Békés Megyei Hírlap, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-24-25 / 119. szám

8 1997. május 24-25., szombat-vasárnap g „Csak énekelj!/mert az énekben szív dobog!” Jlúszéves a Bartók vegyes kar Jubileumi hangversenyre szól a” meghívó, rajta Rázga József Weiner- és Erkel-díjas karnagy kedves sorai: „Barátaim! Köszön­telek Benneteket, akik húsz évvel ezelőtt— és azóta többször — meghallottátok hívó szavunkat. Jöttetek, és együtt énekeltünk, mert éreztétek, szükség van az éneklés tisz­tító erejére...” A Bartók Béla Vegyes Kar 1976-ban alakult. A kezdetről és a majdnem ne­gyedszázados együtt éneklés erejéről beszélgettünk Rázga József kar­naggyal, aki feleségével húsz éve jött Budapestről Békéscsabára zeneiskolát igazgatni. Rögtön megalakította az első gyermekkórust is, majd a vegyes kart, a szakközépiskolát, a leánykart. — Miért és hogyan hangzott az első hívó szó? — A zeneiskola volt növendékei kö­zül a legjobbakat hívtuk, de sajnos nem volt könnyű őket megtalálni, elkerül­tek, továbbtanultak, családot alapítot­tak, vagy a munkájuk mellett nem tud­tak jönni. Huszon-egynéhányan jelent­keztek, megalapítottuk a kórust; az ak­kori alapítók közül ketten ma is tagok, most 49-en vagyunk. —A kórus a tagok zenei képzettségét tekintve is vegyes. — Négy-öt szakközépiskolás, egy­két zenetanár, de a többség zeneileg nem túl képzett. Akad, aki kottát sem tud olvasni, de jó füle van. Egy vegyes kart mindig nehéz olyan szintre hozni, hogy a zeneirodalom komolyabb mű­veit igényesen elő tudja adni. A hetve­nes évek végén, a nyolcvanas évek ele­jén szép időszakot ért meg ez a gárda; Minden műfajt megszólaltatnak (ARCHÍV KÉP) ’79-ben elhoztuk a tarhosi kórusver­seny különdíját. A másik gond általá­ban, hogy kevés a férfi, pedig ahhoz, hogy zenekarral is felléphessünk, még egyszer ennyi férfi kellene. — Manapság egyre nehezebb kultu­rális tevékenységre időt szakítani, pénzt szerezni. — Mindenki dolgozik, elfoglalt, szi­gorúbbak a munkahelyeken, nehéz az embereket összeszedni, a próbákat megtartani. Hetente egyszer tartunk hosszú próbát, és csak azok járnak, akik vállalják a kemény munkát. A költsé­gek fedezésére pályázatokat adunk be, és elsősorban Békéscsaba önkormány­zatának támogatására számíthatunk. — Karnagy úr! Nagy lendülettel és erős hittel látott neki a munkának: az iskolának rangot, szakiskolát teremtett, több kórust alapított. Miért tartotta mindezt fontosnak? — Az elvem akkor is az volt, most is az, hogy zenei élet csak ott alakulhat ki, ahol van jó értelemben vett amatőr mozgalom. Ha nem kell kórus, nincs hallgató; minél több kórus énekel, an­nál többen igénylik a hangversenyt, an­nál pezsgőbb, színesebb a város zenei élete. A békéscsabai zeneiskola, a szakkö­zépiskola növendékei és tanárai, együt­tesei, Rázga József és kórusai valóban örökre beírták nevüket a város kulturá­lis életébe, beénekelték magukat a szí­vünkbe. A különféle rendezvényeken, kiállítás-megnyitókon, irodalmi este­ken, a filharmónia hangversenyein, ün­nepségeken, megemlékezéseken mara­dandó élménnyel ajándékozták meg a közönséget. Sikert arattak itthon és kül­földön, versenyeken és turnékon sze­reztek újabb és újabb híveket a magyar zeneirodalomnak, elismerést hazánk­nak, városunknak. Hosszú éveken át hirdették — hirdetik ma is — a zene, az ének hatalmát, nélkülözhetetlen szere­pét. Május 26-án, hétfőn este fél nyolctól Békéscsabán, a Jókai Színház Vigadó­jában a Bartók Béla Vegyes Kar meg­alakulásának 20. évfordulója alkalmá­ból ad koncertet. Többek között Victoria, Franck és Thompson művei szerepelnek műsoron, Mendelssohn Himnusza bemutatónak számít. A ma­gyar szerzők közül Farkas Ferenc, Ko­dály Zoltán, Bárdos Lajos, Vass Lajos és Bartók Béla művei csendülnek fel előadásukban, vezényel Rázga József karnagy. Niedzielsky Katalin Tánc (olaj, farost, 50x40 cm) reprodukció: -váram Zoltán Idegen nyelvet felső tagozatban kezdenének tanítani? Békéscsabán nem lesz elitképző A nemrégiben elfogadott oktatási törvény írja elő, hogy a megyei, illetve a megyei jogú városok közösen hosszú távú, hat évre szóló oktatási fejlesztési tervet készítsenek. Ennek alapján központi költségvetési forrásokból több mint 3,4 milliárd forintot osztanak majd szét az országban. A terv megyénkben is elkészült, a megye is, a város is egyhangúlag elfogadta. Erről és a legkritikusabb pontokról kérdeztük Velkey Gábort, a város oktatási bizottságának elnökét. A szétzilált rend Slezák Lajos kiállítása a Vigadó Galériában — Sokan azt gondolják, ez egy új okta­tási koncepció, de ez így nem igaz. A város oktatási koncepciója két éve elké­szült, ez a terv azzal összhangban író­dott és a városban folyó oktatási munka tárgyi, személyi feltételeit, szakmai pe­dagógiai munkájának fejlesztését hatá­rozza meg. Mindenki számára fontos, hiszen az elkövetkező hat évben csak az ebben meghatározott tevékenységekre juthat pénz. — Gondolom, már érkeztek vissza­jelzések: mi tűnik a legvitatottabb kér­désnek? — Szinte egyértelműnek látszik, hogy a nyelvoktatás kérdése. Már az elmúlt években is kaptunk visszajelzé­seket középiskolákból, hogy a hosszú éveken át nyelvet tanuló diákok közül is a legtöbben csak a kezdő csoportokba oszthatók be, ami az alsó tagozatban megkezdett nyelvoktatás hatékonysá­gát kérdőjelezte meg. Ebben a tervben ezért határozottan állást foglalunk ez ügyben: sem iskolarendszerű oktatás­ban, sem önköltséges formában nem támogatjuk az alsó tagozatban a nyelv- oktatást. Ugyanakkor szeretnénk elér­ni, hogy ötödik osztálytól kezdődően viszont maximális óraszámban, kis csoportokban, intenzív oktatásban ré­szesüljenek a gyerekek. Ennek viszont olyan szintűnek kell lennie, hogy a kö­zépiskolákból egy középfokú nyelv­vizsgával és egy másik nyelv alapos ismeretével kerülhessen ki minden gyerek Békéscsabán. — Ez a változás hány iskolát érint a városban? — Gyakorlatilag mindegyiket. A szülők fontosnak tartják a nyelvismere­tet, ezért az iskoláknak bevált módszere lett a nyelvoktatásra hivatkozva gyer­mekeket „toborozni”, ugyanakkor a ha­tékony nyelvtanítás valós feltételei nem adottak alsó tagozatban. A gyere­keknek akkor még elsősorban az isko­lával, az írással, olvasással, a magyar nyelvvel kell ismerkedniük. Ugyanak­kor kértük a nyelvtanárokat arra is, hogy folytassanak tárgyalásokat; egy­séges tankönyvekből, egységes tan­tervvel dolgozzanak, hogy az egyes is­kolák ilyen szempontból is átjárhatók legyenek. — A másik vitás kérdés évek óta a tehetséggondozás. Lesz-e olyan iskola a városban, ahol a különlegesen tehet­séges gyerekek tanulhatnak? — Nem, semmiképpen sem jelöl­nénk ki egyetlen iskolát sem „elit­képzővé”, véleményünk szerint min­den iskolában meg kell teremteni a lehetőséget ezeknek a gyerekeknek az előmenetelére. Ugyanakkor fokozott hangsúlyt fektetnénk a már működő, de még fejlesztésre szoruló dolgokra: a logopédiára, a nevelési tanácsadóra, a mozgáskorlátozottak integrált képzé­sére, a középsúlyos értelmi fogyatéko­sok ellátására, a korai szűrésekre. A középiskolákban szeretnénk új szako­kat indítani, a színvonalat javítani. Új­donságként szeretnénk bevezetni az alapfokú művészeti képzést. Antal Gyöngyi A természeti jelenségek ihletében nem a tájképfestést választotta Slezák Lajos, mint Alföldön élő alkotó, hanem a világ elvont háttere izgatja. Nem jár nyesetlen ösvényen, mert Kokas Ignác és Lóránt János már tett lépéseket a dekonstruált világ megjelenítésére. Ebben a művészi felfogásban nincs több egyszerű eredet, mert a tükrözött természeti motívum már önmagában többfelé hasad. Helyes, sőt elengedhetetlenül fontos, hogy legyenek alkotók, akik az ember és a természet viszonyát ne környezetvédelmi ügynek te­kintsék, inkább olyan erőforrásnak érez­zék, ami kiapadhatatlan kérdéseket vet föl. Slezák kompozícióin a gondolat szin­te zeneszerű felépítettségben övezi a té­mát. Vízszintes és függőleges kereszt- metszetben kétségtelenül a rétegek gaz­dag változatosságát figyelheti meg mű­vein a szemlélő. A tárgyak önkéntesen szűkített körén belül (vízpartok, abla­kok, falak, romok) érzékelő képességé­nek üdesége ösztönös rátalálásának, sa­ját hangjának leszűrt eredményeiről tu­dósít. Képein az ismételt gesztusok, az ellenpontozott színek és formák együtte­se úgy kerül megfogalmazásra, hogy mindig ki lehet emelni egy központi té­telt. Lehet ez alapján címet adni e mű­veknek, de a gondolatoktól és szenvedélyektől terhes állapotot verbá­lisán megjelölni felesleges. A békéscsabai Jókai Színház Vigadó­jában rendezett tárlaton egy-egy alak feltűnik a képeken (Sikátor. Monológ...), ám tulajdonképpen az alkotó belső ma­gányosságát véljük megjelenni. A Körö­sök vidékén festő Slezák hol a barna vörös-fekete együtthatásából bont ki motívumokat, hol az eleven zöld és sár­ga kap hangsúlyt a sötét tónusok között. Ikarosz című képe az ember izgalmakat, kalandokat kereső attitűdjéről árulko­dik. Nem a ködfátyolszerűségek bizony­talanságával, hanem az izzó sárgák, vö­rösek lendületével fogalmaz. Mégis azok az alkqtások maradnak meg ben­nünk a tárlat megnézése után, amelyek egyéni felfedezések, átszőtt megérzések a természetről és a transzcendens végle­tek élményét kereső emberről (Tánc). Csorba Győző sorai hozzáférhetővé te­szik látomásait: „A szétzilált rend örvé­nye fölé /hibátlanul, tarkán, ifjú derűvel / — lápgyökerű virág az ég felé — / sár­ból, bűzből szivárvány hídja ível”. Cs. Tóth János Kedves színházlátogató! A küldetésnek vége, új kalandok Afrikában, Ázsiában A Békeszolgálat búcsúzik hazánktól Az OTP Bank Rt. Békés Megyei Igazgatósága 1993-ban Nívódí­jat alapított, amely a Jókai Szín­ház 1996/97. évadjának legki­emelkedőbb fétfi és női alakítá­sát, valamint a-legjobb rendezői munkát hivatott jutalmazni. A legmaradandóbb élményt nyújtó színészi teljesítménye­kért járó díj odaítélése a közön­ség szavazatai alapján történik, melyhez ezúton kérjük az Ön szíves segítségét. Fontos szá­munkra az Ön véleménye, mely­nek megtételét ezen a szavazó­lapon várjuk Öntől. Emlékeztetőül a színház elő­csarnokában felállítottunk egy tájékoztató táblát, mely az évad 6 előadásának szereposztását tartalmazza. Szavazatát a színház előcsar­nokában elhelyezett urnába kér­jük bedobni vagy a Jókai Szín­ház címére postán szíveskedjen azt eljuttatni. Segítségét előre is köszön­jük! Tisztelettel: Jókai Színház, OTP Bank Rt. Békés Megyei Igazgatósága Magyar Szalon ’97 Megyénkből két alkotó, Lo- novics László festő- és Széri- Varga Géza szobrászművész szerepel műveivel a Magyar Szalon ’97 című, országos képzőművészeti kiállításon, amely május 15-étől június 16-áig látható a budapesti Mű­csarnokban. (n) Koncertbusz Szarvasra A Nemzeti Filharmónia Békés Megyei Kirendeltsége koncert­buszt indít Békéscsabáról Szarvasra, a Liszt Ferenc Kama­razenekar május 28-ai hangver­senyére. Műsoron Mozart, Rossini, Weiner és Csajkovsz­kij művei szólalnak meg. Felvi­lágosítás a Filharmónia irodájá­tól kapható (Andrássy út 24/28.). (n) A közelmúltban Budapesten rendezték meg az Amerikai Bé­keszolgálat programzáró ese­ményeit. A néhai John F. Ken­nedy elnök által 1961-ben, se­gítségnyújtási céllal életre hí­vott, a népek közötti kölcsönös megértést szolgáló szervezet 1990 óta tevékenykedik hazánk­ban. A megelőző évben a ma­gyar kormány kérte angol ta­nárok küldését a szolgálattól. Az elmúlt hét év során több mint 350 amerikai önkéntes érkezett Magyarországra. A jól képzett szakemberek többsége iskolák­ban dolgozott, az angol nyelv­vel, hazája kultúrájával ismer­tette meg a magyar fiatalokat. A többiek a környezetvédelem, il­letve az üzleti élet terén adták át tudományukat. 1995 novemberében — a Békeszolgálat anyagi nehézsé­ge és a magyarországi projekt előrehaladott volta miatt—az a döntés született, hogy a szerve­zet az itteni tevékenységét be­fejezi. így lett a nyolcadik cso­portból egyben az utolsó is. Ők most a dunai hajókirándulással, városligeti piknikkel tarkított rendezvényen hivatalosan utol­jára találkoztak egymással és a szervezet hazai vezetőivel. Az eseményekre meghívták az ön­kéntesek koordinátorait, a ven­déglátó iskolák vezetőit — de volt, akinek a szülei is eljöttek az Amerikai Egyesült Álla­mokból. A Békés megyéből most tá­vozó négy önkéntes nevében Justine Sass elmondta: „Na­gyon jól éreztük magunkat ma­gyar barátaink között, reméljük, hogy munkánk eredménye hosszú távon is megmutatkozik. A két év sajnos lejárt, küldeté­sünk véget ért. To vább kel 1 men­nünk, de szívesen fogunk visszaemlékezni az együtt töl­tött időre, visszalátogatni egy­kori állomáshelyünkre. Sze­mély szerint én biztosan vissza­térek a jövő nyáron.” A távozó önkéntesek többsé­ge hazautazik az Egyesült Álla­mokba, néhányan viszont újabb úti cél felé startolnak. A két „csabai lány” egyikét vőle­génye várja Wisconsinban, a másikat újabb kalandok Afriká­ban, Ázsiában. Endrődi Mónika koordinátor, Török Árpád mb. igazgató (Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola) Szavazólap Az 1996/97-es évad legkiemelkedőbb férfi alakítása:.................................................................................. ................................(név) n ői alakítása:............... .................(színdarab) ................................(név) ................(színdarab)

Next

/
Oldalképek
Tartalom