Békés Megyei Hírlap, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-31-06-01 / 125. szám
oldog születésnapot, kórus! Két évtized a zene-, az énekszeretet jegyében ajándékot is kapott. Hajtman Ildikó titkár a kezdetre emlékezett; arra az időre, amikor még diák volt, s Jóska bácsi óriási lelkesedéssel nekilátott Békéscsabán a munkához. Jóllehet működött már itt zeneiskola, amelyre lehetett építeni, de annak felfuttatása, a szakközép- iskola megalapítása és több kórus életre hívása Rázga József nevéhez fűződik. Mint mondta, a karmester húsz közös esztendő alatt rengeteg élményhez, sze- retethez juttatta a kórus valamennyi tagját, amiért nagyon hálásak. Sokat fejlődtek általa, örömöt szerezve önmaguknak és másoknak. Mindaz, amit megtanultak tőle, erőt ad mai munkájukhoz is. A hála jeléül egy hatalmas Vázát nyújtott át negyvenkilenc szál virággal, ráadásul pedig az igazi meglepetést, egy kórusművet, amellyel erre az alkalomra készültek titokban. — A zene szeretete kovácsolt össze és tartott együtt bennünket, és azt kívánom, hogy ez így is maradjon — mondta ezután Rázga József, tanítványai kedvességét megköszönve. — Tudom, nem könnyű a mai világban vállalni, támogatni, szeretni a zenét, a művészeteket, és mindazt a munkát, ami ezzel jár. Ezért köszönöm mindenkinek, aki mégis vállalja, köszönöm a családtagoknak, akik megértik, támogatják. A zenét, az éneket csak szeretni, támogatni szabad. Jöjjenek közénk minél többen, hallgassanak meg, énekeljünk együtt, és azután más szívvel fognak dolgozni, élni! Majd Bárdos Lajos Tábortűznél című dalát adta elő a vegyes kar, s hogy nehogy közös éneklés nélkül menjen haza a közönség, Rázga József az egész Vigadót megénekeltette; Viva la musical — hangzott fel három szólamban. Niedzielsky Katalin Felvételünk a Bartók vegyes kar jubileumi hangversenye előtti próbán készült FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Köszönteni mentünk, de az ünnepelt, a Bartók Béla Vegyes Kar adta az ajándékot a közönségnek, a kórus húszéves születésnapja alkalmából rendezett békéscsabai hangversenyén hétfőn este. A Jókai Színház Vigadója kicsinek bizonyult, olyan sokan jöttek el a jubileumi koncertre — a színvonalas előadásért, a maradandó élményért, az éneklés öröméért, az együttlétért, ami mindig feltölt, kedvet, erőt ad. Igazi forró hangulatú, őszinte ünneplés, nagyon szép este volt! A negyvenkilenc énekestől legelőször Viadana Exsultate justi című művét hallhattuk, majd Pap János polgármester köszöntötte az ünnepeiteket. Méltatta két évtized hazai és külföldi eredményeit, sikereit, számos díj és kitüntetés jelentőségét, azt a színfoltot, amit a város kulturális életében képviselnek, de mindenekelőtt a kivételes tudást, hatalmat, amellyel elvarázsolják hallgatóikat, hiszen teljes szívükből énekelnek. Victoria és Saint Saens kórusművei után Franck Panis angelicusa csendült fel, majd Mendelssohntól a Hymne; e két utóbbi a szép hangú Králik Szilvia szólóénekével. Megható pillanatok voltak, amikor Rázga József Erkel- és Weiner-díjas karnagy a színpadra hívta a régi tagokat is, hogy együtt énekeljenek. A hangverseny második részében következtek a magyar szerzők, Farkas Ferenc: Pataki diákdalok, Kodály Zoltán: Ének Szent István királyhoz, Esti dal. Bárdos Lajos három műve, Vass Lajos és Bartók Béla szlovák népdalai. Spirituálé szólt Pál Olga nagyszerű előadásában, és az Olasz saláta című Genee-operaparódiával zárult a műsor. Nátor Éva mesteri zongorakísérete — mint mindig — most is nagyban hozzájárult a hangverseny sikeréhez; elismerést érdemel Andrássy Gyula és Öllé Attila szólóéneke. Az igen népes és hálás közönség minden számot kitartó vastapssal jutalmazott, ráadásból is egyre többet kért. A Bartók Béla Vegyes Kar jubileumi fellépése mégsem csak a szűnni nem akaró tapsvihartól volt több, mint színvonalas, emlékezetes koncert. A köszöntők, a meleg, baráti szavak igazi családi ünneppé emelték az estet. A városi önkormányzat emléklapot adományozott Rázga József karnagynak, a kórus alapítótagjainak, valamint azoknak az énekeseknek, akik 15, 10 és 5 éve tagok. A karnagy serleget és más „Hozzád Szól ez a könyv” „Tudom, te is sokszor vagy úgy, ahogy én. Amikor minden olyan félelmetesen bizonytalan, amikor kibicsaklanak az ezerszer rögzült igazságok, amikor félsz élni és félsz látni. Amikor nem te mész, csak a fák hajolnak el melletted... hozzád szól ez a könyv.” A fenti részlet Kada Erika újságíró és Bella Rózsa endrődi születésű Pi- linszky-díjas művésztanár közös kötetének ajánló soraiból való. A könyv címe: Éorradások. A kötetet hétfőn Gyomaendrődön Bajtai Mária, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Bács- Kiskun megyei tagozatának titkára ajánlotta a közönség figyelmébe. A könyv valamennyi sora személyes élményből táplálkozik. A szociografikus jellegű, megrázó írások a férfi és nő kapcsolatáról, az anya és gyermeke viszonyáról mesélnek, ugyanakkor történelmi tanulsággal is szolgálnak. A könyvbemutatóhoz kapcsolódva Bella Rózsa festményeiből és grafikáiból rendeztek kiállítást a Katona József Művelődési Központban. — Bella Rózsa számára a biztatás, az élni akarás és a teremtés dicsérete a mű. Alkotói létének pedig örökre meghatározója az Endrődön eltöltött időszak, az endrődi táj —- fogalmazott a tárlat megnyitóján dr. Túrái G. Kamii Pilinszky-díjas költő, filozófus. A kiállítást június 6-áig tekintheti meg a közönség. Cs. R. / Garabuczy Agnes almai Hiába kérem, aki profi, az profi. Mert a nyilvánvaló tehetségen túl is nagyon sok mindent kell tudni, ami segíthet a művész kiteljesedéséhez. És Garabuczy Ágnes tudja jól, hogy miként kell egy kiállítást megkomponálni. Példa erre Budapesten, a Fehérhajó utcai TM Galériában való bemutatkozása, ahol a megnyitón annyi, de annyi ember szorongott, hogy negyedét se hallották Bayer Ilona méltató szavainak vagy Tahi Tóth László versmondásának. Ám az ünnepélyes megnyitók főként a baráti kézszorítás, a túlcsorduló gratuláció és a jobbról-balról puszik színterei. Meghitt találkozás a képekkel inkább később, a zajos kezdet elcsitultával lehetséges.. Csend és nyugalom kell Garabuczy Ágnes festményeinek befogadásához. Hiszen békét, harmóniát és valami álomszerű libegést sugároznak a művek. Néha úgy tűnik, mintha vibráló látomásai nyomán megállna az idő, a múlt homályából töredékek bukkannak elő, biztatva a nézőt: tessék újra érezni, miként éltek hajdanán, és mi marad majd utánuk. Immár három évtizede, amikor pályája kezdetén szülőfalujában, Vésztőn állított ki Garabuczy Ágnes. Képeivel azóta bejárta a fél világot, s aratott méltán nemzetközi sikereket. Milyen jó lenne ismét az útra bocsátó szűkebb hazájában, kiállításon találkozni alkotásaival. Andódy Tibor Méditerraneum Kedves színházlátogató! Az OTP Bank Rt. Békés Megyei Igazgatósága 1993-ban Nívódíjat alapított, amely a Jókai Színház 1996/97. évadjának legki- emelkedőbb/é/// és női alakítását, valamint a legjobb rendezői munkát hivatott jutalmazni. A legmaradandóbb élményt nyújtó színészi teljesítményekért járó díj odaítélése a közönség szavazatai alapján történik, melyhez ezúton kérjük az Ön szíves segítségét. Fontos számunkra az Ön véleménye, melynek megtételét ezen a szavazólapon várjuk Öntől. Emlékeztetőül a színház előcsarnokában felállítottunk egy tájékoztató táblát, mely az évad 6 előadásának szereposztását tartalmazza. Szavazatát a színház előcsarnokában elhelyezett urnába kérjük bedobni vagy a Jókai Színház címére postán szíveskedjen azt eljuttatni. Segítségét előre is köszönjük! Tisztelettel: Jókai Színház, OTP Bank Rt. Békés Megyei Igazgatósága Szavazólap Az 1996/97-es évad legkiemelkedőbb férfi alakítása:........................................................................................................................(név) ....................................... (színdarab) nó'i alakítása:...........................................................................................................................(név) .........................................................................................................(színdarab) Képeket árvereznek — tűzoltósisakért A történet úgy kezdődött, hogy Szabó László, a gyulai tűzoltóság törzsőrmestere, aki mellékesen amatőr festőművész, készített egy képet, melyet Németországba, Gyula testvérvárosa tűzoltóparancsnokságának ajándékoztak. S hogyan lesz ebből képaukció a tűzoltóság alapítványának javára, hogy a tűzoltók életvédelmi feltételeinek javítására sisakokat vegyenek? Szabó László szerint csak egy Németországban fogant ötlet (a festészetből profitálni is lehet) és jó ismeretség kell hozzá. — Lakatos Tibor gyulai festőművész barátom Szász Endre tanítványa volt — meséli Szabó László. — Segítségével jutottunk el a mesterhez, aki nagy örömömre fogadott minket. Ä műtermébe is beinvitált—ahová általában senkit nem hív be —, és előttünk készítette el azt a képet, mellyel támogatja akciónkat. Számomra külön élmény volt látni, hogyan készül egy Szász-kép. — Miért kell egy tűzoltónak képárverést szerveznie? — Ha a tűzoltóság technikai eszközt akar beszerezni, és erre mondjuk pályáz, ahhoz is pénz kell. Dudaszeg József tűzoltó alezredes, az alapítvány elnöke mindenben támogatja az ötletet, Képünkön Szász Endre alkotása, melyet felajánlott az árverésre REPRODUKCIÓ: KOVÁCS ERZSÉBET és a szervezésben is segített. Szász Endrén kívül több Békés megyei művész is felajánlott alkotásokat. Terveink szerint Budapesten, a NagyháziGalériában tartanánk az aukciót augusztus, szeptember környékén, előtte pedig Gyulán egy kiállítás keretében tekinthetnék meg a képeket az érdeklődők. A befolyt összeget teljes egészében az alapítvány használná fel. Áz aukcióra Szász Endre, Kalcsó József, Csuta György, Várkonyi János, Horváth Lajos, Ungvári Mihály, Lakatos Tibor, B. Jász Jolán, Volent Katalin, Steigervald István, Székelyhídi Attila, Szőke Zoltán, Ludvig Zoltán, Vágréti János, Meskó Anna és Póka György ajánlott föl alkotásokat. (kovács)
