Békés Megyei Hírlap, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-17 / 139. szám
1997. június 17., kedd Családi magaziN 9 Nyár elejei, könnyű esti vacsorák Zöldségek egy kicsit másképp Töklepény kaporral Idei töklepény Hozzávalók: 4 egészen zsenge, kis tök. 20 dkg liszt, 2 dl olaj, 1 csokor kapor, 1 evőkanál Vegeta, 1 kis fej vöröshagyma, só, bors ízlés szerint, mokkáskanálnyi porcukor, az edényhez olaj és zsemlemorzsa. Előkészítése: a tököt megmossuk, két végén levágjuk, hasábokra aprítjuk. A hagymát tisztítás után finomra metéljük. A tojást habosra verjük, hozzákeverjük az ásványvizet, a lisztet, a tejfölt és a finomra vágott kaprot. Vegetával, borssal, kevés sóval, cukorral fűszerezzük. Ezután beleöntjük az olajat és belekeverjük a hagymát. Elkészítése: tűzálló tálat vagy kis tepsit kikenünk olajjal, meghintjük zsemlemorzsával és beleöntjük a sűrű palacsintatész- taszerű masszát. Ä tökhasábokat egyenletesen elosztjuk a masszában, nem baj, ha lesüllyed az aljára! Előmelegített forró sütőbe toljuk és addig sütjük közepes lángon, amíg az étel teteje arany- barnára nem sül. Töltött uborka Hozzávalók: 4 kis salátauborka (20—20 dkg), 4 evőkanál liszt, 5 evőkanál olaj, 3 keményre főzött tojás, 4 evőkanál tejszín, 1—1 csipet só, fehér bors és reszelt szerecsendió, 1—1 evőkanál vágott kapor és vágott petrezselyemzöld, 30 dkg sovány, főtt sonka, 2 vöröshagyma, 1,2 dl forró húslé (leveskockából). Az uborkát meghámozzuk és leszárítjuk. Felső harmadát hosszában levágjuk. A magokat egy kiskanállal kivájjuk. Az uborkát lisztbe mártjuk. Két evőkanál Olajat felforrósítunk és az uborkák mindkét oldalát megpirítjuk rajta. A kemény tojások sárgáját összekeverjük a tejszínnel, a fűszerekkel és a zöldfűszerekkel. A sonkát kis kockákra vágjuk. A hagymát ugyancsak felkockázzuk és 1 evőkanál olajon üvegesre pirítjuk. Kihűtjük és hozzáadjuk a tojásos keveréket. A feldarabolt tojásfehérjét is a töltelékhez keverjük. Az uborkát megtöltjük a masszával és tetejükre illesztjük a levágott részeket. A megmaradt olajat felforrósítjuk, beletesszük a töltött uborkákat, aláöntjük a zöldséglevet és lefedve, lassú tűzön 30 percig pároljuk. Kaporral díszítve, sós vízben főtt burgonyával tálaljuk. Többnyire ártalmatlan betegség, melytől nehezen szabadulhatunk A KELLEMETLEN HERPESZ Igen gyakran csókkal szerezhető a herpesz Aligha akad olvasónk, akinek még nem volt herpesze (magyarul sömör). Ez a vírusos fertőzés többnyire evőeszközökkel, pohárral, csókkal terjed. Az első fertőzés után vírusai megbújnak az idegdúcokban és ott az immunrendszer gyengülésére várnak, hogy újra támadhassanak. A herpeszvírustól életünk végéig már nemigen szabadulunk meg, azonban évek is eltelhetnek, míg újra jelentkezik. A gyógyszertárakban különféle tablettákat, kenőcsöket kínálnak a sömör ellen, amelyek enyhítik, de véglegesen el nem tüntetik a kellemetlen tüneteket. Mi a herpesz (sömör)? A nyálkahártya és a bőr egyik legelterjedtebb betegsége. Meleg és nedves helyen nagyon gyorsan terjednek a vírusok. Ötéves korig a fertőzés nem mutatkozik. A fiataloknál és az idősebbeknél azonban a fertőzés után viszketéssel, fájdalommal és apró hólyagokkal jelentkezik a sömör. Némely esetekben megtámadják a közeli nyirokmirigyeket és a mandulát is. Miért keletkeznek a hólyagok? A nyállal, csókkal történt fertőzéskor a vírus megtámadja a száj nyálkahártyáját. Ezután következik az idegdúcok megfertőzése, a megtámadott sejtek elhalnak és hólyagok keletkeznek. Mi okozza aktivizálódásukat? Könnyen aktivizálódnak lázra, stresszhatásra és erős napsugárra is. Súlyosabb betegségeket is előidézhet a herpesz? Többnyire tejesen ártalmatlan betegség. Komplikációk csak a legyengült immunrendszerű egyéneknél léphetnek fel. Ritka esetekben a vírus megtámadhatja a szemet és az agyat is, ahol súlyos fertőzést okozhat. Ugyancsak veszélyes lehet az újszülöttekre. Mikor a legnagyobb a fertőzés kockázata? Az első két-három napban. Ilyenkor szaporodik a vírus és keletkeznek a hólyagok. Az immunrendszer tíz napon belül többnyire felszámolja a vírusokat. Néhányuknak azonban sikerül behatolniuk az idegdúcokba és időről időre újabb sömört okoznak. Milyen gyakori a herpesz? Egyes embereknél betegség után akár havonta is képződhetnek hólyagok. Később azonban ritkábban fordulnak elő és hét év múlva csupán minden tizedik embernél ismétlődnek meg. Van-e valamilyen módja a fertőzés elleni védekezésnek? Nincs, mert nem ismerjük a fertőzés forrását. Mekkorák? A hólyagok gombostűfej nagyságúak, legfeljebb rizs- szemnyiek. A szájsaroktól az orrig húzódhatnak. Kiforduljon orvoshoz? Azok a terhes anyák, akiknek már volt herpeszük és azok, akiknél gyakran ismétlődik a hólyagosodás. Természetesen azok is, akik biztosak akarnak lenni a dolgukban. Hogyan segíthet az orvos? Olyan kenőcsöt ír fel, amely jelentősen lerövidíti a betegség idejét. Léteznek már olyan készítmények is, amelyek akár hat évig is biztosítják a herpeszmentességet. Hogyan lehet mérsékelni a kellemetlen, égető érzést? A megtámadott helyre hideg borogatást kell rakni és alkohollal kell kenegetni. LELKI POSTA Gyógyító szavak — Angelika rovata „Csak semmi pánik” jeligével írt egy kamaszlány apja. „Már a vízcsapból is drogellenes propaganda folyik. Azért, mert akad 1-1 szélsőséges fiatal, nem kellene mindjárt kongatni a vészharangot, hiszen fiatalkorunkban mi is kipróbáltuk mindnyájan a piát és mégsem lettünk alkoholisták. A lányom jár diszkóba, mi van abban, ha kipróbálja a tablettát, és ettől jobb kedve lesz? Szerintem sokkal fontosabb lenne, ha inkább szexellenes propagandát folytatnának, mert ma ezen a téren nagy a szabadosság." Kedves Uram, javasolnám, hogy sürgősen keressen egy egyszerű kiadványt vagy egy előadást, amelyből világosan látná a drogproblémát, ugyanis Önnek is sürgős felvilágosításra lenne szüksége. Az a bizonyos „tabletta” szintetikus drog, ennél fogva sokkal veszélyesebb, mint az ún. természetes kábítószerek. Nemcsak a központi idegrendszerre hat, hanem kiszáradáshoz, egyéb szövődményekhez is vezethet, hatása ugyanis „kikapcsolja” a fáradtság-, szomjúság- és adott esetben fájdalomérzetet. A drog- problémát sajnálatos gyakorlati esetekből ismerő szakemberek ma már szerencsére komoly hangsúlyt fektetnek arra is, hogy figyelmeztessenek az ún. pszichikai függés kialakulására. Ez azt jelenti, hogy a mai középiskolások a totális teljesítményhajsza miatt menekülnek abba a kellemes kábulatba, amit a hétvégi diszkók tablettái kínálnak. Menekülési igényük teljesen normálisnak nevezhető, hiszen ha visszagondol a mi időnkre, amikor valóban kipróbáltunk mindent, ami folyékony: a gimnáziumban kettő, néha három tantárgy „hajtására” kényszerültünk. Ebből vittük a felvételi pontszámot, ebből felvételiztünk, voltak bőségesen szakkörök, ahol szinte szórakozva elmélyülhettünk a választott tudományokban. Ezzel szemben most: 4-5-6 tantárgy képezi a hozott és szerezhető pontok számát a felvételin, egyre gyakrabb lesz a közép-, sőt felsőfokú nyelvvizsga, mint feltétel és mindenhol busás többletpontok járnak értük. A gyereket hajtja az iskola, a különtanár, a szülő — ezért fontos a drogmegelőző kampány, és a szülő kötelessége, hogy figyelje gyermeke tűrőképességét, teherbírását. Sajnos nem 1-1 szélsőséges fiatal létezik, hanem a drogfogyasztás törqegjelenséggé kezd alakulni. Helyesen tenné, ha megnézné, milyen állapotban érkezik haza leánya és közbelépne, ha kell. Ami a szexellenes propagandát illeti, sokkal hatékonyabbnak tartom a szülői jó példát, az otthon tapasztalt harmonikus kapcsolat arra ösztönzi a fiatalokat, hogy maguk is ilyet keressenek és ne legyenek szabadosak. „Aki nem hiszi, járjon utána” .....Hitregéink emlékei a csillagokba emelkedtek fel a földöni elhanyagoltatásuk miatt, s onnét világítanak még le feledékeny ségünk éjét felderítendők." (Ipolyi Arnold) A f enti gondolatok jegyében immár második alkalommal rendezi meg az Életfa Kulturális Alapítvány tanácskozását a népmeséről, annak jelképrendjéről. A tanácskozás célja, hogy műveltségünk legmélyebb rétegeit őrző mesék és mondák értékeit felmutatva, minden szülő és pedagógus számára lehetőség nyíljon „mese” és mese között a választásra. Ennek első feltétele, hogy akik közvetítik a mesét, tudják annak belső összefüggéseit, s ezáltal önmaguk számára is újra felfedezzék azt. Régen még tudták: a mese nemcsak a gyermeké. Képi beszédét együtt hallgatta, s a maga módján élte, értette gyermek, felnőtt, öreg. Műveltségünk ugyanakkor nemcsak életkor, de — lényegét tekintve—társadalmi rétegzettség szerint is szerves egységet képezett. Ebből a műveltségből nem kinőtt a gyermek, mint a mai „mesékből”, hanem belenőtt, hiszen: „...a mese nem menekülés a valóság elől, hanem éppen a valóság mitikus meghódítása is lehet... Ilyen értelemben a mesekutatás az emberi önismeret alapfeltétele.” (Kibédi Varga Áron) A rendezvény előadói közt találjuk Molnár V. József néprajz- kutatót, Makoldi Sándor festőművész főiskolai tanárt, Kus- tár Zsuzsa iparművészt, Szántai Lajos szimbólumkutatót, Pap Gábor művészettörténészt, hogy csak a legismertebb kutatókat említsük. Összesen tizenkét népmese kerül elemzésre háromnapos rendezvényünk során. A tanácskozás ideje: 1997. június 20—22. (péntektől vasárnapig). Helye: Békéscsaba, Rózsa Ferenc Gimnázium kollégiuma. A rendezvényen való részvételre jelentkezés szükséges. Jelentkezési lap és bővebb felvilágosítás a 437-195-ös telefonszámon kérhető. Koszecz Sándor Szkíta eredetű a magyar szent korona? (4.) Az előző részekben leírtak után Pap Gábor művészettörténész békéscsabai előadásán elhangzott azon kijelentésén sem csodálkozhatunk, hogy a korona 1000 előttről való datálásának ma már semmilyen komolyan vehető akadálya sincs. Sőt, német szakirodalmi utalások az V- VI. század fordulójára teszik a keletkezését. Ezzel kapcsolatban érdemes elgondolkozni azon, hogy az V. században élt Atilla (a név ilyetén való írása szándékos, az előadó szerint eredetileg így rögzítették, német hatásra módosult később Attilára), a VI. század pedig fiai, az Atilla-utódok kora. ° Egy kérdés merült végül fel: hogyan juthatott el Szent Istvánhoz a korona? A válaszért honfoglaló magyarjaink kalandozásaihoz kell visszamenni. Bizony ezek nem voltak cél és ok nélkül valók, s a cél és az ok is nemes volt. A visszafoglalt honnak (1101 év után egyre köztudot- tabb, hogy ez már a második honfoglalás volt) és a Kárpátmedencében szerveződő nemzetnek királyra volt szüksége, s mint már említettük, magyar királyt csak az eredeti szent koronával lehetett megkoronázni, amellyel ekkor nem rendelkeztek. (A koronázás szertartásának határozottan megszabott feltételei voltak: a magyar szent korona; a koronázásnak egy meghatározott helyen kellett történnie; csak az esztergomi érsek koronázhatott; időben meghatározott ünnepen lehetett koronázni, ugyanis az adott ünnep jelképe határozta meg azt a konkrét feladatot, amit az adott királynak és népének fel kellett vállalnia — éppen ezért a szertartást csak az összes, a magyarságot képviselő követ jelenlétében s egyhangú döntés alapján lehetett elvégezni.) Visszatérve a „kalandozásokhoz”, többek között az a feltűnő bennük, hogy azokat az apátságokat vették célba, amelyekről köztudott volt, hogy Nagy Károlytól ajándékokat kaptak a példátlan mennyiségben elrabolt úgynevezett avar kincsekből. A Frank Birodalom Rómát sem hagyta ki az adományozásból. A magyarok tehát Itáliába is elmentek, s roppant figyelemre méltó a korabeli dokumentumokban, hogy nem egy korona kéréséről beszélnek a pápával, hanem ősi koronájukat követelik(!) vissza. A latin kér= quero szó helyett a flagitare= visszakövetel szót használják. S a pápa ekkor szabta feltételül, hogy csak abban az esetben adja vissza a koronát, ha a magyarok a római kereszténységet fogadják el vallásuknak. A hallgatóság kérdéseire válaszolva befejezésül Pap Gábor többek között beszélt még a koronán található kereszt ferdesé- géről is. Véleménye szerint eredetileg függőleges lehetett, s része volt a kozmikus energiának a koronázandó királyra való koncentrálásában. (Ez a megállapítás talán nem is számít különlegesnek, ha visszaemlékszünk arra, hogy még az I. világháború idején is használtak kereszteket antennaként.) A dőlésszög nagyságán azonban érdemes elgondolkozni, mert az pontosan megegyezik a Föld tengelye ferdesé- gének mértékével. Ugyanakkor a dőlésszöggel létrejött keresztmagasság arányban van a korona magasságával és szélességével. A maratoni előadáson felvetett kérdések megválaszolása után Pap Gábor hangsúlyozta, hogy a koronával kapcsolatos kutatásoknak még csak az elején tartanak a szakértők. A különböző vélemények beigazolódása, a pontosító kérdések tisztázása és a részletekbe menő vizsgálatok eredményei fognak majd elvezetni ahhoz, hogy megfelelő képünk alakuljon ki a magyar királyi koronáról, s ezzel egyetemben a magyar nemzetről is. Amíg a pogány szó alatt istente- lenséget értünk, s a barbár fogalmát az embertelenség szinonimájának tartjuk, addig magyarságképünk oly mértékben hamis és torz, ami nem véletlenül eredményez egy öngyilkosságra feltűnően hajlamos népcsoportot. (A pogány szó eredetileg nem zsidót, külföldit jelentett, a barbár értelme pedig: idegen nyelven beszél.) Már csak azért is jó lenne — még az Európához való csatlakozás időpontja előtt — megfelelő nemzeti azonosság- tudatra szert tennünk, nehogy végleg elfelejtsük kik voltunk, honnan jöttünk, s itt és most mi a feladatunk. _garaini(Vége)
