Békés Megyei Hírlap, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-20 / 142. szám

6 Heti gazdaság 1997. június 20., péntek Sarkad beengedi Európát Az Európai Unió 1989-ben in­dította a PHARE segélyprog­ramját, amely a közép- és ke­let-európai országok gazdasá­gi és társadalmi reformfolya­matait támogatja az érintett or­szágokban. Ennek része a PHARE CBC Magyarország— Románia Program, amely nem más, mint a határmenti térsé­gek komplex területfejlesztési keretprogramja. A sarkadi önkormányzat a közlekedési infrastruktúra tárgykörében elkészült tervei megvalósításához kíván pá­lyázatot benyújtani az említett program keretén belül. Jelen­leg engedélyezés alatt van a Sarkad, Szent István téri cso­mópont korszerűsítésének ter­ve, és elkészült a szalontai úti kerékpárút terve is a határát­kelő melletti kötegyáni útel­ágazásig. (A sarkadi elképze­lésekkel párhuzamosan — ép­pen a sarkadiak kezdeménye- zésére(!) — a határon túli Nagyszalontán is hasonló tár­gyalások folynak az ottani közlekedési infrastruktúra ja­vítása céljából. A tervek sze­rint Sarkadot és Nagyszalon­tát folyamatos kerékpárút köt­né össze.) A PHARE CBC mellett ter­mészetesen más forrásokat is igyekszik megcélozni a sarka­di önkormányzat, hiszen a közlekedésbiztonsági célokat szolgáló beruházásokat elvi­leg a közlekedési minisztéri­um (KHVM) és a megyei terü­letfejlesztési alap is támogat­ja. A megnyert támogatások mértékétől függ aztán, hogy mennyi saját erőt kell a telepü­lésnek ezen kivitelezésekbe invesztálnia. A sarkadi képvi­selők úgy vélték, a város nem veszíthet azzal, hogy a szóban forgó közlekedési beruházá­sokra pályázatokat nyújtanak be. A PHARE CBC pályázat előkészítésével rendkívüli testületi ülés keretében bízták meg Tóth Imre polgármestert. —ria Uj VEZETŐNŐ A PALLASZBAN A BÁÉV Rt. tulajdonában lévő bé­késcsabai Pállasz Áruház igen tetszetős épület a Trefort utcán. Kedvcsináló látvány magán- és kö­zületi építtetőknek, de elsősorban külső képét tekintve. Belső terében kínálnak az építéshez szükséges mindenféle tartozékot a tégla és cserép kivételével, de némi rend­szerezésre, átalakításra, áruátcso­portosításra készülnek. Az indíté­kot egy vezetőváltás is erősítette, ugyanis ez év május 15-től a Pallas Aruházat üzemeltető PÜLON Kft. ügyvezetője SzlancsikPálné. A szőke asszony a már felszá­molt Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ-nél, majd a Csemege Julius Meinl C plussz C áruházá­ban dolgozott főkönyvelőként, ke­reskedelmi vezetőként. — Kereskedelmi főiskolai és vendéglátóipari, mérlegképes könyvelői végzettségem van — kezdi a bemutatkozást. — Erre az állásra pályázni kellett. Egy hó­napja vagyok itt vezető és rengete­get kell tanulnom, hiába rokon­szakma a kereskedelem. Igazából csak azt lehet jól forgalmazni, amiről tudom, hogy micsoda. A szállítók köre is egészen más, mint a csemegénél. Erre igen jó alka­lomnak bizonyult a Csaba Expo, ahol sok üzletfelünkkel megismer­kedhettem. — Hogyan fogadták a munka­társak, női mivolta befolyásolta a beilleszkedését? — Vegyes érzelmekkel fogad­tak, mert az első intézkedésem az volt, hogy bevezettem az anyagi érdekeltségi rendszert. Nem tudok úgy elképzelni egy kereskedelmi egységet, hogy valaki ne legyen anyagilag felelős a forgalmazott árukért. A leltárt követően megál­lapítottuk, mi az a lehetséges vesz­teség, ami a boltban adódhat, ugyanis előfordulnak a bolti lopá­sok. Később, ha az áruház teljesen Szlancsik Pálné, a Pállasz Áruház vezetője FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET kiegyensúlyozódik, akkor esetleg a forgalmazási veszteségből kelet­kező megtakarításokat már jutal­mazásra is lehet használni. Női vagy férfi vezető között szerintem nem lehet különbség, csak jó és rossz vezető van. —Pályázatának és a BAEV Rt. vezetőségével folytatott egyezteté­sének melyek a főbb üzletpolitikai koncepciói? —1 Szeretnénk közelebb kerülni az egyéni építtetőkhöz, erősíteni a lakossági vonalat. Nehéz a minta utáni értékesítés, viszont készle­tezni hatalmas árumennyiségeket nem érdemes. Napra és árra kész, gazdag választékot szeretnénk a jelenlegi nyolc és fél ezer cikkünk­ből. Nem könnyű itt az eladók dolga sem, tudjuk, hogy lehetne jobb a fizetésük, s mindenképpen érteniük kell az ámhoz, tanácsot adniuk a vevőnek, hiszen mi va­gyunk a vásárlókért. A piacért kí­méletlenül harcolni kell az építő­anyag-kereskedelemben, mert az élelmiszert kénytelenek megvenni az emberek, de a drágább, igénye­sebb építési kellékek vásárlását százszor meggondolják. Bede Zsóka Borászkodás nem lehet szív és lélek nélkül „Szőlő legyen a kertedben!” (Folytatás az 5. oldalról) a bíráló bizottság szakértelmére bízatott. Megyénk öt településé­nek kertbarát köréből jöttek ven­dégek a jeles alkalomra. Közü­lük néhányan a kisteremben csöndben figyelték a borkósto­lás szertartásos műveletét, a töb­biek kisebb-nagyobb csoportok­ban beszélgettek. Az idei tavasz bőven adott témát a szőlősgaz­dáknak. —Több tőkém is megsínylet­te a tavaszt, csúnyán elfagytak a vesszők — panaszkodott az egyik gyomaendrődi gazda, aki a fagyott vesszők eltávolítására kénytelen-kelletlen májusi met­szést rendezett a kertben. Idén késett a rügyfakadás, ám a május eleji meleg „meghajtotta a ter­mészetet”. A gazdák szerint jó lesz résen lenni mert az enyhe, csapadékos idő kedvez a pero- noszpórának. Valuska Lajos a gyoma­endrődi Kertbarátkor elnöke nem panaszkodik az időjárásra. Mint mondja harminc esztende­je szőlészkedik, s leszámítva azt a két évet, amikor elverte ajég a fürtöket, valamennyi eszten­dőben szépen termettek a tőkék. Négyszáz négyszögöles kertjé­be harmincöt fajta szőlőt telepí­tett. Valuska Lajos nyugdíjas. Mikor aról kérdezem, van-e aki segíti a munkában mosolyogva válaszolja: „a két kezem”. Hoz­záteszi még a fiatalon Homoki József endrődi kereskedőtől út- ravalóul kapott tanácsot: szőlő legyen a kertedben, mert ugyan nem sok pénzt ad, de mindennap ad egy kicsit. Hajdú Pál a szarvasi Tes- sedik Kertba­rátkor tagja még édesapjá­tól tanulta a borkészítés tu- dományát. Persze a mo­dernebb mód­szerek, eszkö­zök a hagyo- mános borké­szítésben is megjelentek: — Hajda­nán taposták a szőlőt, mamár zúzót használ­Meghódította a világot A szőlő ősi bölcsője Transzkaukázia, a mai Törökország, Irán és Örményország területe. Az ókori földművelő népek ezen a tájon kezdték el termeszteni—a ház körül, illetve a települé­sekhez közel, összefüggő szőlőskertekben — a ligetszőlő értékesebb gyümölcsöt adó e gyedéit. A szőlő és a bor a népek vallási és kulturális életében is fontos szerepet kapott, jól példázza ezt a görögök Dionüszosz-mítosza. A szőlőtermesztésben a görögök mellett az itáliaiak jeles­kedtek. E tudomány a rómaiakkaLjutott el a Rajna völgyébe, Hispániába, de hazánk dunántúli részébe, Pannóniába is. A középkor Európában a szőlőtermesztés virágzását hozta. Amerika felfedezésével a kerti szőlő az Újvilágot is meghódí­totta. A Földön a 19. század közepére 8,5 millió hektár területen, 1975-be, 10,3 millió hektáron termesztették ezt a gyümölcsöt. Hazánkban 1995-ös adat szerint 131 ezer hektár a szőlőterület, abból 100 ezer hektár a termő. A világ szőlőtermesztő államai között sorrendben a tizenötödikek vagyunk. A statisztika szerint '95-ben Magyarországon összesen 544 ezer tonna szőlőt szüreteltek, ebből 36 ezer tonna volt az étkezési. Bor (egyszer fejtett) 329 millió liter készült. —r— nak. Édesapám ma is a húszlite­res prést használja, magam öt- venliterest vettem. A szülői ház­ban azt láttam, hogy üvegben tartják a bort. Én szívesebben tárolom hordóban, mert a bor kívánja a levegőt, s a dongákon át lélegzik — magyarázta Pál, aki András napra időzíti az első fejtést, Pál napra a másodikat, húsvétra az utolsót. A bíráló bizottságban Boross László kertészmérnök elnökölt. A békéscsabai okle­veles kertész, szőlész vallja: a bor a Föld legegészségesebb itala, elkészítése pedig nagy tudomány. Édesapja, nagyap­ja gazdasági tanárok, iskola- igazgatók voltak, az ő példá­jukra választott hivatást. Sze­reti a munkáját, mellette veze­ti a békéscsabai házikert szak­kört, s kutatja a méltatlanul elfeledett Stark Adolf szőlőnemesítő életét. — Stark Adolf volt az atyja a Csabagyöngye szőlőnek, amely a múlt század végén a Párizsi Világkiállítás nagydí­jasa lett. A Csabagyöngyét ter­mesztik a tengerentúlon, sőt ezer hektár számra Japánban is. Békéscsabának a múlt szá­zadban 2,5 ezer hold szőleje volt, ám sajnos ez a kultusz mára megszűnt — mondotta Boross László, aki most azon fáradozik, hogy Stark Adolf munkásságára felhívja a fi­gyelmet. Irányításával már hozzáláttak Pósteleken a Csabagyöngye szőlő telepíté­sének, ugyanide Stark emlék­ház is épül. CsathRóza 24 ÓRA ALATT 1,5 MILLIÓ TEKERCS AMATŐR FILM A JAPÁNOK PRECÍZEK ÉS GYORSAK A FUJI Film Magyarország Kft. japán elnöke és magyar igazga­tója kíséretében a közelmúltban három magyar cég képviselője járt a felkelő nap országában. A pécsi és a dombóvári vállalko­zók társa az orosházi Szűcs László fotós volt, akit hazaérke­zése után faggattunk. Pontosab­ban kérdezni se kellett, annyi élményt szerzett a messzi or­szágban az alatt a 10 nap alatt. — Az volt a kérésünk, hogy saját költségen láthassuk az ere­deti gyárat, bepillanthassunk a legújabb technológiákba, ötlete­ket szerezzünk a japánok keres­kedelmi fogásaiból. A szakmai program részeként Marubeni- ben megtekinthettük a világ 6. legnagyobb kereskedőházának központját, ők ugyanis a FUJI Film Magyarország Kft. tulaj­donosai. Tokióban a FUJI szék­házban találkoztunk a cég euró­pai igazgatóival. Az 1939-ben alapított első gyárban természe­tesen minden automatizált. A gépsorok között alig látni em­bert, habár az eljárási folyamat is sötétben zajlik. Bent nem en­gedték a fotózást, viszont a gyár­hoz tartozó szennyvíztisztító­jukra nagyon büszkék, mert oly mértékben megfelelnek a kör­nyezetvédelmi előírásoknak, hogy a gyárból ivóvíz-minőségű víz kerül ki, a tóban hatalmas halak úszkálnak. S hogy mi az, ami nagyon megragadott? Az udvaron — a mi tiszteletünkre — ott lengett a magyar zászló — mondta elöljáróban az orosházi vállalkozó, akiről tudni kell, hogy a tavaly télen Magyaror­szágon megjelentetett legújabb japán APS fotótechnológiát vi­déken elsőként az idén tavasszal ő vezette be a köztudatba és ter­mészetesen a gyakorlatba is. — A látogatás célja az is volt, hogy az APS eljárással alapo­sabban megismerkedjünk. Ja­pánban óriási a fotókultúra. Már a kicsi gyerekek is fotóznak el­dobható gépekkel, minden üz­letben kaphatók ilyen szerken­tyűk. A felnőttek pedig nagyon igényesek, adnak a minőségre. De ez nem csak a fotózásra igaz. Az élet minden területén a preci­zitás, a pontosság jellemzi őket. Mi mindig azt figyeltük, mikor és hol hibáznak. Soha és sehol. Nekünk van még mit tanulnunk. Egyébként én is rengeteg ta­pasztalatot szereztem kint. Az Orosházán bevezetett új rend­szerhez olyan árat kell kialakíta­nunk, hogy minél több ember számára elérhető legyen. Kereskedői fogásokat is el lehe­tett lesni: láttam olyan üzleteket, ahol fantasztikus beleérzéssel tudnak kontaktust teremteni a vásárlókkal. Ötletként hoztam, de már meg is valósítottam a japán példát: az orosházi üzlet­ben televízión keresztül kivetít­ve nézheti meg a vevő az előhívott negatívot. így döntheti el, kell-e valamelyik kockáról kép és mennyi, jó-e a képkivá­gás. Már élnek is az új lehetőséggel a megrendelők — mondta búcsúzásként Szűcs László. Csete Ilona Aktuális Fogyunk? Fogyjunk! Koleszterintérkép készül az országról A magyar népesség egészségi állapota meglehetősen tragikus. 1980 óta közel félmillióval csökkent a lakosság száma. Kü­lönösen riasztó a férfihalandó­ság, amely felgyorsult a még ak­tív, munkaképes korú emberek soraiban. Az Egyesült Király­ságban a férfiak várható élettar­tama 73,5 év, Magyarországon ennél 9 évvel kevesebb. Az 1995. januári születési arányo­kat tekintve látható, hogy több fiú születik, mint leány. A 30 év felettiek körében gyökeres a vál­tozás, a férfihalandóság miatt el­tolódik a férfi-nő arány. Az 1980-tól elveszített 465 ezer ember 62 százaléka férfi és 38 százaléka nő. Az iskolákban egyre több az apa nélkül növek­vő gyermek, amelynek 25 száza­lékban a válás az oka és 75 szá­zalékban a halálozás. A statiszti­ka alapján minden ötödik férfi szívkoszorúér-betegségben hal meg. Bulgáriával holtverseny­ben állunk a világban a keringési halálozás arányában, amely szám 32-szer több, mint a bal­esetben elhunytaké. A koleszterin az emberi és állati szervezetben található zsírféleség', amelyet maga is elő­állít, de a táplálékkal is felvesz. Bizonyos határig fontos és nél­külözhetetlen a léte, de betegség okozója, kiváltója is lehet. Ha magas a koleszterinszintünk, az ideális 5,2 millimol/liter érték fölé emelkedik, érdemes kolesz- terindiétával élnünk, hogy elke­rülhessük a szívinfarktus és az érszűkület kockázatát. Növényi eredetű táplálékok, zsiradékok ennek a fő összetevői. Ahol több telített zsírsavtartal­mú ételt fogyasztanak, például Észak-Európában, ott magasabb a népesség koleszterinszintje és több az infarktus. A mediterrán országokban alacsonyabb a ko­leszterinszint, mert több telítetlen zsír (növényi olaj, margarin) ke­rül a szervezetbe, 3-4-szer keve­sebb az infarktus. Magyarorszá­gon a 25 év feletti férfiak átlagos koleszterinértéke meghaladja az ideális mértéket, ezért jó, ha 20 éves kortól rendszeresen figyelik ezt az értéküket, amelyet a vérből laborvizsgálatok alapján ki tud­nak mutatni. Táplálkozási szakemberek 1993-ban civil szervezetként, a hivatalos szervektől függetlenül alakították a Táplálkozási Fóru­mot. Júniusban ez a szervezet országos koleszterinmérő körút­ra indul. A megyeszékhelyeken egy-egy napos ingyenes szint­mérést, diétás és orvosi szakta­nácsadást tartanak. Békéscsa­bán június 22-én, vasárnap 10 és 18 óra között mérik koleszterin­szintünket a Korzó téren. A fó­rum elnöke, dr. Pados Gyula vé­leménye is: elismerte az orvosi szakma, hogy a koleszterinnek a szervezet megbetegedésében óriási a szerepe. Ezentúl az em­bereken a sor, hogy a felhalmo­zódott tapasztalatokat a saját ja­vukra fordítsák. Ezért a szív- és érrendszeri betegségek megelő­zéséért, a későbbi halálozás Csökkentéséért hívják fel a fi­gyelmünket az egészséges élet­módra, táplálkozásra. A koleszterinmérő körút eredményeit felmérve a szakem­berek elkészítik Magyarország koleszterintérképét. Ezen látha­tó lesz majd, hogy az ország különböző területein miként alakul a lakosság általános ko­leszterinértéke. A térképet a Táplálkozási Fórum eljuttatja majd az egészségügyi döntésho­zókhoz, hogy munkájukhoz se­gítséget nyújtsanak. Ez az egészségvisszaszerző hosszú távú befektetés, amelynek során megszokjuk az önmagunkkal való törődést, amelyet szerveze­tünk meghálál. Érdemes a jó pél­dákra hivatkozni. Az USA-ban több évtizedes felvilágosító munka eredményeként 30 év alatt 55 százalékkal csökkent az infarktus eredetű halálozás. Az átlagos koleszterinszintjük 15 százalékkal csökkent, 12 millióan abbahagyták a dohány­zást. A magas vérnyomást haté­konyan kezelik, a növényiolaj- és margarinfogyasztás 44%-kal nőtt, az állati zsiradéké 56,7%- kal, a vajé 32%-kal csökkent. A napi koleszterinfelvételük 600 milligrammról 400-ra csökkent. Biztató, hogy a magyar emberek is hasonló szokásokat igyekez­nek elsajátítani, reményked­jünk, hogy nem fogyunk, csak lefogyunk majd ezentúl. B. Zs. Időszámításunk előtt ötezer körül szegődött az ember mellé

Next

/
Oldalképek
Tartalom