Békés Megyei Hírlap, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-16 / 138. szám
1997. június 16., hétfő SportmagaziN 7 Csodaszere a jkgzselé Mi mennyi? Buci együtt lüktet a csapattal Hetek óta nem találja a helyét. Pedig Békéscsabán minden fűszálat ismer, hogy ne mondjuk kispadot is... Már amelyeket a sportpályák kiizdó'terei mellé raktak ki. Még nem tudja, elszakadjon-e az itteniektől? Mást diktál az esze, s mást a szíve. Roppant nehéz a választás. Lehet, hogy belül már megfogalmazta, hogyan, vagy inkább hol is tovább? Maradni vagy inkább Győrbe menni, Csatóékhoz a futballcsapathoz, ahol másfél millió forintért játszik a csapat meccsenként? Háromszor annyit kereshetne elsejétől, márpedig a pénz napjaink nagyura lett. Lehet, hogy mégsem hagyja pöffeszkedni. Aztán az is töprengésre készteti, hogy mostanában olyanok is megállítják az utcán, akikről úgy tudta, nem is ismerik. Valahogy, mintha itt esne jobban esténként egy (na jó, két) üveg hideg sör, egy „Hajrá, Buci!”- biztatás, amelyről tudja, a csapatnak, a lányoknak is szól, amely ugyancsak szempont... lehet. A férficsapatnál kezdte ♦ Meleg van — mondom, de Klembucz Feri is sejti, igazából ez csak afféle kötőszó. Aztán kiderül, mégsem volt indokolatlan ez a banális megállapítás, harminckét fok ide, banánérlelő oda. — Bírom a hőséget. Amikor Tel-Avivban az ifi Európa-baj- nokságon jártam, magam is csodáltam, hogy meg sem kottyan a fantasztikus, páradús forróság. Ám, ha már itt tartunk, életre szóló élmény volt, nem is annyira a cédrusok meg a piramisok, hanem mert címeres mezben a hazámat képviselhettem. Eddig 19 meccsen voltam a válogatott masszőré és nagyon büszke vagyok erre. Tizenöt éve dolgozom ebben a szakmában. ♦ Masszőrként vagy gyúróként? — A masszőr egy kicsit jobb. Mert a pék is gyúr, ha nem is Az idei tomaversenynaptárban három olyan esemény szerepel, amelynek az időpontja után Békéscsaba szerepel a helyszín rovatban. Az „Oktatásért Alapítványi Bál” annak idején sikeresen lezajlott („Szinte már a jövő évi 240 jegyet is eladtuk” •— mondta a főszervező Szikora János a minap), alighanem meglesz majd decemberben a kor- osztályos meghívásos viadal is, ám a soros nyári viadal június 17—18-án —- elmarad. Mivel hagyományos és igen nagyszabású sporteseményről van szó, formás vádlikat, hanem kenyeret... Amúgy magam is kétkezi munkásként kezdtem, valamikor a fémszerkezet-lakatos szakmát tanultam ki. ♦ A legtöbben sportolókként közeledtek ehhez a speciális hivatáshoz, hogy aztán esetleg végleg leüljenek a kispad szélére. — Magam sem vagyok kivétel, abban a legendás csabai sportiskolás csapatban védtem, ahonnan Paróczai Sanyi sokszoros válogatottságig vitte, Hódi, Csepregi, Dinya pedig élvonalbeli futballista lett. De nem lehet mindenkiből nagymenő. Ruganyos és jó reflexű voltam ugyan, de nem éppen szálfatermetű és ez mindent eldöntött. A megyei első osztályban sokáig védtem, de első szóra odaszegődtem Pataki György mellé a kispadra, amikor az NB II-ben játszottak a férfi kézilabdázók. Nyolcvancsak egyet kérdeztünk ezzel kapcsolatban Fehér Gábortól, a Hungarotel TC menedzserétől: miért? — Mi is nagyon sajnáljuk, de nem dönthettünk másképpen. Tizenhét országnak küldtük el a meghívót, benne azt is, hogy az összetett verseny győztese 800 dollárt is kap a virágcsokor és szívélyes fogadtatás mellé, de sajnos csak két nemzet — a németek és a csehek — adtak igenlő választ. Ezek után döntöttünk úgy, hogy a hozzávetőleg egymillió forintos költnégyben aztán beiratkoztam a Sportkórház kétéves szaktanfolyamára, amit sikerrel elvégeztem. Még tettem egy-két kanyart Békésre, Szarvasra a labdarúgókhoz, de aztán Giczey Lajos hívott a női kézi csapathoz s így hosszabb ideje a csabai lányokat masszírozom. Havi 15 ezret kapok ezért, ugyanannyit a szertároskodásért... Egy időben a fiúkat is én „intéztem”, volt, hogy reggel ötre hazaértünk Ózdról, hatkor pedig indultunk Bohus Beáékkal Zalaegerszegre. Nem lehet sokáig bírni. Naponta tizenhat játékossal foglalkozom. Nem unatkozom, de szeretem a munkámat és legtöbbször ez a legfontosabb! Egy masszőr mindent tud — Ebbe beletartozik a: is, hogy amikor támadásba lendülnek a lányok, hatalmas ívekben lengeti a törülközőjét s ha még nem séggel járó versenyt nem rendezzük meg, mert ilyen előzmények után luxus. Hozzátehetjük, nyilván nem arról van szó, hogy nem kedvelik a női tornászok világában Békéscsabát, de úgy látszik, vagy az időpont nem volt a legmegfelelőbb, vagy nem igazán vonzó a pénzdíjak összege, legalábbis azok számára, akik „számítanak” a sportágban. Manapság, sőt egyre inkább, sajnos mindegyik körülménnyel számolniuk kell a versenyrendezőknek. (f.) robbant be a B-közép, ilyenkor egészen biztosan. — Mit tagadjam, nem vagyok halvérű, sokszor elvisz a hév, de a bírók még sose mondták, hogy elég, legfeljebb azt, hogy azért ne legyezzem be az egész pályát... Nem hátrány, ha egy hullámhosszon vagyok a csapattal, ha érzik a lányok, hogy a kispad is velük együtt lüktet, az akár két-három gólt is jelent meccsenként. ♦ Egy masszőr mindent tud... de sók mindenről többet, mint az edző. — Ez biztos, de az a dolga, hogy ezzel ne éljen vissza. Hosszú idő után kialakuló bizalmas munkakapcsolat. Mindenkivel szeretek jóban lenni, de ezt ne értse félre! Nem mondom, néha odamondok a lányoknak, de hazafelé mindent megbeszélünk. Egyet akarunk: még sikeresebbek lenni és ez a lényeg. Maradhat néma az ember, ha például kikapunk egy kieső Caolától Egerszegen, pedig egy cserkészcsapat is megverte volna őket...? Mennyivel szebben mutatott volna a hatodik helyezés, nem igaz?! No, így sem szégyenkezhetünk. ♦ A játékvezető sípol, valaki fájdalmas arccal a földre kerül, a masszőr pedig berohan egy csodaszerrel. Alakul egy nagy csapat? — Az a csodaszer ma már többnyire jégzselé. Harmincféle kellék, segédanyag van a táskámban. Fő munkaeszközeim a Ben- Géy-féle kenőcsök. Hogy azonnal meg tudom-e állapítani, hogy komoly a sérülés vagy simlis a dolog? Azt hiszem igen, csak a belső húzódást lehet mellébeszélni, az kitapinthatatlan... ♦ Megy vagy marad? — Itthon most nagy csapat körvonalai kezdenek kirajzolódni. Jobbak lehetünk, mint tavaly, sokkal! Buci! Sok győztes törül- közőlengetést! Ugye jól hallottuk,hogy itthon... Fábián István A Vörös Kakas sportnapja Másodszor rendez sportnapot a Mezőhegyesi Vörös Kakas KFC. Az augusztus 9-én sorra kerülő' egész napos program középpontjában az országos kiírású kispályás labdarúgótorna áll, amelyre 6 ezer forintért lehet nevezni, viszont a gyó'ztes jutalma 50 ezer forint. A tornát 32 csapat részvételével tervezik, és 5+1 játékos alkot kezdőcsapatot. Mint Harangozó Attila főszervező elmondta, a foci mellett lesz lovasverseny, kirakodóvásár, utcai kosárlabdatorna, kamionbemutató és sétakocsikázási lehetőség is. Akik a sportnap iránt érdeklődnek, vagy nevezni szeretnének, az 5820 Mezőhegyes, II. József krt. 30. címen jelezhetik. (f.) Torna: 800 dollárért nem jöttek Csabára.. Jegyzet A FUTBALL ÉS AZ Ő ÜZENŐEREJE... Ismét feltűnt valaki a magyar futball felhős-tarka egén, olyannyira, hogy a Fradi trénercseréje mellett hamarjában vele foglalkozott legtöbbet a sajtó. Kitalálják, ugye? Elát persze, Krémer Károlyról van szó. Hogy ezek után azt mondják, no de uraim, hol van itt a feltűnés, hiszen békéscsabai berkekben nagyon is ismert a neve. Tetszenek tudni, őaz, akit a télen megváltóként emlegettek a Kórház utca környékén. És óvták a helyi sajtót, nehogy felelőtlen írásokkal elriassza a sok pénzt hozó, nagyokat ígérő—kit is?—igen, a szponzori csoport vezetőjét. Aki csapatával hosszú távon gondolkodik, s mert egyszer már Budafokon nem értették meg az elképzeléseit, hát választott egy csendes vidéki helyet, ahol maradék nélkül megvalósíthatja elképzeléseit. A békéscsabai vezetők kétnaponta keltek hajnalban, irány a főváros! Krémer úrral tárgyalunk, senki ne zavarjon. Nagy dolgok dőlnek el. Egyszer azért sikerült találkozni személyesen is vele a pesti lakásirodában, ahol a nagy tervek születtek és születnek. Sokáig beszélgettünk akkor, s abban maradtunk, egy kis türelmet kér, néhány nap és leutazva a Viharsarokba kiteríti kártyáit. A befektetéseket, amelyek végső soron az Előre háza táján csapódnak majd le sok-sok manna képében a csapat jövőjét megalapozva. Mindenki jól jár, összeáll egy fiatal csapat, hosszú távon ez az igazi, meg minden. Akkoriban mondta az egyik itteni exvezető: Krémer úrék nagyon sok pénzt hoznak ide. És már hoztak tavaly ősszel is. Úgy tudni, kifizették a híreshírhedt montenegrói edzőtábort (kábé két és fél millió forint) és megvettek majd tucat játékost az Előrétől. Akiknek egy része most természetesen Kispesten jelentkezik szerelésért. Krémer urat a jelek szerint nem nagyon tudják kizökkenteni nyugalmából újdonsült Kispestvezérként sem. 1968-ban Pécsről választotta a nagyvilágot, játszott Belgiumban, Svájcban, az Államokban, üzletileg pedig jó ideje Franciaországban érdekelt. Úgy véli, a futballnak üzenőereje van, de azt nem feltétlenül zajjal kell megteremteni, hanem szerényen és alázattal. Mellesleg a napokban eldől Kispesten, hogy miként oszlik meg a felelősség és hogy elsősorban kollektive, de aki a fő felelős, az természetesen az ellenőrzés (értsd beleszólás) jogát is fenntartja. Mert a fejlett nyugati országokban így csinálják. Ahol a futballnak üzenőereje van. Csak itthon kevesen tudják. Hajrá, Békéscsaba, hajrá, Kispest! —fábián— Már a verseny idején is sok elismerést kapott a mezőhegyesi szervezőbizottság, és azóta számos visszajelzést kaptak: régen rendeztek hasonlóan rangos lovastalálkozót az ugró szakágban. Természetesen szóba kerültek a tekintélyes pénzdíjak is. Annál is inkább, mert a hivatalos műsorfüzetben megjelent 1,44 millió forint és 1000 amerikai dollár emlegetése mellett akadt, aki 1,7 millió forintról beszélt. Mivel a kettő között nem csekély a különbség, érdemes visszatérni erre. Az történt, hogy az utolsó pillanatban a legjobban szereplő mezőhegyesi lovasnak a Corvin Bank 100 ezer forintot ajánlott fel. Ezzel 1 millió 740 ezer forintra nőtt a teljes jutalomlista. Mellesleg — ezt helyszűke miatt tudósításunkban nem írtuk meg — ezt a kü- löndíjat Panca C Teodor nyerte, aki a szuperdöntőben kilencedik lett, első számú lova, Hermina a kancabírálat legjobbja lett és nem utolsósorban a két kiskun- halasi, a győztes Füzér Gábor és a bronzérmes Sós Attila „között” második lett a Kanca II. kategóriában. Miért nem repült a Zeppelin? Az utolsó pillanatig mindenki úgy tudta — maguk a nézők is —, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt először elmaradt Zeppelin-repülésre mégis sor kerül Mezőhegyesen. Ám a békéscsabai Elektroház-napok idején már megcsodált, a jelenlegi egyetlen hazai irányítható léghajó mégsem emelkedett a magasba. Nem kis utánajárás után Szőke István, a budapesti Zeppelin Kft. vezetője elmondta: mindenképpen szerettek volna a nem mindennapi látványossággal szolgálni a szépszámú nézőseregnek, de a dunakeszi repülőnap programjának csúszása miatt már nem ért el időben Mezőhegyesre a személyzet. Maguk is nagyon sajnálják a történteket, s remélik, a csaknem 100 négyzetméteres „Ménesbirtok Rt.”-felirat nem marad sokáig összehajtogatva... Opel Astra: Zengő helyén Kempf A legújabb technika mindenütt, sok embert vonz... A békéscsabai expón is sokan megnézték az „autósparkot”, közte a képünkön látható Opel Astrát. Jelenlegi gazdája, a gyulai Kempf Zoltán ügyesen kötötte össze az üzletet a sporttal. Civilben ugyanis gázautószerviz-tulajdonos és robogókkal is foglalkozik. Az idén viszont — bár még csak 29 éves — ismét versenyautós is lett, úgy tudjuk, az első gyulai pályaversenyző. — Nyolc éve a Vasért Kupán már indultam egy Ladával, igazából ott kedveltem meg a sportautózást — újságolta. — Régi ismerősök vagyunk Zengő Zolival, aki korábban ezzel a kocsival elég jól szerepelt, az idén viszont átült egy S osztályos túra Mercedesbe... Amikor arra kértem, beülhetnék-e ebbe, azonnal igent mondott, „benned megbí- zok”-alapon. Vigyázok is rá nagyon! Má túl is vagyunk az tízfordulós Opel Astra Kupa versenyeinek hat fordulóján. Nagyon hamar megszoktam, ezzel a Pirelli-gumival gyorsabb is lett, de nem merem a maximumot kihozni belőle, mert elég kemény küzdelem folyik ebben a különosztályban is, nem szeretném összetörni. Kempf Zoltán az egyéni versenyben a végelszámoláskor a legjobb tíz között szeretne lenni és erre minden reménye meg is van. A nyitányon a 28 tagú mezőnyben újoncként hatodik lett, utána egy kisebb karambol miatt tizedik. A 3—4. fordulóban ismét elcsípett egy hatodik helyet, illetve műszaki hiba miatt kiesett, szintén a hatodik helyről... Az utolsó két fordulóban egyaránt nyolcadikok lettek. Csapattársa az a Brachna László, aki Zengőnek is a partnere volt — ebben az értékelésben is az élmezőnyben várják a folytatást. F. I. Kempf Zoltán a csabai expón, „az ablakban ’’eddigi serlegeivel „Büszke vagyok rá, hogy a válogatottnál is dolgozhatok ”
