Békés Megyei Hírlap, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-24-25 / 119. szám
8 1997. május 24-25., szombat-vasárnap g „Csak énekelj!/mert az énekben szív dobog!” Jlúszéves a Bartók vegyes kar Jubileumi hangversenyre szól a” meghívó, rajta Rázga József Weiner- és Erkel-díjas karnagy kedves sorai: „Barátaim! Köszöntelek Benneteket, akik húsz évvel ezelőtt— és azóta többször — meghallottátok hívó szavunkat. Jöttetek, és együtt énekeltünk, mert éreztétek, szükség van az éneklés tisztító erejére...” A Bartók Béla Vegyes Kar 1976-ban alakult. A kezdetről és a majdnem negyedszázados együtt éneklés erejéről beszélgettünk Rázga József karnaggyal, aki feleségével húsz éve jött Budapestről Békéscsabára zeneiskolát igazgatni. Rögtön megalakította az első gyermekkórust is, majd a vegyes kart, a szakközépiskolát, a leánykart. — Miért és hogyan hangzott az első hívó szó? — A zeneiskola volt növendékei közül a legjobbakat hívtuk, de sajnos nem volt könnyű őket megtalálni, elkerültek, továbbtanultak, családot alapítottak, vagy a munkájuk mellett nem tudtak jönni. Huszon-egynéhányan jelentkeztek, megalapítottuk a kórust; az akkori alapítók közül ketten ma is tagok, most 49-en vagyunk. —A kórus a tagok zenei képzettségét tekintve is vegyes. — Négy-öt szakközépiskolás, egykét zenetanár, de a többség zeneileg nem túl képzett. Akad, aki kottát sem tud olvasni, de jó füle van. Egy vegyes kart mindig nehéz olyan szintre hozni, hogy a zeneirodalom komolyabb műveit igényesen elő tudja adni. A hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején szép időszakot ért meg ez a gárda; Minden műfajt megszólaltatnak (ARCHÍV KÉP) ’79-ben elhoztuk a tarhosi kórusverseny különdíját. A másik gond általában, hogy kevés a férfi, pedig ahhoz, hogy zenekarral is felléphessünk, még egyszer ennyi férfi kellene. — Manapság egyre nehezebb kulturális tevékenységre időt szakítani, pénzt szerezni. — Mindenki dolgozik, elfoglalt, szigorúbbak a munkahelyeken, nehéz az embereket összeszedni, a próbákat megtartani. Hetente egyszer tartunk hosszú próbát, és csak azok járnak, akik vállalják a kemény munkát. A költségek fedezésére pályázatokat adunk be, és elsősorban Békéscsaba önkormányzatának támogatására számíthatunk. — Karnagy úr! Nagy lendülettel és erős hittel látott neki a munkának: az iskolának rangot, szakiskolát teremtett, több kórust alapított. Miért tartotta mindezt fontosnak? — Az elvem akkor is az volt, most is az, hogy zenei élet csak ott alakulhat ki, ahol van jó értelemben vett amatőr mozgalom. Ha nem kell kórus, nincs hallgató; minél több kórus énekel, annál többen igénylik a hangversenyt, annál pezsgőbb, színesebb a város zenei élete. A békéscsabai zeneiskola, a szakközépiskola növendékei és tanárai, együttesei, Rázga József és kórusai valóban örökre beírták nevüket a város kulturális életébe, beénekelték magukat a szívünkbe. A különféle rendezvényeken, kiállítás-megnyitókon, irodalmi esteken, a filharmónia hangversenyein, ünnepségeken, megemlékezéseken maradandó élménnyel ajándékozták meg a közönséget. Sikert arattak itthon és külföldön, versenyeken és turnékon szereztek újabb és újabb híveket a magyar zeneirodalomnak, elismerést hazánknak, városunknak. Hosszú éveken át hirdették — hirdetik ma is — a zene, az ének hatalmát, nélkülözhetetlen szerepét. Május 26-án, hétfőn este fél nyolctól Békéscsabán, a Jókai Színház Vigadójában a Bartók Béla Vegyes Kar megalakulásának 20. évfordulója alkalmából ad koncertet. Többek között Victoria, Franck és Thompson művei szerepelnek műsoron, Mendelssohn Himnusza bemutatónak számít. A magyar szerzők közül Farkas Ferenc, Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Vass Lajos és Bartók Béla művei csendülnek fel előadásukban, vezényel Rázga József karnagy. Niedzielsky Katalin Tánc (olaj, farost, 50x40 cm) reprodukció: -váram Zoltán Idegen nyelvet felső tagozatban kezdenének tanítani? Békéscsabán nem lesz elitképző A nemrégiben elfogadott oktatási törvény írja elő, hogy a megyei, illetve a megyei jogú városok közösen hosszú távú, hat évre szóló oktatási fejlesztési tervet készítsenek. Ennek alapján központi költségvetési forrásokból több mint 3,4 milliárd forintot osztanak majd szét az országban. A terv megyénkben is elkészült, a megye is, a város is egyhangúlag elfogadta. Erről és a legkritikusabb pontokról kérdeztük Velkey Gábort, a város oktatási bizottságának elnökét. A szétzilált rend Slezák Lajos kiállítása a Vigadó Galériában — Sokan azt gondolják, ez egy új oktatási koncepció, de ez így nem igaz. A város oktatási koncepciója két éve elkészült, ez a terv azzal összhangban íródott és a városban folyó oktatási munka tárgyi, személyi feltételeit, szakmai pedagógiai munkájának fejlesztését határozza meg. Mindenki számára fontos, hiszen az elkövetkező hat évben csak az ebben meghatározott tevékenységekre juthat pénz. — Gondolom, már érkeztek visszajelzések: mi tűnik a legvitatottabb kérdésnek? — Szinte egyértelműnek látszik, hogy a nyelvoktatás kérdése. Már az elmúlt években is kaptunk visszajelzéseket középiskolákból, hogy a hosszú éveken át nyelvet tanuló diákok közül is a legtöbben csak a kezdő csoportokba oszthatók be, ami az alsó tagozatban megkezdett nyelvoktatás hatékonyságát kérdőjelezte meg. Ebben a tervben ezért határozottan állást foglalunk ez ügyben: sem iskolarendszerű oktatásban, sem önköltséges formában nem támogatjuk az alsó tagozatban a nyelv- oktatást. Ugyanakkor szeretnénk elérni, hogy ötödik osztálytól kezdődően viszont maximális óraszámban, kis csoportokban, intenzív oktatásban részesüljenek a gyerekek. Ennek viszont olyan szintűnek kell lennie, hogy a középiskolákból egy középfokú nyelvvizsgával és egy másik nyelv alapos ismeretével kerülhessen ki minden gyerek Békéscsabán. — Ez a változás hány iskolát érint a városban? — Gyakorlatilag mindegyiket. A szülők fontosnak tartják a nyelvismeretet, ezért az iskoláknak bevált módszere lett a nyelvoktatásra hivatkozva gyermekeket „toborozni”, ugyanakkor a hatékony nyelvtanítás valós feltételei nem adottak alsó tagozatban. A gyerekeknek akkor még elsősorban az iskolával, az írással, olvasással, a magyar nyelvvel kell ismerkedniük. Ugyanakkor kértük a nyelvtanárokat arra is, hogy folytassanak tárgyalásokat; egységes tankönyvekből, egységes tantervvel dolgozzanak, hogy az egyes iskolák ilyen szempontból is átjárhatók legyenek. — A másik vitás kérdés évek óta a tehetséggondozás. Lesz-e olyan iskola a városban, ahol a különlegesen tehetséges gyerekek tanulhatnak? — Nem, semmiképpen sem jelölnénk ki egyetlen iskolát sem „elitképzővé”, véleményünk szerint minden iskolában meg kell teremteni a lehetőséget ezeknek a gyerekeknek az előmenetelére. Ugyanakkor fokozott hangsúlyt fektetnénk a már működő, de még fejlesztésre szoruló dolgokra: a logopédiára, a nevelési tanácsadóra, a mozgáskorlátozottak integrált képzésére, a középsúlyos értelmi fogyatékosok ellátására, a korai szűrésekre. A középiskolákban szeretnénk új szakokat indítani, a színvonalat javítani. Újdonságként szeretnénk bevezetni az alapfokú művészeti képzést. Antal Gyöngyi A természeti jelenségek ihletében nem a tájképfestést választotta Slezák Lajos, mint Alföldön élő alkotó, hanem a világ elvont háttere izgatja. Nem jár nyesetlen ösvényen, mert Kokas Ignác és Lóránt János már tett lépéseket a dekonstruált világ megjelenítésére. Ebben a művészi felfogásban nincs több egyszerű eredet, mert a tükrözött természeti motívum már önmagában többfelé hasad. Helyes, sőt elengedhetetlenül fontos, hogy legyenek alkotók, akik az ember és a természet viszonyát ne környezetvédelmi ügynek tekintsék, inkább olyan erőforrásnak érezzék, ami kiapadhatatlan kérdéseket vet föl. Slezák kompozícióin a gondolat szinte zeneszerű felépítettségben övezi a témát. Vízszintes és függőleges kereszt- metszetben kétségtelenül a rétegek gazdag változatosságát figyelheti meg művein a szemlélő. A tárgyak önkéntesen szűkített körén belül (vízpartok, ablakok, falak, romok) érzékelő képességének üdesége ösztönös rátalálásának, saját hangjának leszűrt eredményeiről tudósít. Képein az ismételt gesztusok, az ellenpontozott színek és formák együttese úgy kerül megfogalmazásra, hogy mindig ki lehet emelni egy központi tételt. Lehet ez alapján címet adni e műveknek, de a gondolatoktól és szenvedélyektől terhes állapotot verbálisán megjelölni felesleges. A békéscsabai Jókai Színház Vigadójában rendezett tárlaton egy-egy alak feltűnik a képeken (Sikátor. Monológ...), ám tulajdonképpen az alkotó belső magányosságát véljük megjelenni. A Körösök vidékén festő Slezák hol a barna vörös-fekete együtthatásából bont ki motívumokat, hol az eleven zöld és sárga kap hangsúlyt a sötét tónusok között. Ikarosz című képe az ember izgalmakat, kalandokat kereső attitűdjéről árulkodik. Nem a ködfátyolszerűségek bizonytalanságával, hanem az izzó sárgák, vörösek lendületével fogalmaz. Mégis azok az alkqtások maradnak meg bennünk a tárlat megnézése után, amelyek egyéni felfedezések, átszőtt megérzések a természetről és a transzcendens végletek élményét kereső emberről (Tánc). Csorba Győző sorai hozzáférhetővé teszik látomásait: „A szétzilált rend örvénye fölé /hibátlanul, tarkán, ifjú derűvel / — lápgyökerű virág az ég felé — / sárból, bűzből szivárvány hídja ível”. Cs. Tóth János Kedves színházlátogató! A küldetésnek vége, új kalandok Afrikában, Ázsiában A Békeszolgálat búcsúzik hazánktól Az OTP Bank Rt. Békés Megyei Igazgatósága 1993-ban Nívódíjat alapított, amely a Jókai Színház 1996/97. évadjának legkiemelkedőbb fétfi és női alakítását, valamint a-legjobb rendezői munkát hivatott jutalmazni. A legmaradandóbb élményt nyújtó színészi teljesítményekért járó díj odaítélése a közönség szavazatai alapján történik, melyhez ezúton kérjük az Ön szíves segítségét. Fontos számunkra az Ön véleménye, melynek megtételét ezen a szavazólapon várjuk Öntől. Emlékeztetőül a színház előcsarnokában felállítottunk egy tájékoztató táblát, mely az évad 6 előadásának szereposztását tartalmazza. Szavazatát a színház előcsarnokában elhelyezett urnába kérjük bedobni vagy a Jókai Színház címére postán szíveskedjen azt eljuttatni. Segítségét előre is köszönjük! Tisztelettel: Jókai Színház, OTP Bank Rt. Békés Megyei Igazgatósága Magyar Szalon ’97 Megyénkből két alkotó, Lo- novics László festő- és Széri- Varga Géza szobrászművész szerepel műveivel a Magyar Szalon ’97 című, országos képzőművészeti kiállításon, amely május 15-étől június 16-áig látható a budapesti Műcsarnokban. (n) Koncertbusz Szarvasra A Nemzeti Filharmónia Békés Megyei Kirendeltsége koncertbuszt indít Békéscsabáról Szarvasra, a Liszt Ferenc Kamarazenekar május 28-ai hangversenyére. Műsoron Mozart, Rossini, Weiner és Csajkovszkij művei szólalnak meg. Felvilágosítás a Filharmónia irodájától kapható (Andrássy út 24/28.). (n) A közelmúltban Budapesten rendezték meg az Amerikai Békeszolgálat programzáró eseményeit. A néhai John F. Kennedy elnök által 1961-ben, segítségnyújtási céllal életre hívott, a népek közötti kölcsönös megértést szolgáló szervezet 1990 óta tevékenykedik hazánkban. A megelőző évben a magyar kormány kérte angol tanárok küldését a szolgálattól. Az elmúlt hét év során több mint 350 amerikai önkéntes érkezett Magyarországra. A jól képzett szakemberek többsége iskolákban dolgozott, az angol nyelvvel, hazája kultúrájával ismertette meg a magyar fiatalokat. A többiek a környezetvédelem, illetve az üzleti élet terén adták át tudományukat. 1995 novemberében — a Békeszolgálat anyagi nehézsége és a magyarországi projekt előrehaladott volta miatt—az a döntés született, hogy a szervezet az itteni tevékenységét befejezi. így lett a nyolcadik csoportból egyben az utolsó is. Ők most a dunai hajókirándulással, városligeti piknikkel tarkított rendezvényen hivatalosan utoljára találkoztak egymással és a szervezet hazai vezetőivel. Az eseményekre meghívták az önkéntesek koordinátorait, a vendéglátó iskolák vezetőit — de volt, akinek a szülei is eljöttek az Amerikai Egyesült Államokból. A Békés megyéből most távozó négy önkéntes nevében Justine Sass elmondta: „Nagyon jól éreztük magunkat magyar barátaink között, reméljük, hogy munkánk eredménye hosszú távon is megmutatkozik. A két év sajnos lejárt, küldetésünk véget ért. To vább kel 1 mennünk, de szívesen fogunk visszaemlékezni az együtt töltött időre, visszalátogatni egykori állomáshelyünkre. Személy szerint én biztosan visszatérek a jövő nyáron.” A távozó önkéntesek többsége hazautazik az Egyesült Államokba, néhányan viszont újabb úti cél felé startolnak. A két „csabai lány” egyikét vőlegénye várja Wisconsinban, a másikat újabb kalandok Afrikában, Ázsiában. Endrődi Mónika koordinátor, Török Árpád mb. igazgató (Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola) Szavazólap Az 1996/97-es évad legkiemelkedőbb férfi alakítása:.................................................................................. ................................(név) n ői alakítása:............... .................(színdarab) ................................(név) ................(színdarab)