik. A most készült zenét Rossa László komponálta.-— Érdekes előadásnak ígérkezik Bulgakov A Mester és Margaritája. — A Zsámbéki Szombatok Nyári Színházzal és a Bukaresti Nemzeti Színházzal közösen mutatjuk be a magyar nyelvű előadást. A román színészek is magyarul beszélnek, így Woland és kísérete törve beszélt nyelve a román színészek tolmácsolásában érdekes körülményt ad. A rendező Beatrice Bleont, a bukaresti színház fiatal rendezőnője. A produkció biztosan csemege lesz a várszínpadon. Augusztusban világszenzációt láthat a közönség: a romániai Craiovai Nemzeti Színház a Phaedrát mutatja be, Euripidész és Seneca drámája nyomán. Silviu Purcarete rendezte, aki a francia nemzeti színház főrendezője jelenleg. Az előadás háromszor is elnyerte a világ legjobb színházi előadása címet. Román nyelvű az előadás, ám mozgásszínház, melyben nem a szöveg, a mozgás, a rendezés a lényeg. A Békéscsabai Jókai Színház előadásában mutatjuk be ugyancsak augusztusban Király Péter—Konter László—Háy János A só című darabját, amely mesemusical. Gyermeknek, felnőttnek élményt nyújt. —Gyulán sokan várják a Jézus Krisztus szupersztárt. — Londonban most újították fel Webber művét. Gyulán abban az adaptációban láthatja a közönség, amelyet 10 éve mutatott be Magyarországon a Rockszínház Szikora János rendezésében. Énekkar, zenekar, tánckar működik közre. A jegyek szinte már elfogytak a júliusi előadásokra. Júliusban lesz operettbemutató is, a Rigó Jancsi a Pécsi Nemzeti Színház előadásában, a Pécsi Balett, a színház énekkara, a Pécsi Szimfonikus Zenekar, a Kaposvári Csíky Gergely Színház zenekara tolmácsolásával. A darabot meghívták a budapesti operettfesztiválra. A Fényes Szabolcs— Békeffy István-operettbe „belecsempészték” a nagy Fényes-slágereket is. A Gyulai Várszínház más érdekességeket is kínál. Koncz Zsuzsa és Ilovszky Béla képeiből nyílik fotókiállítás a lovagteremben, fellép a Westel Dixie Fesztiválon a hódmezővásárhelyi Blaskó Dixieland Jazz Band és a Benkó Dixieland Band. A VI. Gyulai Vár Jazz Fesztiválon itt lesz a Dél-alföldi Szaxofon Együttes Békés és Csongrád megyei zenészeivel, akik a magyar népzene és a jazz ötvözetét kínálják hallgatóiknak. Érdekes duót alkot az Indiában tanult Lantos Zoltán (hegedű) és Dresch Mihály (szaxofon), a magyar zenei élet kiemelkedő alakja. A Kutas Zsolt Trió hagyományos jazzt játszik. Az USA-ból, Bostonból érkezik Gárdonyi László (zongora) és Garrison Fewell (gitár), mindketten az ottani világhírű jazziskola tanárai. A duó lemeze ötödik az amerikai jazzlistán. Népzenei fesztivál is lesz, énekel Sebestyén Márta, aki külföldön az egyik legismertebb magyar művésszé vált. A Muzsikás Együttessel lép fel, melynek tagjai öt világrész legnevesebb színpadain rendszeresen muzsikálnak. Hegedül Halmos Béla, játszik a délszláv népzene tolmácsolója, a Vujicsics Együttes és cigányzenét ad elő a Rományi Rotá. Új ötletként középkori udvari zenei fesztivállal jelentkezik a Várszínház, fellép a világhírű Mandel Quartet, Kobzos Kis Tamás és Erdélyből érkezik a Collegium Együttes. A diákszínjátszó fesztiválon bemutatkoznak az EDÜ legjobbjai Makóról, Gyuláról, Hódmezővásárhelyről, parádés darabokat előadva. A vár előtt az idén is lesz mindig térzene, az adott darab hangulatához kapcsolódnak a Békés megyei fiatal előadók. Mindenkit szeretettel várunk! — összegezte a direktor. Szőke Margit
